Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-02 / 28. szám, szombat

KIS _____ NY ELVŐR Egy hét a nagyvilágban Január 26-tól február 1-ig Szombat: Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg jelen­tették be: március 12-én Genfben megkezdődnek a nukleáris és űrfegyverekröl folytatandó szov­jet-amerikai tárgyalások • Thatcher brit kormány­fő holland kollégájával, Ruud Lubbers-szel tárgyalt Vasárnap: A Szovjetunió párizsi nagykövetségén átadták a közélet képviselőinek Konsztantyin Csernyenko A párt és a nép egysége című, francia kiadásban megjelent könyvét • Több olasz városban tüntet­tek Reder náci háborús bűnös szabadon bocsátá­sa miatt. Hétfő: Pérez de Cuellar ENSZ-fötitkár Laoszból Vietnam­ba utazott • A pakisztáni ellenzék a február végére tervezett „választások“ bojkottjára szólított fel • Új-Zéland nem engedi atomfegyverekkel fel­szerelt hadihajók befutását az ország kikötőibe - erősítette meg Lange kormányfő Kedd: Stockholmban, az európai bizalom- és biztonság­erősítő, valamint leszerelési konferencia újabb ülésszakának első napján a Szovjetunió fontos javaslatokat terjesztett elő • Rasid Karami libanoni kormányfő Szíriába érkezett Szerda: Papandreu kormányfő bejelentette: Athén elutasít­ja az USA azon kérését, hogy a görög területen tárolt amerikai atomfegyvereket korszerűbbekre cserélhesse fel • A Vietnami KP lapja, a Nhan Dán közölte: Kína jelentős katonai erőt - 30 hadosztályt - összpontosított a határtérségben Csütörtök: Bohuslav Chňoupek, hazánk külügyminisztere Andrej Gromikóval tárgyalt Moszkvában • Meg­kezdődött a közép-európai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről folytatott bécsi tárgyalások 35. fordulója. Péntek: Közzétették Konsztantyin Csernyenko interjúját, amelyet Írásban adott egy amerikai tévétársa­ságnak Szerényen számolva is lega­lább egy tucat rendkívül fontos - szakmai zsargonnal élve: elsőol­dalas - esemény történt a héten, melyek mind a leszerelés és a bé­ke kérdésével kapcsolatosak. Is­mét a svájci város, Genf lesz a színhelye a március 12-én kezdődő, az atom- és űrfegyve­rekről folytatandó szovjet-ameri­kai tárgyalásoknak. Moszkvában ugyanakkor közölték: az egységes szovjet küldöttség vezetője yiktor Karpov nagykövet, aki egyúttal a stratégiai fegyverekkel foglalko­zó bizottságban is irányítja a szov­jet delegáció munkáját. Az űrfegy­verek témájával foglalkozó cso­portban Julij Kvicinszkij, a köze­pes hatótávolságú atomfegyve­rekkel foglalkozó csoportban pe­dig Alekszej Obuhov a szovjet kül­döttségvezető. Mindhárman az érintett kérdések amerikai részről is elismert szakértői. A bejelentés kapcsán Vlagyimir Lomejko szovjet külügyi szóvivő ismét hangsúlyozta: Moszkva si­kert akar, de ez attól függ, mennyi­re tartják magukat a felek a tár­gyalások témájáról Genfben elfo­gadott közös nyilatkozathoz. Va­gyis: az űrfegyverek, a stratégiai és a közepes hatótávolságú esz­közök kérdését kölcsönös össze­függésben kell megoldani. Emlé­keztetett Andrej Gromiko szavaira, melyek szerint az amerikaiakat határozottan figyelmeztették, hogy a nyugat-európai rakétatelepítés folytatása kérdésessé teheti a tár­gyalásokat. A Szovjetunió nem az amerikai küldöttségvezető, Kampelman személyes megjegyzését, hogy „nem bízik a tárgyalások sikeré­ben“, hanem a hivatalos washing­toni magatartást tekinti mérvadó­nak. (Mint ismeretes, Reagan az USA delegációját olyan konzerva­tív politikusokból állította össze, akiket mind ez ideig nem éppen a leszerelés híveinek ismerték.) A helyzet elemzése során Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzet­közi osztálya vezetőjének helyet­tese megállapította: történtek bi­zonyos változások, de fordulat még nem. Azonban megvan a for­dulat lehetősége a szovjet-ameri­kai viszony javításában, a leszere­lési folyamat megkezdésében. Tegnap tették közzé Konsztan­tyin Csernyenko írásos interjúját, melyet egy amerikai tévétársaság­nak adott. A szovjet vezető ismét elítélte az USA űrfegyverkezési terveit, majd leszögezte: Genfben meg lehet találni az elfogadható kompromisszumokat, bár nagyok a két fél közötti véleménykülönb­ségek. Bírálta azokat az amerikai nyilatkozatokat, amelyek hosszú és eredménytelen tárgyalásokra akarják felkészíteni a közvéle­ményt. A hét közepén az érdeklődés ismét a svéd főváros, Stockholm felé fordult, ahol megnyílt az euró­pai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencia 5. fordulója. A nemzetközi értékelé­sek szerint az a tény, hogy a ko­rábbi ülésszakon két munkacso­portot alakítottak, lehetővé teszi az előrehaladást, azt, hogy egyi­dejűleg vizsgálják a katonai és a politikai jellegű intézkedéseket. Oleg Grinyevszkij szovjet küldött­ségvezető ismertette azt a munka­okmányt, amely rendkívül fontos szovjet javaslatokat tartalmaz. Ezek alapelve: a konferencián részt vevő államok kötelezik ma­gukat, hogy nem alkalmaznak el­sőként egymás ellen sem nukleá­ris, sem hagyományos fegyvert, következésképpen egyáltalán nem vetnek be egymás ellen kato­nai erőt. A szovjet dokumentum szerint kötelezettséget kell vállalni arra is, hogy nem fenyegetik a nemzetközi tengeri, légi és koz­mikus útvonalak biztonságát azokban a térségekben, amelyek­re nem terjed ki nemzetközi jogha­tóság. Az egész világ biztonságát növelő ajánlás, hogy a résztvevők kötelezettséget vállaljanak: nem alkalmaznak erőt harmadik orszá­gokkal szemben, legyenek azok el nem kötelezettek vagy semlege­sek. S a szerződés aláírói erőfe­szítéseket kell hogy tegyenek az űrfegyverkezési hajsza elhárítása, a nukleáris és a hagyományos fegyverkezési verseny beszünte­tése, a fegyverzet csökkentése ér­dekében. A szovjet javaslatokra azonnal reagált az Egyesült Államok kül­döttségvezetője, James Goodby, aki az újságíróknak adott keddi nyilatkozatában elutasította a munkaokmányt. Nyugati hírügy­nökségek szerint más NATO-or- szágok is „tartózkodással“ fogad­ták. Az USA és a NATO elsősor­ban a nukleáris fegyverek első­kénti bevetéséről való lemondás­sal nem ért egyet, úgymond ,,ön­védelmi szempontokra“ hivatkoz­va utasítja el. A szovjet munkaokmány egyes pontjaiból világosan kitűnik, hogy azok a legteljesebb mértékben megfelelnek a stockholmi konfe­rencia céljainak, legfőbb közülük valóban az európai bizalom és biztonság elérése és a fegyverze­tek csökkentése. A javaslatok lé­nyegét Lomejko úgy foglalta össze, hogy Moszkva nem egy­szerűen az ENSZ Alapokmányában vagy a helsinki Záróokmányban megfogalmazott elvet - az erő alkalmazásáról való lemondást - kívánja még egyszer megismé­telni, hanem ezt az elvet konkreti­zálja, maximális mértékben köte­lező jelleget kíván neki adni, a nemzetközi élet törvényévé té­ve. A Szovjetunió álláspontja sze­rint ugyanis kulcsfontosságú az, hogy a széles körű politikai, nem­zetközi jogi jellegű lépéseket összekapcsolják a katonai-tech­nikai intézkedésekkel. Az atomfegyverellenes fellépé­sek fontos színhelye volt a héten Delhi és Athén, az előbbiben a hat ország (Argen­tína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia) állam- és kormányfői atomfegyverellenes deklarációt fogadtak el nemrégi­ben, s most szerdán pedig Rad- zsiv Gandhi kormányfő bejelentet­te: a „hatok“ felkeresik valameny- nyi atomhatalom fővárosát, hogy sürgessék a nukleáris leszerelést. A Delhiben elfogadott dokumen­tum felszólít a háborús veszély elhárítására, a fegyverkezési ver­seny megállítására, a nukleáris le­szerelésre. Az ezzel kapcsolatos washingtoni és moszkvai reagálá­sokat összehasonlítva az indiai sajtó megállapította: az USA-ban nagyon tartózkodóan fogadták, a szovjet fővárosban viszont azonnal üdvözölték a kezdemé­nyezést. Ugyancsak rendkívül je­lentős eseményként értékelték a „hatok“ felhívását csütörtökön a csehszlovák-szovjet külügymi­niszteri tárgyalásokon is. A hat ország állam- és kor­mányfői az űrfegyverkezés betiltá­sára szintén felszólították a nagy­hatalmakat. Ennek jelentőségét csak növeli, hogy az aláírók között van a NATO egyik tagja, Görögor­szág. Mint ilyennek - mutatnak rá a megfigyelők - közvetlen bete­kintése van a NATO és a Penta­gon fegyverkezési terveibe. Bizo­nyára nem véletlen, hogy jónak látta nyilvánosan is elhatárolni magát e tervektől. A Fehér Házban egyre nagyobb rosszallással tekintenek Athénra, főleg miután Papandreu szerdán közölte: kormánya nem járul hoz­zá ahhoz, hogy az USA korsze­rűbbekre cserélje fel a görög terü­leteken levő atomeszközeit. Ismét megerősítette, akár egyoldalú döntés alapján is eltávolítanak minden nukleáris fegyvert az or­szágból (mintegy 60 harcászati atomfegyverről van szó). Wein­berger amerikai hadügyminiszter reagálása: ,,Ha a görög kormány végrehajtaná döntését, az komoly mértékben meggyöngítené a NATO-t.“ Összeállította: MALINÁK ISTVÁN Van-e ünnepi akadémia? Az Új Szó 1985. január 26-i számában „Hogy is mondjuk“ címmel jelent meg néhány szlovák kifejezés azokkal a magyar szókészleti egységekkel együtt, amelyeket a CSEMADOK KB nyelvi szakbizottságának terminológiai csoportja e szlovák kifeje­zések megfelelőiként ajánlott. A sort a ,.slávnostná akadémia- ünnepi gyűlés“ kifejezéspár nyitotta meg. Mindjárt kijelenthet­jük, hogy ez nem a csoport ajánlatára került a többi közé. Nem állítjuk, hogy az ünnepi gyűlés és a slávnostná akadémia által megnevezett összejövetelek nem hasonlítanak néha egymáshoz, a két kifejezést ennek ellenére sem tekinthetjük egymás tipikus megfelelőjének. Nemcsak azért, mert az ünnepi gyűlés-nek a szlovákban a slávnostná schôdza felel meg, hanem más okból sem. De vizsgáljuk meg a kérdést alaposabban! A csehszlovákiai magyarok nyelvhasználatában elég gyakran előfordul az ,,ünnepi akadémia “ kifejezés, s ezt jelenti: valamilyen ünnepi alkalomból díszes külsőségek között rendezett műsoros összejövetel. A magyar nyelv nem ismeri ezt a kifejezést, hiszen az akadémia szó a magyarban nem szokott rendezvény neveként szerepelni. A szlovákban igen. Az akadémia a szlovák nyelvben- a magyarban is ismeretes jelentései mellett - a szlovák nyelv értelmező szótára (Slovník slovenského jazyka) szerint ilyen értelemben is használatos: magas színvonalú ünnepély, rendsze­rint kulturális műsorral. Ebben a jelentésben tökéletesen megfelel neki az ünnepély szó, hiszen ez ezt jelenti: nagy(obb) szabású, rendszerint műsoros ünnepség. De az ünnepség is használható megfelelőjeként, hiszen jelentése ez: valamely rendkívüli ünnepi alkalomból, díszes külsőségek között (beszéd, műsor stb.) szer­vezett összejövetel. Látjuk, hogy mind a szlovákban az akadémia, mind a magyar­ban az ünnepély, ünnepség már eleve jól szervezett, díszes külsőségek között megrendezett összejövetelt jelöl, de melyik rendező szerv nem igyekszik a közönségnek még többet ígérni? Nyilván ez a szándék hozta létre a szlovákban a slávnostná akadémia kifejezést, amely még az akadémiá-ná\ is ünnepélye­sebb rendezvényt ígér. Csakhogy mivel a magyarban az akadé­mia nem jelent rendezvényt, az ünnepély, ünnepség elé meg a slávnostná melléknév megfelelőjeként az ünnepi nem kerülhet (ünnepi ünnepély?), fordításakor más megoldást kell keresnünk. S találunk is, mert a magyar rendező szervekből sem hiányzik a szándék, hogy még az ünnepély szót is többet ígérővé tegyék egy jelzői szerepű összetételi előtaggal. így jött létre a díszünne­pély ebben a jelentésben: valamely különleges alkalommal, pl. nemzeti ünnepen, nevezetes évfordulón, intézmények felavatásán stb. tartott műsoros ünnepély. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a slávnostný, -á, -é szlovák melléknévnek nem mindig az ünnepélyes, ünnepi melléknevek a megfelelői, hanem olykor a dísz szó is mint összetételi előtag (slávnostný pochod = díszfel­vonulás stb.), akkor nem lehet kétségünk afelől, hogy a sláv­nostná akadémia-nak a díszünnepély a megfelelője. A gyűlés is lehet ünnepi, s talán még kulturális műsor is emelheti az ünnepélyességét, mégsem áll az ünnepi gyűlés kifejezés jelentése oly közel a slávnostná akadémiá-éhoz, mint a díszünnepély-é. Olykor még az ünnepi gyűlések is csupán ünnepé- lyes keretek közt lefolytatott tanácskozások, legtöbbször határo­zathozatallal. Sőt a díszgyűlés is az ünnepélyes alkalommal tartott, ennek az alkalomnak a megünneplésére összehívott gyűlést jelenti. Általában a rendező szerv vagy szervezet tagjai vesznek részt rajta. Például valamelyik városi nemzeti bizottság díszgyúlésen emlékezhet meg a város nevezetes évfordulójáról. Természetesen rendezhetnek díszgyúlést a nyilvánosság bevonásával is. Az ilyesfajta összejövetelek jellegét több tényező is befolyásolhatja. Ha hivatalosabb jellegű a program, s a rendező szerv képviselői hivatalos minőségükben jelennek meg (elnöki asztal stb.), sót a szónok is a legfőbb tisztségviselők közül kerül ki (elnök, alelnök), akkor inkább díszgyűlésjellege van az összejö­vetelnek, mint díszünnepély. Ha ellenben a megemlékezés inkább ünnepélyes, mint hivatalos, esetleg több rendező szerv is közreműködik a szervezésében, s talán a szónok személyét is elsősorban az alkalom szerint választják ki, nem hivatali szerepe szerint (például az évforduló eseményének szakértőjét kérik fel rá), s kulturális műsorszámok teszik könnyedebbé, olykor szóra­koztatóvá is a rendezvényt, akkor inkább az ünnepély, díszünne­pély nevek illenek rá, mintsem a díszgyűlés megnevezés. JAKAB ISTVÁN Mentesítő mondatot! Mint az emberek a tömött vonatokon, olyan kényelmetlenül összepréselődve, levegőtlenül zsúfolódnak olykor a bővítmények egyik-másik mondatban. Például ebben: A könyv meggyőzően bizonyítja e végzetes lépés önkéntes elhatározásból születését. Itt bizony csak egy mentesítő kiegészítő mondattal segíthetünk. Benne kell elhelyeznünk a tárgyat kíséretével együtt: A könyv meggyőzően bizonyítja, hogy e végzetes lépést önkéntes elhatá­rozásból tették. Nehézkesen vonszolja az alany a sok rákapcsolt mondatrészt alábbi példánkban: A Szegedi Idegenforgalmi Hivatal egyik leg­főbb feladata a rendszeresen megismétlődő ünnepi játékok nemzetközi eseménnyé fejlesztése. Még egy tagmondatra van szükség; akkor megoszlanak a terhek, és a cammogó mondat meggyorsulhat: A Szegedi Idegenforgalmi Hivatal egyik legfőbb feladata, hogy a rendszeresen megismétlődő ünnepi játékokat nemzetközi eseménnyé fejlessze. A gondolatok rendező pályaudvaráról nem lett volna szabad kifutnia ennek a mondatnak sem: A New York-i tőzsde reagálása újabb bizonyítéka az amerikai gazdaság rendkívüli függésének a hadiipartól és hadiipari megrendelésektől. Legalábbis így nem, hanem csak efféle összeállításban: A New York-i tőzsde reagá­lása újabb bizonyítéka annak, hogy az amerikai gazdaság hihe­tetlen mértékben függ a hadiipartól és a hadiipari megrendelé­sektől. Fogadjuk meg a címben jelzett tanácsot: ha túlságosan tömör a mondatunk, „indítsunk“ mentesítő mondatot! HERNÁDI SÁNDOR ÚJ SZÚ 4 1985. II. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom