Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-29 / 24. szám, kedd

Az állami terv céljaival összhangban fejlődött az SZSZK gazdasága ÚJ SZÚ 1985. I. 29. (Folytatás az 1. oldalról) TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS Az SZSZK kutatási és fejlesz­tési bázisában a tervvel össz­hangban 29 műszaki fejlesztési állami tervfeladatot hajtottunk vég­re. Többek között a következő fel­adatokat oldották meg: tüzelő- anyag- és energiafogyasztás csökkentése a közlekedésben, új lakástextiliák kifejlesztése stb. Az első osztályba sorolt termékek részaránya 37,2 százalékot ért el az értékelt produkcióból. Az év során egyebek között megkezdtük a CM 74 05-ös video- terminál gyártását az oravai Tes­lában, a Breznói Hídgyárban a gyorsan összeszerelhető MB- 1030-as daru gyártását, a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű­ben az új típusú panelradiátorok gyártását .és sorolhatnánk tovább az új termékeket. Az állami műszaki fejlesztési terv 301 kutatási eredményét be­vezették a gyakorlatba, melyek alapján megkezdték az M 50/40- es mikroszámitógép-rendszer gyártását, az optoelektronikus ref­lexletapogató és egyéb termékek gyártását. Tovább fejlődött a feltalálók és újítók mozgalma. A dolgozók 8,6 százalékkal több újítási javaslatot és 5,2 százalékkal több találmányt nyújtottak be, mint az előző évben. Az újítási javaslatok és a találmá­nyok kihasználása hozzájárult a népgazdaság intenzív fejleszté­séhez. A tudományos-műszaki fejlesz­tés üteme és gyakorlati érvényesí­tése még nem felel meg teljes mértékben az intenzív fejlesztés igényes elvárásainak. A tudo- mány-kutatás-termelés-felhasz- nálás ciklus meggyorsítása to­vábbra is meghatározó feladat marad az újratermelési folya­matban. BERUHÁZÁS Tavaly 48,8 milliárd korona ér­tékű beruházási munkákat és szállításokat hajtottunk végre (a Z- akció és a magánerős lakásépítés nélkül), ebből az építőmunkák ér­téke 29 milliárd korona volt, a le­szállított gépek és berendezések értéke pedig 19,8 milliárd korona. A beruházási tervet 106,5 száza­lékra teljesítettük. A beruházási munkák és szállí- _ tások éves tervét a kötelező épít­kezéseken 113 százalékra teljesí­tettük. A kötelező feladatok kere­tében 26 építkezést fejeztek be. Egyebek között a következő léte­sítményeket helyezték üzembe: a Jaslovské Bohunice-i V 2-es atomerőmű első blokkját, a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű 3-as szá­mú kokszolóját, kibővítették a mi- chalovcei Vihorlat üzemet, Brati­slavában átadták az autópálya­vasúti hidat. A befejezett építkezések költ­ségvetési ráfordításai meghalad­ták a megkezdett építkezések költségvetési ráfordításainak összegét, ez azonban lényegesen nem csapódott le a befejezetlen beruházások számának csökke­nésében, sem pedig az újonnan nyert állóeszközökben. IPAR A központilag irányított ipari vállalatok a termelési és szállítási feladataikat teljesítették és az álla­mi tervnek megfelelően növeke­dett a hatékonyság is. 1983-hoz képest bruttó termelésük 5,9 szá­zalékkal növekedett. A termelés­ben a legnagyobb növekményt ér­ték el az elektrotechnikai iparban, az általános és a nehézgépipar­ban, valamint az egészségügyi technika gyártásában. A fafeldol­gozó iparban nem érték el a terve­zett fejlődési szintet. Túlteljesítették a saját termelési érték tervét, ez 1983-hoz képest 8,1 százalékkal növekedett. A sa­ját termelési értékből kiszámított munkatermelékenység 6,6 száza­lékkal növekedett, a célfeladattal megnövelt tervet e téren 1,8 szá­zalékkal teljesítették túl. A bruttó termelésből kiszámított munkater­melékenység 1983-hoz viszonyít­va 4,4 százalékkal növekedett. A központilag tervezett iparból eladásra szállított termékek meny- nyisége 1983-hoz képest 5,4 szá­zalékkal növekedett, ebből a vég­ső felhasználásra szánt terméke­ké 5,7 százalékkal; a belkereske­delembe irányult szállítások terén 4.2 százalékos volt a növekedés, a szocialista országokba irányuló export 6,2 százalékkal, a nem szocialista országokba irányuló export 9,9 százalékkal növeke­dett, s beruházásokra 4 százalék­kal többet szállítottunk, mint az előző évben. Az ipar egyes ágazataiban a következő eredmények szü­lettek: A széniparban 5,8 millió tonna szenet és lignitet jövesztettek, az állami jövesztési tervet 100,3 szá­zalékra teljesítették. összesen 20,4 milliárd kWó villamos energiát termeltek, eb­ből a szlovák energetikai vállala­tok erőműveiben 17,5 milliárd kilo­wattórát. Az energetikai rendszer­ben meghatározó szerepet töltött be a Jaslovské Bohunice-i atom­erőmű, amely a Szlovákiában ter­melt villamos energia 35,5 száza­lékát adta. A népgazdaság és a la­kosság villamos energiával való ellátása az egész évben folyama­tos volt, noha a fogyasztás meg­haladta a tervezettet. A kohászatban - beleértve az ércjövesztést is - a termelés 3,8 százalékkal növekedett. Gyorsab­ban növekedett a nemesacélokból való hengerelt anyag gyártása. A népgazdaság fémszükségletét teljes mértékben kielégítették. A gépiparban és az elektro­technikai iparban 12 százalékos volt a termelés növekedése. A szerkezeti változások keretében gyorsabban fejlődtek a progresz- szív termelési szakágazatok, me­lyek jobban hasznosítják az anya­got és magasabb műszaki-gazda- sági paraméterekkel dolgoznak. Az elektrotechnikai iparban 22,4 százalékkal növekedett a ter­melés, amit azzal értek el, hogy az elektrotechnikai alkatrészbázis­ban a termelés 55,8 százalékkal növekedett, az adatfeldolgozó gé­pek gyártásában ez a növekedés 47.2 százalékos volt stb. Az általános gépipari vállala­tok termelése 9,4 százalékkal nö­vekedett, vagyis 2,3 ponttal na­gyobb mértékben az állami terv­ben kitűzöttnél. Főleg a tehergép­kocsik gyártása, a hengerművi be­rendezések gyártása, a vegyipari gépek és berendezések, a textil­gépek, a mezőgazdasági, a föld­megmunkáló-, építő és útépítő gé­pek, valamint a fémmegmunkáló gépek gyártása növekedett. A köz­szükségleti cikkek közül növeke­dett a hűtők és mélyhűtők, a zo­máncozott kádak és a személy- gépkocsi-pótalkatrészek gyártása. Fejlődött a robotok és manipuláto­rok gyártása, ezekből 229 darab készült el, 80 darabbal több, mint 1983-ban. A nehézgépgyártásban a ter­melés 9 százalékkal növekedett, miközben az állami tervben elő­irányzott növekményt nem érte el az ágazat. A vegyiparban az összterme­lés 4,7 százalékkal növekedett, miközben az állami terv 1,7 száza­lékos növekedést irányzott elő. A fejlődés a könnyűvegyipari ter­mékek megnövekedett gyártásá­nak, továbbá a műtrágyák, a mű­szálak, a gépkocsiabroncsok és a padlóburkoló anyagok megnö­vekedett gyártásának köszönhető. A gyógyszeriparban 9,3 százalék­kal növekedett a termelés. A fafeldolgozó iparban 5,1 százalékos volt a termelés növe­kedése (az állami terv 6,7 száza­lékos növekedést határozott meg). A fafeldolgozásban a termelés 4 százalékkal, a cellulóz- és papír­gyártásban 6,7 százalékkal növe­kedett. A lemaradást a termelő berendezések gyakori meghibá­sodása, illetve az okozta, hogy néhány új létesítményben nem ér­ték el a tervezett paramétereket, és a bútoriparban az áruválasz­tékkal kapcsolatban voltak problé­mák. Az eladási tervet az ágazat teljesítette. A könnyűiparban 2,1 száza­lékkal növekedett a termelés, ez 0,6 ponttal több az állami tervben kitűzöttnél. Az üveggyártásban a termelés volumene 5,9 száza­lékkal, a nyomdaiparban 4,8 szá­zalékkal, a konfekcióiparban 2,8, a bőrfeldolgozó és cipőiparban 2,4 százalékkal, a textiliparban pedig 0,5 százalékkal növekedett, a könnyűiparban ugyancsak telje­sítették az eladási tervet. Az építőanyag-gyártásban a termelés 0,9 százalékkal nőtt, a terv 0,6 százalékos növekmény­nyel számolt. A kereslettel össz­hangban növelték a cement és a mész gyártását, továbbá a csempegyártást, valamint az égetett és azbeszt-cement burko­lólapok gyártását. ÉPÍTŐIPAR A kivitelező építőipari szerve­zetek az alapvető építési termelé­si feladatokat 99,8 százalékra tel­jesítették és 1,2 százalékkal több munkát végeztek el, mint 1983- ban. Nem teljesítették a tervet a helyi építőipari vállalatok és né­hány, szövetségi szinten irányított vállalat is lemaradt a feladatok végrehajtásában. Néhány építke­zésen azonban nem biztosították a tételes feladatok végrehajtását az építési ütemtervvel összhang­ban. Továbbra is gondot okozott az építkezések befejezése folya­matosságának biztosítása. Az építőiipari vállalatok a saját termelési érték tervét 0,6 száza­lékkal teljesítették túl, és ezek vo­lumene 2,6 százalékkal volt na­gyobb, mint 1983-ban. A saját ter­melési értékből kiszámított mun­katermelékenység 1983-hoz ké­pest 2,9 százalékkal nőtt; az alap­vető építőipari termelésből kiszá­mított munkatermelékenység nö­vekedése 1,5 százalékos volt, mi­közben a termelés növekményét teljes mértékben a munkatermelé­kenység növekedésével biztosí­tották. MEZŐGAZDASÁGI­ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM A tervezett bruttó mezőgazda­sági termelést 6,5 százalékkal teljesítették túl, az előző évhez képest 4,4 százalékos volt a növe­kedés. A gabonatermelési tervet 110,1 százalékra teljesítették, eb­ből a búzatermesztési terv teljesí­tése 120 százalékos volt. Gabo­nafélékből - beleszámítva a kuko­ricát is - 4,2 millió tonna termett, ami az eddigi legnagyobb termés, és ez kiegyenlítette a 7. ötéves tervidőszak előző éveiben e téren keletkezett lemaradást. Túlteljesí­tették a tervet a tömegtakarmá­nyok termesztésében is, ugyanak­kor nem teljesítették a feladatokat az olajnövények, a burgonya, a cukorrépa és a zöldség termesz­tésében. Az állami alapokba irányuló fel- vásárlási tervet gabonafélékből 100,3 százalékra, ebből kukoricá­ból 98,2 százalékra teljesítették, a piaci burgonya felvásárlási ter­vének teljesítése 104,2 százalé­kos, a cukorrépáé 97,6 százalé­kos, az olajnövényeké pedig 87,4 százalékos volt. A gazdasági állatok termelőké­pességének és állományának megfelelően az állati termékek fel- vásárlási tervét túlteljesítették. Vá­góállatokból 106,2 százalékos volt a felvásárlási terv teljesítése, vá­góbaromfiból 102 százalékos, tej­ből 104,6 százalékos és tojásból 105,6 százalékos. Az állati termé­kek felvásárlása az előző évhez képest is növekedett. Az élelmiszertermelésben az előző évhez képest 2,5 százalé­kos volt a növekedés, vagyis 1,1 ponttal nagyobb mértékű a terve­zettnél. A tőkehús termelés 6,1 százalékkal növekedett, a pasztö- rizált tej termelése 7,1, a vajé 4,3, a sajtoké pedig 4,4 százalékkal. A sör és az alkoholmentes üdítő italok gyártása csökkent. ERDŐ-ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Az SZSZK erdőgazdasági vál­lalatai 5,9 millió köbméter fa­anyagot termeltek ki, ebből 44,7 százalék volt a tűlevelű faanyag. 1983-hoz képest 3,2 százalékos volt a kitermelés növekedése. A feldolgozó ágazatok nyers­anyaggal kapcsolatos elvárásait teljesítették. Az erdősített terület 20,6 ezer hektár volt, e téren 0,9 százalékkal teljesítették túl a tervet. A vízvezeték-hálózatba 428 millió köbméter ivóvizet juttattak, ebből 241 millió köbméter szolgál­ta a lakosságot. Az ívóvízszállítá­sok az előző évhez képest 12 millió köbméterre növekedtek. Nö­vekedett azoknak a lakosoknak az aránya, akik a közületi vízvezeték­hálózatból kapják az ivóvizet - ma ez 69 százalék - és a csatornahá­lózatra rákapcsolt házakban lakók részaránya 44,9 százalék. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A teherszállítás biztosította a népgazdaság szükségleteinek kielégítését, miközben csökken­tette a szállítás- és energiaigé­nyességet. összesen 251 millió tonna árut szállított, 1,5 százalék­kal kevesebbet, mint 1983-ban A teherszállítás keretében gyor­sabban fejlődött a vasúti és folya­mi szállítás. A személyszállító eszközöket 918 millióan vették igénybe, 27 millióval többen, mint 1980-ban. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat több mint kétharmad rész­szel járult hozzá a személyszállí­táshoz. A távközlésben folytatódott a távközlési hálózat korszerűsíté­se és a távközlési létesítmények automatizálása, folytatódott a pos­tai szolgáltatások gépesítése és bővítése. 1984 végén a telefonál­lomások száma 976 ezer volt, vagyis 100 lakosra 19 telefonállo­más jutott. ' PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS A pénzügyi források képzésé­ben és a termelési folyamat gaz­daságosabbá tételében az SZSZK központilag irányított állami gaz­dasági szervezetei egészében vé­ve teljesítették az állami terv fel­adatait. A tervezettnél nagyobb mértékben növekedett a saját ter­melési érték és a nyereség is. Magasabb volt az újratermelési folyamat intenzifikálásának szín­vonala is, s ez megnyilvánult a ter­vezett végső hatékonyság tútelje- sitésében is. Az SZSZK kormá­nyának szervei által irányított álla­mi gazdasági szervezetek biztosí­tották azokat a fő feladatokat, me­lyek a CSKP KB 10. üléséből és az azt követő SZLKP KB üléséből következtek. A termelési folyamat gazdaságosabbá tételében elért egészében véve kedvező ered­mények mellett nem teljesítették a tervezett feladatokat a pénzügyi költségek csökkentésében, és ki­használatlan tartalékok vannak még a készletek hatékony fel- használásában is. ÉLETSZÍNVONAL Az erőforrások képzésében született eredmények lehetővé tették az elért életszínvonal meg­őrzését és minőségi fejlesztését, valamint a lakosság szociális biz­tonságának szilárdítását. Az SZSZK népgazdaságának szocialista szektorában (az efsz- ek nélkül) nyilvántartott dolgozók száma 1983-hoz képest 1,4 szá­zalékkal növekedett és 2 036 000 volt. A legnagyobb mértékben az iparban, a kereskedelemben és a közétkeztetésben növekedett a termelőágazatokban dolgozók száma, a nem termelő ágazatok közül pedig az egészségügyben és az iskolaügyben. A lakosság pénzbevételei Szlovákiában az előző évhez ké­pest 3,4 százalékkal növekedtek. Az SZSZK szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) dolgozók havi átlagbére 2790 korona volt, az előző évhez képest 45 koronával nagyobb. Az előző évhez képest 3,4 szá­zalékkal növekedtek a pénzkia­dások; ugyanilyen mértékben nö­vekedtek a kiskereskedelmi vá­sárlásokra és a közétkeztetésre fordított kiadások is, s hasonlóan növekedtek a szolgáltatásokért való kiadások. A takarékbetét-ál­lomány és a készpénzállomány növekménye 5,3 milliárd korona volt. A kiskereskedelmi forgalom folyó árakban számolva az előző évhez képest 3,5 százalékkal nö­vekedett. Az állami tervhez viszo­nyítva növekedése gyorsabb volt. A kiskereskedelmi árak 0,9 száza­lékkal növekedtek. A kiskereske­delmi forgalom keretében gyor­sabb volt az élelmiszerekből, mint az ipari árucikkek eladásából szár­mazó forgalom növekedése. A bel­kereskedelem ellátása egészében véve folyamatos volt, ez egyrészt annak köszönhető, hogy főleg az élelmiszeripar növelte szállításait, továbbá növelte szállításait az álta­lános gépipar és az elektrotechni­kai ipar is. A helyi ipari és szolgáltató vállalatok, valamint az ipari szö­vetkezetek teljesítették az alapve­tő mutatókból kővetkező feladato­kat. A lakosságtól származó bevé­telek a fizetett szolgáltatások terén 2,9 százalékkal növekedtek, mi­közben főleg a kertészeti szolgál­tatások, a villamos fogyasztási cikkek, a rádiók, a televíziók javí­tása terén növekedtek a bevéte­lek. Stagnáltak a járművek javítá­sából származó bevételek és 1983-hoz képest csökkentek az építőipari tevékenységből és a megrendelésre végzett terme­lésből származó bevételek. A fizetett szolgáltatások terén továbbra is fogyatékosságok van­nak néhány lakossági igény kielé­gítésében, mégpedig a minősé­get, a mennyiséget és a végrehaj­tási időt illetően egyaránt. A lakásépítésben 99 százalék­ra teljesítették a tervet, miközben az összes formában 34,4 ezer lakást fejeztek be, ebből 22,6 ezer volt a kivitelezői formában épült lakások száma (e téren a tervezett feladatokat mérsékelten túlteljesí­tették). Tavaly 33,9 ezer lakás épí­tését kezdték meg. A társadalmi fogyasztási ala­pokból a lakosság a munkából származó bevételeken kivül 52 milliárd koronához jutott, ami 6,4 százalékkal több az előző évnél. Egy lakosra átlagosan 10 148 ko­rona jutott, ez 552 koronával több, mint 1983-ban volt. Az 1984/85-ös tanévben 249,8 ezer gyermekről gondoskodnak az óvodákban. Munkásszakmára összesen 141,9 ezer tanuló ké­szül A gimnáziumokban, a szak- középiskolákban és a szakisko­lákban - nappali tagozaton - 126,1 ezer tanuló tanul. A főis­kolákon 51 ezer csehszlovák ál­lampolgárságú diák tanul. A kulturális létesítmények há­lózata fejlődésének köszönhetően a lakósságnak nagyobbak a lehe­tőségei arra, hogy szabad idejét kulturáltabban töltse el. összesen 3013 könyvet adtak ki, 26,3 millió példányban. A Csehszlovák Rádió Szlovákiába/i 17,8 ezer órát su­gárzott, a Csehszlovák Televízió pedig 6,9 ezer órát, ebből 89,3 százalékot színesben. Az egészségügyi létesítmé­nyek ágykapacitása az előző év­hez képest növekedett, a férőhe­lyek száma jelenleg 57 ezer, ebből a kórházi férőhelyeké 38,1 ezer. A bölcsődékben és az óvodák böl­csődei részlegeiben 49,1 ezer a férőhelyek száma. Szociális biztosításra (nyug­díjbiztosítás és táppénz) 24,4 milli­árd koronát fordítottunk, ebből nyugdijakra 14,3 milliárd koronát adtunk. 1983-hoz képest a nyug­dijakra kifizetett összeg 4,4 száza­lékkal, a táppénzre kifizetett összeg pedig 3,1 százalékkal nőtt. A gyermekes családoknak kifize­tett pénzjuttatások 8,2 milliárd ko­ronát tettek ki, ebből a családi pótlékok összege 5,6 milliárd ko­rona. összesen 4,2 milliárd korona költségvetési ráfordítással 50 fon­tos környezetvédelmi beruházás épül. A Szlovák Szocialista Köztársa­ság lakosainak száma az év vé­gén 5 145 000 volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom