Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1985-04-25 / 97. szám, csütörtök

Az amerikai képviselőház nem szavazta meg a nicaraguai kontráknak szánt összeget CBS: Reagan eddigi legnagyobb külpolitikai kudarca Az SZKP Központi Bizottságának határozata (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottságának keddi ülésén az alábbi határozatot hagyták jóvá a párt soron következő XXVII. kongresszu­sának az összehívásáról: (ČSTK) - Az amerikai kong­resszus képviselőháza tegnapra virradóan 248 szavazattal 180 el­lenében elutasította Reagan elnök követelését, hogy a nicaraguai el­lenforradalmároknak folyósítsa­nak további 14 millió dolláros tá­mogatást. Ez a Reagan-kormány egyér­telmű kudarcát jelenti még annak ellenére is, hogy a Republikánus Párt által uralt szenátus néhány órával később mindössze hét sza­vazatnyi többséggel jóváhagyta ezt a segítséget. Az összeg folyó­sításához azonban a kongresszus mindkét házának jóváhagyására szükség van. A CDS amerikai televíziós tár­saság a szavazás eredményét Reagan eddigi legnagyobb külpo­litikai vereségének minósitette. A Fehér Ház nem járt sikerrel, pedig előzően óriási kampányt folytatott, hogy elnyerje a törvény­hozók támogatását Nicaraguával szembeni terrorista irányvonala fokozásához. Az elnök az utolsó Daniel Ortega Moszkvába látogat (ČSTK) - Április végén nicara­guai küldöttség érkezik munkalá­togatásra a Szovjetunióba - kö­zölte tegnap a TASZSZ hírügy­nökség. A küldöttség vezetője Da­niel Ortega köztársasági elnök, a Sandinista Nemzeti Felszabadí­tó Front országos vezetőségének tagja. pillanatban még arra is ígéretet tett, hogy a pénzt, úgymond, csak „emberbaráti“ segélyezésre szánják és felújítják a Washington által az év elején megszakított tárgyalásokat a nicaraguai kor­mánnyal. A nicaraguai kormány és az atlanti parton élő indián lakosság egyik szervezete, a Misurasata között egyezmény jött létre a fegy­veres összeütközés elkerüléséről és a tárgyalások folytatásáról. A párbeszédet május 25-én Ko­lumbiában folytatják. Mindkét fél hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy megteremtődtek a feltételek a vérontás elkerülésére, miközben a sandinista kormány ígéretet tett arra, hogy megkönnyíti az indián lakosság élelmiszerrel és gyógy­szerrel való ellátását. Managua ugyancsak azonnali hatállyal kiter­jeszti az amnesztiát a még börtön­ben levő kreol indiánokra. A moszkvai Pravda és a Krasz- naja Zvezda szenzációhajhász ál­lításnak nevezte Reagan elnöknek azt a szombati kijelentését, hogy szovjet katonák tartózkodnak Ni­caragua északi részében, a sandi­nista népi hadsereg és az ellenfor­radalmárok harcainak színterén. Az állítólag Nicaraguában tartóz­kodó szovjet katonai szakértőkkel kapcsolatos koholmány nem más, mint durva provokáció - szögezi le a két szovjet lap. Franciaország Az új választási törvényről (ČSTK) - A szocalista párti többség tegnapra virradóan a vá­rakozásoknak megfelelően a nemzetgyűlésben elutasította az ellenzéki jobboldali pártok bizal­matlansági indítványát. A bizal­matlansági indítványt a francia jobboldal azzal összefüggésben terjesztette elő, hogy a törvényho­zásban megkezdődött a vita a par­lamenti választások rendszerének megváltoztatását érintő törvény­ről. A választásokra a jövő év tavaszán kerül sor. A jobboldali ellenzék vezetői a zajos vita során megerősítették, hogy ellenzik a