Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-01 / 51. szám, péntek
Csak névleg volt város Prievidza utcáin, terein mindig talál valami új és szép látnivalót a látogató. Ahol tavaly ilyenkor még ósdi és csaknem rogyadozó földszintes épületek sorakoztak, ott most sokemeletes toronyházak panelelemeit emelik egyre magasabbra a daruk. Néhány száz méterrel távolabb, a nemrégi por-, illetve sártenger helyén már széles sugárúton suhannak a gépkocsik. Asztfaltjárdák vezetnek a lakótelep néhány hónapja elkészült házaihoz, parkok tarkítják a ki- sebb-nagyobb tereket, a város- központhoz legközelebb eső utcákban is szintén sokféle nyomon követhető az építők szorgoskodása.- A közép-szlovákiai kerület kevés települése fejlődik olyan gyors ütemben, mint a Felsó-Nyitra vidék központja - kalauzol Jaroslav Baniar, a városi nemzeti bizottság alelnöke. - A felszabadulás óta egyfolytában tart ez a látványos és sokak szerint igen harmonikus gyarapodás. Amikor negyven évvel ezelőtt, .1945. április 4-én a szovjet hadsereg II. ukrán frontjának csapatai Kozliakovszki őrnagy vezetésével kemény harcok árán kiűzték innen a fasisztákat, alig ötezerre volt tehető a helyi lakosok száma. Ma a mintegy 3000 ideiglenesen bejelentett polszövés - gyakorlásáról, két vízimalom és egy szeszfőzde működéséről tesz említést a krónika. A hiányzó munkaalkalmak és a növekvő nyomor miatt századunk elején tömeges kivándorlásra került sor. Azok közül, akik a Felső-Nyitra vidék helyett Budapesten találtak maguknak munkát, sokan részt vettek a Magyar Tanácsköztársaság védelméért folytatott harcokban is. A CSKP helyi szervezetének megalakítása 1924. július 24-én új és már forradalmi fejezet kezdetét jelentette az ipar hiányában aránylag későn formálódott munkásosztály történetében. A gazdasági válság éveiben számos tüntetést, éhségmenetet szerveztek a kommunisták, akik tevékenysége különösen 1935 után aktivizálódott. Rövid idő alatt az egyéb sokrétű mozgalmi munka mellett hat tömeggyúlés több ezres nyilvánossága előtt leplezték le a hazai és a nemzetközi reakciós körök áruláshoz vezető politikáját, majd a Szovjetunió hitlerista megtámadásakor azonnal megjelentek az utcákon az illegalitásban is eredményesen dolgozó pártszervezet által nyomtatott fasisztaellenes röpiratok. A prievidzai kommunisták áldozatkészségére és a hősi fegyveres ellenállásban vaA mai Prievidzát már joggal megilleti a városi jelző (Milan Paluš felvétele) ÚJ SZÚ 1985. III. 1. gárral együtt már közel ötvenezren élünkjtt. Lehet-e a múltat kihagyni a mai városképből? Aligha, hiszen történelmi gyökerei messzire nyúlnak. A első fennmaradt okirat, a zobori apátság birtokait számba vevő lista összeállítói 1113-ban Preugian néven említették a néhány száz lelkes települést. Százötven évvel később IV. Lajos király már a vár meglétéről is beszámolt egyik preugei keltezésű levelében, Mária királynő pedig az 1383. január 28-án kiadott kiváltságlevelében szabad városi jogokkal ruházta fel a nemeseket és azok vendégeit A későbbi századokban igen sokszor lett komoly bonyodalmak, harci villongások okozója e kiváltságjogok megnyirbálása. A szomszédos földesurakkal még 1770- ben is pereskedtek egyes birtokok tényleges vagy vélt hovátartozása ügyében. A prievidzaiak elkeseredett küzdelme végül vereséggel végződött. A sokasodó folyamodványaik láttán Mária Terézia ugyan kivizsgáltatta sérelmeiket, de a királyi ítélőtábla végérvényesen megsemmisítette a kiváltságjogokat, és a város birtokait a vár mindenkori urának fennhatósága alá helyezte. Az ítélet hírére fellázadtak a prievidzai asszonyok, akik hónapokon át lehetetlenné tették az új tulajdonosok belépését a csalással szerzett birtokokra. Zendülésüket csak 1771. április 20-án sikerült elnyomni, majd megtorolni. Az európai történelemben addig példátlan harci módszer viszont mégsem lett teljesen eredménytelen. A város visszakapta jogainak kisebbik részét. A 19. század második felében kezdeti fejlődésnek indult iparosodás elkerülte Prievidzát. A földművelésen kívül csupán néhány kézműves mesterség - főleg posztóló aktív részvételükre a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésétől kezdve a felszabadulásig mindig számíthatott a párt V. illegális központi bizottsága. Prievidzát több mint 600 éves városi múltja ellenére a legutóbbi évtizedekben emelte igazi várossá a szénre és a bányászatra települő ipar. A lakosság számának nagyarányú növekedése ugyanis csak a novákyi szénbányák megnyitásakor vette kezdetét. Hamarosan újabb munkáskezek kellettek a szomszédos Zemianske Kostolany-i hőerőmű építéséhez, amely beindításakor - 1953-ban- Szlovákia legnagyobb teljesítményű villanytelepe lett, majd a Cígel’-Bánya tárnáiba is. Az ötvenes évek elején a helyi bányaépítő vállalat, a novákyi Wilhelm Pieck Vegyiművek, a Priemstav építőipari vállalat és több nagyobb üzem megnyitásához az ország sok vidékéről toborozták jó kereseti lehetőségek ígéretével a dolgozókat.- A szélrózsa minden irányából ezrével érkező munkások hosz- szabb vagy végleges itt maradása elképzelhetetlen lett volna a lakásgondok megoldása nélkül - említi a gazdasági élet fellendülésének fontos feltételét a vnb alelnöke.- Városunk akkori vezetőinek bölcs előrelátását bizonyítja az a tény, hogy már 1949-ben elkészítették a távlati településfejlesztési tervet. A kétéves tervidőszak, majd az első ötéves terv idején így már szinte gombamódra szaporodhattak a többségükben kétvagy háromszobás összkomfortos lakásokból álló tömbházak, és újabb telkeken is gyorsan lerakhatták a későbbiek alapjait az építők. Ez a lendület a következő években sem csökkent, hiszen a további vállalatok megalakulása, illetve az addigiak termelésének jelentős bővítése vonzotta ide az embereket. Eddig tizenegy nagy lakótelepet építettünk, fel, és már minden készen áll a tizenkettedik korszerű városrész létrehozásához is. Komplex lakásépítésre csupán a mostani választási időszakban 500 millió 731 ezer koronát fordítunk. Prievidza a fiatalok városa. Lakosainak átlagos életkora alig 31 és fél év. Igazi közösséggé ková- csolódásukért a nagyarányú lakásépítési programon kívül sok egyebet is tesznek a vnb dolgozói és képviselői. Követésre méltó példaként említhető, hogy félévenként ünnepélyes találkozóra hívják meg a hozzájuk költözött új polgárokat, akiket a város vezetői előbb szívből jövő meleg szavakkal üdvözölnek a lakosság körében, majd megismertetik velük a múlt emlékeit, a jelen örömeit és gondjait. Ezek a találkozások szintén nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az ország más vidékeit Prie- vidzáért felcserélő emberek új lakóhelyükön hamar otthon érzik magukat.- Évente átlagosan 800-900 gyermek születik nálunk - ismerteti a népesedésnövekedés további adatát Jaroslav Baniar. - A fiatal családoknak ma már nincs gondjuk kisgyermekeik bölcsődei és óvodai elhelyezésével. Ezen a téren különösen a legutóbbi időszakban történt jelentős előrelépés. Nagy részben a helyi termelővállalatok komoly anyagi áldozatvállalásainak köszönhetően. A szénbányák, a bányaépítő vállalat, a Carpáthia konzervgyár és többiek között a helyi egységes fölművesszövetkezet dolgozói önsegélyes alapon létesítettek korszerű gyermekintézményeket. A bölcsődékben jelenleg 740, az óvodákban pedig, amelyek száma 1981 óta tizenhatról huszonháromra növekedett, 2522 férőhellyel rendelkezünk. Igy már egyetlen elintézetlen gyermekelhelyezési kérvény sincs a fiókunkban. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az iskolák építésére is. A felszabadulás óta tavaly szeptemberig nyolc alapiskola megnyitására került sor, de a hetvenes évek második felében tetőzött demográfiai hullám következtében néhány helyen, főleg a lakótelepeken, most megint kétmúszakos az oktatás. Az ebből eredő gondok enyhítésére azonban már meggyorsítottuk a legfiatalabb lakótelep tágas alapiskolájának kivitelezési munkáit.- Mi most a prievidzaiak legfőbb gondja?-Az utóbbi években kellő építőipari kapacitás hiányában, sajnos, lelassult a járulékos beruházások kivitelezése. Három lakótelepünkön főleg a bő áruválasztékot kínáló bevásárló központok megnyitási határidejének többszöri módosítása okozott bosszúságot az ott élő embereknek. Bár a képviselők mostani megbízatási időszakában közmegelégedésre tovább bővült az élelmiszerboltok hálózata, még legalább 6600 négyzetméter új eladótér kellene az igények tökéletes kielégítéséhez. A Hviezdoslav utcában épülő lakberendezési áruház, két nagyobb iparcikkbolt megnyitását és néhány régebbi üzlethelyiség kibővítését szintén igen várja a vásárlóközönség. Persze nemcsak várják, építik is, mert a lakosság jelentős hányada becsületbeli kötelességének tekinti a rendszeres társadalmi munkavégzést, amelynek tömeges méretei és kimagasló eredményei alapján a nemzeti bizottságok szocialista versenyében többször kerületi, 1982-ben pedig szlovákiai első lett a város. A fel- szabadulás 40. évfordulójának méltó köszöntésére megint milliós értékű vállalások teljesítésével készülnek a Prievidzát igazi otthonuknak érző lakosok. LALO KÁROLY A vetőmagtermelésre összpontosítanak Adottak az eredményes munka feltételei A SLOVOSIVO tudományostermelési társulás harminctagú pártalapszervezetének év eleji taggyűlése a hagyományos bíráló légkörben értékelte a múlt évi eredményeket, és megvitatta a soron levő feladatok megvalósításának lehetőségeit. Jozef Valko- vič mérnök, a pártszervezet elnöke tartotta meg a pártbizottság elemző eredményeket és hibákat számba vevő, előremutató beszámolóját. Bevezetőjében megállapította, hogy sikeres évet zártak. Nagy mennyiségben termelték meg a jó minőségű vetőmagot. A magtermesztó állami gazdaságok, a kerületi magtermesztő vállalatok és kutatóintézetek egyre inkább a vetőmagtermesztésre összpontosítják az erőket. Tudják, hogy a mezőgazdaság egyre színvonalasabb szolgáltatásokat igényel. A hektárhozamok további javításához kifogástalan minőségű vetőmagra és növényfajtákra van szükség. A hetedik ötéves tervidőszak négy éve alatt a társulás a vetőburgonya termelési és eladási tervét 111 százalékra, a szemes kukoricáét 106 százalékra, az olaj- és rostnövényekét 110 százalékra teljesítette. A vetőmagtermelésben az eredmények ellenére is észlelhetőek lemaradások és kiesések. A vetőmag termelési tervét csak 98,4 százalékra teljesítették és a kiesések pótlására csak az idén nyílik lehetőség. A kísérleti és nemesítő osztályon dolgozó öt párttag és egy tagjelölt feladatai tehát nagyon igényesek lesznek a jövőben. A beszámoló több részét ilyen, vagy hasonló értékelés jellemezte. Jók voltak az eredmények, de még jobbak is lehettek volna. A sűrűn vetett gabona átlagos hektárhozama 5,29 tonna volt, terven felül 22 183 tonnát termeltek. A tervezett nyereség tervét 133,5 százalékra teljesítették. A termelési költségek mérsékelt növekedése mellett a tervezett nyereséget 174 millió koronával túlteljesítették. A beszámoló arra engedett következtetni, hogy minden feltétel adott a még eredményesebb munkához. A társulás fő feladatából eredően természetesen a vetőmagtermelésről esett a legtöbb szó. A beszámoló arról is tájékoztatott, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban négy állami, huszonhárom rész-, száznegyvenegy szakasz- és két fajtakísérleti feladatot oldanak meg. Hozzákezdtek tizenkét olyan feladat megvalósításához is, amely majd csak a jövőben hozza meg az eredményeket. Ebből is látszik, hogy lépésről- lépésre kialakul a távlatokat is magában foglaló, koncepciózus tevékenység. Arról van szó: nem mindegy, hogy hetvenezer hektár szántóföldön a tizenhat magtermesztő állami gazdaság, a négy kutatóintézet és a három kerületi magtermesztő vállalat tizennégyezer dolgozója mit állít elő. Mert a távlati tervek szerint a jövőben még igényesebbek lesznek a feladatok. Szó van arról is, hogy a Semex és Movis vállalat is beolvad a társulásba. Ebből adódóan átprogramozásra is sor kerül. A BESZÁMOLÓ elhangzása után a legtöbb felszólaló azt a kérdést vitatta, hogy a Slovosivo a valóságban tudományos-termelési társulás-e? A napi problémák és feladatok teljesítése mellett nem szorulnak-e háttérbe a tudományos kutatási koncepciók? Ezzel a problémával a legtöbbet Štefan Gubán mérnök, a mezőgazda- sági termelési részleg szakigazgatója foglalkozott. Azt fejtegette, hogy nagyobb mértékben el kell mélyíteni a kísérleti és kutatómunkát. A kerületi magtermesztő vállalatok végre kamatoztassák a jelentős beruházásokat! A lehető legtöbb vetőmagot termeljék. Karol Bartalský vetőmagtermesztési és külkereskedelmi szakigazgató konkrét példákat említve bírálta, hogy túl sok operatív jellegű feladattal foglalkoznak, és tevékenységük nem eléggé átgondolt. A hiányosságok mellett megemlítette, hogy a társulásnak a jó külkereskedelmi tevékenység eredményeként önálló devizaalapja van. Jozef Vaškeba mérnök, a tudomá- nyos-műszaki információs részleg előadója sürgette a tudományos- műszaki ismeretek gyorsabb gyakorlati alkalmazását. Véleménye szerint a termelési rendszereket irányító gazdaságoknak jól együtt kell működniük a kutatóintézetekkel és naprakész tanácsot adniuk a termelőknek. Adatokkal bizonyította, hogy az új ismeretek alkalmazása olcsóbbá teszi a termelést. Jozef Bodian mérnök kísérleti és nemesítési szakigazgató a tudományos-műszaki forradalom megvalósításának meggyorsítását sürgette. Azokról az intézkedésekről számolt be, amelyekkel elő akarják segíteni, hogy a magtermesztő állami gazdaságok a lehető legtöbb erőt a magtermesztésre összpontosítsák. Jozef Rakovan mérnök, a kísérleti és nemesítő szakosztály vezetője ismertette a népi ellenőrző szervek megállapítását, miszerint nincs elég megfelelő minőségű vetőburgonya. Ezen a téren is meg kell tenni az intézkedéseket, a bel- és külföldi tapasztalatokat felhasználva tökéletesíteni kell a munkát. Martin Hraboš mérnök, főagronómus javasolta, hogy növelni kell az első osztályba sorolható vetőmag arányát. Pontosan figyelni kell a növények fejlődését, főleg azt, hogy az egyes szakaszokban hogyan hat rájuk a tápanyagellátás. Például milyen módszerekkel lehet növelni a cukorrépa cukortartalmát. Ezen a téren még nagyon sok munka vár a ne- mesítókre. A VITÁBAN felszólalt Németh Jenó mérnök, s Slovosivo vezér- igazgatója is. Megállapította, hogy az utóbbi időszakban jó irányban haladnak. Továbbra is számolni kell az új feltételekkel és ezek figyelembevételével teljesíteni a mezőgazdasági vállalatok megrendeléseit. Tudatosítani kell, hogy a jövőben a társulás szolgáltatásaitól jelentős mértékben függ a mezőgazdasági termelés alakulása. Alaposan fel kell mérni, milyen mértékben használják ki a termelőegységek teljesítőképességét. A kidolgozott és új koncepciók segítségével el kell érni, hogy a tudomány termelőerővé váljon. A taggyűlésen elhangzott beszámolót és a vitát Vendelín Péter mérnök, az SZSZK Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumának osztályvezetője, az SZLKP KB küldötte értékelte. Hivatkozva a felszólalókra és a beszámoló adataira, megállapította, hogy a társulás dolgozói jól kihasználták a vetőmagtermelési lehetőségeket, a nemesítési és kísérleti tevékenységben. Ezt az is bizonyítja, hogy a múltban kevés volt a vetőmag, ma viszont már exportra is jut belőle. A vetőmag- kukoricáért például Ausztriából valutát kapunk. A vetőmag egy részét természetesen szívesen vásárolják a szomszédos szocialista országok is. A jövőben el kell mélyíteni a nemzetközi együttműködést, hogy be tudják hozni az egyes területeken mutatkozó lemaradást. Egyelőre még lemaradás észlelhető a tömegtakar- mány-vetőmag termesztésében. Az említett vetőburgonya termesztésében is fordulatot kell elérni. Az elhangzott javaslatokat, és a kötelezettségvállalásokat ennek érdekében kell felhasználni. A pártmunka további tökéletesítésével a lehető leghatékonyabbá tenni a kísérleti és a termelőmunkát. Nem ártana például pártcsoportokat alakítani a legfontosabb munkahelyeken, hogy ezek formálják, segítsék a fiatal szakemberek munkáját, mivel egyre többen kezdik meg a munkát a társulásban. A PÁRTALAPSZERVEZET év eleji taggyűlése teljesítette rendeltetését. Igaz, előtérbe kerültek a gazdasági problémák, de ez egyrészt érthető, mert ezek megoldása napirenden szerepel. A párton belüli élettel kapcsolatban kevesebb javaslat hangzott el, de erre a következő pártgyúlésen még visszatérnek, és megfelelő határozatokat hoznak a hatékonyabb pártmunka érdekében. BALLA JÓZSEF
