Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-16 / 64. szám, szombat

Egy hét a nagyvilágban március 9-töl 15-ig Szombat: Vasárnap: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Athénban bejelentették, a kormányzó PASOK nem tamogatja Karamanlisz elnök jelölését, minek nyo­mán az államfő lemondott Elhunyt Konsztantyin Csernyenko - Választásokat tartottak Franciaországban (járási), az NSZK-beli Saar-vidéken (tartományi), III. Nyugat-Berlinben (parla­menti) Az SZKP KB rendkívüli ülésén Michail Gorbacsovot választották főtitkárrá - Szovjet-francia külügymi­niszteri tárgyalások voltak Moszkvában - Az iráni légierő Bagdadot bombázta Megkezdődtek Genfben az új szovjet-amerikai tár­gyalások - Indiában szikh politikai vezetőket helyez­tek szabadlábra A világ számos országából érkezett magas rangú államférfiak jelenlétében eltemették Konsztantyin Csernyenkót - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Moszkvában megbeszélést foly­tatott Kohl nyugatnémet kancellárral - A libanoni falangista párton belüli szakadás következtében kié­leződött a feszültség Bejrutban A kínai parlament küldöttsége befejezte szovjetunió­beli látogatását - A lengyel szejm az ország külpoliti­kájáról tárgyalt Beiktatták tisztségébe Tancredo Neves brazil el­nököt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára március 13-án fogadta a Varsói Szerződés országainak a Konsztantyin Csernyenko temetésére Moszkvába érkezett küldöttség vezetőit (Telefoto - ČSTK) SZOVJETUNIÓ Folyamatosság Megrendüléssel fogadta a világ Konsztantyin Csernyenko halálhí­rét. A megemlékezések egyönte­tűen hangsúlyozták, hogy bár alig több mint egy évig töltötte be az SZKP KB főtitkárának tisztét, eb­ben az időszakban fontos lépések megtételét segítette elő mind a szovjet belpolitikában, mind nemzetközi téren. Tevékeny sze­repet vállalt például a munkafe­gyelem megszilárdításában, az SZKP programjának tökéletesíté­sében, az ezzel kapcsolatos elmé­leti kérdések kidolgozásában. De az elmúlt évre esett a szovjet­amerikai tárgyalások felújításáról hozott döntés, vagyis a két nagy­hatalom viszonyának elmozdítása a holtpontról. Konsztantyin Csernyenko halála fájdalmas veszteség a Szovjetunió, a nem­zetközi kommunista mozgalom s mindazok számára, akik a béké­sebb, biztonságosabb világért küzdenek. Az SZKP KB hétfői rendkívüli ülésén méltatta Konsztantyin Csernyenko kimagasló életművét, majd egyhangúlag Mihail Gorba­csovot választotta főtitkárrá. A szovjet párt új vezetőjének meg­választásával kapcsolatban a moszkvai Pravda szerdai vezér­cikke hangsúlyozta, hogy a döntés - amelyet az egész párt, a szovjet nép helyesléssel fogadott - rend­kívül fontos volt, s országszerte és külföldön is úgy értékelték, mint újabb bizonyítékát az SZKP lenini irányvonalhoz való hűségének, a párt politikájában érvényesülő folyamatosságnak. Ezt támasztotta alá Gorbacsov- nak a rendkívüli ülésen mondott beszéde is. A párt stratégiai irány­vonalát ismertetve azt hangsú­lyozta, hogy a cél a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődé­sének meggyorsítása. Ennek a legfőbb feltétele pedig annak a döntő fordulatnak a végrehajtá­sa, amelynek eredményeként a népgazdaság az intenzív fejlő­dés útjára lép, rövid idő alatt a tu­dományos és műszaki fejlődés csúcsaira jut, s világméretű össze­hasonlításban is a legmagasabb munkarmelékenységet éri el. Lényegében e fő célok elérését szolgálja a további feladatok vég­rehajtása. Ezek közül Gorbacsov a szocialista demokrácia elmélyí­tését, a tömegek öntudatának erő­sítését s ezzel összefüggésben az emberek tájékozottságának növe­lését emelte ki, de nem kevésbé fontos tennivalóként említette meg a munkahelyi fegyelem, a társa­dalmi aktivitás fokozását, a szo­cialista törvényesség megszilárdí­tását, s nem utolsósorban a párt és állami irányítási munka nyilvá­nosságának további szélesítését. Külpolitikájában az SZKP és a szovjet állam szilárdan és követ­kezetesen halad a béke és a tár­sadalmi haladás útján. Gorbacsov leszögezte, a Szovjetunió legfon­tosabbnak tekinti a szocialista or­szágokhoz fűződő testvéri barát­ság megszilárdítását. A tőkés álla­mok irányában pedig azt hangsú­lyozta, hogy a jó szándékra a Szovjetunió mindig jó szándék­kal, a bizalomra bizalommal vála­szol. Ezt a külpolitikai elvet emelte ki Gorbacsov a nyugati államok vezetőivel folytatott megbeszélé­sein is. Kelet-nyugati „csúcs“ Mintegy 150 külföldi küldöttség vett részt Konsztantyin Csernyen­ko temetésén, s ezt a lehetőséget a szovjet vezetők kihasználták ar­ra, hogy megbeszéléseket folytas­sanak velük. Természetesen azok a találkozók keltettek nagyobb ér­deklődést, amelyeken a kelet -nyugati kapcsolatok, a leszerelés témakörét érintették. Eltekintve attól, hogy az ilyen találkozóknak általában udvarias- sági jellege van, s egy-egy meg­beszélésre fél óránál alig jut több idő vagy még annyi sem, egy dolog biztos: még ilyen körülmé­nyek között is fontos érintkezésről beszélhetünk. Fontos egyrészt a külföldi politikusok számára, mert személyesen ismerhették meg az SZKP KB új főtitkárát, bár igaz, Mihail Gorbacsov tavaly év végi nagy-britanniai látogatása óta eléggé ismert személyiség Nyu­gaton is. Fontos másrészt a Szov­jetunió számára is, mert ez jó alkalomnak bizonyult arra, hogy biztosítsa a világot: politikájában a folyamatosság fog érvényesülni, tehát az eddigi hangsúlyokban semmiféle eltolódás nem várható. Ez persze végeredményben nem is lehetett meglepetés, ha figye­lembe vesszük, hogy a Szovjet­unió döntéshozatalában a kollek­tív vezetés a jellemző. Enyhén szólva dőreség lenne tehát azt feltételezni - amint néhány nyuga­ti lap tette hogy a Szovjetunió pl. a nukleáris és az ürfegyverek kér­désében valamiféle engedéke­nyebb irányvonalat követ a jövő­ben. Ezt a leghatározottabban ki­zárta első beszédeiben Mihail Gorbacsov is, aki elődeitől nem ke­vésbé kritikus hangnemet ütött meg egyebek között az amerikai fegyverkezési tervekkel kapcso­latban. A Szovjetunió álláspontját Gor­bacsov értésére adta Bush ameri­kai alelnöknek és Shultz külügymi­niszternek, amikor szerdai találko­zójuk alkalmával kijelentette, hogy a Szovjetunió sosem árulja el saját és szövetségesei biztonságának törvényes érdekeit. Annak ellenére, hogy szomorú esemény teremtett alkalmat a ma­gas szintű megbeszélésekre, a moszkvai találkozókat az utóbbi időben megélénkült kelet-nyugati párbeszéd szerves részeként ér­tékelhetjük. Mitterrand francia el­nök, Pertini olasz államfő, Tha­tcher brit miniszterelnök, Kohl nyugatnémet kancellár és még so­kan mások ismét meggyőződhettek arról, hogy a Szovjetunió az aktív, a kölcsönösen előnyös, Európa és a világ békéjét és biztonságát erő­sítő kapcsolatokra törekszik min­den állammal, aminek legmegfele­lőbb módja a politikai párbeszéd, a gazdasági és más téren megva­lósuló együttműködés elmélyíté­se, zavartalan folytatása. A világsajtó szerint Mihail Gor­bacsov elődeihez hasonlóan a konkrét és hatékony tettek em­bere. Szovjet részről azonban a mostani találkozók alkalmával is felhívták a figyelmet: Nagy-Britan­nia, az NSZK, Franciaország, Ja­pán és a többi nyugati ország, de legfőképpen az USA részéről is megnyilvánuló konkrét cselekvési hajlamra van szükség az enyhü­lés, a leszerelés terén olyannyira szükséges áttöréshez. PAPUCSEK GERGELY Genfben kedden megkezdődtek a nukleáris és az ürfegyverekröl szóló új szovjet-amerikai tárgyalások. Csütörtökön a két küldöttség - vezetőik: Viktor Karpov (balra) és Max Kampelman (a kép jobb szélén) - megtartotta első munkaülését is (Telefoto - ČSTK) KIS _______ NYELVŐR Sz okatlan szószerkezetek Számos olyan mondattal találkozhatunk újságolvasásaink során, amelyekben jelentésük szempontjából össze nem illő szavak kerültek egymással nyelvtani szerkezetbe. Az efféle mondatszerkesztési hibák homályossá, sokszor zavarossá teszik a mondatokat. íme, egy ilyen mondat: ,,Este a jól éneklő tanulók mutatták be a zene és az ének iránti vonzalmukat.“ Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy beszélhetünk a zene és az ének iránti vonzalomról, de ezt bemutatni nem lehet. Ha bizonyítani akarjuk, hogy értünk valamihez, bemutathatjuk a tehetségünket, tudásunkat, hozzáér­tésünket stb., de a vonzalmunkat nem. A vonzalmat bemutat szerkezet tehát szokatlan a magyarban. A vonzalomnak esetleg jelét lehet adni, ennek megnyilvánulásai lehetnek, sőt a vonzal­mat bizonyítani is lehet. Az ének és zene iránti vonzalmukat is bizonyították a tanulók, vagy e vonzalmuknak jelét adhatták, de be nem mutathatták. Ha a bemutat igéhez ragaszkodunk, akkor a tanulóknak ne a vonzalmát, hanem a tehetségét, a zenei és az éneklési tehetségét hozzuk kapcsolatba a bemutatással. Egy másik szerző azt jelenti ki, hogy „fokozni kell a jogi felvilágosító tevékenységet és a lakosság jogi tudatát“! A tevé­kenységet lehet fokozni, de a tudatot nem. Fokozni csak azt lehet, amit tartalmában, minőségében, mértékében, működésében, hatásában növelni, erősíteni lehet. Fokozhatjuk az elkeseredést, az örömet, a gyűlöletet, a jókedvet, az erőt, az iramot, a lendületet és sok mást, de a jogi vagy bármilyen más tudat nem illik ide. A tudat szó itt ebben a jelentésében szerepel: az agy visszatük­röző és rendszerező képességével megszerzett s egymással rendszert alkotó képzetek, fogalmak érzelmi és akarati élmények összessége. A jogi tudat tulajdonképpen a jog alapos ismeretére épülő magatartás-szabályozó készségben nyilvánul meg. Ezt a tudatot nem fokozni, hanem fejleszteni lehet. Tehát a mondat igy lett volna jó: fokozni kell a jogi felvilágosító tevékenysé­get, és fejleszteni a lakosság jogi tudatát.“ JAKAB ISTVÁN Megírásra került... Hivatalos írásokban, feljegyzésekben gyakran olvashatunk a címben szereplőhöz hasonló kifejezéseket. A rádióban, elhangzó interjúk, riportok kedvelt fordulatai az elintézésre, meg­oldásra, megvalósításra kerül és társai. A kerül ige egy névszóval alkotott kapcsolata a hivatalos nyelv egyik kedvelt eszköze, a személytelen szerkesztés jól bevált sablonja. Nem minden esetben hibáztatható persze a kerül igével alkotott szerkezet. Kinek jutna eszébe helyteleníteni az olyan szemléletes, magyaros kifejezéseket, mint a konty alá, kelep­cébe, ebek harmincadjára kerül? A kerül elvont főnévvel is alkothat elfogadható, magyaros kifejezéseket, ilyen például a szóba kerül. A kerüllel alkotott szerkezeteket akkor érezzük bosszantóan bőbeszédűnek, fölöslegesen hivalkodónak, ha egyszerű igés kap­csolatok helyett állnak. Ezekben a kerül konkrét jelentése elho­mályosult, csak segédigeszerepet tölt be. Ezek a terjengős kifejezések napjainkban nemcsak a hivatalos iratokban, hanem az újságok nyelvében is nyakra-főre előfordulnak. Figyeljük csak meg, hogyan fogalmazódik meg egy művelődési otthon felépíté­sének és átadásának története az alábbi, valódi példákból összeállított szövegben! Miután a művelődési ház építésének gondolata felmerült, a felvetés az illetékes szervek részéről megtárgyalásra került. A kiadásra került határozat alapján az épület megtervezésre került. Bár az előirányzásra került összeget az építés során túllépték, a kifizetésre került pénzt az építők jól használták fel. A felhasználásra került nyersanyagok jó minőségűek voltak, a munka pedig magas színvonalú, igy az épület csakhamar elkészült. Az illetékesek véleménye szerint az engedélyezésre került beruházások közül ez a művelődési ház a legsikeresebb vállalkozás. Az épület még átadása előtt felosztásra került a különféle részlegek között. A könyvtár megkapta egy nemrégi­ben feloszlatásra került iskolai könyvtár állományát is. A létesít­mény rövidesen üzembe helyezésre került, s mint az illetékes főhatóságoknál megállapításra került, jelentős lakossági igénye­ket elégít ki. Ebből a személytelen, bürokratikus megfogalmazásból épp csak az nem derül ki, hogy ki hagyta jóvá a művelődési ház tervét, kik döntöttek a felhasználható összeg nagyságáról, kik hagyták jóvá a számlákat, kik határozták el, hogy milyen célokra használ­ják a ház helyiségeit, kik adták át rendeltetésének a régóta várt kulturális központot. A kerül igével alkotott terpeszkedő kifejezések használata nemritkán a szándékos ködösítést, a felelősség elhárítását is szolgálja. Pedig könnyen elkerülhetnénk őket egyszerű, magya­ros igés szerkezetek alkalmazásával. Az aláírásra, bemutatásra, bevezetésre, elbírálásra, kiadásra kerül helyett mondjuk és írjuk azt, hogy aláírnak, bemutatnak, elbírálnak, kiadnak valamit. Ha pedig pontosabban is tudjuk, ki(k) végzi(k) az illető tevékenysé­get, folyamodjunk a cselekvő számát és személyét is megmutató ragos igealakhoz: aláírom, bemutatod, elbírálja, kiadjátok. így a cselekvő kilétét sem borítja az ismeretlenség homálya. A terjengős kifejezésekkel túlzsúfolt, hivataloskodó szöveg joggal váltja ki olvasójának, hallgatójának ellenszenvét. A felolva­sott beszédek stílusát pedig érthetetlenné torzíthatja a körülmé- nyeskedő szóhasználat. A belőle sütő hidegség, gépiesség gátat emel az egymást megérteni szándékozó emberek közé is. Ez ellen a stilus ellen került megírásra ez a cikk, helyesebben irtam meg e cikket. HUSZÁR ÁGNES

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom