Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-22 / 94. szám, hétfő
A leninizmus internacionalista tanítás A felelősség új szú 1985. IV. 22. Ma már a földkerekség legtávolabbi részében sincs olyan hely, ahol ne ismernék Lenin nevét, ne olvasnák-tanulmányoznák műveit. Marx Károly és Engels Frigyes mellett az emberiség legnagyobb szocialista gondolkodója, a marxizmus tanításainak továbbfejlesztője, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a világ első szocialista államának megalapítója, kora nemzetközi munkásmozgalmának lángeszű vezetője volt. Egész életét a munkásosztály, a dolgozó nép felszabadításának, a kapitalista kizsákmányolás és mindennemű elnyomás megszüntetésének, a társadalom kommunista elvek szerinti átalakításának szolgálatába állította. Elméleti munkásságának és politikai tevékenységének, páratlan történelemformáló egyéniségének méltatása mindenkor időszerű volt s marad. Különösen a mostani bonyolult világhelyzetben, az imperialista vezető körök által rendkívül kiélezett nemzetközi viszonyok közepette kerül mindinkább az általános érdeklődés középpontjába. Nem véletlen, hogy a burzsoá ideológusok is éppen korunkban intézik legbőszebb támadásaikat tanai ellen. A korábbiaknál is hevesebben, ráadásul azzal a körmönfont mesterkedéssel, hogy valamiképp szembeállítsák a marxizmus- vagy legalábbis alapvető és örök érvényű tételeit — a leninizmussal, mintha az utóbbi az előzőnek tulajdonképp megvalósíthatatlan adaptációja, változata lenne. Tudománytalan, történelmietlen és nevetséges minden efféle sugal- mazás - alacsonyrendű, tudattor- zitó manipulálás. Az imperialista propagandagépezet minden ilyen vagy hasonló, de célját tekintve szovjetellenes koholmányát elsősorban Lenin roppant szellemi hagyatéka, továbbá a történelmi fejlemények, tehát Leninnek az ideológiai és a politikai küzdőtérre lépése óta a világban végbement forradalmi folyamatok és azok eredményei cáfolják a legmeggyőzőbben. Igazolásra nem szoruló tény ugyanis, hogy a leninizmus a mai világ leghaladóbb és legnagyobb hatású ideológiája. Lenin művei igen széles körben terjedtek el szerte a világon. Műveinek példányszáma százmilliókra rúg. A Föld valamennyi országában olvassák ezeket, tanulnak belőlük élni és harcolni. Tevékenységében Lenin Marx és Engels elméletére és módszerére támaszkodott. Határozottan szembeszállt mindennemű olyan próbálkozással, hogy a „dogmatizmus“ elitélése ürügyén revíziónak vessék alá, „elégtelennek és elavultnak“ minősítsék a marxizmust. Ugyanakkor mindig küzdött a forradalmi mozgalom elméletének és gyakorlatának alkotó felfogásáért, rámutatva arra, hogy az időszerű kérdéseket a marxizmus elvei és módszerei alapján kell kidolgozni. Lenin mindig szem előtt tartotta s többször is hangsúlyozta Marxnak és Engelsnek azt a figyelmeztetését, hogy a marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala; egész elméleti és szervező tevékenysége ennek a gondolatnak a megtestesülése. A marxizmust olyan örökké élő, fejlődő tanításnak tekintette, amely megkívánja az elvhűséget, de nem tűr meg semmiféle sablont és dogmát, amely mindig megköveteli a konkrét történelmi helyzet figyelembevételét, az osztályerő- viszonyok objektívan ellenőrizhető számbavételét. Lenin, a zseniális gondolkodó és nagy forradalmár a burzsoá ideológiával, a jobboldali és „baloldali“ opportunistákkal és revi- zionistákkal vívott heves harcokban megvédte a marxista elmélet forradalmi elveit, a marxizmust az új történelmi körülményekhez alkalmazva fejlesztette tovább. Mérhetetlenül nagy annak a jelentősége, amivel Lenin Marx és Engels tanítását - a marxista filozófiát, a politikai gazdaságtant, a tudományos kommunizmus elméletét és gyakorlatát - gazdagította. Lenin munkásságának hord- erejét a korabeli világesemények magyarázzák. A XIX. század végén és a XX. század elején a kapitalizmus fejlődésének utolsó, imperialista szakaszába lépett. A szabad versenyt a kapitalista társadalomban felváltotta a monopóliumok és a finánctőke uralma. A dolgozók kizsákmányolása és a társadalmi egyenlőtlenség rendkívüli mértékben fokozódott. A tőke országaiban megmutatkozott a reakció felé fordulás a bel- és külpolitikában, a burzsoá ideológiában és kultúrában. De fordulóponthoz ért a munkásmozgalom fejlődése is. Közeledett a forradalmi viharok és a társadalmi megrázkódtatások korszaka. Fellendülésnek indult a proletariátus forradalmi harca. A kapitalizmus rendszere egészében megérett a forradalomra. A beköszöntő korszak középpontjába a munkásosztály került, ez határozta meg e korszak fejlődésének fő irányát. A kapitalizmusból a szocializmusba való forradalmi átmenet a társadalmi fejlődés sürgető követelményévé vált. A szocialista forradalom a közvetlen gyakorlat ügye lett. Az új korszak a társadalmi fejlődés, a nemzetközi felszabadító mozgalom olyan új problémáit vetette fel, amelyeknek a megoldásától az emberiség sorsa függött. A II. Internacionálé vezetői, akiktől idegen volt a marxizmus forradalmi, alkotó szelleme, képteleneknek bizonyultak e problémák megoldására. A nyugat-európai szociáldemokrata pártokban felülkerekedtek az opportunisták, akik a Marx és Engels alkotta tanítás revíziójának útjára léptek, tagadták a kapitalizmus elleni forradalmi harc szükségességét. Lenin elévülhetetlen érdeme, hogy válaszolt azokra a fő kérdésekre, amelyeket az új, forradalmi korszak vetett fel, kidolgozta a forradalmi elmélet alapvető filozófiai, gazdasági és politikai problémáit, a nemzetközi proletariátus stratégiáját és taktikáját. Lenin mesterien alkalmazta a marxizmust az oroszországi viszonyokra, ami nemcsak hogy nem nyújt alapot a leninizmus jelentőségének Oroszországra való korlátozásához, hanem éppen ellenkezőleg, megerősíti nemzetközi érvényét. Lenin már 1899-ben azt irta, hogy „Oroszországban is a kapitalizmus fejlődésének ugyanazokat a fő folyamatait, a szocialistáknak és a munkás- osztálynak ugyanazokat a fő feladatait látjuk“. A munkásmozgalom akkor emelkedett fejlődésének magasabb fokára, amikor Oroszországban a forradalmi marxisták, élükön Leninnel, megalakították a proletárpártot. Lényegében azt lehetne mondani, hogy Oroszország közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt az egész kapitalista rendszernek egyfajta gigantikus „modellje“ volt. Lenin azt irta, hogy egyetlenegy országban sem összpontosult az akkori társadalom összes osztályai által vívott harc formáinak, árnyalatainak, módszereinek olyan gazdagsága, mint Oroszországban; hangsúlyozta a bolsevizmus tapasztalatainak óriási jelentőségét, és kötelességének tartotta, hogy e tapasztalatokat valamennyi ország marxistáinak közkincsévé tegye. Különösen fontos az a tény, hogy a leninizmus nemcsak az oroszországi, hanem egyszersmind a nemzetközi munkásmozgalom, nemkülönben a demokratikus és nemzeti felszabadító mozgalmak tapasztalatainak általánosításaként keletkezett és fejlődött ki. Lenin óriási szolgálatot tett a nemzetközi munkásosztálynak azzal, hogy megalakította a világ első új típusú proletárpártját: a bolsevik, kommunista pártot, amely példakép lett más országok marxistái számára. Lenin a nemzetközi proletariátusnak, az egész világ dolgozóinak a tanítója és vezetője. Mint az új típusú proletárpárt megalapítója már a XX. század elején a nemzetközi szocialista mozgalom kimagasló alakja lett. Már akkoriban elszánt harcot vívott a nemzetközi színtéren megnyilvánuló opportunizmus ellen, egységbe forrasztotta a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi, valóban internacionalista erőit. Az ő kezdeményezésére alakították meg 1919-ben a kommunista pártok a III., a Kommunista Internacionálét, a kommunisták nemzetközi csúcsszervezetét, s ugyancsak az ő irányításával szövegezték meg a nemzetközi kommunista mozgalom programjának alapjait, stratégiájának és taktikájának elveit. A lenini eszmei örökség valóban felbecsülhetetlen gazdagsága, Lenin gyakorlati tevékenységének tapasztalatai a Szovjetunió Kommunista Pártja, a nemzetközi kommunista mozgalom közkincsévé és hatalmas fegyverévé lettek és azok ma is. Az évek-évtize- dek múlásával egyre teljesebben és világosabban bontakozik ki a lenini tanítás nagy életereje, mindent legyőző igazsága. Amint az SZKP Központi Bizottsága Lenin születésének 100. évfordulójára kibocsátott téziseiben is megerősítették: „Vlagyimir lljics Lenin eszméi a kommunisták tevékenységében, a munkásosztály, valamennyi dolgozó küzdelmében, a szocializmus és a kommunizmus fokozatos fejlődésében, az emberiség megállíthatatlan társadalmi haladásában öltenek testet.“ Lenin művei tehát az emberiség számára a mindenkorra szóló útmutatást jelentik. MIKUS SÁNDOR Hatalmas csarnok, zakatoló gépekkel és az azokat kezelőkkel, összehangolt a termelés, az egyik gép munkája feltételezi a másik zökkenőmentes menetét. Ahhoz, hogy a zsákokat varrók folyamatosan dolgozhassanak, megfelelő mennyiségű szőtt anyagra van szükség, így aztán az sem mindegy,. hogy üzemképesek-e a po- lypropylén alapanyagú fonalat fonó és a spárgát készítő gépek. Mindezek ismeretében pedig már érthető és természetes, hogy Bokros László, a len- és kendergyár dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemének fiatal kommunista karbantartója csak azt követően tudott időtt szakítani a beszélgetésre, hogy befejezte az éppen esedékes javítást.- A spárgafonó gép olajnyomásos pumpájával volt baj. Sikerült rendbetenni, igy újra dolgozik a gép. Ilyenkor nemcsak a hibával, hanem az idővel is meg kell küzdeni. Minden óra kiesés többezer méter termék elvesztését is jelenti, amit nálunk behozni nem lehet. Három műszakban, leállás nélkül termelünk. Ezért ha baj van, a hiba eltávolításánál, nincs fontosabb dolog. Még az éppen esedékes étkezést is későbbre kell halasztani. Előfordul, hogy ebédemet csak uzsonnaként fogyasztom el.- Viszont mindenre akár háromszorosan is jut idő, ha éppen nincs géphiba.- Akkor idejében és nyugodtab- ban étkezhetünk, de munka nélkül azért sosem vagyunk. A nyugalmasabb órák lehetőséget adnak arra, hogy a műhely dolgozóival előre elkészítsünk egyes alkatrészeket, vagyis felújítsuk a korábban kicseréiteket. Az évek folyamán már alaposan megismertük a gépeket, tudjuk, hogy mely részeik a legkényesebbek. A szabad időben megelőző javításokat végzünk. így sokszor elejét vesszük a teljes leállásnak. Ebben a gépen dolgozók is a segítségünkre vannak. Ha észrevesznek a gépen valami rendellenességet, azonnal szólnak. Még akkor is, ha az észlelt hibával kihúznák a műszak végéig. Inkább vállalják a hiba eltávolításával együttjáró rövid leállást, s ezzel együtt a teljesítménycsökkenést, de nem dolgoznak a másik műszak rovására, amikor az időközben nagyobbá vált hiba hosszabb leállást igényelne, s természetesen a kiesés is nagyobb lenne.- Ez viszont megértő, kollektív szellemre vall.- Valóban. Elsősorban őszinte és kritikus munkaértekezleteinknek köszönhetjük az összetartást. Egymásnak nyíltan megmondjuk a hibákat, így azt is, ha valaki nem figyelmeztetett idejében a jelentkező géphibára. Az újszerű bérezési rendszer is ösztönöz, de az is, hogy a szocialista munkabrigád címért versenyezünk, s ebben az egész kollektíva eredményeit veszik figyelembe. Mindenki tudja, hogy a közösség segíti és felkarolja az egyént, jóindulatúlag figyelmezteti az esetleges hibáira de ha ez nem használ, akkor kizárja soraiból.- Mint karbantartónak mindebben milyen szerepe van?- Vonzódom a gépekhez, szeretem a munkámat, olyat csinálok, ami teljes egészében leköti figyelmemet. Bár csak huszonhét éves vagyok, az üzemhez régi szálak fűznek. Édesapám hozott ide dolgozni, s mint nyugdíjas még mindig itt dolgozik. Amikor munkámat végzem, sosem titkolom gondolatomat, hogy az üzemért is dolgozom. És talán azzal is példát mutatok, hogy a rámbízott feladatot igyekszem mindig a lehető legjobban elvégezni. Amit meg tudok csinálni, sosem hagyom a másikra. Ha elromlik egy gép, és a műszakból már csak a javítás megkezdésére van idő, hozzálátok a munkához. Ezzel is az engem váltó kollégám helyzetét könnyí- tem, és ha negyedórával is, de lerövidítem az állást. Konkrét dolgokon alapulnak szavai, ezt számos tény bizonyítja. Nem véletlen, hogy az üzemben eltöltött három év után kommunista kollégái méltónak tartották a párttagjelöltségre, és 1982- ben felvették soraikba. Mesterének szavaival élve, az elmúlt években többször bebizonyította, hogy méltó volt a bizalomra. A munkában kezdeményező, a feladatok vállalásában példát mutat, és félmunkát sosem végez. Szorgalmasan bővíti eszmei és politikai ismereteit. Gyakran felszólal. Javaslataival és észrevételeivel, akárcsak mindennapi munkájával, kiveszi részét a feladatok teljesítéséből. EGRI FERENC Új, 150 férőhelyes óvodát és bölcsödét nyitottak az idén Nové Mesto nad Váhomban. A csaknem 11,5 millió korona értékű létesítményt az Uherské Hradišté-i Magasépítő Vállalat építette. Az óvodában és a bölcsődében a Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet dolgozóinak gyermekei kaptak helyet. A képen: Erika Šupáková óvónő a gyermekekkel játszik. (Pavol Neubauer felvétele - ČSTK) Történelmi események krónikája • április 22. - az 1. belorusz és az 1. ukrán front csapatai folytatták a harcot Berlinért- a 4. ukrán front felszabadította Opavát- a 2. ukrán front felszabadította Mikulovót. A szovjet csapatok megindították a végső csatát Brnóért • április 23. - folytatódtak a harcok Berlinért. Az 1. ukrán front egységei Drezdától nyugatra eljutottak az Elbáig. A 2. brit hadsereg elfoglalta Hamburgot • április 24. - A. I. Antonov hadseregtábornok, a szovjet hadsereg vezérkari főnöke levélben tájékoztatta a szövetségeseket azon tervről, hogy a Vltava völgyét és a folyó jobb partján fekvő területeket megtisztítják az ellenségtől. Április végén a szovjet és az amerikai csapatokat a Karlovy Vary, Plzeň és České Budéjovice vonal választotta el- a 2. ukrán front Brnótól délre és keletre áttörte a fasiszták védelmét és megközelítette a várost- az SZLKP tagjai városi értekezletet tartottak Brati- slavában • április 25. - a szovjet és amerikai csapatok a Labe melletti Torgauban találkoztak- heves harcok bontakoztak ki Brnóért- folytatódott Berlin ostroma- Észak-Olaszországban hatalmas antifasiszta felkelés tört ki a kommunisták kezdeményezésére- San Franciscóban 51 állam küldöttségének részvételével megkezdődött az ENSZ alakuló ülése. A tanácskozás hosszas munka eredményeként kidolgozta, majd június 26-án jóváhagyta az ENSZ alapokmányát és a Nemzetközi Bíróság statútumát • április 26. - a 4. ukrán front csapatai újabb támadást intéztek Ostrava ellen- a 2. ukrán front csapatai felszabadították Brnót, majd Uherský Brodot- a 2. belorusz front csapatai elfoglalták Szeczynt • április 27 - a Szovjetunióban megalakult első csehszlovák hadtest egységei felszabadították a Žilina melletti Mojšova Lúčkát, Stráňanyt és Zlatnót • április 28. - olasz partizánok menekülés közben elfogták és kivégezték Mussolinit-tmV. I. Lenin születésének 115. évfordulója 1945. április 22. - 28.
