Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-02 / 28. szám, szombat
KIS _____ NY ELVŐR Egy hét a nagyvilágban Január 26-tól február 1-ig Szombat: Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg jelentették be: március 12-én Genfben megkezdődnek a nukleáris és űrfegyverekröl folytatandó szovjet-amerikai tárgyalások • Thatcher brit kormányfő holland kollégájával, Ruud Lubbers-szel tárgyalt Vasárnap: A Szovjetunió párizsi nagykövetségén átadták a közélet képviselőinek Konsztantyin Csernyenko A párt és a nép egysége című, francia kiadásban megjelent könyvét • Több olasz városban tüntettek Reder náci háborús bűnös szabadon bocsátása miatt. Hétfő: Pérez de Cuellar ENSZ-fötitkár Laoszból Vietnamba utazott • A pakisztáni ellenzék a február végére tervezett „választások“ bojkottjára szólított fel • Új-Zéland nem engedi atomfegyverekkel felszerelt hadihajók befutását az ország kikötőibe - erősítette meg Lange kormányfő Kedd: Stockholmban, az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencia újabb ülésszakának első napján a Szovjetunió fontos javaslatokat terjesztett elő • Rasid Karami libanoni kormányfő Szíriába érkezett Szerda: Papandreu kormányfő bejelentette: Athén elutasítja az USA azon kérését, hogy a görög területen tárolt amerikai atomfegyvereket korszerűbbekre cserélhesse fel • A Vietnami KP lapja, a Nhan Dán közölte: Kína jelentős katonai erőt - 30 hadosztályt - összpontosított a határtérségben Csütörtök: Bohuslav Chňoupek, hazánk külügyminisztere Andrej Gromikóval tárgyalt Moszkvában • Megkezdődött a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatott bécsi tárgyalások 35. fordulója. Péntek: Közzétették Konsztantyin Csernyenko interjúját, amelyet Írásban adott egy amerikai tévétársaságnak Szerényen számolva is legalább egy tucat rendkívül fontos - szakmai zsargonnal élve: elsőoldalas - esemény történt a héten, melyek mind a leszerelés és a béke kérdésével kapcsolatosak. Ismét a svájci város, Genf lesz a színhelye a március 12-én kezdődő, az atom- és űrfegyverekről folytatandó szovjet-amerikai tárgyalásoknak. Moszkvában ugyanakkor közölték: az egységes szovjet küldöttség vezetője yiktor Karpov nagykövet, aki egyúttal a stratégiai fegyverekkel foglalkozó bizottságban is irányítja a szovjet delegáció munkáját. Az űrfegyverek témájával foglalkozó csoportban Julij Kvicinszkij, a közepes hatótávolságú atomfegyverekkel foglalkozó csoportban pedig Alekszej Obuhov a szovjet küldöttségvezető. Mindhárman az érintett kérdések amerikai részről is elismert szakértői. A bejelentés kapcsán Vlagyimir Lomejko szovjet külügyi szóvivő ismét hangsúlyozta: Moszkva sikert akar, de ez attól függ, mennyire tartják magukat a felek a tárgyalások témájáról Genfben elfogadott közös nyilatkozathoz. Vagyis: az űrfegyverek, a stratégiai és a közepes hatótávolságú eszközök kérdését kölcsönös összefüggésben kell megoldani. Emlékeztetett Andrej Gromiko szavaira, melyek szerint az amerikaiakat határozottan figyelmeztették, hogy a nyugat-európai rakétatelepítés folytatása kérdésessé teheti a tárgyalásokat. A Szovjetunió nem az amerikai küldöttségvezető, Kampelman személyes megjegyzését, hogy „nem bízik a tárgyalások sikerében“, hanem a hivatalos washingtoni magatartást tekinti mérvadónak. (Mint ismeretes, Reagan az USA delegációját olyan konzervatív politikusokból állította össze, akiket mind ez ideig nem éppen a leszerelés híveinek ismerték.) A helyzet elemzése során Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének helyettese megállapította: történtek bizonyos változások, de fordulat még nem. Azonban megvan a fordulat lehetősége a szovjet-amerikai viszony javításában, a leszerelési folyamat megkezdésében. Tegnap tették közzé Konsztantyin Csernyenko írásos interjúját, melyet egy amerikai tévétársaságnak adott. A szovjet vezető ismét elítélte az USA űrfegyverkezési terveit, majd leszögezte: Genfben meg lehet találni az elfogadható kompromisszumokat, bár nagyok a két fél közötti véleménykülönbségek. Bírálta azokat az amerikai nyilatkozatokat, amelyek hosszú és eredménytelen tárgyalásokra akarják felkészíteni a közvéleményt. A hét közepén az érdeklődés ismét a svéd főváros, Stockholm felé fordult, ahol megnyílt az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencia 5. fordulója. A nemzetközi értékelések szerint az a tény, hogy a korábbi ülésszakon két munkacsoportot alakítottak, lehetővé teszi az előrehaladást, azt, hogy egyidejűleg vizsgálják a katonai és a politikai jellegű intézkedéseket. Oleg Grinyevszkij szovjet küldöttségvezető ismertette azt a munkaokmányt, amely rendkívül fontos szovjet javaslatokat tartalmaz. Ezek alapelve: a konferencián részt vevő államok kötelezik magukat, hogy nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, következésképpen egyáltalán nem vetnek be egymás ellen katonai erőt. A szovjet dokumentum szerint kötelezettséget kell vállalni arra is, hogy nem fenyegetik a nemzetközi tengeri, légi és kozmikus útvonalak biztonságát azokban a térségekben, amelyekre nem terjed ki nemzetközi joghatóság. Az egész világ biztonságát növelő ajánlás, hogy a résztvevők kötelezettséget vállaljanak: nem alkalmaznak erőt harmadik országokkal szemben, legyenek azok el nem kötelezettek vagy semlegesek. S a szerződés aláírói erőfeszítéseket kell hogy tegyenek az űrfegyverkezési hajsza elhárítása, a nukleáris és a hagyományos fegyverkezési verseny beszüntetése, a fegyverzet csökkentése érdekében. A szovjet javaslatokra azonnal reagált az Egyesült Államok küldöttségvezetője, James Goodby, aki az újságíróknak adott keddi nyilatkozatában elutasította a munkaokmányt. Nyugati hírügynökségek szerint más NATO-or- szágok is „tartózkodással“ fogadták. Az USA és a NATO elsősorban a nukleáris fegyverek elsőkénti bevetéséről való lemondással nem ért egyet, úgymond ,,önvédelmi szempontokra“ hivatkozva utasítja el. A szovjet munkaokmány egyes pontjaiból világosan kitűnik, hogy azok a legteljesebb mértékben megfelelnek a stockholmi konferencia céljainak, legfőbb közülük valóban az európai bizalom és biztonság elérése és a fegyverzetek csökkentése. A javaslatok lényegét Lomejko úgy foglalta össze, hogy Moszkva nem egyszerűen az ENSZ Alapokmányában vagy a helsinki Záróokmányban megfogalmazott elvet - az erő alkalmazásáról való lemondást - kívánja még egyszer megismételni, hanem ezt az elvet konkretizálja, maximális mértékben kötelező jelleget kíván neki adni, a nemzetközi élet törvényévé téve. A Szovjetunió álláspontja szerint ugyanis kulcsfontosságú az, hogy a széles körű politikai, nemzetközi jogi jellegű lépéseket összekapcsolják a katonai-technikai intézkedésekkel. Az atomfegyverellenes fellépések fontos színhelye volt a héten Delhi és Athén, az előbbiben a hat ország (Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia) állam- és kormányfői atomfegyverellenes deklarációt fogadtak el nemrégiben, s most szerdán pedig Rad- zsiv Gandhi kormányfő bejelentette: a „hatok“ felkeresik valameny- nyi atomhatalom fővárosát, hogy sürgessék a nukleáris leszerelést. A Delhiben elfogadott dokumentum felszólít a háborús veszély elhárítására, a fegyverkezési verseny megállítására, a nukleáris leszerelésre. Az ezzel kapcsolatos washingtoni és moszkvai reagálásokat összehasonlítva az indiai sajtó megállapította: az USA-ban nagyon tartózkodóan fogadták, a szovjet fővárosban viszont azonnal üdvözölték a kezdeményezést. Ugyancsak rendkívül jelentős eseményként értékelték a „hatok“ felhívását csütörtökön a csehszlovák-szovjet külügyminiszteri tárgyalásokon is. A hat ország állam- és kormányfői az űrfegyverkezés betiltására szintén felszólították a nagyhatalmakat. Ennek jelentőségét csak növeli, hogy az aláírók között van a NATO egyik tagja, Görögország. Mint ilyennek - mutatnak rá a megfigyelők - közvetlen betekintése van a NATO és a Pentagon fegyverkezési terveibe. Bizonyára nem véletlen, hogy jónak látta nyilvánosan is elhatárolni magát e tervektől. A Fehér Házban egyre nagyobb rosszallással tekintenek Athénra, főleg miután Papandreu szerdán közölte: kormánya nem járul hozzá ahhoz, hogy az USA korszerűbbekre cserélje fel a görög területeken levő atomeszközeit. Ismét megerősítette, akár egyoldalú döntés alapján is eltávolítanak minden nukleáris fegyvert az országból (mintegy 60 harcászati atomfegyverről van szó). Weinberger amerikai hadügyminiszter reagálása: ,,Ha a görög kormány végrehajtaná döntését, az komoly mértékben meggyöngítené a NATO-t.“ Összeállította: MALINÁK ISTVÁN Van-e ünnepi akadémia? Az Új Szó 1985. január 26-i számában „Hogy is mondjuk“ címmel jelent meg néhány szlovák kifejezés azokkal a magyar szókészleti egységekkel együtt, amelyeket a CSEMADOK KB nyelvi szakbizottságának terminológiai csoportja e szlovák kifejezések megfelelőiként ajánlott. A sort a ,.slávnostná akadémia- ünnepi gyűlés“ kifejezéspár nyitotta meg. Mindjárt kijelenthetjük, hogy ez nem a csoport ajánlatára került a többi közé. Nem állítjuk, hogy az ünnepi gyűlés és a slávnostná akadémia által megnevezett összejövetelek nem hasonlítanak néha egymáshoz, a két kifejezést ennek ellenére sem tekinthetjük egymás tipikus megfelelőjének. Nemcsak azért, mert az ünnepi gyűlés-nek a szlovákban a slávnostná schôdza felel meg, hanem más okból sem. De vizsgáljuk meg a kérdést alaposabban! A csehszlovákiai magyarok nyelvhasználatában elég gyakran előfordul az ,,ünnepi akadémia “ kifejezés, s ezt jelenti: valamilyen ünnepi alkalomból díszes külsőségek között rendezett műsoros összejövetel. A magyar nyelv nem ismeri ezt a kifejezést, hiszen az akadémia szó a magyarban nem szokott rendezvény neveként szerepelni. A szlovákban igen. Az akadémia a szlovák nyelvben- a magyarban is ismeretes jelentései mellett - a szlovák nyelv értelmező szótára (Slovník slovenského jazyka) szerint ilyen értelemben is használatos: magas színvonalú ünnepély, rendszerint kulturális műsorral. Ebben a jelentésben tökéletesen megfelel neki az ünnepély szó, hiszen ez ezt jelenti: nagy(obb) szabású, rendszerint műsoros ünnepség. De az ünnepség is használható megfelelőjeként, hiszen jelentése ez: valamely rendkívüli ünnepi alkalomból, díszes külsőségek között (beszéd, műsor stb.) szervezett összejövetel. Látjuk, hogy mind a szlovákban az akadémia, mind a magyarban az ünnepély, ünnepség már eleve jól szervezett, díszes külsőségek között megrendezett összejövetelt jelöl, de melyik rendező szerv nem igyekszik a közönségnek még többet ígérni? Nyilván ez a szándék hozta létre a szlovákban a slávnostná akadémia kifejezést, amely még az akadémiá-ná\ is ünnepélyesebb rendezvényt ígér. Csakhogy mivel a magyarban az akadémia nem jelent rendezvényt, az ünnepély, ünnepség elé meg a slávnostná melléknév megfelelőjeként az ünnepi nem kerülhet (ünnepi ünnepély?), fordításakor más megoldást kell keresnünk. S találunk is, mert a magyar rendező szervekből sem hiányzik a szándék, hogy még az ünnepély szót is többet ígérővé tegyék egy jelzői szerepű összetételi előtaggal. így jött létre a díszünnepély ebben a jelentésben: valamely különleges alkalommal, pl. nemzeti ünnepen, nevezetes évfordulón, intézmények felavatásán stb. tartott műsoros ünnepély. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a slávnostný, -á, -é szlovák melléknévnek nem mindig az ünnepélyes, ünnepi melléknevek a megfelelői, hanem olykor a dísz szó is mint összetételi előtag (slávnostný pochod = díszfelvonulás stb.), akkor nem lehet kétségünk afelől, hogy a slávnostná akadémia-nak a díszünnepély a megfelelője. A gyűlés is lehet ünnepi, s talán még kulturális műsor is emelheti az ünnepélyességét, mégsem áll az ünnepi gyűlés kifejezés jelentése oly közel a slávnostná akadémiá-éhoz, mint a díszünnepély-é. Olykor még az ünnepi gyűlések is csupán ünnepé- lyes keretek közt lefolytatott tanácskozások, legtöbbször határozathozatallal. Sőt a díszgyűlés is az ünnepélyes alkalommal tartott, ennek az alkalomnak a megünneplésére összehívott gyűlést jelenti. Általában a rendező szerv vagy szervezet tagjai vesznek részt rajta. Például valamelyik városi nemzeti bizottság díszgyúlésen emlékezhet meg a város nevezetes évfordulójáról. Természetesen rendezhetnek díszgyúlést a nyilvánosság bevonásával is. Az ilyesfajta összejövetelek jellegét több tényező is befolyásolhatja. Ha hivatalosabb jellegű a program, s a rendező szerv képviselői hivatalos minőségükben jelennek meg (elnöki asztal stb.), sót a szónok is a legfőbb tisztségviselők közül kerül ki (elnök, alelnök), akkor inkább díszgyűlésjellege van az összejövetelnek, mint díszünnepély. Ha ellenben a megemlékezés inkább ünnepélyes, mint hivatalos, esetleg több rendező szerv is közreműködik a szervezésében, s talán a szónok személyét is elsősorban az alkalom szerint választják ki, nem hivatali szerepe szerint (például az évforduló eseményének szakértőjét kérik fel rá), s kulturális műsorszámok teszik könnyedebbé, olykor szórakoztatóvá is a rendezvényt, akkor inkább az ünnepély, díszünnepély nevek illenek rá, mintsem a díszgyűlés megnevezés. JAKAB ISTVÁN Mentesítő mondatot! Mint az emberek a tömött vonatokon, olyan kényelmetlenül összepréselődve, levegőtlenül zsúfolódnak olykor a bővítmények egyik-másik mondatban. Például ebben: A könyv meggyőzően bizonyítja e végzetes lépés önkéntes elhatározásból születését. Itt bizony csak egy mentesítő kiegészítő mondattal segíthetünk. Benne kell elhelyeznünk a tárgyat kíséretével együtt: A könyv meggyőzően bizonyítja, hogy e végzetes lépést önkéntes elhatározásból tették. Nehézkesen vonszolja az alany a sok rákapcsolt mondatrészt alábbi példánkban: A Szegedi Idegenforgalmi Hivatal egyik legfőbb feladata a rendszeresen megismétlődő ünnepi játékok nemzetközi eseménnyé fejlesztése. Még egy tagmondatra van szükség; akkor megoszlanak a terhek, és a cammogó mondat meggyorsulhat: A Szegedi Idegenforgalmi Hivatal egyik legfőbb feladata, hogy a rendszeresen megismétlődő ünnepi játékokat nemzetközi eseménnyé fejlessze. A gondolatok rendező pályaudvaráról nem lett volna szabad kifutnia ennek a mondatnak sem: A New York-i tőzsde reagálása újabb bizonyítéka az amerikai gazdaság rendkívüli függésének a hadiipartól és hadiipari megrendelésektől. Legalábbis így nem, hanem csak efféle összeállításban: A New York-i tőzsde reagálása újabb bizonyítéka annak, hogy az amerikai gazdaság hihetetlen mértékben függ a hadiipartól és a hadiipari megrendelésektől. Fogadjuk meg a címben jelzett tanácsot: ha túlságosan tömör a mondatunk, „indítsunk“ mentesítő mondatot! HERNÁDI SÁNDOR ÚJ SZÚ 4 1985. II. 2.
