Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-21 / 44. szám, csütörtök

Á Reagan-kormányzat meggyorsítja az űrfegyverkezési tervek kivitelezését (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök a Fehér Házban amerikai tudósok egy csoportja előtt megerősítette, hogy meg kí­vánják gyorsítani a világűr militari- zálását célzó terveinek megvaló­sítását. Aláhúzta: az USA készen áll, hogy „végigvigye“ az ún. stra­tégiai védelmi kezdeményezést, melynek lényege az új rakétavé­delmi rendszer létrehozása, amely magában foglalja a világűrben el­helyezett fegyvereket is. Elképze­léseinek védelmében ismét azt hozta fel, hogy olyan eszközről van szó, amely elősegíti az atom­fegyverek felszámolását és a béke elérését. Michael Burch, a Pentagon szóvivője megerősítette az Avia­tion Week and Space Technolo­gy folyóirat által közzé tett hírt, mi­szerint az USA 1987-ben, azaz két évvel korábban a tervezettnél megkezdi az amerikai űrrepülőgép segítségével a csillagháborús ter­veket szolgáló technika kipróbálá­sát. A Pentagon évente két utat tervez az űrrepülőgéppel, s ezek során kísérleteket végeznek az el­„Farmerválság“ (ČSTK) - A Reagan-kormány tervezett hitelkorlátozásai és egyéb intézkedései ellen emelnek szót a napokban az amerikai far­merek tízezrei. A „farmerválság­gal“, amely sok amerikai családot érint, a Kongresszus is foglalkozik. A közép-nyugati mezőgazdasági vidék farmereinek egynegyede a szubvenciók leállítása következ­tében komoly anyagi gondokkal küszködik, ha még a tavaszi mun­kák előtt nem kapnak újabb hitele­ket, akkor kénytelenek lesznek el­hagyni gazdaságaikat. Dél-Dako­ta állam törvényhozása úgy dön­tött: tiltakozni mind a 105 tagját Washingtonba küldi. lenséges célpontok feltárását, kö­vetését és megsemmisítését szol­gáló képesség kipróbálására. Burch már az űrrepülőgép ter­vezése során számolt azzal, hogy katonai célokra fogják hasz­nálni. Megerősítette a Washing­ton Post által közzé tett hirt is, mely szerint az Egyesült Államok a kémtevékenységet szolgáló mű­holdak új nemzedékét is kifejleszti. Honecker—Cunhal találkozó Berlinben (ČSTK) - Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének meghívására tegnap hivatalos lá­togatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. A berlini repülőtéren a vendéget és kíséretét Hermann Axen, az NSZEP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára üdvözölte. A brit kormányfő Washingtonban tárgyal A központi téma a Genfben esedékes szovjet-amerikai párbeszéd (ČSTK) - Az amerikai sajtó vé­leménye szerint Margaret That­cher mostani washingtoni látoga­tására nem a „legszorosabb szö- vetségesi“ hangulat jellemző. A lapvélemények szerint hiába nyilatkozott a közelmúltban a brit kormányfő a CBS tévétársaság­nak olyan értelemben, hogy ő Rea­gan „leghűségesebb szurkoló­ja“, a mostani tárgyalások során olyan témák is felmerülnek, ame­lyekben nagyok a két fél véle­ménykülönbségei. A brit kormányfő például nem fogadja el fenntartás nélkül az amerikai elnök csillagháborús ter­veit. Mint ismert, Thatcher nem ellenzi a rakétavédelmi rendszer­rel kapcsolatos kutatásokat, de az ürfegyverek telepítésével viszont nem ért egyet. Thatcher itt bizto­san figyelembe veszi a francia álláspontot is, ugyanis Párizs mindezen túlmenően még a kuta­tással sem ért egyet. A francia kormány véleménye szerint az űr­fegyverek kutatása olyan hatal­mas összegeket emészt fel, hogy l később nehezen lehetne megaka­dályozni telepítésüket. A sajtóvélemények szerint a brit miniszterelnök olyan értelemben is befolyást akar gyakorolni Rea- ganre, hogy az USA maximálisan járuljon hozzá a március 12-én kezdődő szovjet-amerikai tárgya­lások sikeréhez. Jól értesült forrá­sok szerint ez a központi témája a miniszterelnök-asszony kongresz- szusi beszédének is - az első ilyen beszédet Churchill tartotta 1952-ben az amerikai honatyák előtt. Az igazsághoz tartozik: That­cher azzal számol, népszerűsége az USA-ban, valamint a Reagan- hez fűződő jó személyes kapcso­latai a választások során majd jó tőkét jelentenek a számára. Ezért bizonyára nem engedi majd meg, hogy túlzottan szembetű­nővé váljanak a brit-amerikai ellentétek. Várhatóan csak mér­sékelt hangnemben érinti majd a jelenlegi kapcsolatok egyik leg­kényesebb pontját, a hatalmas amerikai költségvetési hiányt. A brit miniszterelnök ezt tartja a dollár font sterlinggel szembeni felértékelődése fő okának. Vélemények a Husszein-Arafat megállapodásról Az alku elmélyíti a palesztin mozgalmon belüli ellentéteket Izrael továbbra sem hajlandó tárgyalni a PFSZ-szel ÚJ SZÚ 1985. II. 21. (ČSTK) - Az arab országokban éles vita bontakozott ki Husszein jordániai király és Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke által kötött megál­lapodásról, amely a két fél közös fellépését határozza meg a közel- keleti rendezés kérdésében. A szerződés létrejöttét egy hét­tel ezelőtt jelentették be, s bár szövegét mindeddig nem hozták nyilvánosságra, az arab sajtó által Tiltakozó menet a Florennes-i bázisnál (ČSTK) - „A rakéták még nin­csenek Belgiumban!“ központi jel­szó jegyében tegnap Belgiumban a Florennes-i támaszpont mellett a békevédők tiltakozó menetet szerveztek. A tüntetők az amerikai rakéták belgiumi telepítése ellen emeltek szót. A két nagy belga békeszervezet akciójának célja is­mét figyelmeztetni a kormányt, hogy az ország lakosságának több mint 80 százaléka nem ért egyet a rakétatelepítéssel. A menet magvát 48 fiatal képezi, akik a Belgiumba telepitendő ame­rikai rakéták számát szimbolizál­ják. A menet keresztülhalad több városon, s mindenütt nagy hábo­rúellenes megmozdulásokra is sor kerül. Az akció pénteken tetőzik Brüsszelben, ahol béke-nagygyú- lést tartanak. Zimbabwe Választások később (ČSTK) - Zimbabwe kormánya úgy döntött, hogy későbbi időpontban tart­ják meg a parlamenti választásokat, amelyekre eredetileg a jövő hónapban került volna sor. Ezt tegnap Harareben Eddison Zvobgo igazságügyminiszter közölte, aki a kabinetben alkotmányos és parlamenti ügyekkel is foglalkozik. Zimbabwéban a függetlenség 1980- ban történt elnyerése óta első ízben tartanak választásokat. A kormány döntését azzal indokolta, hogy igy meghosszabbítja a választópolgárok bejegyzésének időszakát. Értesülések szerint az elhalasztott választásokra júniusban kerül sor. hozzáférhető források szerint egyik fő pontja meghatározza, hogy a palesztin nép önrendelke­zését egy jordán-palesztin konfö­deráció keretében valósítaná meg. Egyiptom, Marokkó és Szaúd- Arábia hivatalos köreiben a meg­állapodás pozitív visszhangra ta­lált. Szíria, a Jemeni NDK és né­hány más arab állam viszont hatá­rozottan elítéli a dokumentumot. Ez utóbbi országok szerint a meg­állapodás tovább mélyíti az el­lentéteket a palesztin ellenállási mozgalmon belül, csökkenti a PFSZ tekintélyét és gyengíti a szabadságért és a haladásért küzdő erőkkel való szövetséget. A Husszein-Arafat megállapo­dást hevesen bírálja a palesztin szervezetek többsége is. Najef Havatmeh, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért főtit­kára egy kuvaiti lapnak adott inter­jújában hangsúlyozta, hogy a szerződés ellentétben áll a raba- ti és a fezi arab csúcsértekezletek, valamint a Palesztin Nemzeti Ta­nács legutóbbi ülésének határoza­taival. Kijelentette, szervezete, to­vábbá a Népi Front Palesztina Felszabadításáért, a Palesztin Kommunista Párt és a Palesztin Felszabadítási Front a megállapo­dás bojkottja mellett döntött. A kérdésben nem egységes az El-Fatah, a legnagyobb palesztin szervezet sem, amely vezetősé­gének tagja maga Arafat is. Az El- Fatah több vezetője elutasította a szerződés támogatását. Washingtonban a Husszein- Arafat megállapodást kedvezően fogadták. Reagan elnök „bizo­nyos haladásként“ értékelte, ugyanakkor a Közel-keletről szóló nemzetközi konferencia összehívása ellen foglalt állást. Izraelben lényegében elutasították a szerződést. Simon Peresz kor­mányfő megismételte, semmilyen esetben sem fog tárgyalni a PFSZ-szel, tehát akkor sem, ha tagjai a jordán küldöttség részét képeznék. Felszólította Husszein királyt, folytasson Izraellel közvet­len tárgyalásokat. A konzervatív kormány már 11 hónapja tesz si­kertelen kísérlete­ket a brit bá­nyászsztrájk letö­résére. Ez annak is köszönhető, hogy a brit bányá­szok egyrészt a szigetország más dolgozóitól, másrészt külföld­ről is kapnak se­gítséget. A közel­múltban rendez­ték meg Yorksire grófságban a szo­lidaritási hetet, amelynek kereté­ben számos akci­ót rendeztek a bá­nyászok támoga­tására. Felvéte­lünk Sheffieldben készült, ahol 1500-an vonultak az utcákra. (ČSTK-felvétele) Portugál (pár)bajok E gyre hevesebb a csatározás a lisszaboni politikai küz­dőtéren. Az ország két első embe­rének, Ramalho Eanes államfőnek és Mário Soares miniszterelnök­nek a küzdelme áll az előtérben- ez a felszín. A lényeg: az 1974- es piros szegfűs forradalom vív­mányainak megvédése vagy teljes felszámolása. Hetvennégy óta a mostani kormány sorrendben immár a tizenötödik, s azóta ala­posan megnyirbálták a forradalom eredményeit. Megfigyelők meg­egyeznek abban, hogy a jelenleg hatalmon levő politikai személyi­ségek közül egyedül Eanes az, aki az alkotnány - Nyugat-Európa leghaladóbb alkotmánya volt- még megmaradt demokratikus vívmányainak megőrzésére törek­szik. Az utóbbi évtizedre a két politi­kus párharca is rányomta bélye­gét. Soarest, aki korábban már volt miniszterelnök, 1978-ban az akkori súlyos gazdasági helyzet és a politikai káosz miatt éppen Eanes (élve a hét évvel ezelőtt még széles alkotmányos jogköré­vel) mondatta le. Ezt pedig Soares mind a mai napig nem tudta az államfőnek megbocsátani, s a ma­gukat baloldalinak tartó szocialis­ták összefogtak a legreakciósabb jobboldallal is. Egyrészt, hogy megnyirbálják az elnök hatalmát, másrészt, hogy megreformálják a szerintük túlzottan baloldali al­kotmányt. Mindkettő sikerült nekik. A jobboldal a parlamentben csak a Soares-féle szocialisták szava­zatainak segítségével érte el a ka­tonatisztekből álló Forradalmi Ta­nács - amely támogatta Eanest és őrködött az alkotmány felett - fel­oszlatását. Majd következett az alkotmány reformja is, ennek eredményeképpen fokozatosan magánkézre juttatják az államosí­tott vállalatokat és „visszacsinál­ják“ a földreformot. A jelenlegi portugál gazdasági helyzetet elemezve írta még a múlt év végén a londoni Econo­mist: ,,A portugál munkások már nem tudják szorosabbra húzni a nadrágszíjat, mert nincsen rajta több lyuk.“ Lisszabonban is érzik: katasztrofális az ország gazdasági helyzete. A külföldi adósság 15,4 milliárd dollár, az infláció közel 30 százalékos, a munkanélküliek aránya megközelíti a 13 százalé­kot, s hozzájuk kell még számítani azt a több mint 150 ezer munkást és alkalmazottat, akinek a csőd szélére került vállalatok nem fo­lyósítják a fizetésüket. A kommu­nista párthoz közelálló Intersindical szakszervezeti központ kiáltvá­nyok egész sorát tette közzé - el­itélve a kormánypolitikát. Tudósí­tók szerint az egyház is egyre több szükségkonyhát állít fel, a nyomort már nem lehet takar­gatni. Ez vezetett ahhoz, hogy Eanes újévi üzenetében ultimátumként hangzó, éles bírálatot tett a kor­mány címére: ha a kabinet záros határidőn belül nem képes politi­kájának gyökeres megváltoztatá­sára, feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki. Az ügy nem egyszerű. A jelenlegi szocialista -szociáldemokrata kormánykoalí­ció válsággal küzd, már a látszóla­gos egység sincs meg. Soares szívesen „kiugrana“ a kormány­ból: államfő szeretne lenni. Ugyanis Eanes második megbízatási idő­szaka decemberben lejár, harmad­szor már nem választható újra. Ha tehát Eanes simán előrehozná a parlamenti választásokat, az So- aresnek kedvezne, aki bízik ab­ban, hogy decemberig, az elnök- választásig elfelednék neki a kor­mány mostani sikertelen gazda­ságpolitikáját, s ezt nem az ő ne­vével kapcsolnák össze az embe­rek. Ezért közölte Eanes, hogy a parlamenti választások előreho­zása mellett, ha kell, lemond ál­lamfői tisztéről, s ezzel mintegy keresztülhúzza Soares számítá­sait. (A parlamenti választások megtartása egyébként csak 1987- ben lenne esedékes.) Koalíciós partnerei, a szociál­demokraták sem támogatják Soa­res államfői ambícióit, ők saját jelöltet akarnak indítani. Eanes szintén olyan jelöltet támogat, aki közel áll ahhoz a politikához, amit ő képvisel. Az államfőnek már nincs túl sok cselekvési ideje, hi­szen az alkotmány értelmében csak június végéig van joga fel­oszlatni a parlamentet - a mandá­tumának lejárta előtti fél évben már nem. Az időpont-taktikázásnak tehát szerepe lehet a párbaj további kimenetelében, végső soron azonban mégis a választók han­gulata fog dönteni. A képlet vi­szont ennél is bonyolultabb: Ea­nes, a tábornok-elnök bejelentet­te, hogy nem vonul vissza a politi­kai élettől. Megfigyelők ezt össze­függésbe hozzák az évek óta re­besgetett hírrel, mely szerint Ea­nes önálló pártot kíván alakítani. Természetesen egyelőre - állam­főként - nem állhatna hivatalosan a párt élén. Mindenesetre kihasz­nálhatja, s a hírek szerint ki is tudja használni majd azt, hogy ö az ország legnépszerűbb politi­kusa, ő az, aki már egy évtizede következetesen védelmezi az al­kotmányt. Hírmagyarázók értékelése sze­rint az ,,eanisták“ egyre jelentő­sebb politikai erőt képviselnek, szavazótáborukba sorolhatók majd mindazok, akik kiábrándultak a kormányon egymást váltó három párt - a Szocialista Párt (PS), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a szélsőségesen jobboldali De­mokratikus és Szociális Centrum (CDS) - politikájából. Ilyenek pe­dig sokan vannak. S az értékelé­sek szerint a kommunista párt a 18-20 százaléknyi választói szavazattal szintén Eanesék mö­gé sorakozna fel a „hasznos szavazat“ taktikájának jegyében. Lisszabonban közszájon forog a vélemény, hogy a kormány­fő az elnök, az elnök pedig kormányfő szeretne lenni. Az idei évben, amikor annyi választásra van kilátás Portugáliában - még helyhatósági választások is lesz­nek - a szavazóknak kell eldönte­niük, hogy mi legyen a megtépá­zott szegfű sorsa. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtit­kára jó egy hete a kormány lemon­dását követelve hangsúlyozta, hogy az ország gondjai nem old­hatók meg a kommunisták irányí­tásban való aktív részvétele nélkül. r É vtizedes tapasztalat ez, amelyből csak Soares nem vonta le a tanulságot. Minden szá­mottevő párttal, a legreakciósabb jobboldallal is hajlandó volt koalí­cióra lépni a parlamenti többség megszerzése érdekében, csak a baloldali erőket tömörítő PKP- val nem. Most is ebbe bukhat bele. MALINAK ISTVÁN Kudarc - tizedszer Még mindig függőben a spanyol és portugál belépés (ČSTK) - Brüsszelben a kedd esti órákban ért véget a Közös Piac külügyminisztereinek rendkí­vüli ülése. A tanácskozás után Leó Tindemans belga külügymi­niszter kijelentette: „rendkívül csalódott“ amiatt, hogy ilyen irányt vett a Spanyolország és Portugá­lia közöspiaci belépéséről folyó vi­ta. Az értekezlet kudarcát meg­erősítette Fernando Mórán, a spanyol diplomácia vezetője is. Kijelentette, a legkisebb mérték­ben sem közeledtek egymáshoz az országa belépésének feltételei­vel kapcsolatos ellentétes néze­tek. Spanyolország kompromisz- szumra törekedve lehetőségeinek határához ért el - mondotta a mi­niszter. A spanyol képviselők egyébként jelezték, fontolóra vet­ték a tárgyalásokról való kivonu­lást, s azzal fenyegetőztek, ha Spanyolországot nem veszik fel megfelelő feltételek mellett az EGK-ba, kilép a NATO-bóJ. Ebben a témában a keddi brüsszeli ülés már a 10. sikertelen tanácskozás volt. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövő héten újabb rendkívüli értekezletet tartanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom