Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-07 / 56. szám, csütörtök

Növekszik az ellenőrzés jelentősége és felelőssége Miloš Jakeš elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának beszéde az ellenőrzés hatékonyságának további növeléséről tárgyaló országos aktívaértekezleten Ennek az aktívaértekezletnek az összehívása arról a nagy figye­lemről tanúskodik, amelyet a párt központi bizottsága és a kormány a CSKP XVI. kongresszusán elfo­gadott határozatok következetes gyakorlati megvalósítására, az ezt elősegítő valamennyi eszköz és lehetőség mozgósítására fordít- mondotta Miloš Jakeš elvtárs. Következetes ellenőrzés nélkül nem gondoskodhatunk a feladatok sikeres teljesítéséről, nem szá­molhatjuk fel és előzhetjük meg idejében a fogyatékosságokat, nem tudhatjuk meg, hogyan tevé­kenykednek a vezető dolgozók, teljesítik-e a reájuk bízott feladato­kat, élnek-e jogkörükkel. Az ellen­őrző tevékenység a fegyelem és a rend szükséges megszilárdítá­sához is hozzájárul, ami a minősé­gi munka feltétele. Ezért a párt központi bizottsága és a szövetsé­gi kormány 1982-ben a népgazda­ság tervszerű irányításának töké­letesítésével kapcsolatban intéz­kedéseket tett a népgazdaságban és az államigazgatásban kifejtett ellenőrző tevékenység javítására. Elsősorban arra törekszünk- és ez elveinkből is adódik hogy a belső ellenőrzés életünk­nek azokat a területeit befolyásol­ja, amelyeken a problémák megol­dása jelentős minőségi előrehala­dáshoz vezet. Ebből a szempont­ból nem lehetünk teljesen elége­dettek az ellenőrzés elveinek ed­digi gyakorlati érvényesítésével. Ezt a CSKP KB Elnökségének múlt évi tanácskozása is alátá­masztotta. Újra megállapította, hogy az elvek következetes meg­valósítása oszthatatlan részét ké­pezi a társadalmi fejlődés pozitív irányzatának megszilárdítására és a társadalmi érdekek érvényesíté­sére tett erőfeszítéseknek. Annak ellenére, hogy az ellenőrzés töké- Jetesitése igényes folyamat, amely egybekapcsolódik az irányítás színvonalának állandó emelésé­vel, az elvek elfogadása óta eltelt időszakot nem mindenütt használ­ták fel kellőképpen olyan feltételek megteremtésére, hogy az ellenőr­zés jobban betöltse szerepét. Nem ritkán a vezető dolgozók el­járásában sem történtek válto­zások. A belső ellenőrzés elveinek a realizálása csak lassan és kö­vetkezetlenül halad előre, pedig épp itt lenne szükség a legna­gyobb változásokra. Még mindig hiányzik a vezetők nagyobb kez­deményezőkészsége az irányítás minden területén, amely ezen el­vek következetes és átfogó érvé­nyesítéséhez szükséges. Ennek következményei abban mutatkoz­nak meg, hogy csak kevéssé cél­tudatos a reszortok, vezérigazga­tóságok és vállalatok ellenőrző szerveinek munkája, meg abban, hogy tevékenységüket nem az alapvető problémákra orientálják, és gyakran liberálisan járnak el. Még mindig előfordulnak olyan esetek, hogy a fogyatékosságokat és a tartalékokat a külső ellenőrző szervek tárják fel, még akkor is, ha a belső szerv előzőleg végzett ellenőrzést. A belső ellenőrzés hatékonysá­gának növelése megköveteli a sa­ját ellenőrző munka javítását- hangsúlyozta Jakeš elvtárs. A belső ellenőrző szerveknek nem szabad megengedniük, hogy a fo­gyatékosságokat különféle utakon igazolják, eltűrjék és „objektivizál- ják“. Úgy kell eljárniuk, hogy az ellenőrzöttek tevékenységüket se­gítségnek, ne pedig fogyatékossá­gok mindenáron való keresésének tekintsék. Az ellenőrző tevékenység töké­letesítésével és javításával szem­ben támasztott határozott követel­mény azon feladatok igényessé­géből következik, amelyek gazda­sági téren előttünk állnak, és ame­lyeket a XVI. pártkongresszus tű­zött ki, s bizonyára a XVII. kong­resszus is újra kiemel. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az, hogy gazdaságunkat az intenzív fejlő­dés útjára vezessük, növeljük a termelés hatékonyságát, javít­suk a munka minőségét, fokozzuk a termelékenységet, ami a fejlett szocialista társadalom sikeres építésének, valamint a szocializ­mus és a kapitalizmus békés ver­senyének feltétele. Az e feladatok teljesítéséhez vezető út egybekapcsolódik a tu­dományos és a technikai eredmé­nyek gyors gyakorlati felhasználá­sával, amint erről a CSKP KB 8., 10. és 11. ülése tanácskozott, gazdaságunk hatékony szerkezeti változásaival, a szocialista gazda­sági integrációba és a nemzetközi munkamegosztásba való mélyebb bekapcsolódással, a termelési po­tenciál jobb kihasználásával, a gazdaságosság növelésével és minden erőforrás jobb hasznosítá­sával, a tervezés és az irányítás tökéletesítésével, a dolgozók kép­zettségének és műveltségének növelésével, kezdeményezésük fejlesztésével. Egészében véve elmondhatjuk, hogy fokozatosan sikerül elérni a CSKP XVI. kongresszusa gaz­dasági stratégiájának céljait. Alap­jában véve 1984-ben létrejött a belső és a külső gazdasági egyensúly, tovább javult az élet- színvonal, szilárdult a nép szociá­lis biztonsága, és csökkent konver­tibilis valutában fizetendő adóssá­gunk. Fokozatosan érvényesül az in- tenzifikációs tényezők hatása. Nö­vekedett a munkatermelékenység, csökkent az anyagi költségek ará­nya a teljesítményeken belül és a tiszta teljesítmények bérigé­nyessége, túlszárnyaltuk a terve­zett nyereséget. A nemzetközi szocialista integrációban való na­gyobb részvételre tett erőfeszíté­sekkel összhangban tovább bővült az árucsere a szocialista orszá­gokkal. A pozitív eredményeken kívül, amelyeket nagyra értékelünk, nem kevés a kilengés és a fogyatékos­ság - szögezte le Miloš Jakeš elvtárs. - Számos olyan vállalat, szervezet és konszern létezik, amely nem teljesíti feladatait, és gyengíti a közös munka eredmé­nyeit. A hatékonyságban különbö­ző üzemek, vállalatok, konszernek és ágazatok között mutatkozó gazdaságilag indokolatlan különb­ségek az eddig kihasználatlan tar­talékokra utalnak. Nem minden vállalat termel a kellő szerkezettel, és tartja meg az értékesítés kívánt irányait. A tudományos-műszaki haladás és az innováció minded­dig nem vált a gazdaság intenzifi- kálásának fő tényezőjévé. Nem törődhetünk bele abba, hogy egy­re lassúbb termékeink műszaki és gazdasági színvonalának emelke­dése, s minőségük javulása, ami nemcsak gazdasági, hanem politi­kai károkat és veszteségeket is okoz a népgazdaságnak, s a la­kosságnak, valamint a hazai és a külföldi megrendelőknek gyak­ran jogos bírálatát váltja ki. Ezért a termékek minőségének javítására és műszaki színvonalá­nak emelésére nagy gondot kell fordítaniuk a vezető dolgozóknak, a párt és a szakszervezeti szer­veknek, erre kell irányulnia az em­berek kezdeményezésének, az ellenőrző szervek tevékenységé­nek és a dolgozók ezen ellenőr­zésben való részvételének. Na­gyobb mértékben kell felhasznál­nunk az olyan kezdeményezést, mint a Felelek a munkámért, a Ne folytasd a rossz munkát mozga­lom, a szaratovi minőség-ellenőr­zési rendszer, az Ifjúsági Fényszó­ró mozgalom, valamint a brigád­rendszerű munkaszervezés és ja­vadalmazás. Továbbra is fogyatékosságok vannak a beruházások területén, ami az építési határidők és a ter­vezett mutatók megtartását illeti. Változatlanul nagyok a készletek, ami a termelés és a felhasználás összhangjának továbbra is fennál­ló hiányáról tanúskodik. Annak el­lenére, hogy a külkereskedelem mennyiségileg teljesítette felada­tait, s a kivitel gyorsabban nő, mint a behozatal, a kivitel tervezett szerkezetében bekövetkezett vál­tozások miatt - főleg a fejlett tőkés országok viszonylatában - folyta­tódik a külkereskedelmi csere ha­tékonyságának csökkenése. Ez a termékek minőségének és a ke­reskedelmi munka színvonalának számlájára írható. Az idén, a hetedik ötéves terv­időszak utolsó évében, a CSKP XVII. kongresszusa előkészületei­nek, s a nyolcadik ötéves terv, valamint a gazdasági és a szociá­lis fejlesztés 2000-ig terjedő hosz- szú távú stratégiája kidolgozásá­nak időszakába léptünk. Az 1985. évi állami terv felada­tainak teljesítése, ahogyan a CSKP KB 12. ülése jóváhagyta őket, nagyobb határozottságot kö­vetel meg a gazdasági szféra min­den szintjén a fogyatékosságok felszámolása során. Az első két hónap eredményein rontottak a ja­nuári és a februári erős fagyok. Gyorsan, céltudatosan meg kell szüntetni a lemaradást, amint erre a CSKP KB Elnökségének, a szö­vetségi kormánynak és a Szak- szervezetek Központi Tanácsának felhívása rámutatott. Nagyra kell értékelni azon dolgozók aktivitá­sát, akik rendkívüli műszakok út­ján és más módszerekkel töreked­nek a kiesések pótlására, a terme­lés folyamatosságának és a nép­gazdaság menetének biztosításá­ra a felszabadulás 40. évfordulójá­nak jubileumi évében. A vezetők nem számíthatnak a terv megvál­toztatására, és nem támaszthat­nak további igényeket a bérala­pokkal szemben. Általában többet kell törődnünk a társadalmi érde­kekkel. Nem lenne szabad az idén megismétlődnie annak, hogy a re­szortok és a konszernek ún. terv­tartalékainak felszabadítása azon vállalatok terveinek teljesítésére szolgáljon, amelyek nem használ­tak ki minden lehetőséget, sőt- ami még rosszabb - azok kez­deményezésének a lejáratása, akik a hiánytalan tervteljesítésre törekszenek. A hetedik ötéves terv feladatai­nak teljesítése bonyolult külső fel­tételek között folyik. Nem számít­hatunk e helyzet gyors megválto­zására - mondotta a továbbiakban Miloš Jakeš elvtárs. A világban éles osztályharc zaj­lik, amely közvetlenül érinti az egész emberiség sorsát. Itt dől el, sikerül-e megőrizni a világbékét és megakadályozni a háborús konfliktus kirobbanását. Az Egye­sült Államok uralkodó körei hadá­szati és katonai fölényre töreked­ve a Szovjetunióval és szövetsé­geseivel szemben fokozzák a lá­zas fegyverkezést, az ideológiai felforgatást, és a világot a nukleá­ris katasztrófa veszélyének teszik ki. A hidegháború időszakából is­mert hírhedt praktikák szellemé­ben az Egyesült Államok és nyo­mására néhány további tőkés or­szág gazdasági diszkriminációra törekszik a szocialista országokkal szemben, s intézkedéseket tesz a gazdasági, tudományos-műsza­ki és kereskedelmi együttműködés korlátozására, sőt betiltására. A szocialista közösséget így akar­ják gazdaságilag meggyengiteni, vagy legalább megállítani dinami­kus fejlődését. Az ezekkel a lépé­sekkel való szembeszállás meg­követeli - amint ezt a KGST-tag- országok moszkvai gazdasági csúcsértekezlete célul tűzte ki- a szocialista közösség országai gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködése bővítését és hatékonyabbá tételét, a gazda­ságpolitika egybehangolását, az egység megszilárdítását. A CSKP Központi Bizottságá­nak Elnöksége és a kormány szá­mos konkrét intézkedést tett, ame­lyek biztosítják aktív részvételün­ket a csúcsértekezlet határozatai­nak végrehajtásában. A szocialista társadalom irányí­tott fejlesztésének előnye a terv- szerűség és a szervezettség. En­nek oszthatatlan része a rendsze­res ellenőrzése annak, hogyan érik el a gyakorlatban a kitűzött célokat. Teljesen törvényszerű, hogy amint a fejlett szocialista tár­sadalom építésének időszakában mindenkinek munkájával szem­ben növekednek az igények, ugyanígy nő az ellenőrzés jelentő­sége és felelőssége is. Az a cél- hangsúlyozta Jakeš elvtárs hogy az ellenőrzés idejében lelep­lezze a negatív irányzatok és a ki­tűzött céloktól való eltérések okait, felelősségérzetre ösztönözze azo­kat, akik a fogyatékosságokat elő­idézték, megelőzően hasson, s ál­talánosítsa és terjessze a jó ta­pasztalatokat. A legfontosabb az, hogy az okok feltárása után megszüntes­sék a fogyatékosságokat, és konkrét pozitív változásokat érje­nek el. Ez nem valósítható meg szorgalmas szervezőmunka nél­kül, az egész irányítási struktúra bevonása és a dolgozókollektivák széles körű közreműködése nél­kül. Az ellenőrző szerveknek hoz­zá kell járulniuk a feltárt fogyaté­kosságoknak és okaiknak a megszüntetéséhez. Ezzel azt akarom mondani, hogy az irányí­tás és az ellenőrzés hatékonysá­gának végső kritériuma a kitűzött feladatok teljesítése. Ebben rejlik az ellenőrzés nagy nevelő sze­repe. Az a tudat, hogy a fogyatékos­ságokat nem kerülik meg, hozzá­járul a fegyelem, a rend, a gazda- fságosság és a törvényesség erő­sítéséhez. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy éppen az ellenőrzés lebecsülése vagy a következteté­sek levonásának elmulasztása idéz elő számos példát az észlelt fogyatékosságokból - megismét­lődésüket is és a feladatok s a határozatok teljesítésének el­mulasztásához, a párt-, az állami és a gazdasági fegyelem megsze­géséhez vezet. Ugyancsak súlyt kell helyezni arra, hogy fokozódjék a dolgozók részvétele az ellenőrzésben. Ez a szocialista demokrácia elmélyí­tésének oszthatatlan része. Azok a vezetők, akik figyelmen kívül hagyják a dolgozók észrevételeit és nézeteit, nem ellenőrzik a fi­gyelmeztetések jogosságát, és nem tesznek energikus lépéseket a fogyatékosságok megszünte­tésére és a fegyelem megszegése ellen, nem maradhatnak tisztsé­gükben. Ugyanígy az ellenőrző szervek megállapításait a tanulsá­gok jelentős forrásának és segít­ségnek kell tekinteni az észlelt fogyatékosságok és okaik meg­szüntetéséhez. Pártunknak mindig szilárd kom­munista elve volt, hogy az embe­reket - a vezetőket is - konkrét tetteik, nem pedig szavaik alapján kell megítélni. Ez az élet által alá­támasztott elv ellenőrzés nélkül nem valósítható meg. Mindannyian tudjuk, hogy a tár­sadalmi fejlődésben elért pozitív eredményeken kívül számos fo­gyatékosság és negatív jelenség is előfordul, amelyek szöges ellen­tétben állnak a szocializmus elvei­vel, a szocialista erkölccsel és a szocialista igazságossággal. A párt központi bizottsága ebből kiindulva fogadta 1983-ban a CSKP KB Elnökségének levelét, amelyet a pártszervekhez és -szervezetekhez intézett a szocia­lista törvényesség, erkölcs és fe­gyelem elveinek megszegése el­leni harc hatékonyságának elmé­lyítésével kapcsolatban. Az Elnökség levelét egyaránt pozitívan fogadták a kommunisták és az emberek döntő többsége, akik becsületesen, önfeláldozóan munkálkodnak a szocialista társa­dalom javára, szabad idejükben is, sokszor igényt sem tartva közvet­len anyagi ellenszolgáltatásra. A CSKP KB Elnökségének le­vele alapján számos intézkedés történt, s megnövekedett a figye­lem a negatív jelenségek és leküz­désük iránt. Ennek ellenére nem lehet beérni az elért eredmények­kel, a negatív jelenségek meg­szüntetése céljából energikusab- ban kell„fellépni és az elfogadott intézkedéseket következetesen végre kell hajtani a gyakorlatban. Határozottan küzdeni kell a kor­rupció és a fogyasztók megkárosí­tása ellen a kereskedelemben és a szolgáltatóiparban, a hiánycikk­számba menő árucikkek pult alatti eladása ellen, a szocialista közü- letek létesítményeivel való vissza­élés és más hasonló visszásságok ellen. Keményen kell eljárni minde­nütt, ha élősködést, munkanélküli, a társadalom, a polgártársak és a munkatársak rovására folytatan­dó életre való törekvést tapaszta­lunk. Ebben a küzdelemben bizo­nyára számíthatunk minden be­csületes ember teljes támogatásá­ra. Ezért az egyes szervek és a szervezetek vezetőségének fog­lalkozniuk kell az ismétlődő súlyos fogyatékosságokkal, és szigorúan kell eljárniuk azokkal szemben, akik a törvénnyel ellentétben cse­lekszenek. Ezekkel az esetekkel foglalkozni kell, s az elfogadott intézkedéseket a megelőzés cél­jából meg kell vitatni a CSKP, a szakszervezetek és a SZISZ taggyűlésein. Miloš Jakeš elvtárs az aktívaér­tekezlet résztvevőit biztosította ar­ról, hogy igényes, gyakran konflik­tusos munkájukban a feladatok teljesítésének javítására tett erő­feszítéseikben, a fogyatékossá­gok elleni küzdelmükben támasz­kodhatnak a pártszervekre és -szervezetekre, amelyeket arra ösztönzik, hogy támogassák a belső ellenőrzés szerveinek te­vékenységét, igényes eljárásukat az ellenőrzések végrehajtása és a fogyatékosságok felszámolása során, valamint a felelősségre vo­násban személyre való tekintet nélkül. A Központi Bizottság meg­követeli, hogy a pártszervezetek a gazdasági feladatok teljesítésé­vel kapcsolatos ismereteik alapján az ellenőrző szervek tevékenysé­gét a fő termelési és gazdasági feladatokra, valamint az adott üzem, vállalat, konszern vagy re­szort kritikus területeire orien­tálják. Jelenleg fontos feladat, hogy a pártszervezetek az ellenőrző szervektől megköveteljék megál­lapításaik eredményeinek továb­bítását, hogy ezektől tájékoztas­sák a kommunistákat és a párton- kívülieket, s hogy ha a kommunis­ták megszegik az állami, a gazda­sági, a terv- és pénzügyi fegyel­met, a párt a pártalapszabályzat alapján járhasson el velük szem­ben. Amint ezt a CSKP KB ülésein nem egyszer hangsúlyozták: a pártszervezetek kötelessége, hogy támogassanak minden olyan vezetőt, aki igényességet, felelős­ségérzetet és következetességet követel meg a feladatok teljesíté­sében, s aki nem törődik bele a fogyatékosságokba. Az ellenőrzés szervezése terén fontos szerep hárul a tömegtájé­koztató eszközökre. Az a cél, hogy az ellenőrző szervek szorosabban működjenek együtt a sajtóval, s az ellenőrzési eredményeket mege­lőzési céllal használják fel a köz­vélemény formálásában, hogy a sajtó rámutasson az ellenőrzés fontosságára, s elősegítse a jó tapasztalatok cseréjét, s tájékoz­tassa az embereket arról, hogy ez a tevékenység jelentősen hozzá­járul a fogyatékosságok megszün­tetéséhez, a hibák helyrehozásá­hoz, s ösztönözze az emberek politikailag kívánatos aktív részvé­telét az ellenőrzésben, a fogyaté­kosságok és a negatív társadalmi jelenségek elleni harcban. Végezetül Jakeš elvtárs hang­súlyozta; ahhoz, hogy tovább emelkedjék az ellenőrzés színvo­nala, és szilárduljon befolyása a gazdaság- és a szociálpolitikára, valamint az eszmei nevelő mun­kára, szigorúan és következete­sen meg kell tartani az ellenőrzés lenini elvét, igényesen, hozzáér­téssel kell dolgozni, nem szabad megengedni, hogy durván bánja­nak az ellenőrzöttekkel. Tökélete­síteni kell az ellenőrző tevékeny­ség stílusát és módszereit, és nö­velni kell megelőző szerepét, amint ezt Husák elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán hangsúlyoz­ta. Előre kell haladnunk az ellenőr­zési elveknek a gyakorlatba való átültetésében és a szervezés és az irányítás minden láncszemé­ben, a feladatok teljesítésének tervszerű és céltudatos ellenőrzé­se során.

Next

/
Oldalképek
Tartalom