Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-29 / 24. szám, kedd

A pedagógusok fizetésének rendezéséről

A CSKP KB Elnöksége 1976- ban dokumentumot fogadott el a csehszlovák nevelési-oktatási rendszer továbbfejlesztéséről. A központi bizottság elnöksége tavaly a dokumentumban rögzített célkitűzések megvalósítását értékelve megállapította, hogy a feladatok eredményes valóra váltásában döntő szerepük van a pedagógusoknak, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a fiatal nemzedék politikai öntudatának és szakmai felkészültségének formálásához. Pótolhatatlan szerepük van a nevelésben és az oktatásban, ennek révén közvetlenül bekapcsolódnak szocialista társadalmunk fejlesztésébe.

A pedagógusok és a többi oktatási dolgozó növekvő feladatainak megfelelően meg kellett oldani anyagi érdekeltségük kérdését is. Ezért a CSSZSZK kormányának a lakosság pénzbevétele növelésére vonatkozó intézkedései keretében az országos pénzforrásokból kellő*összeget irányoztak elő az oktatásügy területén felmerülő legégetőbb problémák megoldására.

Az elemzések tanúsága szerint mindenekelőtt az alapiskolákban működő pedagógusok javadalmazását kellett megoldani, abból a társadalmi szükségletből kiindulva, hogy ezekben az iskolákban tovább kell javítani az oktató-nevelő munkát. Az alapiskolában a pedagógusok rendkívül igényes munkát végeznek, az ő feladatuk, hogy a különböző társadalmi és kulturális környezetből iskolába kerülő gyerekek felkészültségének szintjét kiegyenlítsék. A tízéves tankötelezettség bevezetése után az alapiskolákban kell megteremteni a tanulók középiskolai továbbtanulásának a feltételeit. A középiskolai tanulók tudásszintje, főleg a középfokú szakmunkásképző intézetek diákjaié, nagymértékben függ az alapiskolai pedagógusok munkájától. Az alapiskolák alsó és felső tagozatán oktató pedagógusokkal szemben ezért rendkívüli igényeket támasztunk.'Ezeket az igényeket tükrözi szakmai és pedagógiai felkészítésük a főiskolákon. Ennek a felkészülésnek a tartalma és igényessége ugyanolyan, mint a középiskolai tanárok esetében. Ugyancsak nagyobb követelményeket támasztunk a napközi otthonokban, az iskolai klubokban és a gyermekotthonokban működő nevelőkkel szemben is. Figyelembe véve a felsorolt tényeket, a főiskolai végzettségű alapiskolai pedagógusoknak és nevelőknek az alapfizetését a középiskolai tanárok fizetésének a szintjére emeljük; az emelés átlagosan 250 korona. Ez a módosítás Szlovákiában több mint 30 ezer pedagógust és nevelőt érint. Ami a fizetésrendezést illeti: azzal számolunk, hogy a pedagógiai főiskolát végzett hallgatók - akik közismereti tárgyakra szereztek képesítést - nagyobb érdeklődést tanúsítanak majd az alapiskolában való tanítás iránt. Ugyancsak rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a fizetésmódosítás után várhatóan több férfi érdeklődik majd a pedagógushivatás iránt.

Egy másik fontos kérdést is megoldunk: a hét évnél rövidebb pedagógiai vagy szakmai gyakorlattal rendelkező fiatal pedagógusok alacsony keresetének a problematikáját: Fizetésük ugyanis

nagymértékben elmarad a népgazdaság más ágazataiban, hasonló beosztásban dolgozó fiatalok keresete mögött. Ez közvetlenül kihat a fiatal pedagógusok és nevelők állandósítására. Figyelembe véve ezeket a tényeket, a hét évnél rövidebb gyakorlattal rendelkező pedagógusok alapfizetését - a kezdő fizetéseket kivéve - a következőképpen módosítjuk: A főiskolát és középiskolát végzett II. bérosztályba tartozó pedagógusok fizetése havi 100 koronával emelkedik. Az eddigi MII. és IV. bérosztályt összevonják és az így keletkezett új bérosztályban az alapfizetés az eddigi IV. bérosztály szintjére emelkedik, vagyis havonta 100, illetve 150 koronával lesz magasabb. Ezáltal az eddigi III. bérosztályba tartozó valamennyi pedagógus alapfizetése emelkedik, tekintet nélkül végzettségükre.

Annak érdekében, hogy a főiskolai végzettségű pedagógusok egyes kategóriáiban az alapfizetések kiegyensúlyozottak legyenek, havi 100 koronával emelkedik a főiskolát végzett óvónők alapfizetése. Az új fizetési rendszer a hivatásos pionírvezetőkre is vonatkozik. Ezáltal lehetővé válik, hogy emelkedjék fizetésük, főleg azoké, akiknek megvan a megfelelő szakképzettségük. Ami az egészségügyi tárcában jóváhagyott bérintézkedéseket illeti: emelkedik az oktatásügy hatáskörébe tartozó közös gyermekintézményekben (óvoda-bölcsőde) dolgozó egészségügyi nővérek fizetése, havonta átlag 150 koronával. Ugyancsak átlagosan 100 koronával emelkedik a gyermekotthonokban, az óvodás- és iskoláskorú gyermekek bentlakásos intézeteiben dolgozó egészségügyi nővérek, a gyógypedagógiai iskolák és nevelőintézetek középiskolai végzettségű egészségügyi dolgozóinak havi fizetése, feltéve, hogy már legalább tíz évet ledolgoztak.

Annak érdekében, hogy arányos legyen az alap- és középiskolák pedagógusainak illetve a főiskolai oktatóknak a fizetése, módosítják a felsőoktatási intézmények lektorainak, tanársegédeinek és adjunktusainak az alapfizetését is. Ez az intézkedés elsősorban azt a célt követi, hogy ezek a dolgozók az intézmények állandó munkatársaivá váljanak, másrészt kedvezőbb feltételeket teremtsünk ahhoz, hogy a gyakorlatból fiatal szakemberek kerülhessenek oktatónak a felsőoktatási intézményekbe.

Az említett bérintézkedések 1985. január 1-től léptek érvénybe. Feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a pedagógusok fizetése tükrözze személyes részvételüket a fiatal nemzedék nevelésében és oktatásában. Elvárjuk, hogy a bér- módosításOk még elkötelezettebb munkára ösztönzik a pedagógusokat.

KISS JÓZSEF, az SZSZK oktatási miniszterének helyettese

Feladatgyűjtemény alapiskolásoknak

Tanévkezdésre az utóbbi négy évben rendszeresen megjelentek az alapiskolák matematika-tankönyvei, gyakorlókönyvei. Az alapiskola tartalmi átépítése folyamán feladatgyűjtemény a középiskolai felvételire való felkészítéshez nem jelent meg. Az 1961-től használt Algebrai példatár és Sík- mértani példatár ugyan nagyon hasznos és jó volt, de némely iskolában talán hírmondónak sem maradt belőle.

Az idei tanévben tanár, szülő és tanulni vágyó diák örömére megjelent 99 850 példányban, egyelőre ugyan csak szlovák nyelven, a Bálint-Bobok-Križalkovičová -Ĺukátšová szerzői munkacsoport Ma tematika fel a da tok gyűjteménye a középiskolai felvételire (Zbierka

úloh z matematiky na prijímacie skúšky na stredné školy, Bratislava 1984, SPN). A szerzői közösség vezetője dr. Bálint Lajos, kandidátus, a Pedagógiai Kutatóintézet matematika és természettudományi csoportjának vezetője.

A kiadvány az első részben az alapiskolai tananyag tizenegy legfontosabb fejezetét tárgyalja oly módon, hogy minden fejezet elején az alapvető tudnivalókat összegezi, majd mintamegoldásokat közöl (általában 10-12 példát). A fejezetek a következők: 1. Számolás racionális számokkal; 2. Százalékszámítás; 3. Egyenes és fordított arányosság, függvények;

4. Egyenletek és szöveges feladatok megoldása; 5. Egyenlőtlenségek és szöveges feladatok megolTéli táj

(Krascsenics Géza felvétele)

dása; 6. Kifejezések átalakítása;

7. Háromszögek; 6. Négyszögek;

9. Sokszögek; 10. Körvonal és a kör; 11. Térmértan; testek felszíne és térfogata.

A legrészletesebben tárgyalt fejezet a százalékszámítás, amelyben két-háromféle módon is megmutatják a megoldásokat (az 1 százalék kiszámítása segítségével, képlettel és tizedes szám alkalmazásával), továbbá az egyenletek (egyenlőtlenségek) és szöveges feladatok megoldása, valamint a négyszögek.

A feladatgyűjtemény II. része az

I. rész megfelelő fejezeteihez tartalmaz megoldatlan feladatokat. A szokásoktól eltérően viszont a szerzők nem közölték az ebben a részben szereplő feladatok végeredményeit. A könyv előszavának utalása szerint lehetséges, hogy all. rész megoldatlan feladatai közül néhány a középiskolai felvételi feladatok között is szerepel majd. Ez indokolja, hogy a

II. részhez nem közöltek végeredmény összefoglalót.

A kiadványra jellemző, hogy a megoldások módja megfelel az alapiskolai követelményeknek és az életkori sajátosságoknak. A megoldott feladatok a közepesen nehéz és nehéz feladatok közül valók, s a minél hatékonyabb ismétlést szolgálják.

E feladatgyűjtemény bizonyára már minden alapiskolában megvan, s tanár és főleg a felvételire készülő tanuló rendelkezésére áll. Ha nem, akkor könyvesboltjainkban megvásárolható. Ára 9 korona KALÁCSKA JÓZSEF

ÚU FILMEK

Vízipók-Csodapók

(magyar)

Dr. Kertész György író, Szabó Szabolcs, Hani József, Szombati- Szabó Csaba rendezők különckedves teremtménye, a sokszemű, soklábú, légnadrágos Vízipók-Csodapók sokak számára régi ismerős, hiszen a népszerű rajzfilmsorozatot a budapesti televízió gyermek- és felnőttnézői néhány évvel ezelőtt már láthatták és kis hősét szívükbe zárhatták. Vízipók-Csodapók aztán mozihős lett, az esti mesékben látott huszonhat részből tizenötöt mozifilm-változattá alakítottak.

Ezzel a furcsa, óriási karriert befutó állatkával most a csehszlovákiai mozinézök is megismerkedhetnek. Játékához a döbbent keresztespók asszisztál, „aki“ tátott szájjal csodálja a rokon, a Csodapók örökös búvárkodását. De ott van a mesében az egész bogárvilág: a bölcs csigák, a szorgos hangyák, a szitakötő és a rák. A Vízipók-Csodapók békésen

csodás meséje egy nyáron át tart. S ebben a virágnyílástól lombhullásig tartó, csupa játék mesében sportvetélkedő, okító szórakozás is akad. Láthatjuk a molnárkák hokimeccsét, ellátogathatunk a tücsök zenetermébe és ott lehetünk a békabölcsőde nevelési óráján is. A víg úszásnak, futásnak, ugrásnak, lovaglásnak csak a hervadás vet véget. Csodapók kristálypalotája is végképp tönkremegy az őszi didergésben...

A magyar rajzfilm korhatár nélkül nézhető. De elsősorban gyermekeknek szól; a szerzők szándéka ugyanis, hogy megmutassák a természet apró csodáit, s bár az emberek többsége alig ismeri e mesehősöket, vagy viszolygást érez irántuk, a legkisebbek tiszta, világra csodálkozó érdeklődését viszont, ha szeretettel fordítjuk az élővilág titkai felé, megnyerhetjük őket a természet tiszteletének, védelmének - vallják a szerzők.

A magyar rajzfilm egyik kockája Csendőrök és csendörnök

(francia)

A francia filmipar az elmúlt húsz évben szinte sorozatban gyártotta azokat az alkotásokat, amelyek Louis de Funes tehetségét és népszerűségét igyekeztek kiaknázni. A két éve elhunyt híres francia komikus a legkülönfélébb szerepekben tűnt fel, hol vendéglőst, hol póruljárt embert, máskor egy szeszélyes hajadon apját, aztán a hivatását mindennél többre becsülő kétballáb csendőrt alakított.

Se szeri, se száma azoknak a vígjátékoknak, amelyek az első „csendőr-filmet“ követték; s a sorozat főhőse pedig ki más lehetett volna, ha nem a Saint Tropez-i kalandjairól híres, rettenthetetlen és felülmúlhatatlan, esetlen Cru- chot felügyelő, aki kötelességeit hallatlan odaadással igyekezett teljesíteni, s ebből sok-sok bonyodalom származott. Mindez persze jó lehetőséget kínált arra, hogy a színész és a rendező - a csaknem három éve elhunyt Jean Gi- rault - önfeledt szórakozást nyújtson a nézőknek. Igaz, nem voltak valami igényesek ezek a vígjátékok, s nem hoztak újat, eredetit sem a műfaj hasonló jellegű, átlagos színvonalú termékeihez képest, de üdítően hatottak a mozik repertoárjában.

S ezzel összegeztük is a csen- dőr-sorozat újabb s egyben utolsó darabjának az erényeit és hibáit is. A hatvanas években forgatott és közönségsikert aratott csendőrtörténetek alkotói ebben a munkájukban divatos témát választottak: az emberrablást. A rend rettenthetetlen őreinek ezúttal különösen veszélyes bűnözőket kell ártalmatlanná tenniük; a hírhedt gonosztevők a Saint Tropez-i csendőrök gondjaira bizott fiatal csend- örjelölteket - négy csinibabát - raboltak el.

Jean Girault rendező ebben a vígjátékában is Louis de Funes játékára épít, ötletes és elkoptatott gégékből fűzi fel a cselekmény- szálat, s a bűnügyi filmek világdivatját kívánja karikírozni. S noha alkotása nem több egy bolondos, vidám történetnél, Louis de Funes, Michel Galabru, és Maurice Ftisch játékáért talán mégis érdemes megnézni. Különösen azoknak, akik könnyed, igénytelen szórakozásra vágynak. -ymA Saint Tropez-i csendőr (Louis de Funes) a négy csendőrnővel a francia vígjáték egyik jelenetében

ÚJ szú

4

1985. I. 29.

Hasznos kiadvány