Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-27 / 49. szám, szerda

A mezőgazdasági vállalatoknál is terjed a munkaszervezés és javadalmazás brigádrendszere ....—.......... i ■ n KO MMENTÁLJUK ■■ ■■ ■ • ­A mezőgazdasági termelés di­namikájának helyreállítására és hatékonyságának növelésére tö­rekedve a trebišovi járásban külö­nösen fontosnak tartjuk, hogy a pártszervek és -szervezetek és az irányítás különféle láncszemei a vezető dolgozókat feladataik kezdeményező és fegyelmezett teljesítésére, a vállalatok belső tartalékainak mozgósítására, a gazdaságosság növelésére és a társadalmi érdekekért vállalt nagy felelősségre ösztönözzék. Ez persze megköveteli, hogy min­den dolgozó jól tudja, mit várnak tőle, s milyen anyagi eszközök adottak a tervfeladatok teljesítése során. Ezen erőfeszítés konkreti­zálásának egyik fő eszköze a vál­lalaton belüli önelszámolás tökéle­tesítése és a fokozatos áttérés a munkaszervezés és a javadal­mazás brigádrendszerére. Tavaly a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozóival közösen elemeztük a mezőgazdasági vál­lalatok irányításának színvonalát. Bebizonyosodott, hogy a vállala­tok egy része alkalmazza az irá­nyítás önelszámolási eszközeit és módszereit, de voltak olyan válla­latok, amelyek az önelszámolás fogalma alatt csak a termelési és a pénzügyi terv fő munkahelyek közötti elosztását értették. Ezért konkrét intézkedéseket dolgoz­tunk ki azzal a céllal, hogy javuljon a vállalatok önelszámolási irányí­tása, s megteremtsük a feltétele­ket a munkaszervezés és a java­dalmazás brigádrendszerének szélesebb körű bevezetéséhez. Ennek megfelelően 1984-ben nö­vekedett azon efsz-ek és állami gazdaságok száma, amelyek fel­használják az irányítás önelszá­molási rendszerét, sőt tizenkét mezőgazdasági vállalat már a munkaszervezés és a bérezés brigádrendszerét is alkalmazza (1983-ban még csak három ilyen vállalat volt), közülük hat a lema­radó vállalatok közé tartozik. Az önelszámolás alkalmazásá­nak ellenőrzése bebizonyította, hogy ez nem divatos kísérlet, ha­nem a belső tartalékok feltárásá­nak és az intenzív gazdálkodásra való áttérésnek rendkívül haté­kony módszere, a dolgozók kez­deményezését ösztönző eszköz. Az is megmutatkozott, hogy a munkaszervezés és javadalma­zás brigádrendszere nevelően hat, arra tanítja az embereket, hogy egybevessék a bér- és az anyagi költségeket az elért ered­ményekkel, fokozza azt az érzé­süket, hogy olyan gazdák, akik felelősek a kollektíva eredményei­ért. Például a Trebišovi Állami Gazdaságban a növénytermelési dolgozók a gazdaság vezetőségé­vel szerződést kötöttek, amelyben szavatolták a borsótermesztés tervének teljesítését. A brigád a tervet nemcsak teljesítette, ha­nem 238 ezer korona többletet is kimutatott. A Bodrogszerdahelyi Bővítik a repülőgépes vegyszerezést (ČSTK) - A hetedik ötéves tervidő­szak végén a növénytermelésben a vegyszerezést a tervek szerint meg­közelítőleg egyötöd részben repülőgé­pek végzik majd. A repülőgépek segít­ségével végzett vegyszerezés jelenleg a műtrágyák és a növényvédő szerek felhasználásának egyik legkorszerűbb módszere. Az elmúlt négy évben alkal­mazását 17,6 százalékkal növelték. A leggyorsabb ütemben - több mint kétszeresére - a helikopterek teljesít­ménye nőtt. Az erdőgazdaságban a re­pülőgépeket az elszaporodott kártevők ellen használják fel. Ezenfelül az elmúlt években meszezni is kellett az erdőket az ipari szennyezés sújtotta terüle­teken. (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaságban a bruttó mezőgaz­dasági termelés 585 ezer koroná­val haladta meg a tervezett szin­tet, s a Leleszi (Leles) Efsz cukor- répa-termesztőinek önelszámolá­si brigádja 415 ezer koronával tel­jesítette túl a tervet. Figyelemre­méltó, hogy ezek a brigádok ki­sebb munkaerő-állománnyal és önköltségekkel teljesítették és szárnyalták túl tervüket. Ez termé­szetesen megmutatkozott e kol­lektívák dolgozóinak bérében. Az alábbiakban bővebben jelle­mezzük azokat az eredményeket, amelyek a munkaszervezés és a javadalmazás brigádrendszeré­nek alkalmazása terén a Kuzmicei Efsz-ben születtek, amely a gyen­ge gazdasági eredményeket fel­mutató vállalatok közé tartozik, to­vábbá a Trebišovi Közös Baromfi­tenyésztő Vállalatnál. Az utóbbi vállalat önelszámolási brigádja a csirkék elhullásának arányát 2,3%-kal, az egy tyúkra jutó sze­mes takarmány fogyasztást pedig 0,66 kilogrammal csökkentette, ami együttvéve 144 739 korona megtakarítást jelent. Jelentős eredményt értek el ta­valy a kuzmicei szövetkezet tagjai a kukoricatermesztésben. A járás­ban az elsők között alakították meg a kukoricatermesztők önel­számolási brigádját, amely teljes egészében gépekkel végzi mun­káját. A szövetkezetben kidolgoz­ták a brigád szabályzatát, s a szö­vetkezet vezetősége szerződéssel kötelezte magát arra, hogy megte­remt minden feltételt a tervezett hozam eléréséhez. Ezzel szem­ben Ján Šandor 21 traktorosból álló brigádja szavatolta, hogy 300 hektár területen 4,2 tonnás átlag­hozamot ér el. Ez túl kevésnek tűnhet, de Kuzmicében tavaly ter­mesztettek először kukoricát. Ezért a termelők szorosan együtt­működtek Sikora mérnökkel, a Mi- chalovcei Mezőgazdasági Kutató­állomás munkatársával, kukorica­termesztési szakemberrel. A brigád eredményei a legme­részebb feltételezéseket is fölül­múlták, egy hektárról átlagosan öt tonna kukoricát takarítottak be, ami azt jelenti, hogy a bruttó me­zőgazdasági termelés és a piaci eladás tervét 1 millió 16 ezer koro­nával túlteljesítették. A termés­többlet rendkívüli jutalmak folyósí­tását tette lehetővé, amelyet a bri­gádban a részvételi arány szerint fizettek. De negatívumnak tekint­hető, hogy a kuzmicei szövetkezet félmillió koronát vesztett a ned­vesség miatt, mert nincs kukorica­szárítója. Ebből egyértelmű köve­telmény adódik: a kukoricaszári- tás gondját már az idén meg kell oldani. A kukoricatermesztők kuzmicei brigádjának eredményei arról győznek meg bennünket, hogy a járásban céltudatosan nagyobb teret kell biztosítani a munkaszer­vezés és a javadalmazás brigád-' rendszerének. Ez természetesen a kellő anyagi és műszaki feltéte­lek megteremtésén kívül a tömeg­politikai munka kibontakoztatását is szükségessé teszi. Jó alkalmat ad önelszámolási brigádok alakí­tására a jelenlegi időszak. A párt- szervezetek bizottságait és a vál­lalatok vezetőségeit arra ösztö­nözzük, hogy a munkaszervezés és javadalmazás brigádrendsze­rének alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket részletesen megvitas­sák a februári taggyűléseken, a nyilvános pártgyűléseken és az efsz-ek évzáró gyűlésein. A gabona, a hús és a tej terme­lésében tavaly elért sikerek elle­nére járásunk mezőgazdasági vál­lalatainak zöme rossz anyagi hely­zetben van. Tudatosítjuk, hogy az intenzifikálás területén döntő for­dulatot, elsősorban a vállalati irá­nyítás tökéletesítésével, a vállala­ton belüli önelszámolás elmélyíté­sével, valamint a munkaszervezés és javadalmazás brigádrendsze­rének bevezetésével érjük el, mégpedig nemcsak azért, mert ez nem beruházásigényes tényező, hanem elsősorban azért, mert ez teszi leginkább lehetővé a dolgo­zók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatását. FRIDRICH FEHÉR, a trebišovi járási pártbizottság titkára Miért mondja? Egyre gyakrabban hallani a gazdasági vezetőktől: változ­nak az idők, szigorúbbak a követelmények. Vannak, akiknek a maguk kárán kell megtanulniuk, hogy e követelményeket nem elég csupán ismerni és hangoztatni, hanem teljesítésük­ről is gondoskodni kell. Ennek megszervezése pedig első­sorban a gazdasági vezetők hatáskörébe tartozik. A mérlegkészítés és a gazdasági elemzések jelenlegi időszakában a vezetői véleményekből jellembeli tulajdonsá­gokra is fény derül. Az elmúlt hetekben különböző szintű tanácskozásokon nem egy üzemi és vállalati vezető jelen­tette ki: mindent megtettünk a feladataink teljesítéséért. Ez a megállapítás azonban a hallgatóság soraiban gyakran vegyes érzéseket keltett. Egyes vezetők ehhez a kijelentéshez azt is hozzátették, mintegy aláhúzva, hogy nem a személyes, hanem a vállalati kollektíva érdemének tekintik az eredményt. Ilyen megfogal­mazásban ez a megállapítás jól hangzik, szimpatikus vezetői magatartást fejez ki. Azok a vezetők, akik így beszélnek az eredményekről, rendszerint igénylik munkatársaik őszinte véleményét és következetesen értékelik az előirányzott fel­adatok teljesítését. Merik dicsérni, bírálni, jutalmazni, esetleg elmarasztalni, megrovásban részesíteni közvetlen munkatár­saikat. Ők azok, akik tévedéseiket nem igyekeznek gyorsan „elfelejteni“, hanem hibásdöntéseikokaitéskövetkezményeit mások előtt is kiteregetik, hogy minél többen okuljanak belőle. Az önbírálat nem csökkenti a tekintélyüket. Ha felszó­lalnak az értekezleteken, véleményükre éppúgy felfigyelnek a felettes szervek munkatársai, mint kollégáik. Ök azok, akiket közvetlen munkatársaik hátuk mögött sem szidnak, mondván: „aki tud és igazságos, az előtt le a kalappal.“ Az újságíró - sajnos nemcsak ilyen kiváló vezetőkkel talál­kozik. Az egyik értekezleten egy másik gazdasági vezető részéről szintén elhangzott: „mindent megtettünk, eredményeink job­bak voltak, mint az előző évben...“ Nagyon aprólékosan számolt be az eredményekről, s olyan meggyőzően ecsetelte erőfeszítéseiket, hogy amikor befejezte „előadását“, a laikus azt várta, megtapsolják. Csakhogy nem laikusok, hanem szakmabeliek és az irányító szervek vezetői hallgatták. Több­ségük már évek óta résztvevője ezeknek a tanácskozások­nak. Sokan arra is emlékeztek, hogy tavaly az első félév lezárása után az említett igazgatót is bírálták, mivel sem ő, sem a helyettesei nem érvényesítették megfelelően döntési és ellenőrzési jogukat. Ebből eredt náluk a termelésben észlelt fogyatékosságok döntő hányada. Vállalatuknál alap­vetően nem változott a helyzet, bár eredményeik valóban jobbak voltak mint az előző évben, de alacsonyabbak a terve­zettnél. Ezt a tényt az igazgató „tapintatosan“ elhallgatta. A vállalatuk számára eredményesnek nem mondható évzárás után adósa maradt feletteseinek a saját munkájának önkriti­kus értékelésével is. így felszólalásával - s főként munkájá­val önmaga állította ki bizonyítványát képességeiről és jellembeli tulajdonságairól. A zárszóban így értelmezték fel­szólalását a tanácskozás rendezői is. A termelési-gazdasági egység vezetői külön munkacso­portot bíztak meg az említett vállalat múlt évi tevékenységé­nek elemzésével. Szerintük adva volt a lehetőség a tervezett feladatok hiánytalan teljesítéséhez. Hogy ez miért nem így történt, arra majd az illetékesek fényt derítenek és intéz­kednek. Ez így is van rendjén. Mert még mindig vannak egyesek, akik csupán hangoztatják a szavak és a tettek egységét, míg mások nem kis erőfeszítéssel meg is teremtik ezt az egysé­get. Vagyis ha ketten mondják ugyanazt: „mindent megte­szünk“, az még nem jelenti ugyanazt. De akkor a kettő közül az egyik miért mondja? CSETÖ JÁNOS A dolgokat mindig nevén nevezik Minden az előkészületen múlik • Színvonalasan a pártmunkáról • A konkrét feladatok ellenőrzése A Selcei Egységes Földműves­szövetkezet az Alacsony-Tátra lá­bainál 5400 ha földet művel meg, ebből körülbelül a felét 800-1200 méter tengerszint feletti magas­ságban. Figyelemreméltó sikereket ér­nek el, de sok problémájuk is akad. A termelési eredmények, a jövedelmezőség és az egyes istállókban dolgozó kollektívák ál­tal elért tejhozamok minősége közti különbségek arra késztetik a kommunistákat, hogy elgondol­kodjanak ezen. A pártbizottság mindent megtesz azért, hogy az indokolatlan különbségek eltűn­jenek. A tartalékról nemcsak beszélni kell- Igen, a mi célunk az, hogy a tartalékokról ne csak beszéljünk, hanem kiaknázásukban, felhasz­nálásukban elsősorban a kommu­nisták mutassanak példát. A párt- bizottságban olyan intézkedése­ket foganatosítunk, hogy a CSKP KB 11. ülésének határo­zatai életünk minden területén mi­nél előbb érvénybe lépjenek. Ter­mészetesen arról van szó, hogy azokhoz a tartalékokhoz nyúljunk, amelyeknél szükségtelen a beru­házás, elegendő az emberek be­csületes munkája, és az elvégzett munka következetes ellenőrzése - mondotta egyebek között Blažej Čunderlík, a pártbizottság elnök- helyettese, és hozzátette:- Arról, hogy a szövetkezetünk­ben mit végeztünk jól, mi sekerült s mi nem, és miért nem - arról nyíltan, bíráló hangnemben be­széltünk a februári tagsági gyűlé­sünkön. A jelentés összeállítására 6 bizottságot alakítottunk. Mind­egyik feladatul kapta, hogy írásos jelentést terjesszen a pártbizott­ság elé, amelyben értékelnie kel­lett minden kommunista tevékeny­ségét. Úgyszintén megindokolni, miért nem teljesítettek néhány fel­adatot. S ugyanakkor javaslatot terjesztettek elő a helyzet javítá­sára. Ezek alapján dolgozta ki a pártbizottság az év eleji tagsági gyűlésen előterjesztett beszá­molót. A beszámolóban a pártbizott­ság tükröt tartott a pártszervezet minden tagja elé. így mindenkinek lehetősége nyílott elgondolkodni eddigi munkájának eredményein. Azon, megtett-e mindent annak érdekében, hogy a párt vezető szerepe mindenütt és mindenkor érvényesüljön. A bírálat legyen címre szóló Az említett hat csoport egyiké­nek élén az állattenyésztési üzem­gazdász, Marta Murgašová mér­nök állt.- Mire hívta fel a pártbizottság­ban dolgozó elvtársak figyelmét?- Arra, mondja Murgašová elv­társnő -, hogy a hanyagság és a nemtörődömség következtében szövetkezetünk az idén is több, mint 500 ezer koronát veszített a rossz minőségű tej miatt. Bár az év elején elhatároztuk , hogy az idén a tejhozam 90 százaléka első osztályú lesz, ennek ellenére a va­lóságban a tejnek csupán a 82 százaléka tartozik az első osz­tályba. Helyes, hogy Murgašová elv­társnő csoportjának kommunista tagjai név szerint felsorolták azo­kat a fejőnőket és etetőket, akik folyamatosan rossz minőségű te­jet adnak át. Másfelől dicséretben részesítik azokat, akik a szomszé­dos istállóban ugyanolyan feltéte­lek között dolgoznak, és mindig első osztályú tejet adnak át. Ugyancsak megbírálták azokat, akik túllépték a tej előállításához, illetve a haszonállatok hizlalásá­hoz szükséges tömegtakarmá­nyok normáját. A másik csoportban a párton belüli művelődés színvonalát és a pártoktatás látogatottságát vizs­gálták. Persze nem csupán azokat a hallgatókat bírálták, akik nem látogatják rendszeresen az előa­dásokat, hanem azokat a propa­gandistákat és előadókat is, akik az előadásra nem készülnek fel alaposan. A hangsúly a pártcsoportokon van A Selcei Egységes Földműves- szövetkezet pártalapszervezete tisztában van azzal, hogy mind a gazdasági sikerek, mind a politi­kai nevelés terén elért jó eredmé­nyek a pártcsoportok aktivitásától is függnek. Ezért behatóan elemezték a pártcsoportok munkáját is. Azo­kat az elvtársakat akik jól dolgoz­tak, elismerésben részesítették, a többieknek pedig nyíltan meg­mondták, mi a gyengéjük, illetve miben rejlik fogyatékosságuk. A tapasztalatok ugyanis azt bi­zonyítják, hogy ott, ahol a pártcso­port vezetője következetes és meg nem alkuvó, munkájával pél­daképe a többieknek, ott minden téren jók az eredmények. Ez például meglátszik a mellék­üzemágban működő pártcsoport jól végzett munkáján is. Amióta e pártcsoport élén Andrej Bodnár elvtárs áll, javult a fegyelem és a munkatermelékenység is alap­vetően emelkedett. A pártszervezet bizottsága te­hát célratörő intézkedéseket ho­zott annak érdekében, hogy min­den téren javuljon a pártmunka. Ez azt is jelzi, hogy a létező prob­lémákról és fogyatékosságokról itt nemcsak beszélnek, hanem kere­sik is a megoldást, hogyan kellene jobban irányítani a szövetkezet munkáját, növelni a gazdasági eredményeket, és nem utolsósor­ban a párt politikai munkájának eredményességét. E szervezetben a kommunisták tagsági gyűlései mindig színvona­lasak. Jellemző rájuk a bíráló hang­nem és az, hogy a dolgokat mindig néven nevezik. BÁTORI JÁNOS ÚJ szú 4 1985. II. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom