Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-09 / 34. szám, szombat
Az FKP XXV. kongresszusának vitája Bírálatok a kormány gazdaságpolitikájának címére (ČSTK) - A Francia Kommunista Párt XXV. kongresszusán tegnap folytatódott a vita. Számos felszólaló foglalkozott a központi bizottság beszámolójának fő témájával, vagyis Franciaország gazdasági és társadalmi válságával és a válságból vezető kiutak keresésével a kommunista párt vezette széles körű népi egyesülés révén. Különös erővel hangzott el a párt akcióegységének követelménye. A felszólalók elítélték a frakciók kialakítására vagy a demokratikus centralizmus alapelvének kétségbe vonására irányuló összes kísérletet. Philippe Herzog, az FKP Politikai Bizottságának tagja elemezte a szocialisták kormányának jelenlegi gazdaságpolitikáját. Rámutatott, hogy ez a politika alárendelt a pénzügyi burzsoáziának, és ez fékezi a gazdasági fejlődést, a belső piac bővülését és támogatja a töke eláramlását. Számos vitafelszólalásban a küldöttek beszámoltak a pártmunka konkrét tapasztalatairól az egyes ipari üzemekben és a mezőgazdaságban. Michel Chevalier, a Creusot-Loire gyár példája alapján rámutatott, hogy lehetséges a különböző nézetű emberek egyesítése a vállalat megmentésére. A kommunista párt által szervezett akciókhoz óriási számban csatlakoztak az emberek. Az FKP XXV. kongresszusának vitája ma folytatódik. Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége, amelyet Josef Haman, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a központi bizottság titkára vezet, tegnap Ab- ranches normandiai város közelében ellátogatott a Formancé korszerű tejipari üzembe. Megtekintette a sajtgyártó részleg és más tejtermékeket gyártó részlegek berendezéseit, amelyek helyi tejtermelő szövetkezetek csoportjának igazgatása alatt állnak. Nem szabotálni kell, hanem megtartani a kötelezettségeket A moszkvai Pravda szerkesztőségi cikke Nagyra értékelték a két testvérpárt kapcsolatait (Folytatás az 1. oldalról) nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a béke megőrzésére és a nemzetközi megértésre. Ezzel kapcsolatban Vasil Bil'ak és Franz Muhri hangsúlyozta Csehszlovákia és Ausztria jószomszédi kapcsolatainak kölcsönös hasznosságát, amely kapcsolatok mindkét nép javát szolgálják, és közös hozzájárulást jelentenek az európai stabilitáshoz és a nemzetközi enyhülés folyamatának folytatásához. Ismételten kifejezték meggyőződésüket, hogy a két ország kölcsönösen előnyös és egyenjogú kapcsolatai tovább fejleszthetők és mélyíthetők. A felek kifejezték pártjuknak azt a készségét, hogy konstruktívan hozzájáruljanak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Osztrák Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak sokoldalú fejlesztéséhez. Vasil Bil'ak elvtárs Franz Muhri elvtársnak átnyújtotta a Barátság Érdemrendet, amelyet jubileuma alkalmából Muhri elvtársnak köz- társasági elnökünk adományozott, Nagyra értékelte Muhri elvtárs tevékenységét, személyes hozzájárulását az Osztrák Kommunista Párt és Csehszlovákia Kommunista Pártja testvéri kapcsolatainak Tisztelet a pártos életmű előtt Lőrincz Gyula kiállítása Budapesten (Kiküldött tudósítónktól)- Tegnap Budapesten, a Műcsarnokban ünnepélyesen megnyitották Lőrincz Gyula nemzeti művész alkotásainak reprezentatív kiállítását. A megnyitón megjelent Tóth Dezső, a Magyar Népköztársaság művelődési miniszterhelyettese, Ondrej Durej, hazánk magyarországi nagykövete, továbbá a művész özvegye, számos harcostársa, barátja és tisztelője. Először Sinkovits Imre Kos- suth-dijas színművész szavalt Ady-verseket, majd Borbély László művészettörténész méltatta Lőrincz Gyula elkötelezett életművét, kimagasló politikai és művészi pályafutását. ,,A műcsarnoki bemutató - hangsúlyozta - tisztelgés a pártos művész és humanista előtt, s újabb bizonysága a Duna- medence népei egymásrautaltságának, együvé tartozásának. Ezt követően Orest Dubay nemzeti művész, a Csehszlovákiai Képzőművészek Szövetsége elnökségének tagja mondott köszönetét a rendezőknek, és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a kiállítás is hozzájárul szocialista kultúránk értékeinek alapos megismeréséhez s internacionalista kapcsolataink további elmélyítéséhez SZILVÁSSY JÓZSEF Fokozottabb elkötelezettséggel dolgoznak (Folytatás az 1. oldalról) Igazgatóságán dolgozó kommunisták kötelességérzete és arra .irányuló igyekezete, hogy vállalatuk az idén is eredményesen, ha lehet határidő előtt teljesíthesse a tervezett feladatokat. (kulik) Megtartották év eleji taggyűlésüket a štúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár 03-as számú üzeme 3. pártalapszervezeté- nek tagjai. Az 55 kommunista és az öt tagjelölt szívélyesen üdvözölte Anton Bartovič elvtársat, az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság titkárát. A párttagoknak a gazdasági feladatok teljesítéséhez való hozzájárulását beszámolójában Ladislav Hevo elvtárs, az alapszervezet elnöke értékelte. Megállapította, hogy az üzem sikeresen teljesítette múlt évi tervfeladatait, sőt a tervezett 98 300 helyett 99 528 tonna hullámpapírt gyártott. Árutermelésének értéke 81 millió 345 ezer korona volt, ami 108,4 százalékos tervteljesítést jelent. Az idei terv 99 ezer tonna hullámpapír előállítását irányozza elő. összesen 33,4 millió korona értékű első osztályú terméket kell előállítaniuk, s nagy gondot kell fordítaniuk a 02-es és a 03-as állami célprogram feladatainak teljesítésére. A kommunisták megígérték, hogy az idei feladatokat sikeresen valóra váltják, Alica Babindaiová (ČSTK) - A moszkvai Pravda mai száma „Nem szabotálni kell, hanem megtartani a kötelezettségeket“ címmel szerkesztőségi cikket közöl. Ezt olvashatjuk benne: fejlesztéséhez, valamint az Osztrák Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe közötti barátság és együttműködés megszilárdítására tett erőfeszítéseit. Ezzel kapcsolatban Vasil Bil’ak elvtárs hangsúlyozta: Csehszlovákia mindig arra törekedett és törekszik, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatai jók legyenek. Sajnos, ez nem mindig sikerül. Ausztriában voltak és vannak bizonyos erők, amelyeknek nem volt és ma sem érdekük, hogy kapcsolataink jószomszédi kapcsolatokként sikeresen fejlődjenek mindkét nép javára. Franz Muhri elvtárs köszönetét mondott a magas kitüntetésért, amelyet az osztrák kommunisták által a dolgozók érdekeiért kifejtett fáradhatatlan tevékenység és az ezért vívott harc elismerésének tekint. Biztosított arról, hogy az Osztrák Kommunista Párt továbbra is sikraszáll Csehszlovákia és Ausztria népe baráti kapcsolatainak fejlesztéséért, ami egyúttal Ausztria nemzeti érdeke. Az osztrák vendégek Jozef Le- nárttal, a CSKP KB Elnöksége tagjával, az SZLKP KB első titkárával is találkoztak. Az egész világ figyelme a március 12-én. kezdődő, az atom- és az űrfegyverekről tartandó szovjet-amerikai tárgyalásokra összpontosul. Jogos reményekkel és elvárásokkal tekintenek a megbeszélések elé. A nemrég tartott genfi találkozón meghatározták a tárgyalások napirendjén szereplő kérdések megvitatásának és megoldásának reális és a jelenlegi helyzetben egyedüli lehetséges sémáját. Kitűzték a végső célt is, amelyre mindkét fél erőfeszítéseinek kell irányulnia, ez pedig az atomfegyverek teljes és általános felszámolása. A tárgyalásokhoz való becsületes hozzáállás, a jóakarat, s a készség az ésszerű kompromisszumokra és a fontos megállapodások kidolgozására, ha erre mindkét fél törekszik - amint ezt Konsztantyin Csernyenko Stuart Loorynak, az amerikai televízió munkatársának kérdéseire válaszolva hangsúlyozta - lehetővé teszi a béke megőrzése alapvető problémáinak megoldását. A genfi tárgyalásokról született megegyezés azt a hitet keltette az emberekben, hogy meg lehet állítani a helyzet veszélyes alakulását új megállapodások és egyezmények megkötésével, amelyek célja a, lázas fegyverkezés megállítása és a leszerelés megkezdése - hangsúlyozza a lap. Mint ismeretes, a hetvenes években e téren sok hasznos történt. Az utóbbi években azonban az amerikai kormány politikája és gyakorlati lépései következtében a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés folyamata súlyos károkat szenvedett, sőt a valóságban teljesen szervezet- lenné vált. Egyidejűleg Washington egyre gyakrabban figyelmen kívül hagyta az e téren korábban kötött egyezményeket, vagy közvetlenül is kijelentette, hogy meg akarja szüntetni vagy háttérbe akarja szorítani őket. A washingtoni kormány minden terve egy dologra összpontosult: mindenáron katonai fölényre akart szert tenni a Szovjetunióval szemben. És ha ebben v gátolták a különféle nemzetközi kötelezettségek, akkor az Egyesült Államokban azt mondták, hogy ez annál rosszabb az ilyen kötelezettségekre nézve. Washington számára állítólag nem érvényesek a nemzetközi törvények és erkölcsi normák, sem pedig a nemzetközi kapcsolatok általánosan elismert szabályai. Ugyanebben a szellemben az Egyesült Államok szabotálta és végül lehetetlenné tette a hadászati fegyverekről és a közepes hatótávolságú európai atomfegyverekről folytatott tárgyalásokat, s olyan katonai programok végrehajtását kezdte meg, amelyek soha nem látott méretűek. Washington állandóan megszegte és megkerülte az érvényes atomfegyver-korlátozási egyezményeket. Minderre a Szovjetunió nem egyszer figyelmeztette az amerikai kormányt, s konkrét, cáfolhatatlan tényeket hozott fel. Elegendő megemlíteni az Egyesült Államok külügyminisztériumának január 27-én átadott szovjet memorandumot és a TASZSZ 1984. október 21-i nyilatkozatát. Megfelelő súlyos figyelmeztetéseket a Szovjetunió az amerikai félnek nem egyszer átnyújtott abban az állandó tanácsadó bizottságban is, amelyet a hadászati fegyverek korlátozásával kapcsolatos egyezmények céljainak és cikkelyeinek támogatására hoztak létre. Az Egyesült Államok a szovjet félnek ezekre a kérdéseire mindeddig világosan nem válaszolt annak ellenére, hogy nagyon súlyos dolgokról van szó. Először: Az Egyesült Államok a rakétavédelemről aláírt és időhöz nem kötött 1972. évi szerzdődés megszegésére törekedett. Ezt a célt valójában hivatalosan maga az Egyesült Államok elnöke jelentette be, amikor meghirdette ,,a csillagok háborújának“ programját, amely a világűrben elhelyezett elemekből álló nagyszabású rakétaelhárító Vendszer létrehozását feltételezi, ezt pedig az említett szerződés egyenesen tiltja. Az elítélésre méltó cél elérésére az Egyesült Államok már 26 milliárd dollár kiutalását tervezi. Ez csak kezdeti hozzájárulás a lázas fegyverkezést és a hadászati egyensúly megbontását célzó tervekhez, amelyek megvalósítására Washington több mint egybillió dollárt kész fordítani. Az Egyesült Államok ennek során nemcsak elméleti és tudományos kutatásokkal foglalkozik. Teljes ütemben folytatja a munkálatokat a mozgatható rakétaelhárító rádiólokátorok létrehozásán, és a Minuteman típusú rakétákat úgy módosítják, hogy rakétaelhárító rakétákként szolgálhassanak, s többszörös robbanófejeket fejlesztenek ki az ilyen rakétákhoz. Mindez világosan ellentmond az 1972. évi szerződés egyértelmű cikkelyeinek. A nagyszabású rakétaelhárító rendszer létrehozására tett washingtoni törekvés részét képezi a PAVE PAWS típusú védelmi jeladó rádiolokátorok telepítése az Egyesült Államokban, amelyek az Egyesült Államok területének nagy részét fedik. Ezek köztudott tények, amelyeket az Egyesült Államok kormányában senki sem próbál cáfolni. Másodszor: Ami a SALT-II. szerződést illeti, az amerikai fél - amint ez most kiderült - nem is szándékozott „tartózkodni az olyan akcióktól“ amelyek ezt a szerződést meghiúsították. Arra számított, hogy amíg a másik féltől elvárják a szerződés teljesítését, addig számos intézkedést tesznek a katonai egyensúly megbontására és az első megsemmisítő csapásmérés képességének megszerzésére. Az USA úgy tett, mintha nem lenne kifogása a nagy hatótávolságú cirkálórakéták korlátozása ellen, de a valóságban ezen az új veszélyes hadászati támadófegyverek tömeges telepítésére készülődött, s ez a telepítés már folyik is. Tárgyalt arról a kötelezettségről, hogy nem kerüli meg a SALT-II. szerződést, amely katonai és hadászati paritást szabott meg, de a valóságban már korábban kidolgozta azt a tervet, hogy több száz, lényegében hadászati atomrakétát telepit Európába a Szovjetunió és szövetségesei ellen. Aláírta az egyenlőség és az azonos biztonság elvét, de megtett mindent azért, hogy ne legyen azonos biztonság, hanem az Egyesült Államoknak elsöprő katonai fölénye legyen. Olyan fölénye, amelyre támaszkodva az Egyesült Államok büntetlenül végrehajthatja agresszív tetteit, felöltheti a parancsnoki öltönyt, és rákényszerítheti akaratát más népekre. Harmadszor: Vegyük a földalatti atomfegyver-kísérletek korlátozásáról megkötött 1974. évi szerződést. Itt is ugyanilyen törekvéseket, ugyanilyen aláírást látunk. Az Egyesült Államok a szerződést aláírta, de már 11 éve nem akarja ratifikálni. Ennek oka egyszerű, és Washingtonban nem is akarják túlságosan titkolni. Félnek mozgásba lendíteni a robbantások ereje ellenőrzésének pontos és hatékony rendszerét, amelyet a szerződés megszab. Ha az Egyesült Államok beleegyezne ebbe az ellenőrzésbe, sokkal nehezebb lenne számára egyre újabb atomtölteteket, s ezzel együtt új, hatékony támadórakétákat kifejleszteni. Amíg a nevadai lőtéren az atomháborút gyakorolják be, és kísérleteket végeznek atomtöltetekkel, amelyek robbanóereje a megállapodott 150 ki- lotonnás küszöb fölött van, s radioaktív anyagokat bocsátanak a levegőbe, addig a hivatalos amerikai hatóságok különféle indokokat találnak ki, hogy ne kelljen betartaniuk a földalatti atomrobbantások megszabott korlátozásait, s ne engedjék meg a tárgyalások újrakezdését az atomfegyver-kísérletek teljes és általános tilalmáról. Negyedszer: Az emberiséget nemcsak az atompusztulás veszélye fenyegeti. Ugyanolyan fenyegetést jelentenek az emberekre nézve az olyan barbár tömegpusztító eszközök, mint a vegyi fegyverek. Az 1925. évi genfi jegyzőkönyv - amelynek első aláírói közé tartozott a Szovjetunió, és szigorúan megtartja minden rendelkezését - a vegyi hadviselést törvényen kívül helyezte. Az Egyesült Államoknak 50 évre volt szüksége ahhoz, hogy csak ratifikálja a genfi jegyzőkönyvet. Időközben azonban az amerikai mérgező anyagok megölték és megbénították Indokína sok ezer lakosát, és helyrehozhatatlan károkat okoztak a térség természeti viszonyaiban. Sok amerikai katona is áldozata lett a vegyi hadviselésnek, amelyet a Pentagon Délkelet- Ázsiában folytatott. Az Egyesült Államok kormánya, amely úgy tesz, mintha a vegyi fegyverek tilalmának hive lenne, lényegében ma is megakadályoz minden ezzel kapcsolatos egyezményt, és vegyi fegyverekkel látja el az afgán banditákat, akik saját népük ellen harcolnak, s kész egész Amerika vegyi felfegyverzésére. Itt is égbekiáltó ellentét van az Egyesült Államok kötelezettségei és Washington gyakorlati tettei között, amelyek célja e kötelezettségek meg nem tartása és megkerülése. ötödször: Az Egyesült Államok aláírta a helsinki Záróokmányt és mint ismeretes, annak idején jelentős erőfeszítéseket tett, hogy csatlakozhasson hozzá. Más államokkal együtt ünnepélyesen kötelezte magát arra, hogy elősegíti az európai békét és biztonságot, az európai államokkal való közeledést és együttműködést és hozzájárul ahhoz, hogy az európai enyhülés folyamata elmélyüljön, fejlődjön és szilárduljon. De milyen volt az Egyesült Államok valódi politikája az európai kérdésekben? Fokozta az európai katonai feszültséget, új, elsőcsapásmérő atomfegyvereket telepített európai területen, kísérleteket tett a mai európai valóság kétségbe vonására, a normális kereskedelmi, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés aláásásá- ra - ez az amerikai „hozzájárulás“ a helsinki folyamat továbbviteléhez. Itt is az Egyesült Államok mást ir alá és mást cselekszik. Az említett tények, amelyekből sokkal többet is felsorolhatnánk, szükségszerűen felvetnek egy lényeges és alapvető kérdést, azt, mennyire becsületesen viszonyul Washington elfogadott nemzetközi kötelezettségeihez, s mennyire lehet megbízni politikájában. Amint ez látható, érezni kezdik ezt az amerikai kormányban is. Nem vonják le azonban ebből a szükséges következtetéseket. Valami mással foglalkoznak. A másik fél hazug rágalmazásával próbálják leplezni politikájukat, amely a nemzetközi feszültség és a lázas fegyverkezés fokozására, az érvényes megállapodások megszegésére irányul. Különböző „jelentéseket“ találnak ki és küldenek a Kongresszusnak, s majdnem hogy a nemzetközi jog és törvényesség védelmezőinek tüntetik fel magukat. A közelmúltban a Fehér Ház egy további ilyen müvet szült. Az unalomig ismétlődnek benne az ismert valótlan állítások a Szovjetunió által állítólag elkövetett „kötelezettségszegésekről“! A koholmányok és az álérvek az állandó ismételgetéssel sem lesznek meggyőzőek. Akkor miért ismétlik őket újra és éppen most? Először, a Szovjetunió politikájának befeketitésével szeretnék elérni a Kongresszusban az újabb katonai programok jóváhagyását. Másodszor, arra törekednek, hogy semmissé tegyék és eltemessék az eddigi nemzetközi megállapodásokat a fegyverzetcsökkentésekről, azok állítólagos hatékonysága hiányának ürügyével. Harmadszor, mindjárt kezdettől fogva rossz árnyékot akarnak vetni a küszöbönálló genfi tárgyalásokra, és kétségbe vonni a Szovjetunióval való megállapodások lehetőségét és hasznosságát. Mindezzel egy célt követnek - a közvéleménybe be akarják oltani azt a nézetet, hogy az egyedüli ésszerű lehetőség az USA kormányának jelenlegi irányvonala a katonai előkészületek fokozására, hogy a lázas fegyverkezés állítólag elkerülhetetlen és hiábavalóak a megállítására tett erőfeszítések. A washingtoni politikusoknak sosem sikerült megrendíteniük a Szovjetunió politikájának tekintélyét és természetesen ez ezentúl sem sikerül nekik. A Szovjetunió pontosan teljesíti nemzetközi kötelezettségeit és ezt tudja az egész világ. Azonban feltétlenül kétségeket vált ki az, hogy Washington ezeket a lépéseket a genfi tárgyalások küszöbén teszi azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megmérgezze légkörüket és nehezítse a Genfben megoldandó problémák tárgyszerű és konstruktív megvitatását. Ha Washingtonban úgy vélik, hogy propagandatrükkökkel megszabadulhatnak a szovjet-amerikai kapcsolatok kedvezőtlen helyzete miatti felelősségtől, attól a felelősségtől, hogy semmilyen haladás sincs a fegyverzetkorlátozás terén és nem csökken a háborús veszély, akkor ezek a számításaik nem reálisak. Ideje, hogy az USA végre véget vessen a vállalt kötelezettségek megszegése gyakorlatának, és ne csak szavakban, de tetteivel is törekedjen a lázas fegyverkezés elhárítására a világűrben és megállítására a földön. Erre kötelezi az Egyesült Államokat a szovjet-amerikai megállapodás a genfi tárgyalások megrendezéséről, amelyet egész terjedelmében pontosan teljesíteni kell. Választási előkészületek (ČSTK) - Moszkvában tegnap ülést tartott az OSZSZSZK legfelsőbb tanácsi választásait előkészítő központi választási bizottság. A bizottság megtárgyalta a’képviselőjelöltek bejegyzésének az eredményeit, meghallgatta az egyes körzeti választási bizottságok vezetőinek a tájékoztatóját a köztársaság legfelsőbb törvényhozó szervébe való választások előkészületeiről. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a szovjet emberek teljes mértékben támogatják az SZKP bel- és külpolitikáját, amelynek célja a szocialista haza erejének a megszilárdítása, a nép életszínvonalának az emelése, valamint a világbéke megőrzése. ÚJ SZÚ 2 1985. II. 9.
