Új Szó, 1985. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1985-04-18 / 91. szám, csütörtök
Tervszerű víz- és talajvédelem Egy járás környezetvédelmi gondjai és eredményei A Tőketerebesi (Trebišov) Járási Nemzeti Bizottság plenáris ülése a közelmúltban foglalkozott a környezetvédelem helyzetével. Vannak-e a járásban ezen a téren gondok? De még mennyire, hogy vannak. A tőketerebesi járást ebben a tekintetben a szélsőségek jellemzik. Kelet-Szlovákiában itt van a legtöbb folyómeder - összesen 225 kilométer tehát a kerület folyamainak egyötöde, évente háromszor kiadós áradásokkal. Valamennyi kelet-szlovákiai folyó megduzzadva érkezik járásunkba, hogy aztán a Bodrogba torkollva elhagyja hazánkat. Sok a víz, viszont kevés az ivóvíz. Járásunk lakosságának csupán 33 százaléka van rákapcsolva a vezetékes vízhálózatra. Pedig Battyán (Botany) térségében 300 liter vizet nyerünk a Latorca és a Tisza földalatti vízgyűjtő területéből. A Slovenské Nové Mesto-i kutak másodpercenként 90 liter jó minőségű vizet biztosítanak Bodrogköz lakosságának. Kedvezőtlenebb képet mutat a járás északi része, ahol egy most felépített vízmű Parchovany és Božčice között csupán 80 liter vizet ad. Pedig itt vannak a járás vízre szomjas élelmiszerüzemei, a cukorgyár, csokoládégyár, tejfeldolgozó üzem, az egész járást ellátó kenyérgyár, a Frucona gyümölcs- és zöldség- tartósitó üzeme, az élesztőgyár és a befejezés előtt álló húsfeldolgozó üzem. Másodpercenként hatvanhárom litert fogyaszt csupán az élelmiszeripar, hogyan fedezhető tehát a lakosság kb. ugyanolyan mennyiségű szükséglete? A Szalánci hegyek dargói lejtőin újabb vízforrásra bukkantak, amely lehetővé teszi, hogy másodpercenként 20 literrel növeljük a fogyasztást. Továbbra is ki kell használni a járási székhely határában lévő forrásokat, amelyeket az Ondava, Trnavka és a Topl’á- ból vezetett csatorna táplál. Innen másodpercenként további 50 liter vizet kapunk, ez teljes mértékben az élelmiszeripar rendelkezésére áll. A járás vízellátásának problémái végérvényesen csak úgy oldhatók meg, hogy vagy elvezetjük Bodrogköz ivóvizét Terebesre, ami kb. 25 kilométer csővezeték lefektetését igényelné, vagy pedig a távlati terv szerint a humennéi járásban épülő Starina víztározóból kapnánk meg a szükséges vízmennyiséget. Nem volt teljes az örömünk, amikor 1984-ben üzembe helyeztük a battyáni és božčicei vízerőművet, ahonnan a járás másodpercenként 380 liter ivóvizet kap. Az ivóvíz minősége mindkét helyen veszélyeztetve van. A Topl’a és az Ondava összefolyása alatt Csak néhány problémát említettem meg a jnb ülésén felvetettek közül. Maga a beszámoló és a vitafelszólalások kiterjedtek sok más fontos kérdésre, a tavaly jóváhagyott környezetvédelmi koncepció valamennyi pontjára. Tény, hogy már túl vagyunk azon az időszakon, amikor csak beszéltünk a környezetvédelemről, konstatáltuk a tényállást és hagytuk tovább futni a kedvezőtlen folyamatot. Járásunk területén valamennyi üzemnek, valamennyi helyi nemzeti bizottságnak van környezetvédelmi terve, ezeket a járási programból kiindulva dolgozták ki. A tervek megvalósítását a jnb környezetvédelmi bizottsága rendszeresen értékeli. Meggyőződésem, hogy ezen a területen minőségi változásoknak nézünk elé. VERES SÁNDOR mérnök, a Tőketerebesi Jnb alelnöke meghúzódó forrásokat a Bukóza és a Chemko Strážske által kibocsátott vegyianyag, ami pedig a battyáni vízmüvet illeti, forrásait az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) átrakóállomáson földbe szivárgott kőolaj és más vegyihulladékok szennyezik. Az első esetben az illetékes minisztériumokat kértük meg, hogy segítsenek, mivel a szennyeződés helye járásunk területén kívül van. Ágcsernyő esetében komoly szanálási munkálatokat rendeltünk el, melyeket az állomás fokozatosan teljesít is. A vízszennyezés igazi oka az ipar nem körültekintő fejlesztése, amely során évtizedekkel ezelőtt nem vették figyelembe a környezetvédelem alapvető szabályait sem. Komoly gondot okoz a szennyvíz elvezetése, annak tisztítása járásunk három városában. Nagy- kaposon (Veľké Kapušany) a szennyvíztisztító állomás kapacitása teljesen kimerült, ami 3-^4 évre fékezheti a város fejlesztését, mert további építkezési engedélyeket nem lehet kiadni. Hasonló helyzet várható a nyolcadik ötéves tervidőszak végére a járás székhelyén, Tőketerebesen. Királyhel- mecen (Kráľovský Chlmec) ez a probléma talán már 1986-ra megoldódik, mert a szennyvíztisztító állomás építése ekkorra befejeződik. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek sem állnak ebben a tekintetben sokkal jobban. Két üzem szennyvíztisztító-állomások építésével akarja a múlt hibáit kiküszöbölni, mégpedig az ágcsernyői átrakóállomás és a vajáni (Vojany) hőerőmű. A mezőgazdasági üzemek közül a lastovcei és a perbe- nyiki (Pribenik) sertéstelep veszélyezteti talajvizünk tisztaságát. A húsz év előtt tervezett telepeken nem tudták tökéletesen megoldani a szennyvíz felfogását, és ennek gazdaságos felhasználását. ÚJ szú 5 1985. IV. 18. Délután a telepen Egy-két ember megy be, vagy jön ki az ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolec) Csehszlovák-Magyar Barátság Efsz gazdasági udvarának kapuján. Ilyenkor, a kora délutáni órákban csak a sorosok teljesítenek szolgálatot az istállókban. Egy kis szobába zsúfolva hárman görnyednek a kimutatások fölé. Pavlik Ferenc főzoo- technikus, Melicher István mérnök, takarmányfelelős és Saróka Lajos, az új korszerű telep zootechnikusa. Számolgatják, mit hozott a negyedév, milyenek a kilátások és a jövőben milyen módon termelhetnek még több tejet. Abban megegyeznek, hogy bizony elég sok a tennivaló. A termelés intenzifikálásának fokozására még csak most tették meg az első lépéseket,. Nehezen jutnak jó kerékvágásba. Szóba kerül a takarmányozás, a későn nyílt tavasz miatt keletkezett problémák. Fogy a tömegtakarmány és abraktakarmányból sem bővelkednek. Ezért be kell osztani minden napra, hogy az újig kitartson. Ezzel kapcsolatban megtettek minden intézkedést. A központi takarmánykeverőben készítik elő a silókukoricát, más silótakarmányokat, takarmányszalmát és a szénát etetésre. A jó minőségű széna nagy részét nem adhatják a keverőbe, mert azt a borjakkal etetik. Mindhárman megegyeznek abban, hogy közös összefogással, az agronómusokkal való együttműködéssel a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk a takarmánytermelésre. Lényegesen javul a helyzet, ha a telep mellett mintegy száz hektáros területen legeltethetik az állatokat. A mozgás, a szabad levegőn való tartózkodás hozzájárul az állatok egészségügyi állapotának javításához. A takarmány minőségéről is sokat beszélnek. A minták alapján a silózott kukorica első osztályú. A szenázs viszont másodosztályú, de jelentős része harmadosztályú. Ilyen takarmány etetésekor nem nagy az állatok termelékenysége. Ezen a helyzeten tehát változtatniuk kell. Igaz, nem könnyű feladatról van szó, mert az idei tavaszon is nagy területeket öntött el az Ipoly, tönkretéve a vetések egy részét és késleltetve a fű növekedését. A főzootechnikus egyre gyakrabban emlegeti, hogy a tejtermelő telep - amelyben 730 tehenet helyeztek el - építése nem sikerült. Az isiállókban nem érzik jól magukat az állatok. Ezért újabb beruházásokkal az épületeket megfelelő állapotba hozzák. Egy új istállóba összpontosítják a friss fejős teheneket, amelyeket optimális takarmányadaggal etetnek és a lehető legnagyobb tejhozamot akarják elérni. Az állatok termelékenysége terén igen sok a teendő. A múlt évben a tehenek átlagos tejhozama 3009 liter volt. A jelenlegi időszakban a napi tejhozam tehenenként 7 liter. Ez is mutatja, hogy szűkiben vannak a takarmánynak és az állatok termelékenysége sem a legjobb. Ezért meggyorsítják az állatok keresztezését. A három fiatalember alapos elemzést végez. Sokat beszélnek a mulasztásokról - egyrészt az építőkről, másrészt az állattenyésztésben dolgozókról. Az idei év tavaszán elért eredményekről. Mert a tejeladás tervét az első negyedévben túlteljeseítették. A felvásárló üzem az összes tejet elsőosztályúnak minősítette. Ha a tejtermelés szintje nem is magas, de a minőségi mutatókban nem kell szégyenkezniük a járásban. Amikor ezt emlegetik, kissé jobb kedvre derülnek, összecsomagolva holmijukat, bezárva a kis szobácskát, mindenki munkához lát. BALLA JÓZSEF A strašnicei Tesla vállalat nemrég megkezdte a Mánes Color típusú hordozható színestévé-készülékek szállítását a piacra. A képernyő átmérője 32 centiméter. Az új típusból az idén 15 ezer készül. A képen: Ladislav Makovec beállítja a készülékeket. (Petr Josek felvétele - ČSTK) Katonák, akik bizonyítanak... A néphadseregben nap mint nap történik feljegyezni való olyan esemény, cselekedet, amely közérdeklődésre tarthat számot. Az egyik helyen arról értesülhetünk, hogy emberéletet mentettek meg, a másikon a tényleges katonai szolgálatát töltő fiatal büszke arra, hogy a néphadseregben új szakmát szerzett. A harmadik helyen az egésznapos kiképzés után szorgalmasan készülnek a spartakiádra, de közben a katonák gondolatmenete afelé irányul, hogy a kiképzési év végére szakaszuk, rajuk megszerezze a példás címet. Hogy ez így van, erről tanúskodnak az alábbi sorok is. Felnéznek rá A gyakorlaton a gépesített lövésznek, harckocsizónak nem egy nehézséggel kell szembenéznie, tanúbizonyságot tenni arról, hogy fegyverének mestere. Nem képeznek kivételt a javítók sem, akiknek tábori feltételek mellett, gyakran éjszaka kell rendbe tenniük a meghibásodott harci járművet. Zbynek Štava, Roman Lanko tizedesek raja a gyakorlatok során is úgy dolgozik, mintha a laktanyában jól felszerelt műhelyben volnának. Megjavítják az egyik harckocsi lánctalpát, a másikon sebességváltót cserélnek. Fekete ove- ralljuk, kezük, sőt még az arcuk is olajos.- A polgári életben a géplakatos szakmát tanultam ki a jihlavai Motorpal vállalatnál - jegyzi meg munka közben Štava közlegény. - Amikor bevonultam, s túlestem az alapkiképzésen, altiszti iskolába küldtek, hogy utána harckocsimechanikus leszek. Abban az időben meg is írtam ezt apámnak, aki hivatásos gépkocsivezető. S tudja mit írt vissza? ,,Hiszen még egy kerékpárt sem tudsz megjavítani“. S ez bosszantott. Eszébe jutottak a szakmunkás- képzőben eltöltött évek és Milan Dopitá mester, akit mindig példaképének tekintett. Ez ösztönözte az altiszti iskolában is a tanulásra. Arra, hogy minden szabad idejét a műhelyben töltse. Ha valamit nem tudott, vagy nem értett, megkérdezte az oktatóktól. Egy másodéves katonával közepes javítást végeztek az egyik harckocsin. Az alvázon mindent le kellett szerelni és szétszedni. A felénél sem tartottak a munkának, amikor magára maradt, mert a társa leszerelt. Ö azonban nem adta fel. Egyedül is befejezte a javítást. Ettől a perctől megjött az önbizalma, s ráébredt, hogy minden mesterségnek, a legnehezebbnek is, megvan a szépsége. Az egységben jó névre tett szert. Felettesei tudják, hogy ahol megjelenik javítórajával, ott nem lehet baj. Életmentők... Alkonyodik. A Klement Gott- wald Katonai Politikai Főiskola diákszállójának szobáiban meg- gyúlnak a lámpafények. Vizsgaidőszak előtt mindenki igyekszik, tanul. Nincs ez másképpen abban a szobában sem, ahol Tomáš Burian, Peter Matlák és Miroslav Popivčák törzsőrmesterek laknak. Tomáš, ha késő este belefárad a tanulásba, kézbe veszi Karéi Čapek egyik könyvét. Csakhogy az asztali lámpa nem világit. Hozzáfog, hogy kicserélje az égőt. Éles villanás hasítja át a levegőt. Tomás elveszti az eszméletét, a földre zuhan. Miroslav azonnal Tomáš pulzusát ellenőrzi, Peter pedig a telefonhoz szalad, s amikor a vonal másik végén az egészségügyi ügyeletes jelentkezik, izgatottan mondja: „Jöjjenek gyorsan, Burian törzsőrmestert áramütés érte“. Majd szívmasszázst, mesterséges légzést alkalmaz. Gyorsan telnek a percek, de minden jel arra vall, hogy a sérült már túl van az életveszélyen. Ezt állapítja meg a helyszínre érkező orvos is, aki megköszöni a két fiúnak lélekjelenlétüket. Tomáš Buriant kórházba szállítják, ahová két barátja is elkíséri... Néhány nappal az eset után Miroslav Smatlák törzsőrmestert az akadémia parancsnoka és politikai osztályának vezetője fogadja. Az elismerő szavak kíséretében tárgyi jutalmat nyújtanak át az életmentőnek. Tegyük hozzá, megérdemelten.- A legfontosabb, hogy Tomáš újra itt van közöttünk - mondja a fogadás után a törzsőrmester társainak, majd így folytatja: - Más sem cselekedett volna másképpen. A tettek embere Az egésznapos kiképzés után jól esne a pihenés, de a Rudolf Jasi- okról elnevezett harckocsizó egységben a legénység a spartakiádra készül. Köztük van a vrbovéi Milan Trnka közlegény, akit a munkahelyén, a Trikota vállalatban, ahol karbantartóként dolgozott, vették fel a pártba tagjelöltnek. A szünetben először arról beszél, hogy ő is ott szeretne lenni a strahovi stadionban. Aztán másra tereli a szót:- A kiképzési év végére szeretném megszerezni a Példás katona jelvényt, s elérni azt, hogy rajunk is megkapja a példás címet. Erre megvan minden előfeltételünk... Megszólal a zene, újra elkezdődik a gyakorlat. Milan Dmka közlegény igyekszik itt is épp úgy jó példával elöljárni, mint a gyakorlótéren. Hiszen tagjelölt, sőt néhány hónapja a szakasz agitátora is. Mit szólnának társai, ha ó a szavak és nem a tettek embere volna. Azt tartja, hogy a személyes példamutatás az agitátor legjobb meggyőző eszköze. N.J. Sok gondot okoz a talaj pusztítása is. A szilád mezei utak hiányában sok helyen széles mezei utak keletkeznek, amelyek feleslegesen csökkentik a termőföldet. Ugyanez vonatkozik a rendetlen szalmakazlakra és a kihasználatlan parcellákra is. A járási mező- gazdasági igazgatóság adatai szerint az elmúlt évben több mint 10 millió koronát fordítottak környezetvédelemre és a munkahelyi környezet javítására. Ez az összeg azonban kevésnek bizonyult, a mezőgazdaságban a környezetvédelmi intézkedések megvalósítása - tekintetbe véve a múlt hibáit és a gazdasági udvarok elévülését - még több esztendőt fog igénybe venni. Ami a levegőszennyeződést illeti kerületi méretben szintén elsőséget élvezünk. A vajáni hőerőműből évente több mint nyolcvan- ezer tonna kéndioxid száll a levegőbe és huszonötezer tonnányi hamu szennyezi a talajt. A szeny- nyeződés helyét az északi-déli irányú szelek .határozzák meg. Ezek szerencsére elkerülik a legnagyobb települést - Nagykapost, de az erős szelek idején valóságos hamufelhő borítja a szél irányában fekvő községeket. Bár a hőerőmű több milliós bírságot fizet a járásnak és néhány egységes földművesszövetkezetnek kártérítést ad, a szennyezés nagyobb mérvű mérséklését csak két év múlva tudja megoldani. Vannak azonban pozitív jelenségek is a környezetvédelemben. A vajáni Slovnaft szennyvíztisztító állomása például tisztább vizet bocsát ki, mint a Laboréból nyert technológiai célokra felhasznált folyóvíz. Sok esetben segít a szomszédos hőerőmű gondjainak orvoslásában is. Ugyanez mondható az itt található hulladékégetőről. A Slovnaft ebben az esetben is segítségére volt az ágcsernyői átrakóállomásnak az évek során felgyülemlett olajmaradványok felszámolásában, amelyek a battyáni ivóvízkutak vizének minőségét fenyegették.
