Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-02 / 28. szám, szombat

Cement, mész, zeolit Építőanyag-gyártásunkról a Ceva-jubileum kapcsán H étezernél több alkalmazott, tizenegy üzem Szlovákia- szerte. Évente közel négymillió tonna cement, több százezer ton­na mész és azbesztcement-ké­szítmény. S újabban több tonnányi zeolit évente. Legjellemzőbb mai ismertetőjegyei ezek a Trenčínben székelő Cement- és Mészgyárak konszernnek, ismertebb nevén a Cevának, amely ebben a szer­vezési formában 1981. januárja óta irányítja a hatáskörébe tartozó vállalatokat. Szlovákia építő- anyag-gyártásának egyik alapbá­zisa január 1-én lépett létezésé­nek második negyedszázadába. Ennek apropóján íródtak az alábbi sorok. ELHELYEZKEDÉS Hogy némi képet kapjunk arról, hol áll a Ceva az építőanyaggyár­tás ranglétráján, nem árt, ha felso­rolunk néhány adatot, összefüg­gést. A hazai építő­anyag-mennyi­ségnek például az egynegyedét állítja elő, nép- gazdasági ága­zataink között energiaigényes­ségben a máso­dik, szállítási igé­nyességben a legelső helyen ta­lálható. Energia- takarékos időket élve nem éppen jó bizonyítvány. De hát ennek gyökerei még a múltba nyúlnak vissza, amikor a mostani ener­giafelhasználási mérce még nem szerepelt az álta­lánosan elfoga­dott termelési kritériumok kö­zött. Ma viszont ott van, és éppen azokat érinti a leginkább, akik energiaigényes termelést folytatnak. Például a ce­mentgyártókat. Ebből az építő­anyagból a Ceva az országos ter­melés hetven százalékát adja, sok helyen még nedves eljárással, ami jóval több emergiát emészt föl, mint a száraz cementgyártási technológia. Éppen ezért időszerű mostanában ez utóbbira való átál­lás. Ilyen megfontolások követ­keztében állították le a stupavai cementgyárat, korlátozták a ter­melést Banská Bystricaiban. Ezek termelési volumenét a kor­szerű rohožníki cementgyár veheti át, bár kapacitása még így sincs teljesen kihasználva. Mert nem mutatkozik nagyobb érdeklődés a cement iránt, legalábbis tavaly így volt. Napjainkban az energiatakaré­kos termelés szorgalmazása vi­lágjelenség. A cementgyártásban ez még inkább szembeötlő folya­mat. Hol tart ilyen összehasonlí­tásban a Ceva? Nincs előkelő he­lyen. Japán és a világ élvonalbeli termelőinél 30 százalékkal na­gyobb energiaigényességgel állít­ja elő a cementet. Az aránylag nagy különbség az alkalmazott termelési technológia következ­ménye, s egyben alapvető indíté­ka a nedves eljárások mihamarab­bi felszámolásának. A Ceva-kivitel döntő hányada azbesztcement-termékekből áll. Tavaly például elérte a 150 millió koronás értéket, tőkés piacra 14 millió koronáért exportáltak. Fe­hércementből 40-45 ezer tonna jut külföldre, a többi portlandce- ment. Ebből tavaly Magyarország­ra 100 ezer tonnát adtak el. Déli szomszédainkon kívül állandó megrendelőik Jugoszlávia és az NSZK. Ez utóbbi ország közvetíté­sével további államokba is eljut a csehszlovák cement. Fokozato­san körvonalazódnak a kivitel le­hetőségei Ausztriába, Ciprusra és esetleg Svájcba. MÚLTIDÉZÉS Negyedszázad alatt a szakága­zat fejlődésébe sok minden bele­fért. Most szorítkozzunk csak a legfontosabb határkövekre. A leg­első 1959. január 1-e, a szlová­kiai cement-, mész- és azbesztce­ment-gyártás összevonásának, a termelési-gazdasági egység lét­rehozásának napja. A termelési szakágazat azonban már jóval ko­rábban is létezett, kezdete a 19. század közepére vezethető visz- sza. Szlovákia területén cementet először 1856-ban Skrabskéban állítottak elő. A századforduló évé­ben Horné Srnie és Lietavská Lúčka is feliratkozott a termelők sorába. Szlovákiában portlandce- mentet először 1889-ben Ladcé- ben gyártottak. A mészfeldolgozás 1893-tól úgyszólván napjainkig ki­zárólag csak helyi jellegű kis üze­mekben történt. Tavaly üzembe helyezték a margecanyi mészége­tőt, ami egyben a nagyipari mész­feldolgozás kezdetét jelenti Szlo­vákiában. Az azbesztcement-ter­melés még a század elején elő­ször Púchovban, majd Nyitrán vert gyökeret. A Ceva és elődeinek negyed­legnagyobb lelőhelyei hazánkban a kelet-szlovákiai Nižný Hrabovec környékén vannak. A Bystréi ce­mentgyárban dolgozzák fel, 16 ezer tonna évi mennyiségben. Termőtalajba juttatása növeli a trágyázás hatásfokát. Ezen ter­mesztik például a híres tokaji sző­lőfajtákat, bulgáriai alkalmazásá­val pedig kétszerte nagyobb ter­mést tudtak produkálni, mint ko­rábban. Itthoni felhasználása csak a hetvenes években kezdődött, az évtized közepétől már a kutatás tárgya lett, ipari feldolgozása pe­dig szinte a jelennel azonos. Elter­jedésének fontos gazdasági indí­téka lehet, hogy százszor olcsóbb, mint a mesterséges úton előállított zeolit. Alkalmazási módozatainak kidolgozásába állami feladatok keretében 30 (!) kutatóintézetünk kapcsolódik be. Bebizonyosodott például, hogy a zeolit megköti a radioaktív anyagokat. Egyelőre Szinte teljesen új létesítmény a rohožníki cementgyár (Archív felvétel) !ÍJ SZÚ 5 1985. II. 2. százados múltja három jelentő­sebb szakaszra tagolható. A hat­vanas évekre a termelésnöveke­dés volt jellemző. Rekonstrukció­val bővítették a termelést Horné Srnieban, Lietavská Lúčkában, Ladcéban és a harmadik forgóke­mence megépítésével Banská Bystricában. A hetvenes években a termelésnövekedést új kapacitá­sok építésével értek el. Cement­gyára lett Tornának (Turňa nad Bodvou) és Rohožníknak. A leg­utolsó szakasz 1981-ben kezdő­dött és napjainkban is tart; a nép­gazdaság szükségleteihez iga­zodva a termelés részleges korlá­tozása van érvényben. Az új üzemek felépítése korsze­rű technológiát és automatizációt hozott a termelésbe, lehetővé tette új termékek - fehér és színes cementfajták - előállítását. Az új üzemek műszaki, technológiai és termelésirányítási szintje össze­hasonlítható a világ élvonalába tartozókéival. Jelentős növekedés jellemzi a cementgyártást. Mindezt legin­kább az mutatja, hogy jelenleg egy esztendő alatt gyártanak annyi ce­mentet, mint az első köztársaság idején húsz év elteltével. Időköz­ben persze a termelési technoló­gia, s az előállítás módja úgyszól­ván teljesen megváltozott. Még ennél is dinamikusabb fejlődésen ment keresztül a mészfeldolgo­zás. Új mészégető épült Zsérén (Zirany), Tisovecben Gombaszö­gön (Gombasek) és Rohožníkban. A huszonöt évvel ezelőtti termelés napjainkban közel a hat és félsze­resére nőtt. Az azbesztcement­gyártásban a fejlesztés fő irányvo­nala a termelési folyamatok kor­szerűsítésére, s a nehéz kézi munka felszámolására irányult. Új üzemet lényegében nem is épí­tettek. ZEOLITFELHASZNÁLÁS Népgazdaságunk változó szük­ségleteihez igazodva a Ceva ter­melési programja is módosul, gaz­dagodik. A már említett cementfaj­tákon kívül mesterséges vakolat­anyagokat kezdtek gyártani, s hoz­záláttak a zeolit feldolgozásához. A jelen és a jövő alapanyaga­ként emlegetett természetes zeolit azonban csak a mezőgazdaság érdeklődik iránta, más ágazatok nem nagyon próbálkoznak alkal­mazásával. Zeolit-ügyben viszont figyelmeztető, s ezt a Ceva veze­tői is aláhúzták: nem keresni, nem kísérletezni kellene elsősorban, hanem a külföldön már ismert li- cencek megvásárlása után azok hazai továbbfejlesztésével kellene próbálkozni. JÖVÖBENÉZÉS A Ceva már évek óta eleget tesz népgazdaságunk elvárásai­nak. Vagyis éppen annyi építő­anyagot termel, amennyire meg­rendelőinek szüksége van. Egy­ben a jövő, a fejlesztés útja is kirajzolódik előttük. Fokozatosan korszerűsítik a Banská Bystrica-i cementgyárat, ahol átállnak majd a száraz termelési módra. A ce­mentgyártásban a nedves techno­lógiát 1995-97-ig végleg szeret­nék felszámolni. Lietavská Lúčká­ban és Bystrében azután már nem gyártanak cementet, helyette más termelési programot vezetnek be. Forgalmazás tekintetében a kö­zeljövő újdonságának ígérkezik a cement és a mész ötkilós cso­magolásban való árusítása, ami­vel a kisfogyasztókat próbálják megörvendeztetni. Idővel na­gyobb teret kap a termelésben a számítástechnika, a robotok és a manipulátorok alkalmazása. Megrendelőik tavaly csupán négymillió tonna cementre tartot­tak igényt. Termelési üzemeikben azonban majdhogynem kétszer annyit lehetne előállítani. Mivel a cementre most - valószínűleg átmenetileg - nincs szükség, pót­megoldások után kellett nézniük. Mindegyik közül a legígéretesebb­nek éppen a zeolit feldolgozása mutatkozik. Sz‘ ,ámokkal kezdtük, szá­mokkal fejezzük be. A Cevában idén várják a százmil­liomodik tonna cement legyártását Szlovákiában, öt év múlva pedig a szlovákiai portlandcement-gyár- tás érkezik századik évfordulójá­hoz. Újabb mérföldkövek lesznek ezek a Ceva, az építőanyag-gyár­tás egyik legfontosabb hazai válla­lati csoportosulásának történeté­ben. J. MÉSZÁROS KÁROLY M. V. Frunze - az SZKP és a szovjet állam kiemelkedő képviselője Száz évvel ezelőtt, 1885. február 2-án született Mihail Vasziljevics Frunze, az SZKP és a szovjet állam neves képviselője, Lenin közeli munkatársa, a szovjet fegyveres erők szervezője, a szovjet hadtu­domány megalapítója. Egész életét az oroszországi nemzetek szabadságáért és függetlenségéért, a cárizmus ellen folytatott harcnak szentelte. A hivatásos forradalmár és illegális bolsevik vezető forradalmi útja 1904-ben kezdődött, amikor a politechnikai intézet diákjaként dolgozni kezdett a pétervári munkások körében és tagja lett egy bolsevik szervezetnek. A pétervári novemberi tüntetésben való részvételéért bebörtönözték, majd kiutasították a fővárosból. 1905-ben a polgári-demokrati­kus forradalom idején a moszkvai pártvezetóség Ivanovo-Voznye- szenszkbe küldte, ahol a textil­munkások körében dolgozott. 1905 májusában ő szervezte meg és ó vezette a cárizmus elleni egyik legnagyobb politikai sztráj­kot. Egy csoportot szervezett, amely 1905 decemberében a moszkvai fegyveres felkelés után részt vett a moszkvai bariká­dokon folytatott harcokban. 1906- ban az ivanovo-voznye'szenszki pártszervezet az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt IV. kongresszusának küldöttjévé vá­lasztotta. Ezen találkozott Vladi­mir lljics Leninnel, akinek egyik legközelebbi munkatársa lett. Ez a találkozás egész további tevé­kenységére óriási hatással volt. Forradalmi tevékenységéért többször bebörtönözték, két ízben halálra ítélték, majd kényszermun­kára küldték. Harcostársait ennek ellenére felkészítette a forrada­lomra, sőt a száműzetésben Kato­nai akadémia névvel csoportot szervezett, amelynek tagjai had­történeti kérdésekkel foglalkoztak. A börtönből való szökése után Frunze illegalitásban élt. 1916- ban a nyugati frontra ment, ahol forradalmi felvilágosító és szerve­ző munkát fejtett ki a katonák között. A februári polgári demok­ratikus forradalom idején Minszk- ben az illegális bolsevik szervezet élén állt, nagy része volt a belo­rusz dolgozóknak a szovjetek uralmáért folytatott harca fellen­dülésében. A Nagy -Októberi Szocialista Forradalom alatt a sujai és ivano- vói munkásokat szervezte. Oszta­guk élén részt vett Moszkvában az októberi harcokban, a Kreml ost­romában. A szovjetek második összoroszországi kongresszusá­nak küldötte volt. A polgárháború időszakában a bolsevik párt központi bizottsága és a szovjetek kormánya a legve­szélyesebb feladatokkal bízta meg. Fáradhatatlan energiával szervezte az ellenforradalom és az intervenció elleni harcot. A ka­tonákat az amerikai és angol inter­venciós csapatok elleni harcba ve­zette. Hadműveleteket készített elő, amelyek Kolcsak ellenforra­dalmár hadseregének legyőzésé­hez, Vrangel jól felfegyverzett csa­patainak felszámolásához vezet­tek. Ezek a hadműveletek a szov­jet hadtudomány fontos fejezetét képezik. Ebben az időszakban több jelentős katonai funkciót töl­tött be, parancsnoka volt a keleti, a turkesztáni és a déli frontnak. Ma egy hivatal folyosóján vára­koztam' néhány percet s közben elnézegettem az éppen ott dolgo­zó épület-karbantartók munkáját. Pontosabban a gumipadló-javító- két. A hosszú folyosón ugyanis cserélték a megkopott gumipadlót. Ezzel már el is készültek, most az Kétszer mérj, egyszer vágj! irodahelységek javításába kezdtek. Egy középkorú és egy fiatal szakinak volt ez a feladata. Az egyik mért, a másik vágott.- A huszonnégyes számú helyi­ségbe egy százhetven centis da­rab kell - mondta a fiatalabbik, miután megérkezett a folyosó túl­só végéről. - Vagy nem! - kapott a szájához, amikor már éppen vágni akarta a gumit a másik.- Azt hiszem, százkilencven cen­tis kell.- Melyik hát a kettő közül?- méltatlankodott az idősebbik.- Százkilencven! - vágta rá a fi­atalabbik határozottan, de nyom­ban elbizonytalankodott.-Nem száznyolcvan? - kér­dezte gúnyosan a kést tartó mes­terember.- Azt hiszem, százkilencven- mondta társa most már teljesen habozva. Aztán így folytatta:- A biztonság kedvéért vágj in­kább nagyobbat!- Na, nyomás megmérni még egyszer! - hangzott a ,,rangidős “ parancsa. A legény nem vitatko­zott, máris indult. Amikor vissza­jött, mosolyogva, de restelkedve ezt mondta:- Százkilencvenöt centi.- Mennyi?!- Százkilencvenöt.- Tehát sem százhetven, sem százkilencven, de százkilencven­öt. Ha rajtad múlna, az egész tekercset földarabolhatnánk. Több megjegyzést nem fűzött a munkatárs pontatlanságához és közömbösségéhez, fejét csóválva hozzálátott a szükséges hosszú­ság levágásához. Látszott, hogy őt mennyire bántaná a fölöslege­sen létrehozott hulladék. Legközelebb talán már a társát is? FÜLÖP IMRE Frunze V. V. Kujbisewel együtt eredményes hadműveleteket haj­tott végre Közép-Ázsiában, segít­séget nyújtott az ottani szovjet köztársaságok nemzeteinek, hogy felszabaduljanak az intervenciós csapatok elnyomása alól és meg­szilárdítsák a szovjet hatalmat. Lenin tanácsait követve kidolgoz­ta, majd megvalósította Krím fel­szabadításának tervét. Frunze a harcok során szerzett tapasztalatait felhasználta a hadá­szati elmélet kidolgozásában, szá­mos jelentős hadtudományi mű szerzője. A katonák nevelésére, katonai fegyelemre, a következő háború jellegére, a front és a hát­ország kapcsolatára, a haditechni­kára vonatkozó tanulmányainak és cikkeinek nagy jelentősége volt a két háború közti időszakban a Vörös Hadsereg kiépítése és fejlesztése során és a második világháború után sem vesztették el időszerűségüket. A polgárháború befejezése után Frunzet megbízták a szovjet fegyveres erők kiépítésével. 1924- ben kinevezték a hadügyi népbiz­tos helyettesévé, a munkáspa­raszt Vörös Hadsereg vezérkari főnökévé, a katonai akadémia pa­rancsnokává, majd 1925 januárjá­ban a kommunista párt központi bizottsága megbízta a fegyveres erők vezetésével, hadügyi népbiz­tos lett. Ezekben a tisztségekben Frunze óriási munkát fejtett ki a Vörös Hadsereg átszervezése és a fiatal szovjet állam védelmi erejének kiépítése során. Mindig szem előtt tartotta Vlagyimir lljics Lenin szavait, aki felhívta a figyel­met az imperialisták újabb táma­dásának veszélyére. Mihail Vasziljevics Frunze fiata­lon, negyvenévesen, alkotóké­pességei és ereje teljében halt meg 1925. október 31-én. A szov­jet nép sohasem felejti el érdemeit a szovjet hatalom ellenségeinek legyőzésében az intervenció és a polgárháború idejében. Nem fe­lejtik el hozzájárulását a szovjet fegyveres erők erejének megszi­lárdításához. A szovjet hadsereg tisztjeinek'és katonáinak nemze­dékei tanultak elméleti munkáiból és gyakorlati tapasztalataiból. Frunze rövid élete folyamán Lenin tanítását érvényesítette a gyakor­latban, azt az irányvonalat, amely a fejlett szocializmus időszakába vezette a szovjet népet és azt eredményezte, hogy a Szovjet­unió fegyveres ereje ma a világbé­ke és a társadalmi haladás szava- tolója. MILAN HRBEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom