Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-30 / 76. szám, szombat

Nem szemétben a helye Milliós megtakarításokat eredményezhet a fáradt olaj összegyűjtése A belsőégésű motorok és szá­mos gépi berendezés működésé­hez nélkülözhetetlen a jó minősé­gű kenőolaj, amelyet rendszeres időközönként, illetve bizonyos mennyiségű munka elvégzése után okvetlenül cserélni is kell. A motorteknőből, a sebességvál­tóból, a differenciálműből és a kü­lönféle munkagépek tartályaiból kiengedett fáradt olajnak erősen csökkent a viszkozitása, legyen­gült a kenő- és hütóképessége, valamint a rendeltetésszerű hasz­nálatból eredő természetes szennyezettsége miatt sokan töb­bé már értéktelen, szemétbe való, vagy jobbik esetben is csak elége­tésre érdemes hulladéknak tekin­tik. Pedig korántsem az, mert amíg például egy tonna új kenő­olaj előállításához átlagosan nyolcszor ennyi kőolajat kell meglehetősen energiaigényes fi- nomítási és egyéb bonyolult ve­gyészeti módszerekkel feldolgoz­ni, a jól és lényegesen kevesebb energiával regenerálható fáradt olajból már 1,25 tonna is elég ugyanerre a célra.- A motoros gépjármüveket üzemeltető szocialista szerveze­tek 1980 óta kötelesek az évente felhasznált ásványi eredetű kenő­olajak 35 százalékának megfelelő mennyiségű fáradt olajat regene­rálásra vagy más vegyipari célok­ra visszaszolgáltatni a forgalma­zónak - emlékeztet a nemrégi kor­mányrendeletre František Nemec mérnök, a žilinai Benzinol vállalat gazdasági osztályvezetője. - A 7. ötéves tervidőszakban ugyanis a hatodikhoz képest a nyersanyag­igénylések - elsősorban a kő­olajfelhasználás - növelése nélkül 12 százalékkal kell fokozni a vegy­ipari gyárak és üzemek termelé­sét. A begyűjtött fáradt olaj mind nagyobb mértékű regenerálása és újbóli hasznosítása azonban kör­nyezetvédelmi szempontokból is fontos, hiszen régen köztudott, hogy egyetlen liter felelőtlenül ki­öntött motorolaj a talajba kerülve egymillió liter vizet szennyez telje­sen ihatatlanná. A CSSZSZK kor­mánya ezt a körülményt sem hagyta figyelmen kívül, amikor öt évvel ezelőtti döntésével elrendel­te a fáradt olaj kötelező felvásárlá­sának szélesebb körű megszerve­zését. A žilinai Benzinol vállalat Kö- zép-Szlovákiában jelenleg több mint 21 100 ipari és közlekedési vállalat, szolgáltatóüzem, intéz­mény és egyéb szervezet keres­kedelmi partnere. Dolgozói a gép­járművekkel rendelkező szocialis­ta szervezeteknek az üzemanya­gokon és a különféle autóápolási kellékeken kívül évente már csak­nem 20 ezer tonna kenőolajat ad­nak el az üzemanyagtöltő állomá­sokon, illetve szállítanak helyhez legnagyobb megrendelőiknek a központi raktárakból.- Mennyi fáradt olaj kerül ebből vissza a Benzinol vállalathoz?-Tavaly összesen 7200 tonnát vásároltunk fel, ami áz 1983-ban eladott kenőolajak 36 százaléka volt - ismerteti a kimutatási adato­kat František Nemec. - Bár a ko­rábbi évekhez hasonlóan megint túlteljesítettük a felvásárlás tervét, még nem lehet teljes az elégedett­ségünk, mert mindeddig a közép­szlovákiai szocialista szervezetek­nek csak alig több mint a felében tartják fontosnak a fáradt olaj összegyűjtésével, osztályozásá­val, tárolásával és átadásával járó munkát. Tudomásunk szerint se­hol sem kaptak felmentést a kor­mányrendelet teljesítése alól a szocialista szervezetek vezetői, sokukkal mégis évről évre akado­zik vagy csak alig-alig mondható eredményesnek az együttműkö­désünk. Néhány esetben még az ismételten kirótt pénzbírságoknak sincs foganatjuk, pedig rendsze­rint nem kis összegekről van szó. Legutóbb például a Banská Bystri- ca-i Smrečina vállalatot 15 ezer, a turanyi Drevina faipari kombiná­tot 24 ezer, a Žiar nad Hronom-i SZNF Alumíniumgyárat 20 ezer, a žilinai Közép-szlovákiai Építő­ipari Vállalatot pedig 17 ezer koro­na bírság megfizetésére kellett kö­teleznünk a fáradt olaj visszaszol­gáltatásának újbóli komoly elha­nyagolása miatt. A legnagyobb gondjaink azonban minden évben az építőipari vállalatokkal, az egy­séges földművesszövetkezetekkel és az állami * gazdaságokkal vannak. A Benzinol vállalati igazgatósá­gán természetesen számon tartják a példamutató szocialista szerve­zeteket is. Közülük elsősorban a Banská Bystrica-i Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat vala­mennyi üzemegységének dolgo­zói érdemlik meg a nyilvános di­cséretet. A gépjárművezetők, a karbantartók és a garázsmeste­rek ugyanis az évente felhasznált kenőolajak már közel 50 százalé­kának megfelelő mennyiségű fá­radt olajat gyűjtenek össze rend­szeresen a külön e célra épített tárolóállomásokon.- A Csehszlovák Államvasutak összes közép-szlovákiai fűtőhá­zában, a Považská Bystrica-i Kle­ment Gottwald Gördülőcsapágy­gyár üzemegységeiben, a novákyi Wilhelm Pieck Vegyiművekben, a Detvai Nehézgépgyárban és több más élenjáró termelőválla­latnál már szintén évekkel ezelőtt megszervezték e népgazdasági szempontokból rendkívül fontos másodlagos nyersanyag mennyi­ségi és minőségi követelmények­nek egyaránt megfelelő gyűjtését folytatja az osztályvezető. - Azoktól a szocialista szerveze­tektől, amelyek vezetői előrelátha­tóan kellő ürtartalmú stabil tároló­állomás létesítéséről is gondos­kodtak, vállalatunk speciális tar­tálykocsijai igen előnyös feltéte­lekkel és mindig pontos határidő­ben elfuvarozzák a fáradt olajat. Az ócska vashordókban vagy az egyéb szedett-vedett edényekben tárolt kisebb-nagyobb mennyisé­gek behozásáról a legközelebbi felvásárló helyre viszont maguk­nak a tulajdonosoknak kell gon­doskodniuk. A Benzinol gyűjtőállomásain sajnos gyakran sokáig kell várni ezekre a szállítmányokra. A rend­szeresen késlekedő vállalatok ille­tékesei a megszigorított üzem­anyag-fogyasztási normákra vagy a szállító járművek személyzeté­nek egyéb, csupa „fontos“ elfog­laltságára hivatkozva mentegetőz­nek a legtöbbször. A felvásárlók­nak további komoly gondot jelent, hogy a fáradt olaj nem kis része nagyon is szennyezetten kerül a gyűjtőhelyekre. A kezelésükre vonatkozó előírások ugyan kez­dettől fogva szigorúan tiltják a víz­zel, a vegyi oldószerekkel, a klór­ral, a különféle festékekkel és a többi összes szennyezőanya­gokkal való elegyítést, sok helyen mégsem vigyáznak erre. Az elmúlt években nem egyszer az is előfor­dult, hogy a visszaszolgáltatással lemaradozó vállalatok felelős dol­gozói a szankciók elkerülésének reményében szándékosan felvi­zezték az olajjal csak félig megtöl­tött hordókat.- Az ilyen ügyeskedésekre az átvételnél azonnal fény derül, és nem marad el a vétkesek meg­büntetése - hangsúlyozza Franti­šek Nemec mérnök. - A gépjár­müveket üzemeltető valamennyi szocialista szervezet vezetőinek végre tudatosítaniuk kell, hogy a fáradt olaj begyűjtése, regenerá­lása és többszöri újrahasznosítá­sa komoly népgazdasági érdekek­kel indokolt követelmény. Ha idén mindenhonnan a tavaly eladott ke­nőolajak csak 35 százalékával egyenlő mennyiségű fáradt olaj jutna vissza a Benzinol felvásárló központjaiba, ez országos méret­ben már több mint 600 ezer tonna kőolaj és sok-sok energia megta­karítását tenné lehetővé. Ekkora értékért pedig már nemcsak érde­mes, hanem komoly kötelesség is mindenütt oda tenni a motortek- nők nyílásához a gyűjtőkanná- Kelt LALO KÁROLY A Szlovák Tudományos Akadé­mia gazdasági haszonállatok élettanával foglalkozó kassai (Košice) intézetének munkatár­sai új módszert dolgoztak ki a szerves és szervetlen anyagok megtisztítására, valamint mikro­bák és vírusok elkülönítésére. A hazai eljárás kifejlesztése az Oto Sova kandidátus vezette csoportnak tíz évig tartott. A módszerrel naponta 500 kilo­gramm vegytiszta anyag is előál­lítható. A képen: Vlasta Svetlá- ková laboráns méréseket végez. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) Éjszaka a kijózanítóban Az asszony vásárolni ment Nagykürtösre (Veľký Krtíš). Mivel zúzmarás, hideg idő volt, be-be- tért egy-egy „felesre“ a talponál­lók valamelyikébe. Van belőlük a városkában éppen elég! Dél körül már nem igen tudta megkülönböztetni a húsboltot a já­téküzlettől. Estefelé pedig leván- szorgott a buszpályaudvarra, az egyik pad mellett „megágyazott“ magának: feje alá tette táskáját és elnyúlt a betonon. A rendőrök, mi­vel dőlt belőle a pálinka, a kijóza­nítóba vitték. Mennyire csodálko­zott szegény feje, amikor hajnal­ban felébredt. Kiabált, dörömbölt az ajtón. Azt hitte, elrabolták! Hát még mennyire meglepődött, ami­kor megtudta, hogy a szállításért és „begyűjtéséért“ 200 koronát kell a kezébe nyomott utalványon befizetnie! A kijózanító az egészségügyi intézet egyik épületének alagsorá­ban található. Négy egészségügyi szakember dolgozik itt. Szerencsém van: a vezető, Jo­zef Uhrin az ügyeletes. Délután három óra, most állt munkába. Este nyolcig dolgozik. Akkor Kiss- kovács Márta váltja fel, ő az éjsza­kás. Jozef Uhrin kerek negyed százada él és dolgozik Nagykürtö­sön, harminc esztendeje az egészségügy munkatársa.- Nincs minden éjjel lakónk - magyarázza -, ám vannak olyan napok is, amikor helyszűke miatt el sem tudjuk helyezni,,vendége­inketIlyenkor a rendőrök, mert többnyire a karhatalom közvetíté­sével jutnak lakóinkhoz, tovább szállítják őket: Losoncra (Luče­nec), Rimaszombatba (Rimavská Sobota), meg Zvolenba, vagy ahol éppen akad hely a számukra. Szerda van, kupaszerda, néz­zük a televíziót. Egyelőre ugyanis üresek a szobák. Az egyik két, a másik egyágyas. Az egyágyast, mivel zömmel férfiak kerülnek ide, a nők számára tartalékolják. Tévénézés közben tereferé­lünk. Jozef Uhrin emlékei között kutat. - Egyszer - meséli - egy nő telefonált a rendőrségre. Vigyék el a férjét, mondta, ittas, randallírozik a lakásban. Nos, a járőrkocsi ki is vonult a helyszínre, s a fiatalem­bert behozták a kijózanítóba. Nem tiltakozott, azt hitte vallomástételre hívják. Épp a személyi adatait vet­tük fel, amikor befutott a felesége. Taxival érkezett. Ki ne engedjék a gazembert, ordítozta, korhely, léhűtő. A rendőrök kimentek az asszonykáért. Részeg volt, akár a csap. így a férj szépen hazame­hetett, a párja pedig a kijózanító vendége maradt. Múlnak a percek, az órák. Úgy látszik, ma az emberek nem költik italra a pénzüket. Egyszer azon­ban megcsörren az utcai csengő. „Ügyfél“ érkezik, rendőri kíséret­tel. Alig érteni a szavát, annyira pityókás. Már Kisskovácsné tartja az ügyeletet. Vendégünk kicsit hő- börög, aztán megnyugszik, levet­kőzik, zuhanyozni indul és bevo­nul a szobába. Magára húzza a ta­karót, hamar elalszik. Márta asz- szony rázárja az ajtót. Körülnézek az egyesben. A dróthálós tejüvegen alig szűrő­dik be fény. Az utcai zaj azonban behallatszik. Becsukom, magamra reteszelem az ajtót. Az ajtót, amely papírvékonyságú, még vé­dőrács se borítja. Egyetlen ököl­csapással be lehet szakítani, egyetlen jól irányzott rúgással ki APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ 1985. március 31-én ünnepli 70. születésnapját Orechová Potôňban özv. Németh Erzsébet. Ebből az alkalomból szívből gratulál, és sok erőt, egészséget kíván fia, menye, unokái: Andrea és Vik­tória. Ú-675 ■ Március 23-án ünnepelte 60. szüle­tésnapját Sajógömörön (Gemer) id. Várady János. E szép ünnep alkalmából szívből gra­tulálnak, s jó egészséget és hosszú, boldog életet kívánnak szerető felesége, három fia felesé­gükkel, hat kis unokája, akik sok­szor csókolják munkában elfáradt kezét. Külün gratulál anyósa és a Ruszó család. Ú-864 ■ A drága jó férjet, édesapát, apóst és nagyapát, Sárközi Gézát (Opatovský Sokolec) 1985. III. 31-én 50. születésnapja alkalmából sok sze­retettel köszöntik, és jó egészséget, nagyon hosszú életet, sok boldogságot kívánnak felesége, 3 fia, 4 lánya, 2 menye, 4 veje és 13 unokája. dÚ-870 édesapát, fiút, nagyapát, sógort és testvért, Éliás Jánost, akit a halál 56 éves korában, rövid betegség után ragadott ki szerettei kö­réből. Külön köszönetét mondunk az Érsekújvári (Nové Zámky) Efsz dolgo­zóinak és a CSEMADOK helyi szerve­zetének a megható búcsúbeszédért, a sok-sok koszorúért, virágért és rész­vétnyilvánításért, amellyel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló felesége, gyermekei, édesanyja és az egész rokonság Ú-845 ■ Fájó szívvel, könnyes szemmel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, barátnak, ismerősnek, a né­pi milícia tagjainak, pioníroknak, akik 1985. március 1-én elkísérték utolsó útjára a bajči temetőbe halottunkat, Mihalovics Lajost, akit a halál 84. évében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok ko­szorút, virágot, a szívhez szóló gyász­beszédeket, verseket, a zenekarnak a közreműködést, és a részvétnyilvání­tásokat, amelyekkel enyhíteni igyekez­tek fájdalmunkat.. Gyászoló családja Ú-849 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS MEGEMLÉKEZÉS lehet nyitni. Nem irigylésre méltó a személyzet helyzete! A közelmúltban egy vállas, iz­mos fiatalembert kísértek be a rendőrök pihenőre. Egy ideig csendben is volt, ám egyszerre kiabálni kezdett. Darabokra szed­te az ágyat, tört-zúzott, még a pár­nacihákat is fölhasogatta, aztán beszakította az ajtót és elinalt. Az éjszakás nővér meg közben az íróasztal alatt remegett. A szobák majd a plafonig csem- pézettek, az ágyakon kifogástala­nul tiszta az ágynemű. A gumipad­ló ragyog a tisztaságtól. A sarok­ban lévő kályha, ha szükséges, ontja a meleget. A megérkezés után mindenkinek kötelező a tus- solás. Az éjszakai ügyeletest mind­össze egyetlen telefon köti össze a külvilággal. S ha elromlik... Márta asszony két éve dolgozik az intézetben. Két kolléganője nappal váltja egymást. összegezem a hallottakat. A nők durvábbak, gorombábban viselkednek kényszerszállásukon, mint a férfiak. A legtöbb részeget a járásszékhelyről, meg Dolná Strehová és Ipolynyék (Vinica) környékéről szállítják be a rend­őrök. Külföldi vendége a józanító- nak ez idáig nem volt. Minden páciensnek legalább nyolc órát kell beszállítását követően a falak között eltöltenie. És íme a gyors­mérleg: 1984-ben jóval több mint 200 férfi és nem egész tíz nő élvezhette az állomás előnyeit, hátrányait. Fél öt van, nemsokára hajnalo- dik. Ébresztjük vendégünket. Ha­marosan indul az autóbusza... ZOLCZER LÁSZLÓ réből. Akik ismerték, szerették, szen­teljenek emlékének egy néma pillana­tot ezen a gyászos évfordulón. örökké vérző szívű szülei és test­vére, Marci. Ú-728 ■ Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk a felejthetetlen, drága jó feleségre, édesanyára, nagymamára és dédmamára, Rukovanszky Veronikára (Selice), akit a halál 1983. március 30-án hirte­len ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték, szerették, gondoljanak rá szeretettel ezen a szomorú második évfordulón. Emlékét örökké őrző férje és csa­ládja. Ú-755 ■ Megtört szívvel és könnyes szem­mel emlékezünk a drága jó férje, édes­apára és fiúra. Kiaszta Jánosra (Nagymácséd - Veľká Mača), akinek 1984. mácius 31-én 46 éves korában rövid, súlyos betegség után utolsót dobbant drága jó szive, és megállt dolgos keze. Akik ismerték, szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a fájdalmas év­fordulón. Emlékét szeretettel őrzi szivében felesége, fiai, menye és édesany­ja. Ú-791 ■ Fájdalmas gyászunkban köszönetét mondunk minden kedves rokonnak, szomszédnak, ismerősnek, akik 1985. január 31 -én elkísérték utolsó útjára az andódi (Andovce) temetőbe a felejthe­tetlen, szorgalmas, szeretett férjet, ■ Szemünkben könnyel, szívünkben soha el nem múló fájdalommal emlé­kezünk a felejthetetlen, drága gyer­mekre, testvérre, Fedák Editkére (Szepsi - Moldava nad Bodvou), akit a halál 1984. március 31-én 14 éves korában ragadott ki szerettei kö­■ Soha el nem múló szeretettel emlé­kezünk a drága jó férjre, édesapára, nagyapára, Bogner Jánosra (Hurbanovo), akinek 1983. március 31-én 71 éves korában dobbant utolsót szerető szive, és megállt dolgos keze. Akik ismerték, szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a második szo­morú évfordulón. örökké gyászoló felesége, lányai, veje és három unokája. Ú-818 ÚJ SZÓ 6 1985. III. 30.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom