Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-22 / 69. szám, péntek

Plenáris ülés Genfben (ČSTK) - Genfben tegnap ple­náris ülést tartott a nukleáris és az ürfegyverekről tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Amerikai támogatás a nicaraguai jobboldalnak (ČSTK) - A Reagan amerikai elnök utasítására tavaly létreho­zott ún. nemzeti alapítvány a de­mokrácia támogatására az utóbbi hónapokban jelentős pénzeszkö­zöket folyósított a nicaraguai el­lenzéki erőknek - adja hírül a Bar- ricada című managuai lap. A La Prensa című reakciós na­pilap ettől az alapítványtól 100 ezer dollárt, s a néhány nicaraguai jobboldali, pártot tömörítő ún. Or­szágos Demokratikus Koordináci­ós Bizottság 150 ezer dollárt ka­pott. Az alapítvány igazgató taná­csának tagja egyébként Henry Kissinger, volt amerikai külügy­miniszter. A managuai kormány a napok­ban közölte, hogy Washington az utóbbi évek során már több mint 100 millió dollárt folyósított külön­böző nicaraguai ellenforradalmi szervezeteknek. Jelenleg nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a Kongresszust rábírja újabb 14 millió dollár jóváhagyására. A guatemalai katonai rezsim fokozza a haladó személyek elleni terrorját. Az országban évente több ezer személy tűnik el „nyomta­lanul“. Számuk jelenleg megközelíti a 40 ezret. Guatemalában rendszeresek azok a tüntetések, amelyeken az „eltűntek“ rokonai követelik hozzátartozóik sorsának tisztázását. Képünkön: egy ilyen tiltakozó akció résztvevői. (Telefoto - ČSTK) BOLÍVIA Intézkedések a sztrájkoló bányászok ellen (ČSTK) - Hernán Siles Zuazo bolíviai államfő utasítására a kato­nai és rendőri egységek szerdán megszállták La Pazt. A kormány így reagált a több ezer sztrájkoló bányász tiltakozó akcióira. A bá­nyászok, akik béremelést és szo­ciális helyzetük javítását szolgáló Salvador Heves harcok Usulután tartományban Sztrájkolnak a tanítók és a szövetkezetek tagjai (ČSTK) - Salvadorban az utób­bi napokban heves harcok rob­bantak ki a Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front egységei és a rezsim elit alakulatai között. A Radio Venceremos beszámoló­ja szerint a legsúlyosabb össze­csapásokra Usulután tartomány­ban került sor. A partizánok itt A Dán KP elnökének cikke (ČSTK) - Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke a Jyllands Posten napilapban megjelent cikkében bírálta azokat a törekvéseket, hogy az Európai Gazdasági Közösség katonai-po­litikai tömörüléssé váljon. Jensen rámutatott arra, hogy ezek az erőfeszítések ellentétesek a tagállamok nemzeti érdekeivel, korlátozzák, szuverenitásukat és akadályozzák őket önálló gazda­sági és külpolitikai irányvonal megvalósításában. Felszólította az ország demokratikus erőit, hogy szánjanak szembe az arra irányuló törekvésekkel, hogy a Kö­zös Piac katonai és politikai integ­rációs csoportosulássá váljon, s ugyanakkor követeljék Dánia ki­lépését a közösségből. csak szerdán mintegy 20 kor­mánykatonát tettek ártalmatlanná. A hazafiak ugyancsak szerdán néhány órás harc után elfoglalták a San Salvadortól mindössze 80 kilométerre fekvő La Palma váro­sát. Emlékezetes, tavaly október­ben itt került sor a hazafiak és a kormány képviselőinek első pár­beszédére. Az országban egyébként 29 ezer tanító tovább folytatta sztrájk­ját. A pedagógusok bérük kifizeté­sét, az oktatási reform végrehajtá­sát követelik. Tegnapi bejelentés szerint ma sztrájkba lép a salva­dori szövetkezetek szövetségének 300 ezer tagja. Akciójukkal az ígért agrárreform végrehajtásának halaszthatatlan voltára kívánják felhívni a kormány figyelmét. A Reuter hírügynökség teguci- galpai katonai forrásokra hivatkoz­va jelentette, hogy április végén újabb közös amerikai-hondurasi hadgyakorlatot tartanak Honduras északi partjai mentén. Az Univer­sal Trek fedőnevű gyakorlaton a két ország szárazföldi erőin kívül légi és haditengerészeti egységek is részt vesznek. intézkedéseket követelnek, már két hete sztrájkolnak, s kedden blokád alá helyezték a bolíviai fő­várost, vagyis akadályozták a köz­lekedést és körülzárták az elnöki palotát és a parlament épületét. A hadsereg akciója komolyabb incidensek nélkül zajlott le. A kato­nák és a rendőrök La Paz vala­mennyi stratégiai pontját ellenőr­zik, a város fölött katonai repülő­gépek járőröznek. Azt követően, hogy 1982 októ­berében a Népi és Demokratikus Egység koalíciójának kormánya vette át Bolíviában a hatalmat, az államfő első ízben adott utasítást a dolgozók tiltakozó akcióinak erő­szakos elnyomására. Rádióbeszédében Siles Zuazo kijelentette, a kormány nem telje­sítheti a szakszervezetek bérkö­veteléseit, mivel az gazdasági ka­tasztrófához vezetne. A brazil elnök újabb műtétje (ČSTK) - Tancredo Neves megválasztott brazil elnök szer­dán a főváros katonai kórházában újabb műtétnek vetette alá magát. Erre azért volt szükség, mert a múlt heti vakbélműtétet követő­en komplikációk álltak be. Neves egészségi állapotáról további részleteket nem hoztak nyilvános­ságra. Nevest a múlt pénteki vakbél­műtét akadályozta meg abban, hogy- a 21 éves katonai kormány­zat utáni első polgári elnökként letegye a hivatali esküt. A ceremó­nián csak Jósé Sarney alelnököt iktatták be, aki jelenleg az ügyvivő brazil államfő. események margójára^ Elszalasztott lehetőség A múlt pénteken - három nap­pal a szovjet-amerikai tárgyalások genfi nyitánya után - döntött a bel­ga kormány arról, hogy azonnal megkezdik 16 amerikai manőve­rező robotrepülőgép telepítését a Florennes-i támaszponton. Ez­zel mintegy kész tények elé állítot­ta a parlamentet, amely szerdán maratoni vita után eléggé szoros (116:93) arányban bizalmat sza­vazott a kormánynak. A bizalmi kérdést a rakétatelepítéssel a leg­határozottabban szembenálló el­lenzéki pártok vetették fel, ame­lyek azzal érvelnek - a szakszer­vezetekkel és más tömegszerve­zetekkel együtt -, hogy a koalíciós kabinet a telepítés engedélyezé­sével figyelmen kivül hagyta a la­kosság döntő többségének aka­ratát. A március 15-i kormánydöntés lényegében öt éve húzódó vita végére kívánt pontot tenni, ez azonban nem sikerült. Mert bár az első rakéták megérkeztek Belgi­umba, s a parlament is megsza­vazta a bizalmat a kormánynak, a jelek szerint az idei év elkövet­kező hónapjaiban csak szaporod­ni fognak a kérdőjelek, a politikai csatározások. Nézzük a tényeket. A belga la­kosság határozottan ellenzi az atomfegyvereket, ezt vasárnap százezrek nyilvánították ki a brüsszeli tüntetésen. Martens kormányfő kereszténydemokrata pártján (CVT) belül is megoszla­nak a vélemények, sokan ellenzik a rakéták elhelyezését. A kor­mánykoalíció másik tagja, a Libe­rális Párt volt az, amely egyértel­műen a rakéták befogadása, az „atlanti hűség“ mellett tört lánd­zsát. Decemberben parlamenti választások lesznek Belgiumban, s több CVT-politikus attól tart, a kabinet azzal, hogy zöld utat adott a rakétáknak, megásta a sa­ját sírját. Egyes korábbi felméré­sek szerint ugyanis a rakétatelepi- tés esetén a CVT szavazóinak több mint 30 százalékát is elveszt­heti. Maga az évekig húzódó halo­gatás ténye is igazolja, nem volt könnyű helyzetben a belga veze­tés. A lakosság viszolygása az atomfegyverektől a mérleg egyik serpenyőjében, s a NATO-szövet- ségesek - mindenekelőtt az USA - erősödő nyomása a másikban. A kabinet ez utóbbinak engedett. Martens a kormánydöntés beje­lentésekor a „szövetségi össze­tartás“ szükségére hivatkozott. Néhány hete ugyanis a Fehér Ház - Martens ottjártakor - erősen hangsúlyozta, hogy a „telepítés elhalasztása gyengítené a Nyugat tárgyalási helyzetét“. A telepítéssel szembehelyezke­dő, a békeszervezetek ennek ép­pen az ellenkezőjét állítják. Sze­rintük a telepítés elodázása ked­vezően befolyásolta volna a genfi tárgyalásokat. A békeszervezetek vezetői március elején is hangsú­lyozták, olyan történelmi lehető­ség áll Belgium, azaz egy kis or­szág előtt, hogy pozitívan járulhat hozzá a leszerelési tárgyalások előmozdításához. Washington tapsolt a belga döntés hírére. Moszkvában vi­szont arra hívták fel a figyelmet, hogy az USA és szövetségesei akkor tesznek lépéseket a nyugat­európai rakétatelepítés folytatásá­ra, amikor reménykedni lehetne a nemzetközi feszültség enyhülé­sében. Az erőteljes nukleáris fegy­verkezés igazolja, hogy a nyugati fővárosokban gyakorta hangozta­tott békeszólamok nem egyebek puszta frázisoknál, megtévesztő manővereknél. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az amerikai küldöttség a megegyezé­si készség helyett újabb atom­fegyvereket vitt magával „tárgya­lási aduként“ Genfbe. Mihail Gor­bacsov főtitkár a szovjet külpolitika folytonosságát hangsúlyozta az Belga rakétaszlalom... (Le Soir) SZKP KB legutóbbi ülésén. Ez azt jelenti, hogy Moszkva továbbra is kész a megegyezésre, a megalku­vásra azonban nem hajlandó az alapvető kérdésekben. Ilyenek a Szovjetunió és szövetségesei­nek biztonsága, az egyenlőség és egyenlő biztonság elvének tiszte­letben tartása, az erőegyensúly megőrzése, az aktív békepolitika folytatása. Ezért irreálisak a wa­shingtoni elképzelések, s ebbe az irreális koncepcióba illeszkedik bele a belga döntés is. MALINÁK ISTVÁN Konferencia Damaszkuszban ÚJ SZŐ 1985. III. 22. Görögország Voksgyűjtés (ČSTK) - A görög parlament teg­napra virradó éjszaka úgy döntött, hogy Joannisz Alevrasz, a törvényho­zás elnöke, aki az alkotmány értelmé­ben jelenleg az ügyvivő államfő, lead­hatja szavazatát az elnökválasztás szombati második fordulójában. Alevrasz a kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) képvi­selője. A parlamenti erők megoszlásá­ra való tekintettel a PASOK elnökjelölt­jére, Hrisztosz Szarcetakiszra leadott szavazata igen fontos lehet. A kor­mánypárt 165, a Görög KP 13, az ellenzéki Új Demokrácia 112 mandá­tummal rendelkezik a törvényhozás­ban. Az államfő megválasztásához a szombati második fordulóban 200 szavazatra lesz szükség, az esetleges harmadik fordulóban, - ezt március 29- én tartanák - már elegendő 180 voks. A csehszlovák-egyiptomi együttműködésről (ČSTK) - Kamal Hasszan Ali egyiptomi miniszterelnök fogadta František Lángért, Csehszlovákia kül­kereskedelmi miniszterének első he­lyettesét, aki részt vesz a kairói 18. nemzetközi vásáron. A baráti megbe­szélésen áttekintették a kétoldalú gaz­dasági együttműködés bővítésének le­hetőségeit. (ČSTK) - A közel-keleti helyzet részletes áttekintése szerepelt an­nak a konferenciának a napirend­jén, amelyet Damaszkuszban tar­tottak Szíria, Líbia, Algéria és a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság magas rangú politikai személyiségeinek részvételével. Amint a SANA szíriai hírügynök­ség tegnap jelentette, megálla­podtak abban, hogy hamarosan összehívják ezen államok legfel­sőbb képviselőinek találkozóját. A damaszkuszi konferencián, amelyen Abdel Halim Khaddam szíriai alelnök elnökölt, a SANA szerint közös intézkedéseket is ki­dolgoztak az imperializmus, a cio­nizmus és közel-keleti segítőtár­saik tervei ellen. Szíria, Líbia, Algéria és a JNDK tagja az 1979-ben megalakított Szilárdság Frontjának, amelynek célja fellépni az Izraellel kötött kü- lönmegállapodások politikája el­len. Irak-lrán Mindkét oldalon újabb városokat ért légitámadás (ČSTK) - Az iraki légierő gépei szer­dán folytatták több iráni város „kivá­lasztott célpontjainak“ bombázását. Iszfahán, Busehra és Kermansah mel­lett Tabriz, Dizful és Hamadan is iraki légi akció célpontja volt. Iraki repülőgépek támadást indítot­tak a Kharg szigeten levő olajközpont ellen, ahol egy tartályhajót megrongál­tak, s az akció következtében hat ten­gerész állítólag életét vesztette. Teg­nap reggel egy hivatalos bagdadi kép­viselő felszólította Ahvaz iráni város lakosait, hogy három napon belül hagyják el a várost. A határidő letelte után Irak rakétatűz alá veszi a várost és megkezdi bombázását. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentet­te, hogy az ország tüzérsége Bászra, Khanikin és Mandali iraki városokban polgári és katonai célpontokat lőtt. Ugyancsak a hírügynökség számolt be arról, hogy a frontvonal teljes hosszá­ban folytatódtak a tüzérségi összecsa­pások Iraki részről több katona elesett és meghatározatlan mennyiségű hadi- technika megsemmisült, s ugyan­erre a sorsra jutott több fegyverraktár is. Irán legfelsőbb vezetője, Khomeini ajatollah szerdai rádió- és televízióbe­szédében kijelentette, hogy a háború mindaddig folytatódik, amig a „világ- szervezet nem ismeri el Iránnak a tá­madó fél megbüntetésére való jogát". Khomeini leszögezte, hogy Irán vá­laszlépésként bombázza az iraki váro­sokat. (ČSTK) - Az Egyesült Államok képviselőházának közel-keleti ügyekben illetékes albizottsága úgy döntött, hogy 400 millió dollár­ral megemelik a jövő pénzügyi évben a Izraelnek katonai célokra szánt pénzügyi támogatást. Az el­fogadott javaslat értelmében az Egyesült Államok közel-keleti szö­vetségese katonai célokra 1,8 mil­liárd dollárt kap, míg gazdasági segítség címén 1,2 millió dolláros támogatásban részesül. Az állami bevételekkel foglalko­zó képviselőházi bizottság ezzel párhuzamosan jóváhagyta azt a szerződést, amely gyakorlatilag minden akadályt eltávolít az ame­rikai-izraeli kereskedelem útjából. Ennek a lépésnek az a célja, hogy az Egyesült Államok megmentse az összeomlás elől a rendkívül súlyos helyzetbe került izraeli gaz­daságot. A közel-keleti albizottság ezen­kívül további arab országoknak is megszavazott bizonyos összege­ket, de ezek jóval alacsonyabbak, mint az Izraelnek jóváhagyott tá­mogatás. A Camp David-i különmegálla- podások másik résztvevője, Egyiptom összesen 2,3 milliárd dollárt kap, ami jóval kevesebb annál, mint amennyit Mubarak el­nök múlt heti washingtoni látoga­tása idején követelt. Jordánia az ideinél 10 millióval többet, 122 millió dollárt kap. Ezzel az emelés­sel próbálják Ammant arra ösztö­nözni, hogy az Egyesült Államok elképzeléseinek megfelelő rende­zést szorgalmazzon a Közel-Kele­ten. Libanon jövőre az idei ösz- szegnek csak a felét, mintegy 5,8 millió dollárt kap. Merényletsorozat (ČSTK) - Legalább öt sebesült áldo­zata van azoknak a bombamerényie­teknek, amelyeket az ALIA jordán légi- társaság Athén, Róma és Nikózia köz­pontjában levő székházai ellen követ­tek el. Athénban ismeretlen merénylők grá­nátot dobtak a társaság irodahelyisé­geibe, majd a keletkezett zűrzavarban sikerült elmenekülniük. Nem egészen két év alatt ez már a harmadik fegyve­res támadás Athénban Jordánia képvi­selői ellen. Rómában a rendőrség közölte, hogy a robbanás következtében két nő könnyebben megsérült Nikóziában a jordán légitársaság irodája előtt rob­bant bomba, de sebesülésre nem ke­rült sor. A rendőrségi hirek szerint a tegnapi merényletsorozatért semmilyen szer­vezet sem vállalta a felelősséget. Dollármilliók - „érdemek“ szerint Döntés született a közel-keleti országoknak szánt amerikai segítség elosztásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom