Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-23 / 19. szám, szerda
A gazdasági propaganda és agitáció hatékony formái TOVÁBB FEJLESZTJÜK A MINŐSÉGI KABINETEK ÉS TANÁCSOK MUNKÁJÁT ÓJZZÚ 1985. I. 23. AZ ÉRSEKÚJVÁRI (NOVÉ ZÁMKY) JÁRÁSBAN az elmúlt évi feladatok sikeres teljesítését jelentős mértékben segítette elő a munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny fejlesztése. A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére elfogadott járási szocialista kötelezettségvállalást dolgozóink augusztusban a CSKP KB 10. ülésén elfogadott határozatoknak megfelelő irányokban tovább szilárdították. A dolgozók kezdeményezésének közös nevezője a munka magas fokú hatékonyságára és minőségére irányuló törekvés. Ebben különösen fontos szerepet kapott a feltalálók és újítók, a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok mozgalmának a fejlesztése. A szocialista munkaverseny eredményeit rendszerint számokban szoktuk értékelni és kimutatni. A dolgozók kezdeményezése azonban nemcsak mérhető gazdasági eredményekkel jár, hanem azt is tükrözi, hogy milyen elkötelezettséggel segítik elő a párt által kitűzött célok elérését. A szocialista munkaverseny politikai jellegében kifejezésre jut az egyes műhelyekben, munkahelyeken, a dolgozók kisebb kollektíváiban megnyilvánuló politikai hatás. Üzemeink és vállalataink döntő többségénél az elért gazdasági eredményekben pontosan visszatükröződik a pártalapszervezet, a gazdasági vezetés, a szakszervezet és a SZISZ-szervezet által kifejtett agitációs és politikai-szervező munka. EGYES ESETEKBEN azonban nem fordítanak kellő figyelmet a szocialista munkaverseny szervezésére irányuló rendszeres és céltudatos politikai és eszmei munkára. Az eddiginél rendszeresebben kell megtárgyalni a dolgozókkal a munkakezdeményezés kérdéseit, ki kell kérni a javaslataikat, az észrevételeiket és a hozzászólásaikat, hogy aktívan vegyenek részt a tervezett feladatok teljesítésében. Ha ugyanis az emberek nem beszélik meg, s nem válik előttük világossá, hogy mire kell irányulnia a fokozott kezdeményezésnek és törekvésnek, a munkaverseny elveszíti politikai tartalmát és nevelő hatását. Ez főleg olyankor fordul elő, amikor az emberek kezdeményező és áldozatos munkáját a szubjektív okokkal előidézett ún. gyenge pontok felszámolására kell összpontosítani a termelésben, vagyis amikor ennek a felelős gazdasági vezetők irányító és szervező munkájában előforduló fogyatékosságokat kell pótolnia. A versenyre ugyanis közvetlenül hatnak az olyan körülmények, amilyen például az idejében biztosított és folyamatos anyag- és szerszámellátás, az egyes gyártási szakaszok közötti összhang megteremtése stb., amiről fizetett és szolgálati úton megbízott dolgozóknak kell gondoskodniuk. A ,,Minden nap teljesítjük a kollektíva termelési feladatait“ mozgalomba, amely főleg a munkafegyelem szilárdítására, az igazolatlan távolmaradások és a fluktuáció csökkentésére irányul, összesen 374 termelési szocialista munkabrigád kapcsolódott be, vagyis az ilyen kollektívák 83,3 százaléka. Ez 73 brigáddal több volt, mint 1983-ban. E kollektívák eredményei azt bizonyítják, hogy a mozgalom jelentős segítséget nyújtott a feladatok egyenletesebb teljesítéséhez, csökkentette az igazolatlan távolmaradások számát, s szilárdította a munkafegyelmet. A dolgozók támogatják a munkaversenynek ezt a formáját, de komoly akadályokat jelent az anyag- ellátás rendszertelensége és a megoldatlan jutalmazás. Az említettekből világosan kitűnik, hogy a szocialista munkaverseny szervezésénél és értékelésénél a gazdasági haszon mellett olyan kérdéseket is figyelembe kell venni, amilyen például a dolgozók elégedettsége a munka- szervezés színvonalával, a folyamatos anyagellátás, az előrelátó és megfontolt tervezés stb. Helyesen járnak el azokban a pártalap- szervezetekben, amelyek egyre nagyobb gondot fordítanak a szocialista munkaversenyre, a dolgozók észrevételeinek intézésére, s ezt a szakszervezetben, a SZISZ szervezetben és a gazdasági vezetésben tevékenykedő kommunistáktól is megkövetelik. A MUNKAKEZDEMÉNYEZÉS FEJLESZTÉSÉVEL összefüggésben előtérbe kerül a gazdasági propaganda és agitáció eszközeinek hatékonysága is. A gazdasági propaganda területén vitathatatlan eredményeket értünk el a járásban. Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gazdasági propaganda és agitáció- fontos szerepet játszott a dolgozóknak az igazgatásba való bekapcsolásánál, a munkások és technikusok alkotó kezdeményezésének a fejlesztésénél. Azonban arra van szükség, hogy a gazdasági propaganda és agitáció a terv előkészítésétől kezdve egészen a teljesítés értékeléséig állandó jelenséggé váljon a munkahelyeinken. Jól beváltak például a pártalapszervezet, a szakszervezeti üzemi bizottság és a gazdasági vezetés által közösen szervezett vállalati és üzemi műszakigazdasági konferenciák. A párt vezetése alatt, s a gazdasági vezetéssel szoros kapcsolatban a szakszervezetek szakaszán megvalósuló gazdasági propaganda és agitáció is jelentősen hozzájárul a gazdasági ismeretek bővítéséhez, a párt jelenlegi gazdaságpolitikájának megértéséhez, a munka hatékonyságának és minőségi színvonalának javításához. A dolgozók politikai és társadalmi nevelésében fontos eszköznek tartjuk a szocialista munkaiskolákat, amelyekből 376 működik a járásban, összesen 8600 hallgatóval. A politikai-gazdasági nevelés fontos részét képezi a szemléltető agitáció, melynek keretében már számos üzemben bevált módszerként használják ki a faliújságokat, a dicsőségtáblákat, a tervteljesítési grafikonokat, valamint a röplapokat és jelmondatokat az eredmények ismertetésére, s a haladó munkamódszerek népszerűsítésére. Nagyobb figyelmet kell azonban fordítani az egyes személyek és a kollektívák erkölcsi értékelésére, ami az üzemekben és vállalatoknál nagyon eltérő színvonalú. Az erkölcsi értékelést határozottan nem lenne szabad egyszeri aktusként érvényesíteni, például azzal, hogy kihirdetik, melyik szocialista munkabrigád vagy komplex racionalizációs brigád a legjobb az üzemben, s melyik van a második, harmadik helyen. Ezeket a kollektívákat (és személyeket) rendszeresen népszerűsíteni kellene, példaként állítva őket mások elé. Arcképeiket méltó helyen kellene feltüntetni a dicsőségtáblákon, ahogy azt a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárban, az Elitex vállalatnál, a Renokov vállalatnál, s más üzemekben teszik. Tapasztalataink szerint lényegesen többet kellene írni és beszélni az egyes emberekről. NAPJAINK LEGFONTOSABB FELADATAI közé tartozik a termelés minőségi ' színvonalának gyors, javítása, a gyártmányfejlesztési folyamatok és az új termékek előállításának meggyorsítása. Ehhez tovább kell tökéletesíteni a minőségszabályozás módszereit és szervezését, fejleszteni kell az anyagi és az erkölcsi ösztönzés formáit, s a minőségi kabinetek tevékenységét a minőségi munkára való tömeges nevelésre kell összpontosítani. Járásunkban egyelőre csak három minőségi kabinet működik, mégpedig az Elitex, a Tesla és az Elektrosvit vállalatoknál. Va’lamivel jobb a helyzet a minőségi tanácsok területén, amelyeket a szakszervezeti szervek a gazdasági vezetéssel együttműködve hoznak létre a dolgozók kezdeményezésének, s a munka minőségének és hatékonyságának javításában való részvételének irányítására. A minőségi tanácsok munkájában hasznos tapasztalatokat szereztek a Novofruct és a Milex vállalatnál, a nyugat-szlovákiai Húsipari Tröszt vállalatainál, az Agrokomplex mezőgazdasági vállalatnál és a Dolný Ohaj-i Szlovák Keményítőgyárban. Ez év elejétől minden jelentősebb termelőüzemben létesülnek minőségi tanácsok. AZ EDDIGI TAPASZTALATAINK azt bizonyítják, hogy a gazdasági propaganda és agitáció tervei, formái és módszerei között nagy a színvonalbeli különbség. A legnagyobb fogyatékosságok közé az általánosság, a konkrét jelleg hiánya tartozik. A gazdasági propaganda és agitáció hatékonyságát olyan értelemben kell növelni, hogy az a kongresszusi feladatok teljesítéséért, s a dolgozók munkakezdeményezésének további fejlesztéséért folytatott harcnak szerves részét képezze. Az emberek öntudatos és elkötelezett részvételével arra kell törekedni, hogy az 1985-re és az egész 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat hiánytalanul teljesítsük, s a kívánt irányzatokban túl is szárnyaljuk. Ebben az irányban mozgósító eszmei hatást gyakorol hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 40. évfordulója. ANTON CHRUPKA, az Érsekújvári Járási Szakszervezeti Tanács elnöke Tardoskeddi utca (Gyökeres-felv.) Akarással, összefogással A tardoskeddi (Tvrdošovce) falusi pátszervezet 77 tagja közül 49 nyugdíjas. A hetven éven felüliek száma 39; a magas átlagéletkor- 59,6 év - megnehezíti a pártszervezet munkáját s különös odafigyelést kíván a pártbizottság részéről.- A nyugdíjas párttagok közül azonban sokan fejtenek ki aktív tevékenységet - mondja Király Lajos, a falusi pártszervezet elnöke (egyúttal a helyi nemzeti bizottság titkára), s bizonyításul a sok közül felsorol néhány nevet. Bogyó Géza, Jozef Štefanovič, Margita Žilinská, Antalec István a tömegszervezetekben és a nyugdíjasklubban tevékenykednek. Borbély Julianna pedig a pártbizottságban. Azokat, akik nagyon idősek, vagy fekvőbetegek, s nem vehetnek részt a taggyűlésen, a pártbizottság tagjai rendszeresen látogatják, elmondják, miről tárgyaltak a pártgyűlésen, ismertetik velük a felsőbb párthatározatokat - így a betegek is állandó kapcsolatban vannak a pártszervezettel s a falu életéről is tudomást szereznek. - Általában két- három fekvőbeteg jut egy vezetőségi tagra - mondja Király elvtárs, és hozzáteszi: - Nekem is van két betegem. A pártszervezet többségét az idős kommunisták alkotják - s ez a falusi szervezeteknél gyakori -, éppen ezért kell nagyobb súlyt helyezni a fiatalok tagfelvételére. Király elvtárs igy beszél a gondokról:- Esetünkben azért nehéz a tagság fiatalítása, mivel a faluban nincs olyan termelési egység, ahol a fiatal munkások közül válogathatnánk. Pillanatnyilag egyetlen tagjelöltünk sincs, de három fiatalt javasoltunk felvételre- egyet a nemzeti bizottságról, kettőt az alapiskolákból -, az ő felFAGYBAN, PÁRÁBAN... A szél az emberekre, a gépekre kavarja a havat. Bizony ilyen ítéletidőben jó lenne mindenkinek a meleg szobában üldögélnie, mégis sokan küzdenek az elemekkel, mert szólítja őket a kötelesség. Az élet nem állhat meg, dolgozni kell. A csallóközi utakon a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és komáromi (Komárno) üzemének járművei haladnak nehéz terhükkel. Az átvevőhelyekről szállítják a cukorrépát a dunaszerdahelyi cukorgyárba. Jaroslav Tabačár mérnök vállalati igazgató ellenőrzi az átvételt és a gyártási folyamatokat. Üzemszemle közben szól a sok gondról, bajról, amit a hideg hozott. A fagyos cukorrépa feldolgozása nagy erőfeszítéseket követel tőlük. Jóval több meleg vizet kell felhasználniuk, mint korábban. A karbantartást is nagy erőfeszítésekkel végzik a szerelők. Kevesebb gondjuk lenne - mondja -, ha a múlt év őszén egy hónappal korábban kezdhették volna- a feldolgozást, de az esős időjárásban túl nagy költséggel végezhették volna a betakarítást. Igaz, néhány kezdeményező mezőgazdasági vállalat vezetőinek más volt a véleménye. Ha az idő engedte, dolgoztak a gépekkel, ha csak pár órát is naponta. Növelte a cukorgyár feladatait az is, hogy a Bratislava-vidéki, a dunaszerdahelyi, a komáromi, a galántai és az érsekújvári (Nové Zámky) járásból jóval több cukorrépát szállítottak, mint az előző évben. Mivel a tőketerebesi (trebi- šov) cukorgyár karbantartási munkáit a feldolgozás időszakában végezték, onnan is ide szállították a cukorrépát. Csak emiatt hat nappal hosszabbodott meg a kampány. Az előzetes tervek szerint a múlt év végén be kellett volna fejezni a feldolgozást, de az igazgató szerint a munka eltart egészen január végéig. Sok dolga van most Brányik Pál mérnöknek, a termelés irányítójának is. Szervezi a műszakokat, állandóan a munkahelyeket látogatja. Magyarázza, hogy a prizmákból egyenesen az Elfa-suga- rak alá hordják a cukorrépát. Meleg vízzel is mossák, ha szükséges. Ez látható a gyárban is, ahol a párában alig látni az embereket. Az értékelések szerint a cukorrépa feldolgozása lényegesen lelassult. A gyár teljesítménye 30 százalékkal kisebb, mint a korábbi melegebb időszakban. Probléma, gond van elég. Ennek ellenére nem hátrálnak meg az emberek. Az egyik műszak dolgozói épp haza igyekeznek. Helyettük újak jönnek, hogy felváltsák a fáradtakat. Mert a gyárnak éjjal-nappal, három műszakban kell üzemelnie. Hanyicska, József, Szabó Kálmán mérnök, Lelkes József, Soóky László mérnök, Keifel Béla és Tengeri Sándor csoportja példát mutat mindenkinek. Ki tudná felsorolni azoknak a nevét, akik hősiesen helytállnak ezekben a napokban, hetekben. Nagyon jellemző a termelésvezető kijelentése: „Száz napja lényegében távol vagyunk a családtól. Ha haza- ugrunk, egy kicsit pihenünk, de gondolatban a gyárban vagyunk Sokszor alig akad idő az alvásra“, így dolgoznak a cukorgyár dolgozói, hogy mérsékeljék a rendkívüli hideg idő miatt keletkezett károkat. ‘ Lassan besötétedik. A szél még nagyobb erővel hordja a havat, de a cukorgyárban zavartalanul folyik a munka. A hatalmas teherautók is egymás után érkeznek a gyár udvarára. BALLA JÓZSEF vételük az év első negyedében esedékes. Az üzlethálózatban dolgozó több mint hatvan alkalmazott közül mindössze négy párttag, s ez bizony kevés. Az öt pártcsoport (a szlovák, illetve a magyar tanítási nyelvű alapiskola, a szolgáltatások, az üzlethálózat és a nemzeti bizottság pártcsoportjai) rendszeresen számot ad munkájáról a pártbizottságnak. Ezekben a napokban, amikor az év eleji taggyűléseket tartják országszerte, a tardoskeddi falusi pártszervezet is számvetést csinál: nyíltan elmondják, mit sikerült megvalósítani, s mi az, ami továbbra is megoldatlan feladat. A pártalapszervezet tevékenységének jellemzője, hogy a falu gazdasági, politikai és társadalmi életének valamennyi területére kihat.- A választási programot teljesítjük - mondja a pártelnök -, de a követelmények nagyobbak, mint amit megvalósíthatunk. Megemlíti az olyannyira hiányzó művelődési központot, amelynek építését 1986-ban megkezdik. Régi a postaépület, korszerűtlen a vasútállomás, nincs ivóvíz és nincs csatornázás a faluban. Na- gyon-nagyon hiányzik a bölcsőde - ennélfogva a kisgyermekes anyák kénytelenek gyermekgondozási szabadságon maradni, akár akarnak, akár nem. A regisztrált párttagoknak az állandó lakhelyükön nagyobb részt kellene vállalniuk a falufejlesztésből - véli a pártelnök. A két és fél száz nyilvántartott tagnak csak az egyharmada fejt ki valamilyen tevékenységet - főleg a tömegszervezetekben. A pártoktatás két csoportban (szlovák és magyar nyelvű) folyik, s a 12 előadó, 4 propagandista s az érsekújvári (Nové Zámky) Járási Politikai Nevelés Háza 4 előadója - Király elvtárs ez utóbbiak közé tartozik - mind elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét. A pártoktatás megszervezése tehát nem okoz gondot, hiszen a felkészült előadók helyen vannak. Vagy mégis?- Az alapszervezeti pártoktatásban, ahol 42 hallgatónk van, nem. De az ifjúsági szervezetben sajnos nem tudunk eredményeket felmutatni. Tartunk számukra előadásokat, de kevés a fiatal. A SZISZ-tagok közül ugyanis egy sem dolgozik a faluban. A tömegszervezetek munkáját mégis pozitívan kell értékelni (a nőszövetséget, a vadásztársaságét), - hiszen jelentősen hozzájárulnak a faluszépítéshez, falufejlesztéshez. Az egységes földmü- vesszövetkezet segítsége igen nagy - főleg gépekkel és szakemberekkel biztosítja a választási program teljesítését. A falusi pártszervezet januári pártgyűlésén azonban nemcsak a választási program teljesítését értékelheti pozitívan, hanem a jól kiépített üzlethálózat, a 26 féle szolgáltatást nyújtó központ munkáját, azt is, hogy most már az egész faluban van gázvezeték... Nem kis eredmény, melyről beszámol a pártszervezet. S ezt az sem kisebbíti, hogy megvalósulatlan tervekről is szó esik. Akarással, összefogással ezek is valóra válthatók KOPASZ CSILLA