Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-26 / 22. szám, szombat

KIS— __________ NY ELVŐR E<$ hét a nagyvilágban Január 19-től 25-ig Szombat: Max Kapelmant nevezték ki a genfi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjévé • Fran­cois Mitterrand villámlátogatást tett Új-Kaledónián • Indiában kémhálózatot lepleztek le Vasárnap: Reagan elnök letette a hivatali esküt • Garry Hart szenátor moszkvai sajtóértekezletén a két nagyha­talom párbeszédének az élénkítését szorgalmazta • Az Egyesült Államok egyoldalúan megszakította a Nicaraguával folytatott megbeszéléseket • A ja­pán kormányfő befejezte óceániai körútját Hétfő: Eredménytelenül fejeződtek be az egyeztető tár­gyalások Ciprusról • Bonnban szovjet-nyugatné­met gazdasági eszmecserékre került sor • Nicosi­ában konferenciát tartottak a közel- és közép-keleti térség kommunista és munkáspártjai • Martens a belga parlamentben közölte: kormánya március­ban dönt a rakétatelepítésröl Kedd: Nicaraguában amnesztiatörvényt fogadtak el • Wojciech Jaruzelski látogatást tett a gdanski hajógyárban • Várkonyi Péter magyar külügymi­niszter Bukarestben tárgyalt • Nem jött létre meg­állapodás a sztrájkoló brit bányászok képviselői­nek és a szénhivatal vezetőinek a találkozóján Szerda: Moszkvában megkezdődött a szovjet békeharco­sok össz-szövetségi konferenciája • A szovjet minisztertanács megvitatta az új ötéves, valamint a 2000-ig szóló fejlesztési terv tervezetét Csütörtök: Konsztantyin Csernyenko egy kanadai diáklány­hoz intézett válaszlevelében megerősítette: a bé­kés élet feltétele az államközi kapcsolatok elveinek a megtartása • Nakurában megkezdődött a libano­ni-izraeli tárgyalások 14. fordulója • A salvadori elnök megszakította a párbeszédet a hazafias erőkkel Péntek: A mexikói elnök Belgrádban tárgyalt Reagan második félideje Ronald Reagan vasárnap tette le mindössze egymondatos, har­mincöt szavas fogadalmát az al­kotmány megtartására és megtar- tatására, s ezzel megkezdte má­sodik elnöki periódusát. A beiktatási ceremónián el­hangzott Reagan-beszéd azóta is számos elemzés témája. Az elnök ebben vázolta legfőbb kül- és bel­politikai szándékait, s érthetően Genf után elsősorban az enyhülés és a fegyverkezés kérdéseivel kapcsolatos kijelentéseit veszik nagyitó alá. A lapok által filozofi­kus hangvételűnek tartott, követ­kezésképpen sok általános meg­fogalmazást tartalmazó szónokla­tában „Amerika megújulásának“ nevezte az előtte álló négy esz­tendőt. A megújhodást két fő terü­leten körvonalazta: egyrészt a gazdaságnak „ki kell szabadul­nia a kormány karmaiból“ (tehát a nagytőkések szinte korlátlan ha­talmat élveznek majd), másrészt szerinte Amerikát „a gazdaság és a védelem újjáépítésével még erő­sebbé kell tenni“. Ezúttal sem mellőzte gyakran használt és álta­lában bevált szónoki fogását: erő­feszítéseket sürgetett az érdemi fegyverzetcsökkentésre. A valószínűleg Genfben kezdő­dő tárgyalások céljaként ugyan a nukleáris fegyverzet csökkenté­sét jelölte meg, ám következő kije­lentésével tüstént felfedte tényle­ges szándékait. Megerősítette, hogy továbbra sem mond le az általa űrvédelminek nevezett rendszer létrehozásáról. Reagan azt állította, hogy nem az űrt akar­ja militarizálni“, hanem a „földi arzenálokat demilitarizálni“, s az általa szorgalmazott kozmikus „biztonsági pajzs“ egyúttal el­avulttá tenné az atomfegyvereket, tehát „a világ megszabadulna a nukleáris pusztulás veszé­lyétől“. Szakértők döntő többsége azonban a programot a kozmoszt egyértelműen militarizálónak tart­ja. Számos elemzés arra hívta fel az elnök figyelmét, hogy terve ki­zárná a megegyezés lehetőségét a támadófegyverek korlátozásáról és választania kellene, tárgyal, avagy fegyverkezik. Reagan az utóbbiról nem hajlandó lemondani, hiszen a katonai fejlesztés folyta­tását hangsúlyozta, mert szerinte az Egyesült Államok részéről „szó sem lehet ingadozásról“. Azt állí­totta, nem azért választották újabb négy évre elnökké, hogy most mó­dosítson eddigi irányvonalán. Nemcsak Reagan választási beszéde utal arra, hogy aligha történik változás az első négy év­ben követett,,kemény vonalban", hanem a szovjet-amerikai tárgya­lásokra készülő fehérházi tárgyaló küldöttség tagjainak az össze vá­logatása is. Reagan elnök ugyanis azt a 64 esztendős Max Kapel- mant nevezte ki az új leszerelési tárgyalásokon részt vevő amerikai delegáció vezetőjévé - aki egyút­tal az amerikai érdekeket képviseli az űrfegyverkezéssel foglalkozó bizottságban is - aki a Madridban megtartott európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vett amerikai delegáció vezetője volt. Emlékezetes, hogy a madridi találkozón hosszú hónapokon át képviselte az amerikai kormányzat szélsőségesen szovjetellenes po­litikai vonalát. Az új tárgyalásokra készülő amerikai „csapat“ többi tagja is konzervatív politikus hírében áll, s ezért aligha lehet arra számítani, hogy módosul az eddigi washingtoni irányvonal. Moszkvában a héten került sor a szovjet békeharcosok össz- szövetségi konferenciájára, melyen a Szovjetunió minden részéből érkezett csaknem kilencszáz küldöttön kívül részt vettek a Béke­világtanács és tizenkilenc ország háborúellenes szervezeteinek a képviselői is. Felvételünkön a tanácskozás elnöksége láthätó. (Telefoto: ČSTK) Moszkvában a beiktatás és az amerikai küldöttség összetétele kapcsán arra mutatnak rá, hogy Reagan e heti megnyilatkozásai el­lentétesek a Genfben elfogadott szovjet-amerikai közös nyilatko­zatban foglaltakkal. A moszkvai Pravda washingtoni tudósításá­ban rámutatott arra, hogy a fegy­verzetek csökkentéséről szólva Reagan olyan megállapításokat tett, amelyek kétségeket ébreszte­nek a gondolkodó amerikaiakban kormányuk őszinteségét illetően. Az amerikai elnök megkísérelte a felelősséget a fegyverkezési hajszáért a Szovjetunióra hárítani, ugyanakkor dicsérte a kozmikus elemeket is magában foglaló szé­les körű rakétaelhárító rendszer kifejlesztését. Ez utóbbi - hangsú­lyozza a lap - a nukleáris fegyver­kezési hajsza erőteljes fokozódá­sát eredményezné, s növelné a háborús veszélyt. Miközben Washingtonban az ellentmondások jegyében készül­nek a két nagyhatalom párbeszé­dére, addig a Szovjetunió válto­zatlanul kitart amellett, hogy a Gromiko-Shultz találkozón elért megállapodás minden részletének a megtartásával kerüljön sor a ter­vezett kétoldalú tárgyalásokra. Konsztantyin Csernyenko legfel­sőbb szovjet vezető a szovjet bé­keharcosok össz-szövetségi kon­ferenciájának résztvevőihez inté­zett üzenetében leszögezte: ,,A Szovetunió kész a tárgyszerű és konstruktív megbeszélésekre, s reméli, hogy az Egyesült Álla­mok is becsületes, felelősségtel­jes magatartást tanúsít. Ciprusról - eredménytelenül Hatéves szünet után az elmúlt hét végén ismét tárgyalóasztalhoz ült Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök és Rauf Denktas, a török ciprióták vezetője. A New Yorkban létrejött találkozó tető alá hozása mindenekelőtt az ENSZ főtitkárának érdeme, aki már korábban is számos esetben közbenjárt az egy évtizede húzódó ciprusi válság megol­dása érdekében. A hétfőn véget ért ciprusi megbe­szélések eredménytelenül fejeződtek be, ennek ellenére Javier-Pérez de Cuellar eléggé derűlátóan nyilatkozott a ciprusi rendezés kilátásairól. Míg Kiprianu és Denktas egyaránt a másik felet tette felelőssé a kudarcért, addig a világszervezet főtitkára úgy vélte, valószínűleg már febráur végén sor kerülhet az újabb tanácskozásra. A ciprusi kérdés hosszú évek óta a nemzetközi politika állandó témája és évről évre szerepel az ENSZ közgyűlé­sének napirendjén is. A földközi-tenge­ri szigetországban mindig is'napiren­den volt a lakosság 70 százalékát alkotó görögök és a 30 százaléknyi török kisebbség ellenségeskedése. A helyzetet súlyosbította az, hogy 1983 őszén a sziget északi egyharmad ré­szén önkényesen kikiáltották az ún. Észak-ciprusi Török Köztársaságot. A törvényellenesen életre hívott állam- alakulatot eddig csak a török kor­mány ismerte el, és az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa is jogi szempontból sem­misnek minősítette a török ciprióták lépését. A Biztonsági Tanács több mint egy évvel ezelőtt felkérte a főtitkárt, hogy folytasson jószolgálati tevékeny­séget a két fél között a sziget újraegye­sítése céljából. Az említett közvetített tárgyalások eredménytelenül zárultak és török részről hallani sem akartak arról a görög javaslatról, hogy Cipru­son alakítsanak ki föderációs államot, a két közösség pedig ezen belül korlá­tozott autonómiát kapna. A Kiprianu-Denktas párbeszéd kiin­dulópontja az ENSZ főtitkárának ren­dezési terve volt. Ez a szigetország egységének és függetlenségének helyreállitását, a szövetségi államfor­ma megteremtését, az ország északi harmadát megszállva tartó török csa­patok kivonását, a menekültek vissza­telepítését tűzi ki célul. Kétségtelenül Denktas és tábora az, amely mindenek­előtt az utóbbi három pont elutasítá­sával továbbra is elodázza a ciprusi kérdés rendezését. A ciprusi „állóvíz­ben“ mindenképpen biztató jelnek ígérkezik az, hogy Kiprianu a héten közölte, hajlandó az ENSZ égisze alatt ismét találkozni Denktassal. Összeállította: P. VONYIK ERZSÉBET Fölösleges... A fogalmazás nem könnyű munka; a tollforgató - gondolatai­nak nyelvi megformálásával küszködve - nem mindig ügyel a szabatosságra; arra, hogy mondanivalója logikus legyen, tar­talmi és nyelvi szempontból meg kifogástalan. Néha az elnagyolt, felületes fogalmazás, máskor meg a túlzott pontosságra törekvés, a mindent közölni akarás teszi kifogásolhatóvá a mondatokat. A felületesség szülte például ezt a mondatot is az egyik járási lapban: „A vállalat túllépte a hazai piacra irányuló szállítmányo­kat.“ A szállítmányok túllépése: ez bizony nehezen elképzelhető művelet. Sok mindent túlléphet az ember: a hatáskörét, a hitelke­reteket, a mértéket, a jó ízlés határát, de a szállítmányokat nem. Egyébként is akkor léphetünk túl valamit, ha valamely meghatáro­zott mértéket, jogi vagy erkölcsi normát önkényesen áthágva cselekszünk. Itt nyilván nem erről van szó, tehát a túllép ige használata sem helyénvaló. Itt a hazai piacra irányuló szállítások tervét - nem pedig magukat a szállítmányokat - teljesítette túl - nem pedig lépte túl - a vállalat. „Az idei terv ezer tonnával több építőanyag gyártását írja elő, mint tavaly“ - olvassuk egy másik cikkben. Talán nem is előírja, hanem inkább előirányozza, de a komolyabb hibája az a mondat­nak, hogy az idei tervet nem a tavalyival veti össze, hanem magával a múlt évvel, a tavallyal. Olyasféle értelmet kap a mon­dat, mintha az idei terv mosf több építőanyag gyártását irányozná elő, mint tavaly. Két megoldás is lehetséges lett volna. Vagy ez: „Az idei terv ezer tonnával több építőanyag gyártását irányozza elő, mint a tavalyi“; vagy ez: „A terv most ezer tonnával több építőanyag gyártását irányozza elő, mint tavaly.“ Máskor a túlzott pontosságra törekvés, a szájbarágó fogalma­zás szüli a hibákat. „Ősszel 811 mázsa burgonyát szedtek fel a krumpliföldeken“ - írja ugyanaz a járási lap az önkéntes segítőkről. Burgonyát szedni a krumpliföldeken - az olvasó talán mosolyog is ezen a fölösleges pontoskodáson, mely még a szerző vagy fordító szóismétlést elkerülő jó szándékát is tükrözi, hiszen valószínűleg azért használja az összetételben a krumpli szót, mert a burgonya már szerepelt a mondatban. De fölösleges ez a túlzott gond, hiszen az olvasó úgyis tudja, hogy a burgonyát nem a répaföldön szedik fel. Ha a szerző esetleg azt is el akarta kerülni, hogy az olvasó arra gondoljon: talán valamely tárolóhely­ről szedték fel ezt a burgonyát, így szerkesztette volna a monda­tot: „Ősszel 811 mázsa burgonyát szedtek fel a gépek után.“ „Átlagban 100 keltető tojásból 79 csibe kelt ki“ - olvassuk egy hírben. Hogy mi az a ,,keltető tojás“, nem tudjuk pontosan megmondani, de talán a keltető gépbe tett tojást nevezi meg így a fordító. Többször is előfordul a cikkben ez a kifejezés, de fölöslegesen, hiszen a hír a mesterséges keltetésről szól, tehát más tojásra senki sem gondol itt. ,,... meg kell gátolni a víz felesleges fecsérlését“ - figyelmez­teti a lap az olvasót. Ha a felesleges fogyasztás megakadályozá­sára szólítana fel, szó nélkül tudomásul vennénk, de a felesleges fecsérlés-ben bizony már fölösleges a felesleges. A fecsérlés szónak ugyanis önmagában is ez a jelentése: valamely értéknek haszontalan vagy kicsinyes célra fordítása, vagyis pazarlás. Tehát, aki fecsérel, az már eleve fölöslegesen használ fel valamit. A fölösleges - felesleges alakpárról meg csupán annyit, hogy mindkettő használatos ugyan, de mivel nyelvünkben túlságosan sok az e hang, inkább a jobb hangzású fölösleges-1 részesítsük előnyben, mint az egyhangú felesleges-1! JAKAB ISTVÁN Hogy is mondjuk? A CSEMADOK Központi Bizottságának terminológiai szakcso­portja rendszeresen foglalkozik nyelvhasználatunk időszerű kér­déseivel. Elsősorban azokat a kifejezéseket, fogalmakat vitatják meg, amelyeket rosszul, pontatlanul használunk beszédünkben vagy a különböző fordításokban, cikkekben. A legutóbbi ülésükön jóváhagyott helyes magyar kifejezések közül válogattuk az aláb­biakat: slávnostná akadémia - ünnepi gyűlés akademický maliar - festőművész rozvod (manželstva) - válás infarkt - infarktus intenzívne oddelenie - intenzív osztály poradňa pre tehotné - terhességi tanácsadó, terhesgondozó vykrvácanie - elvérzés alarmová reakcia - vészreakció deltaplán - sárkányrepülő štartovacia plocha letiska - a repülőtér kifutópályája benzínová pumpa - benzinkút, benzintöltő állomás posádka kozmickej ľode - az űrhajó legénysége tkaňová kultúra - szövettenyészet kynológia - kinológia zlepšovací návrh - újítási javaslat pekárenský priemysel - sütőipar pracovná špička - munkacsúcs drancovanie - rablógazdálkodás úsekový dôverník ROH - szakszervezeti bizalmi Cs. Gy. Krascsenics Géza felvétele ÚJ SZÚ 4 1985. I. 26.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom