Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-21 / 44. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK JAVASLATOK Erőfeszítések egy népbetegség legyőzésére Új módszerek a cukorbetegek ellátásában A betegségek története azonos az emberiség történetével. Minden kornak, mindentársadalomnak megvan a jellemző betegsége. Napjainkban a fejlett országokban már nem jelentenek gondot a fertőző betegségek (az influenza kivételével), a tuberkulózis vagy a gyermekbénulás. Az ember és a természet harca azonban örök - a pestis és a himlő helyébe a szívinfarktus és a rosszindulatú daganatok léptek. A két fő halálok ellen világméretű küzdelem folyik. Hazánkban és a többi szocialista országban az egységes és ingyenes orvosi ellátás, a kutatás központi irányítása és állami támogatása, a nemzetközi együttműködés kiváló kiindulópont kimagasló eredmények elérésére ezen a téren. Ahhoz, hogy az intenzív osztályokon üresen maradjon néhány ágy, nem elég a kutatás és a fejlett egészségügyi rendszer. Az embereknek végre tudatosítaniuk kell, hogy nincs olyan csodaszer, amely megvédi őket az egészségtelen életmód, a környezetszennyezés, a dohányzás, a túlfeszített munka és a mozgáshiány káros hatásaitól. Az egyik népbetegségnek számító kár eddig kissé a társadalmi tudat hátterébe szorult, pedig a lakosság több, mint 3 százalékát, tehát hazánkban körülbelül félmillió embert érint. Igaz, a cukorbetegséget csak a jóléti társadalomban lehet népbetegségnek nevezni, mert ahol a nép éhezik, ott a cukorbetegek száma nagyon alacsony. A diabétesznek ugyanis két formája van. A ritkábbik megjelenési forma hirtelen kezdődik, rendszerint fiatal korban és inzulinkezelés nélkül néhány hónapon belül halálhoz vezetne. Ennek a betegségnek az az oka, hogy a hasnyálmirigy Langerhans-szi- geteinek inzulint termelő sejtjei ma még nem teljesen tisztázott körülmények között elpusztulnak. A másik fajta cukorbetegség fő oka az elhízás. A kövér emberek szöveteinek 4-5-ször annyi inzulinra van szükségük, mint a normális testsúlyúak szervezetének. A Langerhans-szigetek néhány évig képesek fokozott inzulintermeléssel egyensúlyban tartani az anyagcserét, majd kimerülnek és megjelenik a cukorbetegség. Ez ellen a betegség ellen elvben nagyon könnyű lenne harcolni, viszont a gyakorlatban annál nehezebb. A józan ész és az orvosi tanácsok egyelőre gyengének bizonyulnak a sör, a szalonna az édességek, az agyoncukrozott feketekávé és a napi hatórás tv- nézés ellen. A diabetesz a laikus számára gyakran könnyű betegségnek tűnik. Sajnos, még a betegek közül is kevesen ismerik (vagy nem akarják) annak rejtett, alattomos arcát. Azt, hogy a cukorbetegség károsítja a szervezet ereit, gyorsítja az érelmeszesedést. A cukorbetegeknél sokszorosan gyakoribb a szívinfarktus, az agyvérzés és az érszűkület következtében keletkező végtagelhalás, mint a nem cukorbetegeknél. A fejlett országokban a vakság és a veseelégtelenség fő oka szintén a diabetesz. Intézetünk munkatársai 30 éve foglalkoznak a diabetesz kutatásával. Albino patkányokban operációval, vagy különböző anyagok befecskendezésével diabéteszt idéztünk elő, és figyeltük a beEREDMÉNYES ÉVTIZEDEK ÚJ SZÚ 1985. II. 21. Járásunkban a felszabadulás után az egészségügyi ellátás helyzete nagyon kedvezőtlen volt. Kevés orvosunk, egészségügyi dolgozónk volt és ráadásul a kórházak és egyéb létesítmények épületei megrongálódtak a harcok során. Azonnal hozzáláttunk a felújításhoz, 1951-ben a kórháznak már 193 ágya volt. A járóbetegeket összesen 19 orvos látta el. 1951-ben sikerült először megszervezni a tüdő-szűrővizsgálato- kat az iskolások számára. Ebben az évben létesültek az első terhes- és gyermektanácsadók is. 1952-ben három járás összevonása révén egyesült az egészségügy is, és megkezdődött az állami egészségügyi hálózat kiépítése. Az orvosi ellátás színvonalának emelését elősegítette a rendelőintézet korszerűsítése Érsekújvárban (Nové Zámky). 1952-ben megalakult a közegészségügyi állomás. A fejlődés alátámasztására néhány adat: 1960-ban a kórháznak 450 ágya volt, a járásban 3 rendelőintézet, 34 egészségügyi központ, 7 gyógyszertár és egy lát- szerész üzlet működött. A bölcsődékben 166 hely volt. A hatvanas éveket a területi átszervezés, a nagy beruházások, az egészségügyi dolgozók számának gyors növekedése jellemezte. A kórházban új osztályok nyíltak meg. Mindez azt eredményezte, hogy javult a lakosság egészségi állapota, csökkent a fertőző betegségek száma, néhány betegséget sikerült teljesen kiküszöbölni (gyermekbénulás, szamárköhögés) és lényegesen ritkább lett a tüdőbaj előfordulása. Csökkent a csecsemőhalandóság is. 1968-ban 24 millió korona beruházással megkezdődött a štúro- vói rendelőintézet építése, amelyet 1975-ben adtak át rendeltetésének. 1969-ben megkezdődött Érsekújvárban a kórház építése is, melyet végül 1982-ben adtak át. A kórházhoz ma már a fekvő részlegen kívül vértranszfúziós állomás, laboratóriumok, közegészségügyi állomás, gyorssegélyosztály és gyógyszertár is tartozik. Jelenleg folyik a régi kórház korszerűsítése. Ebben az épületben bőrgyógyászat, belgyógyászat, pszichiátriai osztály, elfekvő és húsz szakrendelő van, illetve lesz. Az utóbbi években a helyi nemzeti bizottságok segítségével Z- akcióban egészségügyi központ épült Semerovban, Podhájská- ban, Szimön (Zemné) és 1984- ben megkezdték az építést Sző- gyénben (Svodin) is. A következő ötéves tervidőszakban egészség- ügyi központ építését tervezzük Udvardon (Dvory nad Žitavou). Az egyes üzemek segítségével a járás valamennyi nagyobb munkahelyén - az Elektrosvitben, a Teslában, a Novofructban, az építőipari vállalatnál, a Sigmában, az Elitexben, a Cukorgyárban és papírgyárban - üzemi egészség- ügyi központ létesült. A Remes- loslužbának, a húsgyárnak, VU- NAR-nak és a Jednotának közös üzemegészségügyi rendelője van. Tavaly a komplex lakásépítés keretében új egészségügyi központot és gyógyszertárat adtak át Érsekújvár egyik új lakónegyedében, ami hozzájárult, hogy a járási központban javuljon az ellátás színvonala. A fejlődés szemléltetésére talán elegendő egy összehasonlítás: ma 1000 lakosra 7 kórházi ágy jut, míg 1950-ben 2,7. Az orvosok száma is jelentősen megnőtt, ma már 421 lakosra jut egy orvos. Dr. IMRICH HLAVIČKA, az Érsekújvári Jnb egészség- ügyi osztályának vezetője tegség kifejlődését, az erek károsodását, annak lehetséges megelőzését. Eredményeink, ha nem is világraszólóak, de szakmai körökben jól ismertek voltak. Cikkeinket közölték a szaklapok és rendszeresen adtunk elő hazai és külföldi tanácskozásokon. Négy-öt évvel ezelőtt megváltozott körülöttünk a világ. Kezünkbe került egy külföldön kidolgozott módszer, amellyel a betegek átlagos vércukrát lehet mérni (az eddigi módszerek a vércukor pillanatnyi, gyakran változó értékét mérték). Az általunk módosított és meghonositottxnódszer iránt nagy volt az érdeklődés a gyakorló diabetikusok között. Elsőnek a kassai (Košice) katona- és gyerekkórház számára végeztünk méréseket, ezt követték a diabetológiai szakrendelők orvosai és az új kórház szülészeti osztálya. A gyakorló orvosokkal való intenzív együttműködés komoly eredményeket hozott tudományos téren és hozzájárult a betegellátás szintjének emeléséhez is. A legfontosabb mégsem a tudományos elismerés volt, hanem az, hogy részesei lettünk sok ezer cukorbeteg életének, gondjainak, ami hihetetlen inspirációt jelentett számunkra. Megtanultuk azt is, hol vannak a tudomány határai, hiszen mit tehetünk egy cukorbeteg kisfiúért, aki titokban csak azért eszi az édességet, mert reméli, ha leromlik az állapota, akkor az apja visszatér a családhoz. Az elért eredmények ellenére tisztában vagyunk azzal, hogy még nagyon sok munka áll előttünk. Ehhez nemrégen igen nagy segítséget kaptunk a központilag támogatott diabetesz-program formájában. Pártunk és állami vezetésünk komoly anyagi áldozatot vállal a cukorbetegség kutatása és a betegellátás szintjének további emelése terén, annak ellenére, hogy a járóbetegellátás színvonala és szervezettsége eddig is elismerten jó volt. Már elkészítettük az újabb ötéves időszak kutatási tervét, ami nem volt könnyű, hiszen több, mint 20 szakember munkáját kell összehangolnunk, műszerek és vegyszerek vásárlására kell tervet készítenünk, szervezési kérdéseket kell megoldanunk, stb. A terv céljai felölelik a cukorbetegek üdültetését, a betegek rokonainak alapos kivizsgálását, új diagnosztikai módszerek bevezetését, ta- nulmányutakat és sok más kérdést. A terv végső célját úgy fogalmazhatjuk meg: a diabetesz legyőzése. Dr. RÁCZ OLIVÉR, a kassai diabetesz kutatócsoport tagja A világon tizenkét tudományos intézet foglalkozik a müsziv fejlesztésével illetve alkalmazásával. Ezek közé tartozik a brnói Jan Evangeliste Purkyné Egyetem Orvosi Kara. Itt valósítják meg a müszívre vonatkozó állami kutatási programot. A szakorvosokból, állatorvosokból, vegyészekből, biológusokból, hematológusokból és más szakemberekből álló kutatócsoport, dr. Jaromír Vašku professzor vezetésével egy évtizede foglalkozik ezzel a feladattal. Többek között tanulmányozzák a szívbetegségek kialakulásának mechanizmusát a szívműködést serkentő műszerek kifejlesztése szempontjából. Számos műszaki kérdést is meg kell oldaniuk. A brnói szakembereknek sikerült néhány olyan gyógymódot kidolgozniuk, amely elősegíti a szív működését szívelégtelenség esetében. A kollektíva elkészítette a müsziv csehszlovák modelljét, amelyet már nem egy esetben beültettek kísérleti borjak mellkasába. Képünkön a kutatók a kísérleti állatokba beoperált müsziv működését ellenőrzik műszerek segítségével. . y y (Vít Korčák - ČTK felvétele) A fogászatban is - megelőzés Az anya- és gyermekvédelemmel foglalkozó egészségügyi programhoz szervesen kapcsolódik 1978-tól a fogászati program, melyben a fő hangsúlyt a megelőzésre helyezzük. Feladataink pontosan meghatározottak, és ez igy helyes. A sztomatológiai megbetegedések a legelterjedtebbek, a lakosság szinte 100 százaléka fogszuvasodásban szenved, 75 százalékánál fogágygyulladás, 30 százaléknál állkapcsi rendellenességek fordulnak elő. A fog- és szájüregi megbetegedések gyógyítása a gyakori ismételt kezelés szükségessége miatt nagy anyagi ráfordítást igényel. Egészségügyünk évente több mint félmilliárd koronát fordít fogászati célokra. Csehszlovákiában a fogászati rendelőkben egy év alatt 19 tonna nemesfémet (arany, ezüst, higany, platina) dolgoznak fel. A megelőzés bonyolultnak tűnő folyamat, ám mégsem az, ha idejében kezdjük meg. Gondolunk itt a terhes anyák fogazatának fokozott ellenőrzésére, a bölcsödés és óvodás korú gyerekek, iskolások fogszuvasodásának megelőzésére. Hazánkban ezért is fluorizáljuk a vizet, a gyerekek 1-15 éves korukig fluórtablettákkal védik fogukat. A járási és a kerületi szak- bizottságok, melynek tagjai orvosok, közegészségügyi, közétkeztetési és vízgazdálkodási szakemberek, döntenek a program véghezviteléről és a tennivalókat a helyi sajátosságok szerint hatáEgészségügyünk az utóbbi tíz évben jelentős sikereket ért el a sztomatológi- ában (az orvostudománynak a szájüreggel és a fogak betegségeivel foglalkozó ága), főleg a gyógyító-megelőző munkában. Ehhez nagymértékben hozzájárult a bratislavai orvosi kar sztomatológiai tanszékén működő tizennégy tagú szocialista munkabrigád, amelyet Jozefina Šimunová szakoktató vezet. Bratislavában ez volt az első egészségügyi szocialista munkabrigád, amelynek tagjai megkapták az aranyjelvényeket. Az ő hozzájárulásukkal kerülnek egészségügyi intézeteinkbe jól képzett, korszerű módszereket alkalmazó szakemberek. Képünkön a brigád tagjainak egy része: dr. Štefan Pribilinec kandidátus, dr. Ján Ležovič professzor, a sztomatológiai klinika vezetője, dr. Ivan Erdelský kandidátus, Jozefina Šimunová szakoktató és dr. Ján Ziman docens, kandidátus. (ČSTK felvétele) rozzák meg. Minduntalan foglalkoznunk kell az ésszerű táplálkozás alapelveinek ismertetésével is. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az édesség kikezdi a legegészségesebb fogazatot is. Természetesen nem akarjuk megfosztani gyermekeinket az édességtől. Azt szeretnénk, hogy ne kapjanak édességet a fő étkezések között, hanem az az ebéd tartozékává váljon. S ha az édesség elfogyasztása után almát esznek, s jobb esetben fogat is mosnak, megtettek mindent ép fogazatuk megőrzéséért. Évek óta harcolunk azért, hogy állampolgárainkat rászoktassuk a rendszeres és alapos fogmosásra. A bölcsődékben, az óvodákban, az iskolák fogászati rendelőiben fogmodelleken tanítjuk a lakosságot a helyes fogmosás fogásaira. Az alapos fogmosás eszköze a jó fogkefe. Nem jó a puha sörtéjű, nagyméretű, mellyel nem jutunk el a hátsó fogakhoz. Szerencsére ma már a 954/3 jelzésű kefével a fogápolás tökéletes lehet. A sztomatológiai program magába foglalja a fogápolási cikkek bővítésének szorgalmazását. Az idén nagy örömünkre az üzlethálózatba kerül a dentális cérna, amellyel a fogak közti réseket is tisztán tarhatjuk. Ugyancsak újdonságnak számit a forgalomba kerülő Palmacid fogkrém, amely megfelel a kor követelményeinek. Sajnos, hazánkban még mindig nagyon alacsony az egy főre eső fogkrémhasználat - évi 1 -2 tubus! Nem győzzük hangsúlyozni a rendszeres fogápolás fontosságát. Programunkat mégsem támogatja mindenki, aki nagyban segíthetne törekvéseinkben. Az iskolákra gondolunk elsősorban. Hasztalan igyekszünk meggyőzni az iskolák vezetőségét arról, hogy biztosítsák a gyerekek számára az ebéd utáni fogápolást. Tisztában vagyunk azzal, hogy a pedagógusoknak ez többletmunkát jelentene, de szerintünk érdemes volna kipróbálni, hiszen ez a megelőzés alapja. Számos egészségnevelési előadás, röplap tájékoztatja lakosainkat a sztomatológiai program részletkérdéseiről. Tévedés lenne azt hinni, hogy csak a gyerekek fogápolását szorgalmazzuk. Rámutatunk a felnőtt lakosságot érintő szuvasodás, ínysorvadás, száj- üreg-gyulladás megelőzésének módjaira. Valljuk, hogy sok múlik a fogorvosok és az egészségügyi dolgozók felvilágosító munkáján. De ép fogazatának megőrzéséért mindenki önmaga felel. Dr. JÁN LEŽOVIČ professzor, a bratislavai Berzuč utcai rendelőintézet fogászati osztályának főorvosa PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK
