Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-02 / 28. szám, szombat
A belga kormány már kimondta az igent az amerikai rakéták telepítésére Martens miniszterelnök beismerése a parlamentben Kedvező légkört kell kialakítani a tárgyalások számára (ČSTK) - Már az elmúlt év első felében beleegyezett a belga kormány abba, hogy ez év márciusában megkezdjék az amerikai robotrepülőgépek telepítését az ország területén. Ezt Wil- fried Martens belga miniszterelnök ismerte el a parlamenti vitában. Az ellenzéki szocialista párti képviselőknek adott válaszában elmondotta, hogy a Florennes-i támaszpontra telepítendő 16 robotrepülőgép ügyében a belga had- ügy- és külügyminisztérium szakértői állapodtak meg az amerikai specialistákkal. Megegyeztek abban is, hogy a további 32 rakéta telepítésére - tekintettel a gyártással kapcsolatos műszaki problémákra - csak 1987 második felében kerül sor. Hivatalosan azonban nem írtak alá semmilyen megállapodást, s a parlamentet sem tájékoztatták az eseményekről. Martens megerősítette, hogy Julo Polák karikatúrája a kormány márciusban dönt véglegesen a rakéták befogadásáról, azonban addig is folytatják Floren- nes-ban az előkészítő munkákat. Martens szavai alátámasztják: azok a konzultációk, amelyeket Belgium most folytat szövetségeseivel a rakétatelepítés időpontjáról, csupán leplezni akarják azt a tényt, hogy a kabinet már kimondta az igent, s azt a látszatot kívánják kelteni, hogy a kormány mindent megtesz a telepítés időpontjának kitolásáért. Egyedül az országok együttműködésével garantálható a béke és a biztonság Befejeződött az athéni leszerelési és béketalálkozó ÚJ SZÚ 1985. II. 2. (ČSTK) - Athénban befejeződött az a leszerelési és béketalálkozó, amelyet a görög kormány hívott össze, s 26 ország vezető politikusai és ismert közéleti személyiségei vettek rajta részt. A tanácskozás eredményeiről közös közleményt adtak ki. Andreasz Papandreu görög kormányfő a találkozón elmondta, célja az, hogy behatóbban tájékoztassa a világ közvéleményét a közelmúltban Delhiben elfogadott nyilatkozatról, amely a nukleáris fegyverkezés megállítására szólított fel. Mint ismeretes, az Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia állam- és kormányfőinek kézjegyével ellátott dokumentum felszólítja az atomhatalmakat, a világ nemzetei parlamentjeit és kormányait, hogy tegyenek meg mindent az atomháborús veszély elhárításáért. Raul Alfonsín argentin elnök kijelentette: egy nukleáris konfliktus esetén nemcsak a közvetlen szembenálló felek, hanem a világ minden országa is áldozattá válna. Julius Nyerere tanzániai elnök rámutatott: az embertől idegen az emberiség elpusztításának a gondolata. Emlékeztetett a fejlődő országokat sújtó éhínségre, nyomorra, járványokra. Hangsúlyozta, hogy a fegyverkezésre fordított összegeket e problémák CHILE Betiltották az MDP tevékenységét (ČSTK) - A chilei fasiszta rezsim betiltotta az ellenzéki Népi Demokratikus Mozgalom (MDP) elnevezésű koalíció tevékenységét, amelyet kommunisták, szocialisták és más baloldali erők alkotnak A Santiagóban nyilvánosságra hozott hivatalos jelentésben a Pi- nochet-rezsim az MDP-t „alkotmányellenesnek“ minősítette. Ez a baloldali koalíció áll a fasiszta diktatúra megdöntéséért és a demokratikus viszonyok helyreállításáért folyó küzdelem élén, és elutasítja a rezsim 1980-ból származó álalkotmányát, amelynek célja a megtorló módszereket alkalmazó diktátorrezsim „törvényesíté- se“ az országban. A most betiltott koalíció fontos szerepet játszott a tavaly számos esetben megtartott országos tiltakozó napok és általános sztrájkok megszervezésében. Tavaszra más ellenzéki erőkkel együttműködve újabb rezsimellenes megmozdulásokat szervezett. megoldására kellene felhasználni. Olof Palme svéd kormányfő azt emelte ki, hogy a háború lefolytatására szolgáló eszközök műszaki tökéletesítése nem garantálhatja a biztonságot és a békét. Ez egyedül az országok együttműködésével, a vitás kérdések békés rendezésére irányuló törekvéssel érhető el. Kedvező fogadtatásra talált Athénban Georgij Arbatov akadémikusnak, a szovjet küldöttség vezetőjének a felszólalása, aki emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió széleskörűen támogatja a béke megőrzését célzó törekvéseket. Gene Larocque nyugalmazott ellentengernagy, a washingtoni védelmi információs intézet igazgatója kijelentette: csak a világközvélemény hatalmas nyomása kényszerítheti arra a Fehér Házat, hogy korlátozza a lázas fegyverkezést. Pierre Trudeau, Kanada volt miniszterelnöke a nukleáris leszerelésért folytatott harcot „biológiai parancsnak“ nevezte. (Folytatás az 1. oldalról) VÁLASZ: A „védelmi“ kifejezés használata csak játék a szavakkal. Ez a koncepció lényegét tekintve támadó, pontosabban mondva agresszív. Célja, hogy megkísérelje a másik fél leszerelését, hogy megfossza őt az ellene indított nukleáris agresszió esetén a válaszcsapás lehetőségétől. Egyszerűen mondva, azt a feladatot tűzik ki, hogy biztosítsák a nukleáris csapás lehetőségét, s eközben bízzanak a büntetlenségben, a válasz elől rakétaelhárító „pajzzsal“ védekezzenek. Márpedig ez a katonai erőfölény megszerzését célzó irányvonal, mindazokkal a következményekkel, amelyek ebből a békére és a nemzetközi biztonságra nézve erednek. Úgy vélem, ebből világos, miért vagyunk oly határozottan e koncepció és e tervek ellen. Annak hangoztatása azonban, hogy egyelőre csak tudományos kutatásról van szó, félrevezető. Emlékezzünk csak, az atombomba is a Manhattan terv keretében megvalósított tudományos kutatás eredménye volt. Mindenki tudja, mit hozott ez Hirosima és Naga- szaki lakossága számára. És azóta az egész világ, s maguk az amerikaiak is a nukleáris fegyver árnyékában élnek. Nem engedhető meg, hogy a szörnyű veszély most a világűrből leselkedjen ránk. Szeretném, ha helyesen értelmezné szavaimat. Nem azért lépünk fel a lázas fegyverkezésnek a világűrre történő kiterjesztése ellen, mert nem vagyunk képesek válaszolni Washingtonnak ezekre a terveire. Ha kényszerítve leszünk rá, mindent megteszünk azért - ahogy ez már a múltban nemegyszer előfordult -, hogy megvédjük saját biztonságunkat, s ugyancsak szövetségeseink és barátaink biztonságát. Szembe kell nézni azonban az igazsággal: a világűr militarizálása meghiúsítaná a korlátlan időre kötött szovjet-amerikai szerződést a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról csakúgy, mint más, jelenleg is érvényben levő nemzetközi megállapodásokat. A világűr militarizálása nemcsak a nukleáris fegyverek korlátozása és csökkentése folyamatának tényleges végét jelentené, hanem az ellenőrizhetetlen lázas fegyverkezés katalizátorává válna minden irányban. A NATO-főtitkár kétkedik az USA ürfegyverkezési terveinek létjogosultságában Hasonlóan nyilatkozott a francia elnök tanácsadója is (ČSTK) - A NATO főtitkára Cambridge-ben kijelentette, hogy „még be kell bizonyítani“ az Egyesült Államok űrfegyverkezési terveinek a létjogosultságát. Úgy vélte, nagyon nehéz lesz „olyan stratégiai védelmi rendszer létrehozása, amely összhangban lenne a stratégiai egyensúly követelményeivel, senkinek sem biztosítana erőfölényt, ugyanakkor kellőképpen elrettentené a másik felet“. Nem túl gyakori jelenség, hogy az atlanti szövetség vezetője megengedi magának azt, hogy bírálja tényleges urát - az Egyesült Előkészületek a helsinki ünnepségekre (ČSTK) - Richard Tötterman, a finn külügyminisztérium államtitkára, különleges megbízatású nagykövet tegnap körútra indult, amelynek során meglátogatja a helsinki Záróokmányt aláírt országok fővárosait. Tötterman megbeszéléseket folytat azoknak az ünnepségeknek a megrendezéséről, amelyeket nyárra Helsinkibe terveznek az európai biztonsági és együttműködési konferencia Záróokmánya aláírásának 10. évfordulója alkalmából. A 10. évfordulón esedékes akciók előkészületei a Madridban született döntéssel összhangban folynak. Államok kormányzatát - még óvatos diplomatikus kifejezésekkel sem. Lord Carrington tüstént hozzáfűzte azonban, hogy természetesen egyetért a „kísérleti stádiumban levő“ Reagan-tervvel. A NATO főtitkára éveken át a külügyminiszteri, illetve a hadügymi- mszteri tárca vezetője volt a brit konzervatív kormányban, ezért jól tudja, hogy milyen veszélyek rejlenek a világűr militarizálására irányuló washingtoni törekvésekben. Franciaország üdvözli, hogy március 12-én Genfben szovjet -amerikai tárgyalások kezdődnek a kozmikus és nukleáris fegyverekről, jelentette ki tegnap a francia elnök külpolitikai tanácsadója. Hubert Vedrine egyúttal részletezte a francia vezetésnek a nukleáris stratégia kérdéseivel kapcsolatos álláspontját és elutasítóan nyilatkozott Washington űrfegyverkezési terveiről. Mitterrand elnök tanácsadója hangsúlyozta, hogy fegyverrendszerek elhelyezése a világűrben tulajdonképpen a „szuperfegyverkezés“ újabb fordulóját indítaná el. Attól tartunk - hangsúlyozta -, hogy az ilyen irányú ellenőrizhetetlen akciók nem „kozmikus védőpajzs“ létrehozását eredményeznék, hanem újabb feszültségekkel terhelnék a nemzetközi helyzetet, fokoznák a bizalmatlanságot és a fegyverkezési hajsza újabb fordulójához vezetnének. KÉRDÉS: Az utóbbi időben több amerikai hivatalos képviselő jelentette ki, hogy az új tárgyalás nehéz lesz és nem vezet majd gyors megállapodáshoz. Egyetért ezzel az állásponttal? Mi lehet az ön véleménye szerint az eredményes tárgyalások legfőbb akadálya? VÁLASZ: Igen, ismerjük ezeket a nyilatkozatokat, amelyek az USA-ban hangzanak el, egyebek között olyan személyek szájából, akik részt vesznek a tárgyalások előkészítésében. A tárgyalások még -meg se kezdődtek, de már áthatolhatatlan nehézségekről beszélnek, a közvéleményt már előre felkészítik a több éves meddő vitákra, s olyan felhívások hangzanak el, hogy nem szabad Genf „hipnózisában“ élni, hanem hogy gyorsított ütemben tovább kell növelni a nukleáris fegyverek számát és meg kell valósítani az űrprogramokat. Ha egyáltalán valamilyen megállapodás lehetőségéről beszélnek, akkor csak a nukleáris fegyverek egyes, természetesen az USA számára előnyös kérdésekről lehet szó, míg a világűr problémáját állítólag el kell halasztani, ahogy mondják, „sohanapjára“. Nem szeretném azonban azt a benyomást kelteni, hogy mi a Szovjetunióban a közelgő tárgyalásokat könnyűnek tartjuk. Realista módon tekintünk a dologra és látjuk a nehézségeket. S ezek nem csekélyek, de nem is leküzd- hetetlenek. Arra van szükség, hogy mindkét fél jóakaratot tanúsítson, s kész legyen az ésszerű kompromisszumokra, s hogy szigorúan tiszteletben tartsa az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. Természetesen megengedhe- tetlenek az olyan lépések, amelyek a konstruktív tárgyalásokat akadályoznák, amelyek ellentétben állnának az űrfegyverkezés elhárításának és a Földön folyó fegyverkezés megállításának feladatával. Más irányra kell összpontosítani - arra, hogyan lehetne a tárgyalások számára kedvező légkört kialakítani. Ehhez megvannak a reális lehetőségek. Vajon nem segítene-e a közösen kitűzött cél - valamennyi nukleáris fegyver felszámolása - elérésében, hogy ha az USA a Szovjetunió példáját követve lemondana a nukleáris fegyver elsőkénti alkalmazásáról? A nukleáris arzenálok befagyasztása és valamennyi atomfegyver-kísérlet teljes betiltása megbízhatóan fékezné a lázas nukleáris fegyverkezést, s ezáltal segítené a tárgyalásokat. KÉRDÉS: Milyen hatással van a szovjet-amerikai kapcsolatok jelenlegi állása az egész nemzetközi helyzetre? Hogyan változtathatják meg ezt a helyzetet a közelgő tárgyalások? VÁLASZ: A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai, sajnos, nem alakulnak a legjobban. Ez, természetesen, szükségszerűen megnyilvánul az egész nemzetközi helyzeten, amely továbbra is bonyolult és feszült. Igen, a Szovjetunió és az USA megállapodott abban, hogy az általános biztonságot érintő legfőbb kérdésekről tárgyalni fog. Ez a lépés, érthetően, az egész világon egyetértéssel találkozott és reményeket keltett. Nem hunyhatunk szemet azonban afölött, hogy a jelenlegi nemzetközi feszültséget kiváltó okok nem hárultak el. Talán megszüntette az Egyesült Államok a katonai erőfölény megszerzésére irányuló programjainak legalább az egyikét? Nem, nem szüntette meg. Ellenkezőleg, a lázas fegyverkezés teljes iramban folyik, hogy elérje ezt a célt. Vagy talán megszüntették az új amerikai nukleáris rakéták elhelyezését Nyugat-Európában? Szintén nem. Az USA nem mond le a más államokkal szembeni diktátumáról sem. A jelenlegi nemzetközi helyzet részét képezi a Nicaragua elleni hadüzenet nélküli háború, Izrael közel-keleti agressziójának támogatása, a dél-afrikai fajüldöző terror segítése, tehát olyan politikai jelenségek is, amelyeket az emberek többsége valamenyi kontinensen elutasít. A népek nem fogadják el ezt a politikát, elítélik és határozottan követelik, hogy hagyjanak fel vele. Befejezésül hangsúlyoznám: az emberiség történetének sorsdöntő pillanatát éli. Az emberi civilizáció jövője attól függ, megoldódnak-e azok a fontos problémák, amelyekkel jelenleg a világ szembetalálja magát - mindenekelőtt a nukleáris fenyegetés elhárításáról, a világűr militarizálásának megakadályozásáról és kizárólag békés célokra történő kihasználásáról, az átfogó gazdasági és ökológiai problémák megoldására a népek által tett erőfeszítések egyesítéséről van szó. Mellesleg úgy vélem, hogy épp ez tartalmazza a választ az ön kérdésének második részére. A nukleáris és az űrfegyverekről szóló új szovjet-amerikai tárgyalások pozitív eredménye kedvező hatással lenne a nemzetközi helyzetre, jelentős lépés lenne a korunk alapvető kérdéseinek megoldásához vezető úton. A Szovjetunió ebben az irányban fog tevékenykedni, Genfben komoly és konkrét eredményekre fog törekedni. Ám itt nemcsak a szovjet féltől függ minden. Az emberek nemcsak korunk drámaiságának vannak tudatában, hanem mind világosabban fogják fel, hol húzódik a politika két fő iránya - a béke politikája és a háborús előkészületek irányvonala - közötti határ. A nemzetek és a kormányok következetesen síkra szállnak a nemzetközi helyzet javításáért, a lázas fegyverkezés megszüntetéséért, a békés világűrért, a nukleáris fegyvereknek a Föld színéről való eltüntetéséért. Ezt nemrég helyesen és határozottan fejezték ki delhi nyilatkozatukban India, Mexikó, Svédország, Tanzánia, Argentína és Görögország állam- és kormányfői. Erre kötelezi országainkat a jelenlegi és az eljövő nemzedékek iránti nagy felelősségük. Reagan és Weinberger a katonai költségvetés növelése mellett agitál (ČSTK) - Az amerikai elnök intenzíven munkálkodik a törvény- hozás tagjainak a „megdolgozásán“, hogy támogassák a katonai kiadások további növelését célzó követeléseit. Ronald Reagan a képviselőház hadügyi bizottságának tagjaival megtartott találkozóján azt állította, hogy az MX típusú interkontinentális rakéták gyártására szánt kiadások korlátozása és a „csillagháborús“ tervek veszélyeztetése jelentősen gyengítené az Egyesült Államok tárgyalási pozícióit Genfben. Az elnök még azt megelőzően próbálja a hadikiadások növelésének szükségességéről meggyőzni a Kongresszust, hogy a törvényhozás megkezdi az új katonai költségvetés vitáját. Az amerikai hadügyminiszter ugyanarról beszélt a szenátus külügyi bizottságában, mint Reagan a hadügyi bizottság tagjai előtt. Azt állította, hogy a leszerelést úgymond csakis a katonai potenciál további bővítésével lehet elérni. Számos kongresszusi képviselő nyíltan helytelenítette, hogy az amerikai kormányzat az erő pozíciójából akar tárgyalni a Szovjetunióval. Ronald Dellums képviselő bírálta a kormányt amiatt, hogy a genfi tárgyalások sikerét az MX-programhoz szükséges pénzkeret jóváhagyásának feltételéhez köti. Larry Pressler szenátor a „stratégiai védelmi kezdeményezés“ Reagan-féle koncepcióját az egész emberiséget fenyegető veszélynek minősítette.