megyék szerinti arányos képviseleti választási rendszer bevezetését, ami bonyo­lulttá teszi a jobboldali választási koalíció létrehozását. „Csalással“ vádolták a kormányt és úgy dön­töttek, hogy a további vitát erről a kérdésről minden eszközzel bo­nyolítani és halogatni fogják. Jacques Brunhes, a Francia KP képviselőcsoportjának szóvi­vője elítélte a jobboldal manővere­it, de egyúttal rámutatott a kor­mányjavaslat hiányosságaira is, és közölte, az FKP előterjeszti javaslatait egy „tiszta“ és igaz­ságos arányos képviseleti rend­szer bevezetésére. Washingtonnak nincsenek komoly szándékai TASZSZ-kommentár a genfi tárgyalások első fordulójáról (ČSTK) - Genfben kedden befejeződött a nukleáris és ürfegyve- rekröl folytatott szovjet-amerikai tárgyalások első fordulója. A felek megállapodtak abban, hogy az újabb forduló május 30-án kezdődik. ÚJ SZÚ 1985. IV. 25. Jevgenyij Korzsev, a TASZSZ hírügynökség genfi tudósítója ez­zel kapcsolatban emlékeztet: a tárgyalások témájáról és céljairól a két ország külügyminisztereinek januári találkozóján született meg­állapodás pozitív visszhangot vál­tott ki világszerte. A genfi tárgyalá­sok célja hatékony megállapodá­sok kidolgozása a fegyverkezés megakadályozására a világűrben és megállítására a Földön, továb­bá az atomfegyverek korlátozásá­ra, csökkentésére, s végül teljes felszámolásukra. A szovjet fél mindig is hangsúlyozta, hogy kö­vetkezetesen betartja a januári megállapodást. Az amerikai küldöttség is azt ígérte, hogy keresni fogja a béké­hez és biztonsághoz vezető uta­kat. Amint azonban a nyugati saj­tóban megjelent hírek, az elmúlt hónapok, főleg az utóbbi 6 hét eseményei igazolják, úgy tűnik, Washington nem kíván megálla­podni a Szovjetunióval. A lázas űrfegyverkezés megakadályozá­sának, valamint az atomfegyverek korlátozásának és csökkentésé­nek kérdését nem hajlandó komp­lex módon, ezek összefüggései­ben vizsgálni. Annak ellenére, hogy a januári megállapodásban erre kötelezte magát. Azóta vi­szont egyetlen olyan lépést, egyetlen olyan gesztust sem tett,* amely arra utalna, hogy komoly szándékai lennének. Ellenkező­leg, a stratégiai támadófegyverek terén tovább növeli a gyártást, mint például az MX rakéták eseté­ben. A közepes hatótávolságú ra­kéták telepítését is folytatja Nyu- gat-Európában és gyorsított ütem­ben készíti elő az úgynevezett stratégiai védelmi kezdeménye­zés programjának megvalósítását. Tipikus az a mód is, ahogyan Washington a genfi tárgyalásokkal összefüggő új szovjet békekezde­ményezésekre reagált. A Szovjet­uniónak az a felhívása, hogy fa­gyasszák be a nukleáris arzenálo­kat és állítsák le a rakétatelepítést, valamint az, hogy egyoldalúan moratóriumot hirdetett rakétáinak telepítésére és egyéb válasz- intézkedéseinek megvalósítására Európában, a Fehér Ház szemé­ben csupán „propagandafogás, amelynek nem kell figyelmet szen­telni“. Mi érdemel akkor figyel­met? Az elfogulatlan megfigyelők azt a kérdést is felteszik, hogy mindezek alapján milyen célokat követ az USA a genfi tárgyaláso­kon. Nem jár messze az igaz­ságtól az a megállapítás, hogy a párbeszédet olyan kényelmes spanyolfalnak tekinti, amely mö­gött nyugodtan készülhet a lázas fegyverkezés újabb, minden eddi­ginél veszélyesebb fordulóinak ki­bontakoztatására - szögezi le vé­gezetül Korzsev. Az SZKP Központi Bizottságá­nak ülésén meghallgatták és meg­vitatták Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a párt XXVII. rendes kongresszusának összehívásával, továbbá előké­szítésével és lebonyolításával összefüggő feladatokról szóló be­számolóját és határozatot hoztak: A Szovjetunió Kommunista Pártja soron következő XXVII. kongresszusának az összehívá­sáról 1986. február 25-re. II. A kongresszus napirendje a kö­vetkező lesz: 1. Az SZKP Központi Bizottsá­gának beszámolója a párt felada­tairól - előterjeszti Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója - elő­terjeszti Gennagyij Szizov, az SZKP Központi Revíziós Bizottsá­gának elnöke. 3. Az SZKP újjászerkesztett programja. 4. Az SZKP alapszabályzatá­nak módosítása. 5. A Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra - elő­terjeszti Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke. 6. A párt központi szerveinek a megválasztása. III. Az SZKP XXVII. kongresszusán való képviseletet úgy kell megha­tározni, hogy egy delegátus 3670 párttagot képviseljen. IV. Az SZKP XXVII. kongresszusá­nak küldötteit a párt alapszabály­zatának értelmében nem nyilvá­nos (titkos) szavazással választják meg a kerületi és határterületi pártértekezleteken, valamint szö­vetségi köztársaságok kommunis­ta pártjainak kongresszusain. Az Ukrán KP, a Belorusz KP, az Üz- bég KP és a Kazah KP küldötteit az SZKP XXVII. kongresszusára a kerületi pártkonferenciákon vá­lasztják meg. Azok a kommunisták, akik a szovjet hadsereg, a haditenge­részet, a belügyi és a határőrala­kulatok pártalapszervezeteinek tagjai, az SZKP XXVII. kongresz- szusára a küldötteket az illetékes területi pártszervezetekkel együtt a kerületi és a határterületi párt­konferenciákon vagy a szövetségi köztársaságok kommunista párt­jainak kongresszusain választják meg. Azok a kommunisták, akik kül­földön tagjai a szovjet hadsereg és a haditengerészet alakulatainál működő pártszervezeteknek, az SZKP XXVII. kongresszusára a küldötteket a megfelelő katonai csoportok pártértekezletein vá­lasztják meg. V. A következő időpontokban meg kell szervezni az SZKP XXVII. kongresszusát megelőzően a be­számoló taggyűléseket: a párt- alapszervezetek gyűléseit szep­tembertől novemberig, a városke­rületi, városi és járási pártértekez­leteket novemberben és decem­berben, a kerületi és határterületi pártkonferenciákat 1985 decem­berében és 1986 januárjában, és a szövetségi köztársaságok kom­munista pártjainak kongresszusait 1986 januárjában és február elején. VI. A beszámoló taggyűléseken, konferenciákon és a szövetségi köztársaságok kommunista párt­Az SZKP KB Politikai Bizottságának új tagjai VIKTOR CSEBRIK0V Viktor Csebrikov 1923-ban született, orosz nemzetiségű, 1944-től tagja az SZKP-nek. A Dnyepropetrovszki Ko­hászati Intézetben szerzett diplomát. A Nagy Honvédő Háború első nap­jaitól kezdve a fronton harcolt sorkato­naként, később alakulat-, és század­parancsnok volt, majd a délnyugati, a sztálingárdi, voronyezsi, majd az 1. és a 4. ukrán front zászlóaljának a pa­rancsnoka volt. A háború után befejezte tanulmá­nyait az intézetben és mérnökként dol­gozott a dnyepropetrovszki kohászati üzemben. 1951 óta különféle párttiszt­ségeket töltött be. Többek között volt a járási pártbizottság első titkára, a vá­rosi pártbizottság másod-, majd első titkára, valamint a dnyepropetrovszki JEGOR LIGACS0V Jegor Ligacsov 1920-ban született, orosz nemzetiségű, 1974-től tagja az SZKP-nak. Az Orzsonikidze nevét vi­selő moszkvai repülős akadémián ta­nult és elvégezte az SZKP KB mellett működő pártfóiskolát. Tanulmányainak befejezése után mérnökként dolgozott a novoszibirszki repülőgépgyárban, majd megválasz­tották a Komszomol kerületi bizottsá­gának első titkárává. 1949-től állami és párttisztségeket töltött be. A városi pártbizottság osz­tályvezetője, a kerületi végrehajtó bi­zottság alelnöke, a járási bizottság első titkára, majd a novoszibirszki kerületi pártbizottság osztályvezetője és titkára lett. NYIKOLAJ RIZSKOV Nyikolaj Rizskov 1929-ben született, orosz nemzetiségű, 1956-tól tagja az SZKP-nek. Az S. M. Kirovról elneve­zett uráli műszaki intézetet végezte el. 1950-től műszakmesterként dolgo­zott az Ordzsonikidze nevét viselő uráli gépgyárban. Részlegvezetőként, főhe- gesztöként, igazgatóhelyettesként, majd 1965-től mint főmérnök dolgozott itt. 1970-től Nyikolaj Rizskov a vállalat igazgatója volt. Később az Uralmas termelési egyesülés vezérigazgatója lett. 1975-ben a nehézgépipar és a köz­lekedési gépgyártás miniszterhelyette­kerületi pártbizottság első és másodtit­kára. 1967 óta Viktor Csebrikov a Szovjet­unió Allambiztonsági Bizottsága káder­osztályának a vezetője, majd a bizott­ság alelnöke és első alelnöke volt. 1982 decemberében a Szovjetunió Ál­lambiztonsági Bizottságának elnökévé, hadseregtábornokká nevezték ki. 1971-től az SZKP Központi Bizott­ságának póttagja, 1981-től a Központi Bizottság tagja. 1983 decemberében az SZKP KB ülésén a Politikai Bizott­ság póttagjává választották. A 9. és a 11. megbízatási időszak­ban a Legfelsőbb Tanács és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselője volt. A Szovjetunió Állami Díjának kitüntetettje, a Szocialista Munka Hőse. 1961-65 között az SZKP KB-nek a pártszervek kérdéseivel foglalkozó osztályának helyettes vezetőjeként te­vékenykedett. 1965-től az SZKP tomszki kerületi bizottságának az első titkára volt. 1983 áprilisától az SZKP pártszer­vezési munkáját irányító osztály veze­tője volt. Az SZKP KB 1983-as decem­beri ülésén a Központi Bizottság titká­rává választották. Jegor Ligacsov 1966-tól az SZKP KB póttagja, 1976-tól pedig a Központi Bizottság tagja volt. A Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának a képviselője volt a 7. és a 11. megbízatási időszak között. sévé nevezték ki, 1979-től a Szovjet­unió Állami Tervbizottságának az első alelnöke. 1982-ben az SZKP KB novemberi ülésén Nyikolaj Rizskovot megválasz­tották az SZKP Központi Bizottsá­gának titkárává. Ezzel párhuzamosan a központi bizottság gazdasági osztá­lyának vezetője is. Nyikolaj Rizskov 1981 óta tagja az SZKP Központi Bizottságának. A 9. és a 11. választási időszakban a Szovjet­unió és az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának a képviselője volt. A Szovjet­unió Állami Dijának a kétszeres kitün­tetettje. jainak kongresszusain alaposan és sokoldalúan elbírálják a párt XXVI. kongresszusa, valamint az SZKP KB soron következő ülései határozatainak teljesítése terén végzett munkát és részletesen megtárgyalják a gazdaság és a kultúra fejlesztésének pártirányi- tásával összefüggő kérdéseket, továbbá a párt szervezési és ideo­lógiai munkája terén kialakult hely­zetet. A kongresszust megelőző kam­pány idején a pártszervezetek és a dolgozó kollektívák törekvéseit az 1985-ös év, valamint az egész 11. ötéves tervidőszak sikeres be­fejezésére, a gazdasági és szociális fejlesztés kulcsfontossá­gú kérdéseinek a megoldására, a termelés sokoldalú intenzifikálá- sára kell összpontosítani a tudo­mányos-műszaki haladás ered­ményeinek a széles körű érvénye­sítésével, szem előtt kell tartani a tervezés és az irányítás tökéle­tesítését, a szervezettség, a fe­gyelem és a rend megszilárdítását a népgazdaság valamennyi terü­letén. Biztosítani kell a kommunis­ták vezető szerepét a kongresz- szus előtti szocialista munkaver­seny kibontakoztatásában és tá­mogatni kell a belső tartalékok feltárását és jobb kihasználását célzó értékes kezdeményezé­seket. A pártgyűléseket, pártkonferen­ciákat és kongresszusokat alkotó légkörben, az elvhüség szellemé­ben kell megtartani és önkritiku­san kell értékelni a pártszerveze­tek és az ezeket irányító szervek munkáját. Fontos, hogy a tevé­kenységről szóló beszámolók és a választások hozzájáruljanak a pártélet lenini normáinak a meg­szilárdításához, a párton belüli de­mokrácia, az alulról és a felülről jövő bírálat kiszélesítéséhez, a kommunisták aktivitásának és kezdeményezésének a fokozásá­hoz, valamint a pártszervezeteik és az egész párt ügye iránt érzett felelősségük fokozásához. Az SZKP Központi Bizottsága azt a szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy a párt XXVII. kongresszu­sának előkészítését magas szintű szervező és ideológiai-politikai munka jellemzi majd a párt sorai szoros felzárkózottságának, a párt és a nép megbonthatatlan egysé­gének a jegyében. SZERGEJSZ0K0L0V, az SZKP KB PB póttagja Szergej Szokolov, 1911-ben szüle­tett, orosz nemzetiségű, 1937 óta tagja az SZKP-nek. Főiskolai végzettsége van, a harc­kocsizó és gépesített alakulatok kato­nai akadémiáját, majd a Szovjetunió fegyveres erői vezérkarának katonai akadémiáját végezte el. A Szovjetunió marsallja és a Szovjetunió Hőse kitün­tetés birtokosa. Szergej Szokolov 1932-töl a szovjet hadseregben teljesít szolgálatot. Volt alakulat-, század- és zászlóaljparancs­nok. A második világháború idején a nyugati karéliai front parancsnoki és vezérkarában töltött be tisztségeket. 1964-tól a leningrádi katonai körzet parancsnokának első helyettese, 1965-től pedig a körzet alakulatainak parancsnoka volt. 1967-től a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese volt. 1984-től a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere. Szergej Szokolov a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának képvise­lője. VIKTOR NYIKONOV, az SZKP KB titkára Viktor Nyikonov 1929-ben született, orosz nemzetiségű, 1954-től tagja az SZKP-nek. Az azovi-fekete-tengeri mezőgazdasági intézet befejezése után a mezőgazdaságban dolgozott. 1958-től tölt be párttisztségeket, a krasznojarszki határterületi pártbi­zottság mezőgazdasági osztályának a helyettes vezetője, majd később ve­zetője lett, ezt követően pedig az SZKP KB osztályának az instruktora. 1961- töl a tatár kerületi pártbizottság másod­titkára, majd 1967-től az SZKP mari kerületi bizottságának az első titkára volt. 1967-ben a Szojuzszelhozhimija egyesülés elnökévé és a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének helyet­tesévé nevezték ki. 1983-tól az OSZSZSZK mezőgaz­dasági minisztere volt. Viktor Nyikonov a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a képviselője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom