Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-15 / 39. szám, péntek

A Szovjetunió kész mindent megtenni az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért Konsztantyin Csernyenko válasza egy észak-európai háborúellenes szervezet nyilatkozatára A jövő év áprilisában tartják a BKP XIII. kongresszusát (ČSTK) - Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke választ adott „Az azonnali szerződésért“ nevű észak­európai háborúellenes szervezet nyilatkozatára. A válaszban ez áll: ÚJ SZÓ 3 1985. II. 15. Figyelmesen áttanulmányoz­tam az önök nyilatkozatát, amely felszólít az észak-európai atom­fegyvermentes övezet létrehozá­sáról szóló szerződés mielőbbi megkötésére. A békéért, a lázas fegyverkezés ellen küzdő mozga­lom Európában, s igy önöknél is északon, fontos erkölcsi és politi­kai erővé vált. A jelenlegi helyzet­ben az önök felhívása rendkívül időszerű. Mi, szovjet emberek azonosu­lunk az önök aggodalmaival, amelyeket a nemzetközi légkör veszélyes romlása és a lázas fegyverkezés - amit bizonyos kö­rök ki akarnak terjeszteni a világ­űrre is valamint az emberisé­get fenyegető nukleáris veszély miatt éreznek. Európában a hely­zet különösen veszélyesen alakul. Mindenekelőtt Európa számára gondolták ki a „korlátozott atom­háború“ doktrínáját, s az elsőcsa- pásmérő atomfegyverek telepíté­se után ez a földrész vált a nukleá­ris háború kirobbantásának felvo­nulási területévé. Földrészünkön ma szó szerint az atomfegyverek egész hegyei találhatók. Az ameri­kai atomrakéták telepítése néhány nyugat-európai országba tovább élezi a helyzetet, s nemcsak Euró­pában, hanem az egész világon is csökkenti a biztonságot. A hábo­rús erők meg akarják fosztani az európaiakat a békés élettől, amelynek már - a fasizmus felett aratott győzelemnek köszönhető­en - csaknem negyven éve örül­hetünk. A Szovjetunió határozottan el­lenzi az értelmetlen versenyt az egyre pusztítóbb fegyverfajták gyártásában és felhalmozásában. Síkra szállunk a legradikálisabb intézkedések mellett, melyeknek célja a lázas űrfegyverkezés meg­akadályozása, a nukleáris fegyve­rek korlátozása és csökkentése egészen a teljes felszámolásukig, a stratégiai stabilitás megteremté­se. E szorosan összefüggő prob­lémák komplex megoldása lesz a feladata a márciusban Genfben kezdődő szovjet-amerikai tárgya­lásoknak. Egyes atomfegyverek­kel kapcsolatos kérdések azonban nem szerepelnek a küszöbönálló párbeszéd napirendjén, s ezeket önállóan kell megoldani. Ilyen pél­dául az atomfegyvermentes öve­zetek létrehozása. Amint nyilatkozatukban is írták, az Észak-Európában élő emberek felteszik a kérdést, hogyan járul­hatnak hozzá a békéhez, a lesze­reléshez. Véleményem szerint lé­nyegesen és nagyon jelentős mér­tékben elősegíthetik, hogy Európa atomfegyvermentes övezetté vál­jon. Az önök mozgalmának terje­delméből ítélve az ilyen övezet létesítését támogatják a tömeg­szervezetek, számos politikai párt, egyes parlamenti körök, azaz rövi­den szólva, a lakosság legszéle­sebb rétegei, tekintet nélkül politi­kai nézeteikre és meggyőződé­sükre. Az igyekezet akkor hozza meg gyümölcsét, ha a nyilvános­ság aktívan és határozottan lép fel, s nem vár valamilyen külső ösztönzésre. A probléma megoldása termé­szetesen nem képzelhető el az északi országok kormányainak kezdeményezése nélkül. Ezek ugyanis gyakorlatilag is el tudják bírálni és meg tudják oldani az adott kérdéseket. Az észak-európai atomfegyver­mentes övezet létrehozása kétség kívül új lehetőségeket teremtene a bizalom megszilárdítására, Eu­rópában és az egész világon a fe­szültség csökkentésére. Létre lehet hozni ilyen öveze­tet? Véleményünk szerint nem­csak lehet, hanem kell is. Ilyenre már most is vannak példák, ezek közé tartozik például -az Antark- tisz-szerződés, vagy a „tlatelolcki szerződés“, amely a latin-ameri- kai atomfegyvermentes övezet lét­rehozását tűzte ki célul. E példák is alátámasztják az ilyen tervek helyességét. Sajnos, Nyugaton távolról sem gondolkodik így min­denki. Vannak olyanok - éspedig magas szinten is akik az atom­fegyvermentes övezetek létreho­zása ellen lépnek fel.- önök azt kérdezték, hogy a mi országunk hogyan tudná pozitívan befolyásolni egy ilyen övezet léte­sítését Észak-Európában. Erről azt szeretném elmondani, a Szov­jetunió nemegyszer kijelentette, soha nem alkalmaz atomfegyvert azon államok ellen, amelyek elu­tasítják e fegyverek gyártását, s nem is akarnak ilyen eszközöket birtokolni, sem területükön elhe­lyezni. Készek vagyunk kötele­zettséget vállalni, hogy nem alkal­mazunk atomfegyvert azon észak­európai országok ellen, amelyek csatlakoznak az atomfegyvermen­tes övezethez, lemondanak az ilyen fegyverek gyártásáról, meg­szerzéséről és területükön való el­helyezéséről. E kötelezettségvál­lalásunkat rögzíteni lehetne több­oldalú szerződés formájában, vagy pedig úgy, hogy a térség országaival külön-külön kétoldalú szerződéseket kötünk. Ebből az alkalomból meg sze­retném erősíteni, hogy a Szovjet­unió kész az észak-európai atom­fegyvermentes övezet felett ke­zességet vállalni, s megvizsgálni néhány olyan lényeges intézke­dést, amelyek az ezzel az övezet­tel kapcsolatos szovjet területeket érintenék. Ezek az intézkedések hozzájárulnának az említett öve­zet atommentességi statútumának megszilárdításához. Hajlandók lennénk például megtárgyalni az érdekelt felekkel a balti-tengeri térség atomfegyvermentes öve­zetté való átalakítását. E lépéseinket nem kötjük ahhoz a feltételhez, hogy a nyugati hatal­mak is pozitívan viszonyuljanak az atomfegyvermentes övezethez, annak ellenére, hogy az övezet létrehozása minden résztvevő számára még nagyobb jelentő­séggel bírna, ha a NATO atomha­talmai is hasonló kötelezettsége­ket vállalnának. Gyakran elhangzanak olyan vé­lemények, hogy ezt a kérdést csak szélesebb, összeurópai viszonyla­tokban lehet és kell is megoldani. Természetesen nem tagadható, hogy több, az európai biztonság­gal kapcsolatos probléma előze­tes megoldása hozzájárulna az atomfegyvermentes övezetek lét­rehozásához földrészünk külön­böző térségeiben, így például északon, vagy a Balkánon. Hiba lenne azonban ettől tenni függővé az európai atommentes övezetek létrehozását. Az atommentes övezetek létre­hozása hozzájárulna Európában az atomfegyverek korlátozásához, s egy lépést jelenthetne a tömeg- pusztító fegyverek teljes felszá­molása felé. Az észak-európai atomfegyvermentes övezet kiala­kítása az egész nemzetközi hely­zet megjavításáért folytatott harc szempontjából is hasznos lenne. Kívánok önöknek, valamint az észak-európai országok béke­mozgalmai minden részvevőjének sok sikert e nemes munkában. Konsztantyin Csernyenko elvtárs válaszát szerdán tette közzé az NTB norvég hírügynökség. A saj­tóiroda beszámolt arról, hogy az észak-európai békeszervezet a nyilatkozatot megküldte a szov­jet állam legfelsőbb vezetőinek, valamint az USA elnökének is, s választ kért arra, hogy a két nagyhatalom hogyan járulhatna hozzá az észak-európai atom­fegyvermentes övezet létrehozá­sához és mit tehetnének az északi népek e békekezdeményezés megvalósítása érdekében. Az USA elutasítja a PFSZ részvételét a közel-keleti rendezésben Közös közlemény Fahd király washingtoni tárgyalásairól (ČSTK) - Fahd szaúdi uralkodó háromnapos washingtoni tárgya­lásainak befejeztével közös közle­ményt hoztak nyilvánosságra Rea­gan amerikai elnökkel folytatott eszmecseréiről, amelyeken mind­két részről hangsúlyozták, hogy „a közel-keleti béke megteremté­sén fáradoznak“. A közleményből és a megbeszélések lefolyásáról tájékoztató korábbi jelentésekből is kitűnt, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok eltérően ítélik meg a közel-keleti válság okait, és ugyancsak különböző módozatokat javasolnak a konfliktus rendezésé­re. Fahd király hangsúlyozta, hogy a térség problémái rendezésének kulcsa a palesztin kérdés igaz­ságos megoldása a Fezben 1982- ben megtartott arab csúcsértekez­let határozatainak szellemében. Ronald Reagan ugyanakkor vé­delmébe vette saját, szintén 1982- ből származó rendezési tervét, amely gyakorlatilag a Camp Da- vid-i különmegállapodásokra épül. Az amerikai kormány szóvivője szerint Reagan és Fahd állítólag tárgyalt a Husszein jordániai ki­rály és Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottsága elnöke kö­zött a palesztin kérdés rendezése során történő „közös fellépésről“, nemrég létrejött megállapodásról. A tárgyalásokról kiadott közle­mény azonban nem tartalmaz erre vonatkozó utalásokat. Hivatalos bejelentés szerint ezt a megálla­podást „derűlátással“ fogadták. A Fehér Ház viszont ismételten hangsúlyozta: az USA továbbra is elutasítja a Husszein és Arafat között létrejött megállapodás egyik fö pontját, amely közel-keleti nemzetközi konferencia összehí­vását sürgeti, s ezen a palesztin nép egyedüli törvényes képviselő­jeként a PFSZ is részt venne. (ČSTK) - A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusát 1986 áp­rilisának első felében tartják, szö­gezi le a BKP KB kétnapos ülésé­ről kiadott határozat. A tanácskozáson elfogadott ha­tározat megállapítja, hogy a kong­resszus napirendjén szerepel majd a központi bizottság beszá­molója a XII. kongresszus óta vég­zett tevékenységről, valamint az elkövetkező időszak feladatait taglaló dokumentum, továbbá a 8. ötéves tervidőszak szociális, gaz­dasági és kulturális fejlesztésével kapcsolatos tézisek, a 9. ötéves terv feladatai és az egyes ágaza­toknak az ezredfordulóig szóló távlati fejlesztési programja. A kongresszus megválasztja a párt új vezető szerveit. A BKP Központi Bizottságának beszámo­lóját a kongresszuson Todor Zsivkov terjeszti elő. A központi bizottság kétnapos ülésén továbbá megvitatták Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárá­nak, az államtanács elnökének az előterjesztésében elhangzott be­számolót, amely a tudomány és a technika megnövekedett szere­pével összefüggő új szemléletet és hozzáállást tükrözte. A központi bizottság kétnapos ülésén Todor Zsivkov mondott megnyitó beszédet és zárszót. Közép-Amerika Elhalasztották a panamai találkozót Honduras és Salvador is csatlakozott a Costa Rica-i bojkotthoz (ČSTK) - A Contadora-államok (Mexiko, Venezuela, Panama és Kolumbia) úgy döntöttek, hogy a közép-amerikai országok képvi­selőivel február 14-re és 15-re tervezett közös értekezletüket el­halasztják - közölte szerdán este a mexikói külügyminisztérium. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozat le­szögezi, a találkozót azért halasz­tották el, hogy „kivárják a közép­amerikai béke és együttműködés megteremtéséhez szükséges poli­tikai megértés megfelelőbb felté­teleit“. A dokumentum hangsú­lyozza, a Contadora-csoport to­vábbra is folytatni kívánja közvetí­tő misszióját a térség kétoldalú és más konfliktusainak rendezé­sében. A tegnapra Panamába tervezett találkozó célja az volt, hogy lénye­ges haladást érjenek el a Conta- dora békeokmányának elfogadá­sához vezető úton. A Contadora- csoport idén januárban tűzte ki a találkozó időpontját, Costa Rica azonban jelezte, Nicaraguával fennálló diplomáciai nézeteltéré­sei miatt nem vesz részt rajta. Honduras és Salvador ugyancsak csatlakozott a Costa Rica-i boj­kotthoz. A három ország külügy­minisztere egyébként a napokban San Jóséban tartott tanácskozást lépéseik egyeztetéséről. Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes Pana­mából hazatérve azt nyilatkozta, a találkozó elhalasztásával „foko­zatosan elzáródik az út a közép­Általános sztrájk a Golan-fennsikon (ČSTK) - Az Izrael által három évvel ezelőtt jogellenesen beke­belezett, Szíriához tartozó Golan- fennsík mintegy 13 ezer lakosa tegnap általános sztrájkot kezdett tiltakozásul a folytatódó cionista megszállás ellen. Izrael az 1967- es úgynevezett hatnapos háború óta tartja megszállva a Golan-ma- gaslatokat. Az iskolákban szünetelt a taní­tás, a munkások nem jelentek meg munkahelyükön, a parasztok nem dolgoztak a földeken és az üzletek is zárva tartottak. (Julo Polák rajza) Bírósági huzavona (ČSTK) - A düsseldorfi tartományi bíróság sok­éves késéssel úgy döntött, Ernst Thálmann-nak, a Német Kommunista Párt elnökének meggyilkolá­sa ügyében bűnvádi eljárást indít Wolfgang Ottó egykori SS-tiszt ellen. Thálmannt a nácik a buchenwaldi koncentrációs táborban tartották fogva és egy SS-kommandó 1944. augusztus 17-én gyilkolta meg. A kommandó akkori tagjai közül állítólag csak Ottó él, akit 1947- ben az amerikai katonai bíróság 20 év börtönre ítélt. 1952-ben azonban kegyelmet kapott, s jelenleg a holland határ mellett él egy kis városban. Ottót Thálmann lánya perelte be. Ügyvédje teg­nap közölte, a düsseldorfi bíróság a tárgyalás időpontját eddig nem tűzte ki. A nyugatnémet bíró­ságok egyébként az elmúlt években már hat alka­lommal szüntették meg az Ottó elleni bűnvádi eljárásokat. amerikai béke párbeszéd útján történő elérése előtt“. Tinoco Costa Ricát és azokat vádolta, akik „mögötte állnak“. Rámuta­tott, a Contadora-csoport fennállá­sának két éve alatt még nem tör­tént meg, hogy valamelyik állam egy találkozón való részvételt két­oldalú probléma megoldásához kötötte volna. A managuai kormány a találko­zó elhalasztásával kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, amely hang­súlyozza, hogy az USA felelőtlen militarista irányvonala veszélyez­teti a közép-amerikai politikai ren­dezésről szóló tárgyalásokat. A panamai értekezlet elhalasztá­sához jelentős mértékben hozzá­járult az is, hogy Washington egyoldalúan megszakította a manzanillói tárgyalásokat - mu­tat rá a dokumentum. Izrael és Belgium katonai segít­séget ajánlott fel a salvadori kor­mánynak. A NOTISAL hírügynök­ség jelentése szerint a közeli na­pokban Izraelbe utazik a salvadori állambiztonsági miniszter helyet­tese, hogy részt vegyen a partizánellenes harc módszerei­ről szóló szemináriumon. A brüsz- szeli kormány azt ajánlotta fel, a belga katonai akadémián „kiké­pez bizonyos számú salvadori tisztet“. Bolgár - kubai tárgyalások (ČSTK) - Grisa Filipov bolgár kormányfő tegnap Szófiában fo­gadta Isidoro Malmierca kubai külügyminisztert, aki szerda óta hivatalos baráti látogatáson tar­tózkodik Bulgáriában. A találkozón méltatták a két or­szág közötti hosszú távú gazdasá­gi és tudományos együttműködés tervének sikeres teljesítését. Nagy figyelmet szenteltek a KGST kere­tében megvalósuló bolgár-kubai együttműködésnek. A kubai külügyminisztert látoga­tásának első napján, szerdán fo­gadta bolgár kollégája Petr Mla- denov is. A külügyminiszteri esz­mecseréken leszögezték, hogy a két ország és a két testvérpárt kapcsolatai eredményesen fejlőd­nek. Nemzetközi kérdéseket illető­en egyaránt fontosnak minősítet­ték a szovjet-amerikai genfi tár­gyalások megkezdésére vonatko­zó megállapodást. A Bolíviai KP új első titkára (ČSTK) - A Bolíviai Kommunista Párt V. kongresszusának zárónapján, szerdán a küldöttek megválasztották a központi bizottságot, amelynek 25 tagja és öt póttagja van. A KB első ülésén eleget tett Jorge Kolle első titkár kérésének, s felmentette öt tiszt­ségéből. Helyébe egyhangúlag Simón Reyest választotta meg A párt új első titkára záróbeszédé­ben többek között hangsúlyozta, a bo­líviai kommunistákra bonyolult felada­tok várnak. A párt a szabadságért és a nemzeti függetlenségért, az imperia­lizmus és a reakció ellen vívott harcban egységre szólítja fel a baloldali és haladó demokratikus erőket - mondot­ta Reyes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom