Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-23 / 70. szám, szombat
KIS— ___ NY ELVŐR Egy hét a nagyvilágban Március 16-tól 22-ig Szombat: Vasárnap: Hétfő: Kedd: Szerda: Brüsszelben bejelentették: Belgium területén elhelyeztek az első 16 amerikai rakétát • Daniel Ortega Brazíliában rövid megbeszélést tartott az amerikai alelnökkel Romániában helyi és parlamenti választásokra került sor • Lezajlott a francia járási választások második fordulója • Az első szavazási fordulóban nem sikerült dönteni az új görög elnök személyéről Moszkvában tárgyalt Dascalescu román kormányfő • Reagan Quebecbe érkezett • Mubarak és Husszein váratlan látogatást tett Bagdadban A kongresszusi előkészületekről tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága és a Központi Ellenőrző Bizottság • Moszkvában szovjet-bolgár kormányfői tárgyalásokat tartottak • A belga parlament jóváhagyta a kormány rakétadöntését Mihail Gorbacsov fogadta Ráül Castrót • A csehszlovák nemzetvédelmi miniszter megkezdte eszmecseréit a szovjet fővárosban • A washingtoni szenátus jóváhagyta az MX-program folytatását • A Kremlben szovjet-NDK külügyminiszteri megbeszéléseket tartottak Csütörtök: Az SZKP KB Politikai Bizottsága rendkívüli ülésen vitatta meg az intenzív gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatokat • Genfben plenáris üléssel folytatódtak a szovjet-amerikai tárgyalások • Irak és Irán változatlan hevességgel bombázta egymás polgári és katonai célpontjait Péntek: Moszkvában megkezdődött a Béke-világtanács Elnökségének ülése • A svéd fővárosban befejeződött a stockholmi konferencia 5. fordulója Reagan szomszédoknál A szomszédos Kanadába vezetett Ronald Reagan második elnöki periódusának első külföldi útja. Hozzá hasonló veretű, konzervatív beállítottságú politikus látta öt vendégül Brian Mulroney kanadai kormányfő személyében. Róla az amerikai elnök a látogatás előestéjén azt nyilatkozta az egyik kanadai hetilapnak, hogy „nagyon kedveli ót“. Reagannek nem ez az első ilyen hízelgő kijelentése Mul- roneyröl azóta, hogy tavaly Pierre Trudeau utóda lett a kormányfői székben, akivel köztudomásúan Reagan meglehetősen nehezen érlett szót. A tavalyi ottawai kormányváltás után a Fehér Házban úgy vélték, hogy a Mulroney-korszak lehetőséget nyújt a Trudeau-éra idején felgyülemlett ellentétek elsimítására. Az új ottawai kormány alig több mint féléves működése alátámasztotta ezeket a várakozásokat. A kanadai miniszterelnök már tavaly decemberben közölte, hogy országa „ismét kitárja kapuit a business előtt“. Ez a lépés nem titkoltan azért történt, hogy a kanadai engedékenység láttán az Egyesült Államok északi szomszédjával szemben ne alkalmazzon kénye-kedve szerint protekcionista intézkedéseket, mint ahogy ezt számos más országgal, még atlanti szövetségeseivel is megtette. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban valószínűleg épp a kanadai előzékenység miatt nem mutatkozott feszültség. Egy ilyen helyzet bekövetkeztét kölcsönösen kerülik, hiszen az Egyesült Államoknak Kanada első számú kereskedelmi partnere, és érvényes ez megfordítva is, amit az is igazol, hogy a kölcsönös kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 113 milliárd dollárt. Látszólag problémamentesnek tűnnek ezek a kapcsolatok, ám ez nem egészen így van. Jelzi ezt az is, hogy az amerikai elnököt érkezésekor Quebecben tüntetők fogadták. A többezer tüntető egyrészt az amerikai-kanadai katonai együttműködés, az ország területén a Pentagon által végrehajtott rakétakísérletek ellen tiltakozott, másrészt követelte, hogy a Rea- gan-kormányzat ne halogassa tovább az intézkedéseket a Kanada természeti kincseit súlyosan fenyegető környezetszennyezés megszüntetésére. Az amerikai ipar megfelelő környezetvédelmi előírások híján nagy mennyiségű szennyezóanyagot juttat Kanada határvidékén a levegőbe, s ez savas esőket okoz a határtól északra. A közvélemény megnyugtatására bejelentették, hogy a két ország vegyes bizottságot alakit a környezetszennyezés körülményeinek a kivizsgálására. Ezek a kérdések azonban eltörpültek Reagan quebeci útjának fő célja mellett. A látogatás idején írták alá azt a megátibpodást, amelynek értelmében együttes beruházással átalakítják a két ország közös radarhálózatát. A hálózatot szinte teljesen újjáépítik, és alkalmassá teszik alacsonyan szálló repülőgépek és robotrepülőgépek észlelésére. Számos katonai szakértő úgy véli, olyan módosításokat hajtanak végre, hogy az 52 állomásból létesülő új hálózat része lehessen az amerikai Az amerikai elnök erőteljes nyomására a szenátus a héten megszavazta az újabb 21 MX-rakéta gyártásához szükséges másfél milliárd dolláros összeget. Reagan állítása szerint erre az amerikai tárgyalási pozíció erősítése céljából van szükség. A közvélemény, az ellenzéki demokraták tábora, sót egyes republikánusok is ugyanúgy tekintenek az MX-programra, mint az International Herald Tribune karikaturistája. űrfegyverkezési program célfelderítő és irányító rendszerének. Kanadai részről ezt tagadják, de a rendszer egyes elemei erre mindenképpen alkalmasak lesznek. Ottawa máris jelezte, hogy az északi radarlánc költségeinek 40 százalékát magára vállalja, de a látszat kedvéért biztosítékokat kért Reagantól arra vonatkozóan, hogy a rendszert nem használják a „csillagháborús tervek“ céljaira. Reagan kanadai látogatása kapcsán lehetetlen nem felfigyelni az elnök hangnemének a kétségtelen módosulására. Reagan az utóbbi időben tartózkodott a szovjetellenes kirohanásoktól, Quebecben viszont ismét a régi Reagan szónokolt. A hangnemváltás miértje nem kétséges. A Fehér Ház urának azért volt szüksége arra, hogy a Szovjetuniót ismét úgymond a leszerelési szerződések megszegésével vádolja, ami felett szerinte az Egyesült Államok nem húnyhat szemet. Felszólította Kanadát is, hogy az USA-val közösen „álljon ellen a szovjet agressziónak“. Reagan korábbról jól ismert szovjetellenes formuláit azért iktatta be ismét szótárába, hogy ezekkel a koholmányokkal kierőszakolja a szenátustól az újabb 21 MX-rakéta gyártásához szükséges másfél milliárd dolláros összeg megszavazását. Nincs döntés az első fordulóban Eredménytelenül zárult a görög elnökválasztás első, vasárnapi fordulója. Az egyetlen görög elnökjelölt, Hrisztosz Szarcetakisz, a kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) jelöltje a titkos parlamenti szavazáson nem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. így ma újabb elnökválasztási fordulót tartanak. Ha a jelölt itt sem szerzi meg az alkotmányban előírt 200 voksot, akkor március 29-én újabb, harmadik fordulóra kerül sor, amelyben már 180 szavazat, vagyis a képviselők háromötödének a támogatása is elegendő az államfői poszt elnyeréséhez. Athéni megfigyelők szerint a mai forduló valószínűleg még nem hozza meg a döntést, de a harmadik körben a PASOK jelöltje - aki egyébként a legfelsőbb bíróság tagja - megkapja a szükséges szavazatokat. A jobboldali ellenzék pártja, az Új Demokrácia szembehelyezkedett Szarcetakisz jelölésével, és a párt színeiben szavazó 112 jelenlevő képviselő a PASOK jelöltje ellen foglalt állást. A Görög Kommunista Párt már a választás előtt bejelentette, hogy képviselői Szarcetakiszra szavaznak. A 300-fős görög parlament vasárnapi ülésén 297 képviselő jelent meg, közülük 176-an szavaztak az egyetlen jelöltre. Az elnökválasztás körüli éles vita azt követően pattant ki, hogy a Papandreu-kormány két héttel ezelőtt közölte: nem támogatja az eddigi államfő, Konsztantin Kara- manlisz újrajelölését. Az elnökválasztás kapcsán kialakult polémia egyúttal tükrözi a Papandreu vezette kormány és a jobboldali ellenzék között az új alkotmánymódosítás ügyében folyó erőpróbát. Papandreu kabinetje a parlament jogkörének a bővítését szorgalmazza az elnöki funkció rovására, s ezzel indokolta, hogy nem jelölte újabb ötéves periódusra Kara- manlisz eddigi államelnököt. Mint ismeretes, akkor az államfő lemondott tisztségéről és jelenleg ügyvezető elnökként Joannisz Alevrasz, a parlament elnöke, a PASOK befolyásos tagja látja el a hivatali teendőket. Egyes politikai megfigyelők nem zárják ki a rendkívüli parlamenti választások lehetőségét sem. Ha ugyanis a harmadik erőpróba sem hoz eredményt, úgy a kormánynak legkésőbb májusra idő előtti választásokat kell kiírnia. P. VONYIK ERZSÉBET Pazarló szóhasználat A szóhalmozás alábbi esetei azt példázzák, hogy a rokon értelmű magyar szavak öncélú párba állítása sem szolgálja a világosabb, árnyaltabb gondolatközlést. Az utóbbi időben szinte fehér hollónak számít az a riportalany, aki nyilatkozatát nem „fűszerezi meg“ legalább egy-két olyan szókapcsolattal, amely és kötőszóval egybefűzött azonos értékű szavakból áll. A hivatalos és nem hivatalos megszólalások szinte hemzsegnek az ilyen divatossá vált beszédpanelektől: ,,A szerződéses üzletek vezetői szabadságot kaptak abban, hogy hogyan és milyen módon szerezzék be áruikat“; „Most nyílt mód és lehetőség arra, hogy végrehajtsuk a rekonstrukciót“; „Általános az a nézet, hogy nehéz és súlyos politikai helyzet alakult ki...“; „Az a legfontosabb és leglényegesebb, hogy kialakuljon a jó munkahelyi légkör“; „A neurózis kialakulásának egy-egy beteg esetében nagyon bonyolult és nagyon összetett okai vannak“; „Gondoskodni kell az egészségre káros és ártalmas vegyi anyagok biztonságos tárolásáról“. Felsorolásunk végére hagytuk azt a fordulatot, amely gyakoriságban az összes többit „lekörözi“: „A problémánk és a gondunk ott van, hogy...“; „Az emberiség legnagyobb problémája és legnagyobb gondja a túlnépesedés.“ Az efféle fogalmazásmód nem más, mint a gondolkodásbeli restségnek a jele, kibúvó a szavak közötti mérlegelés és választás kötelezettsége alól. Aki ilyen szópárokat illeszt beszédébe, az nem bízik szavainak erejében, ezért próbálja megtámogatni egyiket a másikkal. Szándéka azonban éppen a visszájára fordul: a magukban állva határozott tartalmat hordozó szavak az oktalan halmozás miatt kölcsönösen veszítenek információs értékükből. A pazarló szóhasználat úgy is megjelenhet egy-egy mondatban, hogy két rokon értelmű szó az és kötőszó nélkül csatlakozik egymáshoz, azt a látszatot keltve, mintha egyik a másiknak a nyomósítására, erősítésére szolgálna. Holott ha a példákat megnézzük, azt látjuk, hogy ennek éppen az ellenkezője áll fenn: a két egymás mellé erőltetett azonos jellentésű szó megzavarja a hallgatót, mivel az a több szó megjelenésétől több információt vár - jogosan! -, de ehelyett azt kell tapasztalnia, hogy a beszélő nem tudta megtalálni az igazán odaillő kifejezést: ,,Körülbelül mintegy kétszáz korona a költség“; ,,Többnyire általában sikerült megtalálni a leggazdaságosabb megoldást“, ,,Noha jóllehet az indulás sok nehézséggel járt, végül is sikeresek voltak a kísérletek“; „Nem kaphattak engedélyt a vállalattól, mert hiszen ez a tevékenység összeegyeztethetetlen a munkájukkal“; ,,Ugyanakkor látni kell azonban azt is, hogy ...“; ,,A szülők lehetőséget kaptak arra, hogy jobban megismerkedjenek a bölcsődei élettel, de ez kizárólagosan csak a beszoktatás idejére vonatkozott.“ , Jelen pillanatban most mire használják, ezt az épületet?“ A példák azt mutatják, hogy még élőszóban sem érdemes így „feltupíroznunk“ mondatainkat, mert egyetlenegy jól kiválasztott szó sokkal sikeresebben szolgálhatja a stílus világosságát, a kifejezés egyértelműségét. FELDE GYÖRGYI Ne landoljon a repülőgép! Egyik olvasónk több oldalas levélben ítélte el az idegen mintára létrehozott landol ige használatát, s arra kért, vegyem fel a harcot ez ellen az ige ellen. Bár magam is tudtam, hogy a landol nemkívánatos vendég nyelvünkben, előbb mégis úgy éreztem, levélírónk a szükségesnél több puskaport pazarol rá. Én a szakszói jellegével magyaráztam használatát, illetve terjedését. Az utóbbi időben ugyanis egyre több szakmai fogalom válik szélesebb körben ismertté, így az őket megnevező, eddig csupán a szakmán belül használt szavak is közismertek lesznek. Bár a madárral kapcsolatban is mondjuk: felszáll, az is repül, száll, akárcsak a repülőgép, mégsem landol, mint emez, hanem leszáll. Ezzel szemben a gép landolhat, is le is szállhat. Igaza van a levélírónknak abban, hogy ha a gép levegőbe emelkedésének kifejezésére nincs szükségünk az aufstejgol igére, hanem jó rá a felszáll, vajon miért nem elég a földre ereszkedés műveletének jelölésére a leszáll, mint eddig. De a nyelvhasználatban nem lehet logikát keresni. Sokszor egy-egy idegen szó meggyökerezését a divat is elősegíti, esetleg a szinonimja, a rokonértelműség, vagyis az a lehetőség, hogy a régebbit váltogathatják vele a szóismétlés elkerülése végett. Nagy baj talán még nincs addig, amíg mindkettő: a magyar és az idegen elem is él a használatban; a baj akkor kezdődik, amikor az idegen felülkerekedik a magyaron, illetve kezdi azt kiszorítani a használatból. De ezt már nem jó bevárni. Valóban addig kell egy-egy veszélyes új elem ellen felvenni a harcot, amíg meg nem gyökerezett, amíg van lehetőség a kiszorítására. De vajon a landol ilyen veszélyes új elem-e? Sajnos, igen. Az élósdiek szaporodhatnak, s újabb élősdieket hoznak létre. S a landol-ból nemcsak újabb élósdiek, hanem újabb torzalkotások is keletkeztek. Ezek is kiszoríthatják jó magyar megfelelőjüket. S ha már nem csupán egyetlen idegen szó áll szemben egy másikkal, hanem egy egész család a másik családdal, akkor már kétes a küzdelem kimenetele. Illetve talán már nem is kétes. De nézzük az újabb kakukkfiókákat! „A repülőgép kényszerlandolt.“ Még azt sem mondanánk, hogy kényszerleszállt, noha ez a szóalkotási mód az utóbbi időben eléggé divatos; a névszói értékű összetett szavakból képzőelvonással igéket hoznak létre: a nagymosás-ból a nagy- mos-1, a nagytakarítás-bó\ a nagytakarít igét stb. De ha a kény- szerleszáll még idegennek hatott, félő, hogy a kényszerlandol-t egyesek már nem fogják ilyennek érezni. Egy másik példa: „A repülőgép a sűrű köd miatt lelandolni nem tudott.“ Aki ebben a mondatban a lelandolni igenevet használta, az már befogadta a landol igét. Annyira nem érezte idegennek, hogy még magyar igekötóvel is ellátta, megfeledkezve arról, hogy a landol igekötö nélkül is azt jelenti: leszáll. Látjuk tehát, jobban tesszük, ha a landol-1 idejében száműzzük nyelvünkből - pereputtyával együtt. A repülőgép ne csak felszáll- jon, hanem le is szálljon, mint a madár teszi, s higgyük el, még ha kényszerleszállást végez is jobb mint ha kényszerlandol. JAKAB ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1985. III. 23.
