Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-12 / 86. szám, péntek

Hasznos töprengés A CSSZSZK érdemes újítója Ballagok a gyáróriás udvarán. Különböző vastagságú és méretű csövek pókhálójának tűnik az elém táruló kép. A vágsellyei (Ša­ľa) Duslo dolgozóinak azonban már nyilván nem jut eszükbe ilyes­mi, amikor megérkeznek munka­helyükre. A karbantartók vezetője A 46 éves Végh János karban­tartógépész sem ilyesmire gondol, amikor belép a gyár kapuján. Ö in­kább még éjszaka is azon töp­reng, hogyan lehetne minél job­ban, hamarabb és biztonságosab­ban elvégezni a javításokat. Ti­zenhat ember munkájáért felelős. Ezenkívül az ő irányításával dol­gozik az idegen szerelővállalatok mintegy 50 szakembere.- Mi felelünk a karbantartó részleg gépi berendezéseinek üzemképes állapotáért, a tervezett javításokért és ellenőrzésekért. A javítást és az ellenőrzést terv szerint évente végezzük - mondja a halk szavú, szerény, de minden­ki által elismert szakember. A berendezéseket rendszere­sen szét kell szedni, megtisztítani, majd újból összeszerelni. Erre fő­leg azért van szükség, mert a csö­vek behordódnak, a hőcserélők pedig kilyukadnak. A hőcserélőket átcsöveztetik. Karbantartják a hű­tő- és desztilációs tornyokat. Mindez fejtörésre készteti az itt dolgozókat, akik állandóan keresik az új, a lehető leggyorsabb és legolcsóbb megoldásokat. egész elzárószelepet ki kellett dobni. Egy másik jelentős újításáról is beszélt. Ezt Zárecký László kar­bantartómesterrel közösen nyúj­tották be. Igaz, elfogadását vita előzte meg. Az újítás lényege, hogy az NSZK-ból behozott go­lyósszelepek tömítőgyűrűit kiko­pás után olyanokkal helyettesítet­ték, amelyeket egy már elhaszná­lódott alkatrész anyagából készí­tettek. így nem kell az egész sze­lepet kicserélni. A munka költsége pedig a szelep árának csupán egy százaléka. A módszert immár ti­zenöt éve alkalmazzák.- Igen, külföldi berendezések­hez szükséges alkatrészt pótolunk újításainkkal, amivel rengeteg de­vizát spórolunk meg. Például az égőlapok darabjának ára 460 ezer korona. Ezek élettartama 2000 óra. Évente öt darab ilyen égőla­pot szoktak vásárolni. A mi újítá­sunk azonban lehetővé teszi, hogy a költségek 95 százalékkal kisebbek legyenek. Ugyanis csak magát az égőt és a hűtőrészt cse­réljük ki, azt is hazai anyaggal. Ezt az újítást 1979 óta alkalmazzuk. Elmondta, hogy az új módszer bevezetése nem csupán a saját érdeme, hanem egy négytagú kol­lektíváé. Pontosabban Zárecký László karbantartómesteré, Karol• Ondráška esztergályosé, Štefan Hariko karbantartóé és az övé. Az újításért a kollektíva 4628 korona jutalmat kapott. A vállalat haszna évente 1 millió 690 ezer korona.- Úgy érzem, nálunk anyagilag Végh János az elzárószelep működését ellenőrzi a javítás után (Luba Zemanová felvétele) ÚJ SZÚ 5 1985. IV. 12. Ezzel magyarázható, hogy a részlegen fellendült az újítómoz­galom. Végh János nemcsak a karbantartók, az egész vállalat egyik legkiválóbb újítója. Mi több, novemberben a Szakszervezetek Központi Tanácsán ünnepélyesen átnyújtották neki a CSSZSZK ér­demes újítóját megillető oklevelet és az ezzel járó aranyjelvényt. Ekkor kétezer korona pénzjuta­lomban is részesült.- Vajon hogyan lesz valakiből ilyen sikeres újító? - kérdem tőle. Két évtizede a Duslóban- Húsz éve dolgozom a Dusló­ban - emlékezik a megtett út fon­tosabb államásaira. - A Komáromi (Komárno) Magyar Tanítási Nyel­vű Szakközépiskolában végeztem 1961-ben. Nagyon sokat köszön­hetek ennek az iskolának. Első munkahelyem a bratislavai Me- chanizációs és Automatizációs Kutatóintézet volt. Innen rukkol­tam be tényleges katonai szolgá­latra. Ennek letelte után még más­fél évig dolgoztam első munkahe­lyemen, aztán a Duslóba kerül­tem. Két évig konstruktőr voltam, majd mester lettem a karbantartó részlegen. 1974 óta vagyok kar­bantartógépész. Az első újítás- Arra még emlékszik-e, mikor adta be az első újítását?- 1966-ban - válaszolja. - Va­gyis két évvel azután, hogy ideke­rültem. Eddig összesen 16 újítá­somat fogadták el. A legelső egy elzárószelep orsóanyatartója önt­vényanyagának acélkonstrukció­val való helyettesítését tette lehe­tővé. Régebben, ha ez eltört, az eléggé ösztönzik az újítókat - vé­lekedik Végh János. - Ma már nem kell harcolnunk az igaz­ságunkért. Sőt, bíztatnak bennün­ket. Az ember persze nem a pénz­re gondol, amikor valamilyen új megoldáson töri a fejét. Megtör­tént, hogy aludni sem tudtam a sok gondtól. Sőt gyomorfekélyt okozott. Az orvosnő azt tanácsol­ta, hogy ne gondoljak rá, ha azt akarom, hogy elmúljon a feké­lyem.- És elmúlt?- Igen. De nem attól, hogy nem gondoltam a problémákra, hanem attól, hogy megoldotttfk őket. Szá­momra ez jelenti az igazi meg­nyugvást. A kikapcsolódást pedig leginkább az, ha a kertben teszek- veszek. Lakóhelyemen, Tornócon (Trnovec nad Váhom) tagja va­gyok a kiskertészek szervezeté­nek. Szabadságra nem járunk messzire. Három gyerekünk van. Tizenkilenc éves fiam is a Dusló­ban dolgozik. A lányaink még is­kolába járnak. Az, hogy közel lakik munkahe­lyéhez, nemcsak Végh Jánosnak hasznos, de olykor a vállalatnak is. Rendkívüli esetben sürgősen segítségül tudják hívni. Nem is olyan régen szintén szükség volt gazdag tapasztalataira, szaktudá­sára, de főleg leleményességére.- Éppen vasárnap volt. Éjjel há­romnegyed kettőkor jöttek értem, hogy meghibásodott egy fontos szelep. A karbantartók szerint csakis a részleg leállításával és az elromlott szelep kicserélésével le­hetett segíteni a bajon. A termelés megszakítása azonban sok száz­ezer korona kárt okozott volna. Én találtam megoldást. A köszönöm rangja- Ezért milyen jutalomban ré­szesült?- Hogy mi volt a jutalom? Hét­főn reggel az első üzem gyártás­vezetője kezet fogott velem, s meg­köszönte a segítségemet. De ezt nem panaszképpen mondom. Szerintem ez is szép formája az ember munkája méltányolásának. Ezt vezetőként nagyra értékelem, s magam is alkalmazom. Nálunk az anyagi elismerés sem hiányzik. Mindannyian igyekszünk a lehető legjobban végezni a munkát. Az állandó töprengés, az új megoldá­sok keresése az egész kollektívá­ra jellemző. Az egyén olykor nem biztos ötlete helyességében, fon­tos, hogy a többiekkel is megbe­szélhesse. Az alkotó vitában újabb és újabb ötletek születnek. Elmondja észrevételeit A karbantartók mindennapi munkájával járó gondokról gyak­ran beszél Végh János a pártszer­vezet taggyűlésein. Sőt, a pártbi­zottság ülésein is, melynek 1967 óta tagja. A dolgozók élcsapatába még 1963-ban, azaz katonai szol­gálata alatt vették föl.- Legutóbb az év eleji taggyűlé­sen többek közt azt bíráltam, hogy bizonyos alkatrészeket nem kap­tunk meg, holott már 1983-ra ígér­ték őket. Az újítók munkájáról is beszélek a gyűléseken. Tapasztalatait átadja a pártok­tatáson is. Elméleti felkészültsége is megvan hozzá, hiszen elvégez­te a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét. A tanulást állandó szükségletnek tekinti, mely nélkül az új, egyre tökéletesebb megol­dások keresése és megtalálása elképzelhetetlen. FÜLÖP IMRE Eredményekről és feladatokról Sajtótájékoztató az SZSZK Munkaügyi és Szociális Minisztériumában Sajtótájékoztatón számolt be Bratislavában Nagy Kázmér mér­nök, az SZSZK munkaügyi és szo­ciális minisztere a foglalkoztatott­ság, a munkatermelékenység és a bérek alakulásáról az 1984-es esztendőben. Elmondta, hogy a lakosság fog­lalkoztatottsága a tervezett ütem­ben növekedett. A hangsúlyt első­sorban a gép- és az elektrotechni­kai iparra helyezték, ahol a dolgo­zók száma 7800-al gyarapodott. Jóllehet a fluktuációt nem sikerült a kívánt mértékben csökkenteni, és a munkaidő kihasználásában sem érték el az előirányzott szin­tet, a munkatermelékenység a terv szerint alakult. Néhány esetben viszont - főként a könnyűiparban és a közlekedésben - nagyobb figyelmet kell fordítani a munkater­melékenység növelésében rejlő tartalékok kihasználására. A bérek alakulásával kapcsolatban a mi­niszter elmondta, hogy a jövőben mindenütt hatékonyabban kell ki­használni a munkaidőt és fokozott gondot kell fordítani a béralapot közvetlenül befolyásoló mutatók teljesítésére. A múlt évben a ter­vezett átlagbér Szlovákiában 15 koronával emelkedett, így a havi átlagkereset 2833 koronát ért el. A munkaügyi és szociális mi­niszter beszámolójában az idei feladatokról is szólt. Megállapítása szerint ebben az évben is meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a tudomány és a technika vívmányait a lehető legrövidebb időn belül vezethessük be a gya­korlatba. Továbbra is növelni kell a munkatermelékenységet,, és a javadalmazást az eddiginél job­ban függővé kell tenni a minőség javításában és az exportfeladatok teljesítésében elért,eredmények­től. -ked­Világszerte ismerik a Petrof hangversenyzongorákat és pianinókat, amelyek már 120 éve öregbítik a csehországi hangszergyártás hírnevét. A Hradec Králové-i Petrof üzem billentyűs hangszereit a Music-export a világ 80 országába.szállítja. (Petr Josek felvétele - ČTK) Elsők a Mindent az emberért mozgalomban Várják az új javaslatokat, ötleteket- örömmel kapcsolódtunk be a Szlovákiai Nószövetség Mindent az emberért mozgalmába, igye­keztünk minden érintettet mozgó­sítani, hogy eredményes legyen a munkánk - mondotta Anna Fe- renceiová, a mozgalom dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) járási bizottságának elnöke. Tenniaka- rásuk cselekedeteik sokrétűségé­ben nyilvánult meg s így nem véletlen, hogy a közelmúltban megtartott értékelésen a járások kategóriájában ők kerültek az első helyre. A nők második műszakját köny- nyítő szolgáltatások színvonala jó­nak mondható a járásban.- Korábban a nők elsősorban az otthon kimosott fehérnemű va­salását szorgalmazták - folytatta a bizottság elnöke. - A járási székhelyen kívül Nagymegyeren (Čalovo), Somorján (Šamorín) és Nagymagyaron (Zlaté Klasy) is bevezettük ezt a szolgáltatást. Az említett helyeken a ruha tisztítását öt napon belül felár nélkül végzik. A kölcsönző szolgáltatások iránt is nagy az érdeklődés. Nagymegye­ren főképp a nyári turistaidényben ágyneműt kölcsönöznek és a járás három városán kívül Sárosfán (Blatná na Ostrove), Gellén (Holi- ce na Ostrove), Lúč na Ostrove- ban, Dióspatonyban (Orechová Potôň) és Nagymagyaron edénye­ket kölcsönöznek a lakodalmak­hoz vagy más nagy családi ün­nepségekhez. Fejlesztették a szolgáltatásokat a központi községekben is. Az igények és a lehetőségek szerint gyorstisztítókat, ruhabegyüjtőket, virágkertészetet, borbély- és fod­rászrészlegeket létesítettek. Gab- čikovóban temetkezési szolgálta­tást végeznek. Csupán a járási szolgáltató vállalatnak több mint 28 millió korona bevétele volt ta­valy a lakossági szolgáltatásokból. Az anyák számára nagyon fon­tosak a gyermekintézmények. A járásban valamennyi megfelel az egészségügyi, a higiéniai és az esztétikai követelményeknek, jó feltételeket nyújtanak a gyerme­kek szellemi és testi fejlődéséhez. A 3-6 évesek 89,6 százaléka jár óvodába, az ötévesek közül pedig 92,5 százalék.- Az elmúlt évben tovább széle­sedett az óvodai hálózat - kap­csolódott a beszélgetesbe Maizok Mária, a Szlovákiai Nőszövetség járási bizottságának titkára. - Ba­kán (Baka) két, Somorján három, Alistálban (Hroboňovo) és Gellén három-három osztály létesült, ör­vendetes, hogy a vállalatok, üze­mek és szövetkezetek egyre in­kább támogatják a gyermekekről való gondoskodást, összesen 425 000 koronával járultak hozzá az említett létesítményekhez. A kisiskolások nem kevés gon­dot jelentenek a dolgozó szülők­nek, hisz nem mindegy, mit csinál­nak a tanítás után, hogyan, kikkel töltik szabad idejüket. Tavaly en­nek a problémának megoldására is nagy figyelmet fordítottak, öt napközis osztályt nyitottak, melye­ket 163 gyermek látogat. Azért is dicséretre méltó ez a kezdemé­nyezés, mert nagyobb befektetés nélkül sikerült orvoslást találni a gondokra, s épp ez az említett mozgalom célja. Nagymegyeren a tűzoltószertárt alakították át. Dióspatonyban a volt óvodát és több helyen kihasználták az iskolák üres tantermeit is a napközik létesí­tésére.- Elismeréssel szólhatunk a Liptovský Mikuláš-i Javorina vál­lalatról, amely a nagymegyeri Ter­mál szállót a gyermekek rendelke­zésére bocsátotta - szögezte le megelégedéssel Anna Ferenceio- vá. - Télen is kihasználhatják az iskolások, és még úszással is összeköthetik az ott-tartózkodá- sukat.- Ha már a gyermekekről be­szélünk, megemlíthetjük azt is, hogy a szakszervezetek által szer­vezett üdüléseken, táborozásokon 2700, a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Járási Bizottsága akcióin pedig 1208 pionír vett részt - folytatta Haizok Mária. - De nem hagyhatjuk ki a sorból a szövetkezeteket sem, melyek friss zöldséget, gyümölcsöt adnak az iskolai konyháknak. Az ott dol­gozó szakácsok 27 500 korona ér­tékű kompótot is készítettek a gyermekeknek. Az iskolatej-akciót is sikerült beindítani. Egyelőre mintegy 3000 gyermek kap naponta tejet, de tovább szeretnék bővíteni azok­nak az iskoláknak a számát, ahol rendszeresítenék ezt a hasznos kezdeményezést. A kereskedelmi hálózat bővíté­sén kívül a félkészáruk árusítása, az üzemi étkeztetés bővítése, a nyugdíjasok étkeztetésének megszervezése is a mozgalom­ban való sikeres részvétel feltétele volt. A nők kezdeményezésére ezeken a területeken is számtalan újítást vezettek be.- Az élelmiszer-önellátás eléré­séhez is igyekeztünk a magunk módján hozzájárulni - mondotta Haizok Mária. - A kisállattenyész- tők és a kertbarátok nemcsak sa­ját fogyasztásra termeltek, hanem a piaci ellátás javítását is szem előtt tartották. A minőség a célunk, verseny keretében valamennyi szövetkezetei mozgósítottunk. A dióspatonyi földművesszövetke­zetben Németh Mária példás dol­gozó irányításával Elek Magda, Almási Erzsébet és Németh Anna érték el a legjobb eredményt. Az általuk fejt tejet az első minőségi osztályba sorolták és túlszárnyal­ták a mennyiségi mutatót is. Kétségtelen, hogy a járás leá­nyai, asszonyai az elmúlt évben sokat tettek a közösért, nemcsak munkahelyi kötelességeik teljesí­tésével. Kötelezettségvállalásaik nem maradtak megvalósítatlanul.- Elég, ha végigjárjuk járásunk városait, falvait - mondotta Anna Ferenceiová. - Mindenütt megfi­gyelhetjük a nők szorgos munká­jának nyomait. A környezetszépí­tésbe is ók kapcsolódnak be első­sorban. Az ő érdemük, hogy sok szép virág van nemcsak a falvak­ban, a házak előtti kertekben, ha­nem az erkélyeken is. Azt is hozzáfűzte még, hogy örülnek az elismerésnek, mely to­vábbi tettekre ösztönzi őket. A nemzeti bizottságokkal, a többi tömegszervezettel karöltve akar­ják a jövőben is aktivizálni nem­csak a nőket, hanem a lakosság nagy részét. Tennivaló bőven van még. Várják a nők javaslatait, ötle­teit, hogy közösen küzdjék le a ne­hézségeket. A társadalomnak, a családnak és önmaguknak sze­retnének még többet tenni a nő­szövetség új mozgalma széles kö­rű kibontakoztatásával. DEÁK TERÉZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom