Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-26 / 22. szám, szombat

Növekszik az erőszakhullám Salvadorban A SZAKSZERVEZETEK A PÁRBESZÉD FELÚJÍTÁSÁT KÖVETELIK (ČSTK) - Csütörtökön két időzített bomba robbant a salvadori fővárosban, közülük egyik az elnöki palota tőszomszédságában. A robbanások jelentős anyagi károkat okoztak. A harmadik robba­nószerkezetet sikerült idejében ártalmatlanná tenni. A merényletek nyomán ismét fokozódott a feszültség San Sal­vadorban, ahol egyre gyakrabban hangoztatják egy esetleges állam­csíny lehetőségét. A puccsveszély mindenekelőtt amiatt áll fenn, hogy nézeteltérések vannak Du­arte elnök és Roberto d’Aubuis- son, a Nacionalista Republikánus Szövetség (ARENA) vezére kö­zött, mivel az utóbbi szerint Duarte nem eléggé jobboldali. Maga a salvadori elnök szólt egy puccs lehetőségéről csütörtö­ki sajtóértekezletén. Duarte sze­rint az ARENA vezetője a maga oldalára akarja állítani a hadsere­Vietnami tiltakozás Kína újabb provokatív akciói (ČSTK) - Január 5-e és 16-a között a kinai csapatok ismét lőt­ték Vietnam határmenti területeit és támadásokat intéztek mélyen a vietnami területen fekvő körze­tek ellen. Erre mutat rá a VSZK állandó ENSZ-képviselője a világ- szervezet főtitkárához intézett le­velében, amelyet az ENSZ szék­helyen tettek közzé. A hozzáférhető adatok szerint Kina provokációs akcióinak foko­zása keretében a Vietnammal szomszédos határ mentén fekvő területekre további öt hadosztályt és nagy mennyiségű haditechni­kát, főként légierőt csoportosított át. Hanoi ezt a kínai aktivitást Viet­nam szuverenitása és biztonsága durva megsértésének minősítette és határozottan elítélte Kína újabb katonai akcióit, amelyek tovább élezik a feszültséget Délkelet- Ázsiában. ÚJ SZŐ 3 1985. I. 26. Felháborító döntés (ČSTK) - Az olaszországi Gaeta börtönéből csütörtökön szabadon bo­csátották Walter Reder náci háborús bűnöst, aki 2700 olasz polgári személy meggyilkolásáért felelős. Az osztrák származású egykori SS őrnagyot kü- lönrepülögéppel szállították Stajeror- szágba, majd onnan helikopterrel a Bécstől délre fekvő Baden fürdővá­rosba, ahol a helyi katonai kórházban ,.,alapos“ orvosi vizsgálatnak vetik alá. Reder tartózkodási helyét titokban tart­ják. A tömeggyilkost a repülőtéren Friedrich Frischenchlager osztrák hadügyminiszter várta, aki helikopte­ren elkísérte őt Badenbe. Azt, hogy osztrák katonák is megjelentek a foga­dásán, így Indokolta: Rederre úgy te­kintünk, mint hadifogolyra. A régi és az újnácik már a hatvanas években kampányt folytattak Reder szabadon bocsátása érdekében. Tíz évvel később már az osztrák kormány is emellett szállt sikra, és az olasz nép hóhérának szabadon bocsátását „em­beriességi okokkal“ próbálta indokolni. Reder a Marzabotto falu ellen elrendelt ,,büntető akció“ egyik vezéralakja volt: az olasz Lidicének is nevezett falut 1944-ben felégették. Az SS-tisztek, köztük Reder is, bestiális módon legyil­kolták a falu 1830 lakosát, köztük ter­hes nőket, csecsemőket és idős embe­reket. A jobboldal, az osztrák és az olasz kormány, valamint más reakciós körök egybehangolt nyomására az olaszor­szági Bari katonai bírósága 1980-ban úgy döntött, hogy öt éven belül Redert kegyelemben részesíti. Tegnapi hiva­talos források szerint a Vatikánban megerősítették, hogy Reder érdeké­ben maga a pápa is közbenjárt. A közvélemény nagy felháborodás­sal fogadta Reder kiszabadulásának a hírét. Érthető, hogy elsősorban Olaszország-szerte volt a legnagyobb a megbotránkozás. Ugo Pechioli kom­munista szenátor az Olasz Kommunis­ta Párt Titkárságának nevében kijelen­tette: a marzobottói hóhér kiszabadulá­sa azt igazolja, hogy az olasz kormány teljesen figyelmen kívül hagyja a köz­vélemény álláspontját. Reder szabadlábra helyezése ép­pen 1985 elején, amikor világszerte a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójára emlékeznek, mindenkép­pen a fasizmus áldozatainak emlékét sértő eseményt jelent. A döntés ezen felül ösztönzést jelenthet a revansra törő, a második világháborúban vere­séget szenvedett erők számára, akik­nek nincs ínyére Európa háború utáni elrendezése és a szocialista világrend létezése. get. Közölte: tudomása van arról, hogy „az alkotmányos rend“ megszegésére szólító felhívást terjesztettek a katonák között. D’Aubuisson, aki közismerten a hírhedt halálbrigádok megalapí­tója, ugyanakkor azzal vádolja az elnököt, hogy az ó emberei felelő­sek az ARENA-tagok ellen elkö­vetett legutóbbi gyilkosságokért. A legnagyobb salvadori szak- szervezeti szövetségek és függet­len szakszervezetek közös nyilat­kozatban követelték a salvadori válság politikai rendezését. Rá­mutattak arra, hogy az erőszak- hullám egyre nagyobb méreteket ölt és tovább mélyül a gazdasági válság. A dokumentum rámutat arra, hogy ezért a helyzetért a salvadori oligarchiát és az utóbbi öt évben hatalmon levő kormányokat terheli a felelősség. A szakszervezetek nyilatkozata konkrét számadatok­kal támasztja alá fentebbi megál­lapításait. Salvadorban az említett időszakban 60 ezer polgári sze­mélyt megöltek, több mint félmillió embernek el kellett hagynia ottho­nát, 200 ezer diák tanulmányainak megszakítására kényszerült, a munkaképes lakosság 80 szá­zaléka állandóan, vagy időlegesen állástalan. A salvadori szakszervezetek a helyzet politikai rendezése érde­kében felszólították a kormányt, hogy újítsa fel a párbeszédet a partizánok képviselőivel, amit a rezsim a hét folyamán egyolda­lúan megszakított. Vogel és Brandt a revansista törekvések ellen (ČSTK) - Az auschwitzi (Os- wiecim) koncentrációs tábor szov­jet hadsereg általi felszabadítása (1945. január 27.) 40. évfordulója alkalmából Hans-Jochen Vogel, az SPD parlamenti csoportjának elnöke Bonnban tegnap fellépett az ellen, hogy kétségbe vonják Európa háború utáni elrendezé­sét, valamint az NSZK és a szo­cialista országok közti egyezmé­nyeket. Hangsúlyozta: Auschwitz felszabadításának dátuma kell hogy elgondolkodásra késztessen minden embert, főleg az NSZK- ban élő németeket. Nem csupán arról van szó, hogy megemlékezzünk a számta­lan áldozat szenvedéséről. Ha­nem arról a tényről is, hogy a nem­zetek kiirtása nemcsak néhány bűnöző tette volt, hanem számos férfi és nő műve, akik a náci ideo­lógia hatására szadistákká és gyilkosokká váltak. Emlékeztetni szükséges azokra az okokra is, Nakaszone kormánynyilatkozata (ČSTK) - Nakaszone Jaszuhiro Japán és az Egyesült Államok kapcso­latainak további erősítését szorgal­mazta. A japán miniszterelnök a parla­ment két kamarájának együttes ülésén elhangzott kormánynyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az USA-hoz fűző­dő jó viszonyt a japán külpolitika „alap­pillérének“ tartja. Nakaszone minde­nekelőtt a Tokio és Washington közötti katonai együttműködést vette védel­mébe és rámutatott arra, hogy a tokiói kormánynak az ún. japán-amerikai biztonsági szerződés keretében szán­dékában áll „modern és hatékony“ fegyveres erők létrehozása. A japán-szovjet kapcsolatokról szól­va rámutatott ugyan a kétoldalú kon­taktusok fokozatos bővülésére, a ki­egyensúlyozott államközi kapcsolatok feltételeként azonban a Szovjetunióval szembeni megalapozatlan japán terü­leti igények kielégítését szabta meg. amelyek ide vezettek: a bűnös fajelméletre, az őrült elképzelé­sekre a felsőbbrendűségről. Vogel ezzel egyidőben rámuta­tott arra a veszélyes vitára, amely az NSZK-ban folyik az ún. keleti határokról és más kérdésekről, s amelyet a CDU-CSU jobboldali pártok kezdeményeztek Felszólí­totta az NSZK felelős politikusait és közéleti személyiségeit, hogy teljes határozottsággal szánjanak szembe a békés egymás mellett élést veszélyeztető törekvésekkel. Willy Brandt, az SDP elnöke tengap bírálta Helmut Kohlt, hangsúlyozva: a kancellár azzal, hogy részt vesz a sziléziai revan- sisták, az ún. „elüldözöttek szö­vetsége“ tervezett összejövete­lén, a külföld szemében csorbítja az NSZK tekintélyét. Brandt szin­tén elítélte a keleti határok körül szított vitákat. Doktrínánk védelmi jellege A Krasznaja Zvezda cikke (ČSTK) - A barátságról, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés 1949-ben történt alá­írása a testvéri országok számára kényszerű válaszintézkedés volt a nemzetközi imperializmus kato­nai előkészületeire. Válasz a NATO agresszív katonai tömbjének létrehozására, amely a Nyugat legreakciósabb erőinek új „szent szövetsége“ lett a béke, a demok­rácia és a szocializmus növekvő erőivel szemben - írta tegnapi számában a Krasznaja Zvezda szovjet napilap, a Varsói Szerző­dés Szervezete megalakulásának közelgő 30. évfordulójával kap­csolatban. A Varsói Szerződés Szervezete - írja a lap az egyenjogú testvéri országok védelmi rendszere a reak­ció, az agresszió és a háború erőivel szemben. Megbízhatóan garantál­ja a nemzetek biztonságát,a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekeit. A Varsói Szerződés vé­delmi jellegű, nem célja más or­szág vagy államcsoportok megtá­madása és bizonyíthatóan nem fenyegeti más országok függet­lenségét. A Varsói Szerződés - el­lentétben a NATO-val, melynek egész tevékenysége mind újabb katonai tervek kidolgozására irá­nyul - a világbéke és a nemzetek biztonságának védelmére jött létre és áll fenn, hangsúlyozza a Krasz­naja Zvezda. A Varsói Szerződés tagállamai korunk alapvető problémájának a fegyverkezési verseny meg­szüntetését és a leszerelést, első­sorban a nukleáris fegyverek terén való leszerelés megkezdését tart­ják. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkezdődjön a katonai konfrontáció csökkenté­se, és a nemzetközi kapcsolatok visszatérjenek az enyhülés, és a nemzetek közti egyenjogú, köl­csönösen.előnyös együttműködés útjára. A helyzet javítására van lehető­ség. Ezért át kell térni a realiszti­kus politikára és az együttműkö­désre Európa és az egész világ népei előtt álló feladatok megoldá­sában. A szeriózus párbeszéd a különböző társadalmi rendszerű államok között - melynek során a felek tudatosítják magasfokú fe­lelősségüket, és pozitív eredmé­nyekre törekednek - elkerülhetet­len. Ami a Varsói Szerződés tagál­lamait illeti készek az ilyen tárgya­lásokra, ragaszkodnak megvalósí­tásukhoz és az egyezmények elé­réséhez, persze az'egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján - szögezi le végezetül a Krasznaja Zvezda. RÓMA Az OKP győzelme: népszavazás az inflációellenes törvényről (ČSTK) - Az olasz alkotmányos bíróság megalapozottnak minősí­tette az Olasz Kommunista Párt­nak azt a követelését, hogy tartsa­nak népszavazást a kormány által tavaly tavasszal elfogadott ún. inf­lációellenes törvényről. A törvény értelmében csökken a bérek mozgó része, s ennek A Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikája, valamint a rezsimnek nyújtott amerikai politikai, katonai és gazdasági segítség ellen tiltakoztak a Dél-afrikai Köztársaság washingtoni nagykövetségé­nek épülete előtt a január 23-i tüntetés résztvevői. A rendőrség mintegy 60 tüntetőt, - főként diákokat - letartóztatott. (Telefoto - ČSTK) (X vűüMojróM npflBAfl A párizsi külpolitika (ČSTK) - Franciaország gaz­dasági, szociális és külpolitikai problémáival foglalkozik a moszkvai Pravda tegnapi szá­mában a lap párizsi tudósítója. Franciaországban még másfél évvel ezelőtt is sokat beszéltek arról, hogy az Egyesült Államok - amely állítólag már kilábal a vál­ságból - kisegíti nyugat-európai partnereit is. A francia kormányzó körök ezzel a reménnyel igazolták az Egyesült Államoknak tett legkü­lönbözőbb engedményeket, töb­bek között a szocialista és fejlődő országokhoz fűződő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok terén. Párizs ugyan szembeszállt az amerikai tilalommal, ami a Szov- jetunió-Nyugat-Európa gázveze­ték számára való szállítmányokat illette, mégis tiszteletben tartotta az USA által kikényszerített több kor­látozást. Bár Franciaország továbbra is hangsúlyozza hűségét az Észak­atlanti Szövetséghez és támogatja az elsőcsapásmérő amerikai nuk­leáris rakéták nyugat-európai tele­pítését, de ezzel együtt az utóbbi időben bizonyos mértékig korrigál­ta külpolitikája egyes területeit, - tekintettel saját érdekeire. Libanonból és Csádból kivonták az intervenciós erőket, ami egyet­értésre lelt az országban, de ki­váltotta Washington ingerültségét. A francia kormány nyíltan elítélte a Fehér Ház olyan akcióit, mint amilyen a Grenada elleni fegyve­res intervenció volt, vagy a feszült­ség fokozása Közép-Amerikában és az UNESCO elleni provokatív kampány. Jelentős nyugtalansá­got váltottak ki Franciaországban az Egyesült Államok űrfegyverke­zési tervei is. Francois Mitterrand francia el­nök tavaly júniusban tett hivatalos látogatása a Szovjetunibón létre­hozta a két ország közti kapcsola­tok bővítésének és elmélyítésének lehetőségeit, valamint annak elő­feltételeit, hogy közös erőfeszíté­seket tegyenek Európa és az egész vilíg békéje és biztonsága megszilárdítására. A párizsi hivatalos körök és a francia közvélemény megelége­déssel fogadta a Genfben elért megállapodást az űrfegyverek és a nukleáris fegyverek kérdéséről folytatandó szovjet-amerikai tár­gyalásokról. Jelentős politikai és közéleti személyiségek és a hír­közlő eszközök is hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi helyzetben Franciaország - mint a múltban már nem egyszer - aktívan szere­pet játszhatna az Európa és a vi­lág biztonsága garantálásához ve­zető út keresésében, s ugyanígy a Nyugat és a Kelet közti, tehát Franciaország és a Szovjetunió közti szorosabb kapcsolatok fej­lesztésében is. Franciaországban is ismeretes, hogy a Szovjetunió álláspontja változatlan. A Szovjetunió figye­lembe veszi a kölcsönös kapcso­latok jó hagyományait, amelyek az elmúlt évtizedekben alakultak ki - zárja kommentárját a Pravda párizsi tudósítója. nagyságát az áremelkedésnek és az inflációnak megfelelően szabá­lyozzák. A Craxi kormány által megszavazott törvény érvényre juttatása valójában az olasz dol­gozók milliói életszínvonalának a csökkenését jelentené. Az olasz kommunisták fontos győzelemként könyvelhetik el a bí­róság döntését. Az OKP kezdettől fogva küzdött a törvény elfogadá­sa ellen. A referendum megtartá­sát követelő petícióját már másfél millió olasz állampolgár írta alá. Várható, hogy a népszavazásra április 15-e és június 15-e között kerül sor. Olaszország újkori törté­nelmében ez lesz a kilencedik népszavazás, de az olaszok most először juttatják kifejezésre refe­rendumon az ár- és bérkérdések­kel kapcsolatos véleményüket. Spadolini-Reagan találkozó (ČSTK) - A hivatalos Egyesült Álla- mok-beli látogatáson tartózkodó olasz hadügyminiszter az amerikai elnökkel megtartott fehérházi találkozója után megerősítette, hogy az olasz kormány továbbra is teljesiti a NATO-n belül az USA-val szembeni kötelezettségeit. Giovanni Spadolini és Ronald Rea­gan találkozóján, valamint az olasz hadügyminiszter más amerikai kor- mánytisztségviselőkkel lezajlott eszme­cseréin elsősorban a kelet-nyugati kapcsolatokról, mindenekelőtt az ame­rikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítéséről volt szó. Mint ismeretes, Olaszország az Egyesült Államok at­lanti szövetségesei közül elsőként egyezett bele abba, hogy területére 112 amerikai szárnyasrakétát telepít­senek. Hemu a francia atomerő növeléséről (ČSTK) - Franciaország folytatja stratégiai nukleáris megerősítését. Mint azt Charles Hemu hadügyminisz­ter közölte, a közeljövőben a francia haditengerészet nukleáris tengeralatt­járót kap, melyet több nukleáris robba­nófej hordozására alkalmas M 4 tipusú tökéletesített rakétákkal szerelnek fel. Ezáltal a francia nukleáris erők mega­tonnában kifejezett csapásméró ereje egyszerre megkétszereződik. A had­ügyminiszter azt is közölte, hogy Fran­ciaország kész a neutronfegyvert is besorolni a hadsereg felszerelésébe. Már minden szükséges kísérletet vég­rehajtottak, s ha Mitterrand elnök meghozza a szükséges döntést, Fran­ciaország rövid időn belül gyárthatja és hadrendbe állíthatja ezt a fegyvert. Hernu újfent megismételte az ismert tézist a francia nukleáris erők ún. füg­getlenségéről és visszautasította, hogy azt figyelembe vegyék az elkövetkező szovjet-amerikai leszerelési tárgyalá­sokon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom