Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-07 / 56. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG A Mongolčechoslovakmetall közös vállalat tevékenysége [ KOMMENTÁLJUK A KGST-tagállamai sokoldalú gadasági segítséget nyújtanak a Mongol Népköztársaságnak a gazdasági tejlesztéshez és a szocialista gazdasági integráció folyamatába való bekapcsoló­dáshoz. A tagállamok együttműködésé­nek elmélyítését és tökéletesítését célzó komplex program egy külön fejezetet szentel Mongólia fejlesz­tésének. A KGST-országok első­sorban azoknak az ágazatoknak a fejlesztéséhez nyújtanak segít­séget, amelyek a legnagyobb perspektívát kínálják az ázsiai szo­cialista országnak a nemzetközi szocialista munkamegosztásba való széles körű bekapcsolódás­hoz. Mongólia bőséges ásvány­kincsének a kihasználásáról van szó, amely a jelenlegi általános nyersanyaghiány időszakában va­lamennyi tagállam szempontjából rendkívül időszerű kérdés. A KGST-országok és Mongólia kölcsönös együttműködésének fejlődése során új együttműködési formák kerültek előtérbe. A Mon­gol Népköztársaságban négy nemzetközi közös vállalat műkö­dik, ezek egyike a Mongolčecho­Az elmúlt napokban a dollár árfolya­ma újabb rekordokat döntött, mert a nyugat-európai bankok pénzpiaci beavatkozása csak átmenetileg szo­rította le némileg a „zöldhasú“ árfo­lyamát. A dollár tovább folytatja „di- adalútját“ a többi nyugati valuta ro­vására. Az NSZK-ban megjelenő Frankfurter Allgemeine Zeitung kari­katúrája is ezt szemlélteti. slovakmetall. Ezt a mongol-cseh- szlovák közös vállalatot az 1979. szeptember 1-én Ulánbátorban aláírt csehszlovák-mongol kor­mányközi megállapodás alapján hozták létre, amely 2000. decem­ber 31-én jár le. Az ezredforduló után a megállapodás érvényessé­ge automatikusan újabb öt évvel meghosszabbodik, amennyiben a szerződő felek egyike sem mondja fel azt legkésőbb érvé­nyességének lejárta előtt három évvel. A közös vállalat munkájá­ban részt vesz a mongol geológiai és bányaipari minisztérium, illetve hazánk részéről a Cseh Geológiai Intézet. A közös vállalat székhelye a Mongol Népköztársaságban van. A kormányközi megállapodás értelmében 1980. január elején létesült az első közös csehszlo­vák-mongol vállalat az ázsiai szo­cialista ország területén. A vállalat elsősorban földtani kutatásokat végez, illetve ásvány­kincsek bányászatára és feldolgo­zására alkalmas kapacitásokat épít. Tevékenységében a követ­kező munkarendhez igazodik: ge­ológiai kutatásokat végez, ezt kö­vetően kidolgozza a nyersanyag­lelőhelyek kincsének kiaknázását célzó legcélszerűbb és kölcsönö­sen előnyös műszaki-gazdasági tervet, majd elkészíti az ásvány­kincsek bányászatát és feldolgo­zását szolgáló objektumok terveit. A Mongol Népköztársaság terü­letén a geológiai kutatómunka és a beruházási tevékenység a szer­ződő felek egyenjogú részvételé­nek elve alapján valósul meg, s ennek az együttműködésnek a célja az ólom, a wolfram, a réz, a fluorit és más nyersanyagok ki­termelése és feldolgozása. A mongol fél a közös vállalat­nak bérbe adta azokat a földterü­leteket, amelyeken az ásványkin­csek felszínre hozása folyik, illetve ahol a közös beruházásban épült objektumok találhatók. A Mongol­čechoslovakmetall építő-szerelő és tervező-kivitelező munkát is folytat. Az ország pénznemében, a tugrikban megfelelő pénzeszkö­zöket folyósít a felhasznált építő­anyagokkal, a vízzel, a villamos­energiával és az objektumok üze­melésével kapcsolatos más költ­ségek, egyebek között a szállítási díjak és a közös vállalat tevékeny­ségével összefüggő más kiadások fedezéséhez. A csehszlovák fél tervező-kuta- tó és építő-szerelő munkálatokat végez a közös vállalkozásban ké­szülő beruházások építése során, eszközöket bocsát rendelkezésre az egyes műszaki berendezések, építőipari és elektrotechnikai alap­anyagok szállítására. Csehszlo­vák szakemberek is részt vesznek a tervfeladatok teljesítésében. A közös vállalat Csehszlovákiá­ba irányuló exportja, illetve az üzemeléshez szükséges cseh­szlovák berendezések szállítása a külkereskedelmi szervezetek közvetítésével valósul meg szer­ződéses árakon az érvényben le­vő kereskedelmi megállapodások keretében, a KGST-tagországok kö­zötti kölcsönös kereskedelemben érvényes árképzés elveivel össz­hangban. Az árszínvonal hivatott a közös vállalat rentabilitásának a garantálására, illetve arra, hogy pozitívan befolyásolja a két ország gazdaságát. A Mongolčechoslovakmetall élén a közös vállalat munkájában részt vevő felek által kinevezett tanács áll. Minden részt vevő öt állandó delegátussal képviselteti magát a tanácsban. A közös válla­lat operatív tevékenységét a vezérigazgató irányítja. A válla­lat pénzügyi tevékenységének ellenőrzése céljából revíziós bi­zottságot hoztak létre. A vállalat éves, illetve távlati tervek alapján dolgozik, amelyek összhangban vannak mindkét KGST-ország gazdaságfejlesztési terveivel. A Mongolčechoslovakmetall el­ső közös beruházásában épült ob­jektumait 1981-ben helyezték üzembe. A közös vállalat azóta például 85 ezer tonna fluoritot állí­tott elő. A kormányközi megálla­podás értelmében a közösen elő­állított termékek felét külkereske­delmi szervezetek útján a vállalat felkínálja Csehszlovákiának. A fennmaradó részt vagy mongol gazdasági szqj-vezetek használják fel, vagy a KGST más tagállamai. A múlt évben például a mongol -csehszlovák közös vállalat fluo- rit-termelésének egy részét szov­jet, lengyel és román partnereknél értékesítette. ĽUDMILA LIPKOVÁ mérnök, kandidátus Banktekintély Az IZVESZTYIJA szovjet napilap minapi számában interjút közölt A. SZ. MASZLOVVAL, a Szovjetunió Külkereskedelmi Bankjának elnökhelyettesével. Az állábbiakban ismertetjük a bankszakértövel folytatott beszélgetést. Az interjú bevezetőjében az elnökhelyettes néhány adatot közölt a bank tevékenységéről. Elmondotta, hogy amikor megalakult a bank, tőkéje nem haladta meg a húsz millió rubelt. Azóta 61 esztendő telt el és jelenleg a részvény- és tartaléktőke összege 1,3 milliárd rubel, a bankműveletek egyenlege pedig közel 55 milliárd rubel. A bank ma a világ 131 országának több mint 1840 bankintézményével áll üzleti kapcsolatban. Különö­sen szoros kapcsolatai vannak a testvéri szocialista országokkal, amelyekkel az elszámolások transzferábilis rubelben történnek. • Ez bizonyos értelemben egyez­ményes, nem „kézzel fogható“ valu­ta. Hogyan működik a nemzetközi elszámolásoknak ez az egyedülálló mechanizmusa?- Bár a transzferábilis rubel egyezményes valuta, korántsem elvont fogalom. Bankjegy vagy ércpénz formájában valóban nem létezik, mégis teljesen reálisan előmozdítja a KGST-tagországok közötti gazdasági kapcsolatok fej­lődését. A tagországok egyike sem hozhat forgalomba ugyanak­kor egyedül ilyen valutát. Ez az előjog csak a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bankot illeti meg. • Külföldön, bankkörökben nagyra értékelik a Szovjetunió tekin­télyét, s a külföldi sajtó a Szovjet­unió Külkereskedelmi Bankjának, mint üzleti partnernek a megbízha­tóságát emeli ki. j- A fizetési határidők és feltéte­lek pontos megtartása bankunk hitvallása, legfőbb alapelve. Ami a nyugati bankoktól történő hitel­felvételeket illeti, ezek a hitelek saját beruházásaink volumenéhez képest nem jelentősek. A hitelfel­vétel bevett gyakorlat az üzleti kapcsolatokban, valamennyi part­ner számára előnyős. Amikor kül­földi bankokkal állunk kapcsolat­ban, egy személyben hitelfelvevők és hitelezők vagyunk. • Mondana erre néhány példát?- Nézzük az energiaprogramot. E program végrehajtásánál a Szovjetunió - figyelembe véve a nyugati országok földgázellátás­sal kapcsolatos érdekeltségét - számos nyugati partnerrel kötött hosszú lejáratú egyezményt. Az egyezmények értelmében ezek az országok gépeket és berendezé­seket szállítanak a földgázvezeté­kek építéséhez. A Szovjetunió Külkereskedelmi Bankja hosszú lejáratú célhitelekben részesül, amelyeket a földgázszállítások bevételeiből fedez. Az SZKP KB tavalyi októberi ülésén elfogadott nagyszabású, kétezerig szóló hosszú távú talaj­javítási program végrehajtása ke­retében valószínűleg vásárolni fo­gunk külföldön gépeket és beren­dezéseket. Ezzel összefüggésben bankunkra hárul az a feladat, hogy gondoskodjék a megfelelő vásár­lások hitelbiztosításáról. • Nyújt-e hasonló hiteleket a bank más országoknak szovjet gépek és berendezések vásárlá­sára?- Sok esetben, szervezünk nemzetközi konzorciumokat olyan külföldi építkezések finan­szírozására, amelyek komplett szovjet szállításokon alapulnak. Szovjet hitel felhasználásával több száz vállalat épült számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország­ban. E vállalatok termékei nem­csak a fejlődő országok különböző termékekkel kapcsolatos belső igényeit elégítik ki, hanem jut belő­lük szovjet exportra is - a hitelek részleges törlesztése céljából. • Tapasztalhatók-e kísérletek a bank hátrányos megkülönbözteté­sére azzal kapcsolatban, hogy az amerikai kormány a szocialista or­szágok vonatkozásában a gazdasá­gi szankciók politikáját folytatja?- Történtek kísérletek, de ezek kezdeményezőik szempontjából a visszájára sültek el. Egyes nyu­gati bankok lépéseket tettek arra, hogy befagyasszák, sőt korlátoz­zák a velünk kialakított üzleti kap­csolataikat, de partnereink több­ségével fennmaradtak a normális kapcsolatok. Azok, akik ennek a nyomásnak túlságosan is en­gedtek, rövidesen kénytelenek voltak felülvizsgálni állásfoglalá­sukat. Ismeretes azonban, hogy az üzleti életben sokkal könnyebb elveszteni a reputációt, mint visz- szaszerezni. Éljünk jogainkkal és lehetőségeinkkel A címbeli felszólítást a nőkhöz intézzük, akik naponta keményen helytállnak munkahelyükön és otthon, s nem vitás, hogy a családban a terhek nagyobb része rájuk hárul. Még ha a férj, a gyerekek segítenek is a bevásárlásban, takarításban, a háztartás megszervezése mindig az asszony gondja, s ha minden olajozottan működik, a feleséget dicséri. Nem akarom bizonygatni - hiszen a nők tudják a legjobban - mekkora segítséget kapnak (ha kapnak) férjüktől, gyereke­iktől; s a férfiak, ha őszinték, legalább lelkűk mélyén bevall­ják, hogy a gondokon nem sokat könnyítenek, hiszen a bevá­sárlást teljesen magukra vállalhatnák, a takarítás alatt sem csak a kéthetenti porszívózást értenék, hanem például az ablakmosát is. És ez alól a rettentően elfoglalt férfiaknak sem kellene kivonniuk magukat - lévén hogy a hosszúra nyúló értekezletek után kifejezetten jót tenne nekik egy kis mozgás. Jogunk van a munkához, jogunk van dolgozni. Ez jó. Nem kívánjuk, hogy kivételezzenek velünk, elnézőek legyenek velünk szemben, hiszen teljes jogú embernek érezzük magunkat, a férfiakkal egyenrangúaknak. Számunkra, akik már a felszabadulás után értünk felnőtté, elfogadhatatlan nagyanyáink életfelfogása, s anyánk talán éppen a mi hatá­sunkra próbált változtatni helyzetén. A világ lakosságának több mint a fele nő, az összes munka kétharmad részét ők végzik, de a béreknek csak a tizedrészét kapják! A világon élő 850 millió írástudatlan kétharmada nő, s a nem szocialista országokban ugyanazért a munkáért egyharmaddal, sót a fe­lével kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. Társadalmunk biztosítja a nők mindennemű jogait. És most nem a munkához való jogra gondolok, hanem a valóban korlátlan lehetőségekre. A tanulás, a művelődés hozzáférhe­tőségére, közéleti tevékenység gyakorlására, a politikai élet­ben való részvétel lehetőségére. Vannak üzemek, ahol a dolgozók 60, 70, sőt 80 százaléka nő, de sajnos a vezető tisztségek betöltésében ez az arány szinte sosem található meg. Vajon mi ennek az oka? A nők visszahúzódása, a szakképzettség hiánya, vagy hogy sok férfi vezető csak papíron ismeri el az egyenjogúságot? Érdemes eltűnődni rajta, miért van például az üzlethálózat­ban az eladók között sok nő, de kevés az üzletvezetők között; a gyárakban sok a munkásnö, de kevés közülük a mester; a szövetkezetekben csak elvétve akad a csoport- és részleg- vezetők között nő, a tantestületek élén is kevés az igazga­tónő. A párttagok soraiban is kevesebb a nő, mint a férfi, holott éppen itt tehetnénk igen sokat. Nem várhatjuk ugyanis, hogy mások szerezzenek számunkra megbecsülést, vívják ki az elismerést. A feltételeket - nekünk, nőknek - már rég megte­remtették. Rajtunk a sor, hogy éljünk is a lehetőségekkel. KOPASZ CSILLA Jövedelmező kezdeményezések Ifjú szakemberek jó munkája a Chemlonban (Tudósítónktól) - A humennéi Chemlon azon ipari létesítménye­ink egyike, ahol a vállalatvezetés idejekorán észrevette, hogy a fia­tal szakmunkások és mérnökök kezdeményezéseire érdemes odafigyelni, s lehetőséget kell te­remteni elképzeléseik megvalósí­tásához. Hogy ennél a modern vegyipari vállalatnál tekintélyük van a fiata­loknak, nem véletlen. Az itt dolgo­zó fiúk és lányok a bizalmat jó munkával érdemelték ki. A Szo­cialista Ifjúsági Szövetség üzemi szervezete kezdettől fogva arra törekedett, hogy tagjait olyan fel­ajánlásokra, vállalásokra ösztö­nözze, amelyek tényleg fontosak, vagyis a vállalat jövedelmét növe­lik, s a termékek minőségét javít­ják. A múlt év folyamán a fiatalok munkakezdeményezései, újítási javaslatai 6,5 millió korona több­letjövedelmet eredményeztek a vállalatnak. A Jozef Weiss, va­lamint a Temenuška Futrikani- čová vezette ifjúsági munkakol­lektíva például azzal jeleskedett, hogy az eddig külföldi cégektől vett pótalkatrészeket saját készí- tésűekkel helyettesítette, ötven­háromféle különböző alkatrészt tudnak elkészíteni, s rugalmasan végzik a szükségessé vált javítá­sokat. Munkájukkal több mint 2,5 millió koronás költségmegtakarí­tást értek el. A humennéi Chem­lonban dolgozó fiatalok a múlt év­ben 102 újítási javaslatot nyújtot­tak be, melyeknek az egyharma- dát már a termelés szolgálatába állították: már tavaly 1 millió 152 ezer korona gazdasági hasznot eredményeztek. További jelentős eredménynek számít, hogy a Jo­zef Kráľ mérnök vezette komplex racionalizációs brigád a külföldi és a hazai megrendelők örömére megtalálta annak a módját, hogy a korábbinál sokkal jobb minőségű műrost fonalat gyártson az üzem. Ebből tavaly a tervezettnél 230 tonnával többet készítettek, s ez 1,8 millió koronával növelte a nye­reséget. (-szák) Eredményes a bányászok szocialista versenye (ČSTK) - Az ostrava-karvinái kószénmedence bányászai a múlt hónapban teljesítették tervüket. A tárnahajtó birgádok az év első két hónapjában csaknem 900 mé­ter bányafolyosót hajtottak terven felül. A kiváló eredményhez nagy­ban hozzájárult a szocialista mun­kaverseny és az a mozgalom, amelyet a Februári Győzelem 37., valamint a nemzeti felszabadító harc betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadí­tásának 40. évfordulója tiszteleté re bontakoztattak ki. A múlt hónapban legnagyobb kőszénmedencénkben kilenc kon­szernrekord született. A legértéke­sebbek közé tartozik a stonavai (karvinái járás) Május 9. Bánya- vállalatnál dolgozó Jan Choleva vezette bányászbrigád csúcstelje­sítménye. A munkacsoport tagjai 31 munkanap alatt 73 300 tonna szenet fejtettek, s egy dolgozóra műszakonként 56,9 tonnás telje­sítmény jutott. A tárnahajtók közül a legjobb eredményt Milan Podléz szocialista munkabrigádja érte el az orlovái Doubrava Bányaválla­latnál. Ez a kollektíva 31 munka­nap alatt 331 méter tárnát hajtott. ÚJ SZÚ 4 1985. III. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom