Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-23 / 19. szám, szerda

A PSZICHOLÓGUS SZEMÉVEL Megértjük a fiatalokat? A serdülő fiatalok ismeretei egyre bővülnek és ennek követ­keztében egyre bírálóbban szem­lélik a valóságot. Felfigyelnek szüleik, pedagógusaik, általában a felnőttek tévedéseire, hibás lé­péseire. A fiatalok ebben a korban előszeretettel vitatkoznak, kérdez­nek az erkölcsről, társadalmi éle­tünk eredményeiről és fogyaté­kosságairól. Különösen fontos, hogy érezzék bizalmunkat, segítő- készségünket, de ugyanakkor csak ártunk nekik, ha túlzottan kedvükbe akarunk járni, hízelke­dünk nekik. A fiatalokat különösen érintik a különféle ellentmondások. Ilyen az érvényesülési vágy, az egyéni kezdeményezés és az élet túl- szervezettsége közötti ellentmon­dás is. Megszoktuk, hogy mindent osztályozzunk és azt is meghatá­rozzuk, milyen legyen a fiatal, ho­gyan viselkedjen, gondolkodjon, sőt öltözködjön és fésülködjön. A fiatalok eleve idegenkednek a szervezettségtől. A túlzott kötött­ség fékezi a kezdeményezést, korlátozza a mozgásszabadságot, a szabad döntést. Lehetővé kell tennünk, hogy a fiatalok valóban maguk dönthessenek, alkothassa­nak, megvalósíthassák elképzelé­seiket. Ha a fiatalt megakadályozzák abban, hogy saját képességei és ereje szerint valósítsa meg elkép­zeléseit, passzivátással, közöm­bösséggel, érdektelenséggel rea­gálhat. A Sedlčanyi Gépgyár termékeivel főképpen az építőipari dolgozók ta­lálkoznak. A vállalat elsősorban fel­vonókat és rakodógépeket, továbbá burkolóanyagokat állít elő. Új termé­kei közé tartozik a KV 85-ös típusú rakodógép, amelynek kiválóak a műszaki tulajdonságai. A képen: Josef Vexa a FOS 200 típusú újfajta burkolólemezek felerősítése köz­ben. (PetrJosek felvétele -ČTK) Természetesen nem jellemző az összes fiatalra, hogy érdekte­lenségbe, passzivitásba menekül. Néha, ha elnyomjuk kezdeménye­zésüket, tenniakarásukat, kitör­nek. Nem ritka, hogy ez a kitörés pozitívan értékelhető... Magasra állított, igényes célok kitűzésével kell a fiatalok kezde­ményezését, érdeklődését felkel­teni. Legjobb, ha ezeknek a célok­nak a meghatározásában az egész család részt vesz. Éppen a serdülés korában la­zulnak meg a fiatalok és a család közötti kötelékek. Érdekes, hogy az ember éppen az önállóságra és függetlenségre törekedve döbben rá, hogy nem tud társak nélkül élni, bizonyos mértékben függ at­tól, milyen kapcsolatot alakít ki az emberekkel. Egyik alapvető jellemvonása a fiataloknak a csoportosulás. A serdülők társadalmi életének egyik fontos színtere a csoport, amelynek keretében gyorsabban vívhatnak ki elismerést, vezető szerepet mint a családban. Az a fiatal, aki nem csatlakozik valamilyen csoporthoz, illetve a csoport nem fogadja be, külön­féle pótcselekményekbe menekül. Esetleg rossz befolyás alá kerül, kártyázik, iszik, a szexualitásba menekül, bűnözővé válik. Az ilyen társadalomellenes magatartást ta­núsító csoportok élén álló egyé­nek nagy mértékben befolyásolják társaikat, sokszor még a rendezett családokban nevelkedő fiatalokat is. A serdülőknek vannak álmaik, vágyaik. Ez érthető, elfogadható 18-20 éves korig. Ha ezután sem tesznek semmit, hogy vágyaikat megvalósítsák, eddigi nevelésük nyilvánvalóan hibás volt. Lehet, hogy egyszerűen nem tudják, mit csináljanak. Bizonyára akad, aki segít nekik, de senki sem fog he­lyettük gondolkodni és dolgozni. Ebben a korban a nevelés fő feladata - keresni a kölcsönös bizalmat, megértést, kinyilvánítani szeretetünket, barátságunkat. Le­gyünk a serdülőkkel szemben el­nézőbbek, de ez nem jelenti, hogy mondjunk le elveinkről. Halgassuk meg a fiatalokat, vegyük figyelem­be egyéniségüket, pozitív és ne­gatív tulajdonságaikat. Ez megkö­veteli, hogy szükség esetén vitat­kozzunk velük, beszéljük meg ve­lük a felmerülő kérdéseket. Idő és türelem kell ehhez, de megéri. Dr. JOZEF IHNAČÍK Együnk több zöldséget és gyümölcsöt Példát mutathatnak a közétkeztetési létesítmények Az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és az érrendszeri megbetege­dések előidézésének okai közt vezető helyen vannak helytelen étkezési szokásaink. Az egészségügyi dolgozókon kívül önkénte­sek lelkes csoportja is felvette a harcot az ésszerű táplálkozásért. Ján Magái mérnökkel, az ésszerű táplálkozás szlovákiai társaságá­nak titkárával arról beszélgettünk, mit tehetünk és mit kell tennünk azért, hogy az orvosok figyelmeztetéseit komolyan véve hozzájárul­junk egészségünk megőrzéséhez.- Először lapozzuk fel a statisz­tikát. Hazánkban az egy főre eső évi cukorfogyasztás 39,6 kilo­gramm az ajánlott 28 kilogramm helyett. Jelentős mennyiségű cuk­rot tartalmaznak az alkoholmentes üdítők, ugyanis az energiasze­gény édesítőkkel ízesített italok az üdítőknek nem egész egy száza­lékát alkotják csak. Ennek hallatán még a laikusokban is felmerül a gondolat, nem lenne-e érdemes a cukrot exportálnunk, s helyette olyan berendezéseket behozni, amelyekkel alacsony kalóriaértékű gyümölcsitalokat gyárthatnánk a szomszédos országok példáját követve. Tehát feladataink között a cukorfogyasztás csökkentése szerepel az első helyen, de leg­alább ugyanilyen fontos a jelenle­ginél jóval több zöldség és gyü­mölcs fogyasztása. Zöldség és gyümölcs bőven terem hazánk­ban, mégis azt tapasztaljuk, hogy a közétkeztetésben nagyon gyé­ren használjuk fel ezeket. Például 1983-ban az üzemi étkezdékben mintegy 105 millió adag ételt főz­nek. Ezek átlagosan 8 gramm zöldséget, illetve 11 gramm gyü­mölcsöt tartalmaztak. Ez azt jelen­ti, hogy az üzemi étkezdékben mintegy 840 tonna zöldség és 1155 tonna gyümölcs került a fo­gyasztók asztalára. Egyébként gyümölcsből a javasolt mennyiség felét, zöldségből pedig 75 száza­lékát fogyasztjuk.- Melyek a leggyakoribb fogya­tékosságok?- Elég ha átnézünk néhány ét­lapot, a kifogásolható esztétikai kivitelezésükről most nem is be­szélve. Ritkák a zöldséget is tar­talmazó ételek, a zöldség vagy gyümölcs körítések, saláták. Az is baj, hogy nincsenek megfelelő normák, melyek már eleve meg­határoznák a felhasználandó zöld­ség mennyiségét. Természetessé kellene válni, hogy a fő ételekhez zöldség is tartozik. A környező államokhoz hasonlóan meg kell honosítani, hogy leves helyett zöldséges előétel kerüljön az asz­talra. Az éttermeken kívül termé­szetesen az iskolai, az üzemi és az egészségügyi intézmények ét­Új ismeretek, hasznos tapasztalatok Az egység gépparkjában a ha­talmas harckocsik között gépé­szek és harckocsik vezetői tevé­kenykednek. A kocsik alvázait tisztítják. A szomszédos munka­helyen egy kerék nélküli tehergép­kocsit javítanak a katonák. A kijevi harckocsizó alakulat katonái kö­zött vagyunk, azok munkáját fi­gyeljük, akik a harci járművek jó műszaki állapotára felügyelnek. Itt ismertük meg Károlyi Viktor közle­gényt, aki éppen egy tehergépko­csi fékjét javította, miközben Ja­roslav Sýkora szakaszvezető és Zdenék Brojál közlegény a kere­keket ellenőrizte. A tél előtt semmi sem hagyható a véletlenre, ezért munkálkodnak olyan szorgalmasan a katonák, mielőtt a jármüvek elindulnak a gyakorlóterepre. Amikor Károlyi Viktor végre letette a szerszámait megjegyezte, olyan sok a tenniva­lója, hogy alig jut ideje arra, hogy kedvenc csapatára, a nyárasdi (Topol’níky) női kézilabda-csapat- ra gondoljon. - Az első ligában játszanak, büszke vagyok ered­ményeikre. Remélem, rövidesen ismét alkalmam lesz, hogy szemé­lyesen buzdítsam őket a mérkőzé­seken. Gondolatban visszatér a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásba, szülőfalujába. Viktor a sportolásról a harcko­csizó alakulatban sem mondott le. Szabad idejében Kürti Imre őrve­zetővel az alakulat tornatermében gyakorlatozik, vagy a futópályán találhatjuk őket. - Az embernek meg kell tartania erőnlétét - mondja hiszen a műhelyben végzett munka a mozgás szem­pontjából eléggé egyoldalú, a sze­relés által megkövetelt merev test­tartás miatt gyakran mindenünk megfájdul. Ám nyomban védelem­be is veszi mesterségét, nem győ­zi hangsúlyozni, milyen érdekes az autószerelési szakma. Nagyon szereti hivatását, amelyet Duna- szerdahelyen tanult ki. Megemlíti, hogy a tanulóévek alatt szerzett ismereteit jól kamatoztatja a had­Károlyi Viktor közlegény munka közben (J. Šlapák felvétele) seregben, és ráadásul, mivel itt többféle harci járművel találkozik, sok újat tanulhat. Mit kell tudniuk a műhelyben dolgozó szakembereknek?- Mindenekelőtt, úgy, mint a polgári gépkocsi javitó-múhe- lyekben, itt is a figyelmes munka, az összpontosítás, a kitartás a legfontosabb - vélekedik. Pa­rancsnokának szavai szerint Ká­rolyi Viktor rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Csak a legjob­bakat tudtuk meg róla. Példás ka­tona, megszerezte az első osztá­lyú szakminősítést, ami arról ta­núskodik, hogy felelősségteljesen teljesíti katonai kötelességeit. Nemcsak a gépkocsik karbantar­tásán dolgozik, segít a páncélozott járművek javításában is. Hol tett szert ezekre a jó'tulaj- donságokra? Minden bizonnyal sokat kö­szönhet szüleinek és munkahe­lyének is. - A dunaszerdahelyi középfokú szakmunkásintézetbe jártam. Ott ismertem meg Horváth Jenő pedagógust, ó irányította szakmai képzésünket. Mindig is azt mondta, dolgozzatok becsüle­tesen, csak kiváló munkát adjatok ki kezetekből. A ti munkátokban megbíznak a megrendelők, tőletek függ a gépkocsik üzembiztonsá­ga. Ezek a szavak még ma is fülemben csengenek, figyelmezte­tését szem előtt tartom a polgári életben és itt a hadseregben is - vallotta Viktor. Búcsúzóul még elmondta, már várja a tavaszt. Akkor fejezi be a tényleges szolgálatát és hazatér családja körébe. Nyárasdra. Ott­hon majd bizonyára szívesen em­lékezik a hadseregben eltöltött két évre, társaira és feletteseire is.-zr­lapjait is érdemes ilyen szempont­ból nagyító alá venni. Tanulmá­nyoztuk az NDK-ban meghonoso­dott gyakorlatot és a normákra, valamint az árképzésre vonatkozó rendeleteiket. A zöldségsaláták például közel 300 grammot tesz­nek ki, vagy a főétel felét alkotják. Sok követendő példát találhatunk étlapjaikon.- ön a LIKO vezérigazgatóság kereskedelmi igazgatója. Vállala­taik gyümölcs, illetve zöldség fel­dolgozásával, tartósításával is foglalkoznak. Mit tesznek önök a helyzet javításáért?- Arra törekszünk, hogy első­sorban télen és tavasszal, amikor nincs friss gyümölcs és zöldség, tartósítva vagy mélyhütve elegen­dőt adjunk a lakosságnak ezekből a vitaminokat és fontos anyagokat tartalmazó élelmiszerekből. Jó az együttműködésünk a mezőgazda- sági vállalatokkal és a Szlovákiai Kertbarátok Szövetségével. 1983- ban uborkából 14 527 tonnát, zöldségből 18 035 tonnát konzer­váltunk. Sajnos, termékeinkből nagy készletek halmozódtak fel: sok uborka, borsó, lecsó, saláta, paprika alapanyagú készítmény, szilva, szőlő, körte és almabefőtt várja a fogyasztókat. Eleget tu­dunk tenni a kereskedelem igé­nyeinek. A nagy készletek azon­ban az új idényben bonyodalma­kat okoznak majd a felvásárlás­ban. Természetesen az ésszerű táplálkozás, a zöldség- valamint a gyümölcsfogyasztás propagálá­sából is kivesszük részünket. Ter­melési-gazdasági egységeink az ésszerű táplálkozás szlovákiai tár­saságával együttműködve szerve­zik a közétkeztetési intézmények népszerű versenyét. A tét: ki ad több gyümölcsöt, zöldséget az ételekhez. 1982-1983-ban 175- en jelentkeztek, jelenleg pedig 496 konyha versenyez.- Néhány példamutató, ered­ményes kollektívát is felsorol­hatnánk.- Közéjük tartozik a ružombero- ki V. I. Pamutipari Művek, a brati­slavai Dimitrov Vegyiművek üzemi konyhája, a Liptovský Mikuláš-i Vendéglátóipari Vállalat, a zvoleni Poľana, a füleki (Fiľakovo) Cent­rál, az ipolysági (Sahy) kórház és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Gorkij utcai alapiskola ét­kezdéjének kollektívája. A verseny során az is megmutatkozott, hogy az emberi tényezőnek milyen nagy szerepe van a táplálkozási szokások megváltoztatásában. Egyszerűen azt is mondhatjuk: ahol az akarat megvan, ott minden megvalósítható. Bízunk benne, hogy Szlovákia-szerte egyre töb­ben kapcsolódnak be a hasznos versenybe, a zöldség- és a gyü­mölcsfogyasztás hasznosságának propagálásába. Hiszen ez min­denkinek saját érdeke. DEÁK TERÉZ APRÓHIRDETÉS ÁLLÁS ■ A bratislavai STAVOINDUSTRIA építőipari vállalat azonnali belépéssel felvesz- építőipari szerelőmunkásokat (kő­műveseket, ácsokat) vasbeton épü­letszerkezetek szerelésére;- kőműveseket (mázolókat) Sibaterm tűzálló szigetelő bevonat készíté­séhez;- ácsokat;- vasbetonozókat;- villanyszerelőket;- üzemi lakatosokat;- vízvezetékszerelőket;- fűtőket (gázfűtésű kazánok üzemel­tetésére);- takarítónőket;- üzemi őröket;- raktári dolgozókat. Az érdeklődők a személyzeti osztá­lyon jelentkezhetnek az alábbi címen: Stavoindustria, národný podnik, Od­štepný závod Ťažkých montáží, Stará vajnorská cesta 25, Bratislava. Telefonszám: 696 31, 696 32. Dolgozóinknak toborzási jutalékot fize­tünk, mégpedig: 1 évre - 1200 koronát, 3 évre - 5000 koronát. A nőtleneknek és hajadonoknak lakást biztosítunk Toborzási terület: a nyugat-szlovákiai kerület. ÚF-157 KÖSZÖNTŐ ■ Január 23-án ünnepli 90. szüle­tésnapját Koláro- vóban Nagy Vendel. E szép ünnep al­kalmából sok sze­retettel köszöntik, és további jó egész­séget kívánnak két fia, menyei, három lánya, veje, valamint az unokák és a kis déd­unokák Ú-4260 ■ 1985. jahuár 23-án ünnepük házas­ságkötésük 25. évfordulóját a legdrá­gább szülők, Horváth Rudolf és felesége, Halász Irén (Medve - Medveďov). E szép ünnep alkalmából szívből gratulál, jó egész­séget és hosszú, boldog életet kíván lányuk, Irénke. Ú-146 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájdalmas gyászunkban hálás szív­vel mondunk köszönetét minden ked­ves rokonnak, ismerősnek, akik 1985. január 2-án elkísérték utolsó útjára Krebes Máriát. Köszönjük a sok virágot és a koszorút, amelyekkel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Gyászoló családja. Ú-105 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszöne­tét minden kedves rokonnak, ismerős­nek, szomszédnak, akik 1984. decem­ber 14-én elkísér­ték utolsó útjára a lévai (Levice) teme­tőbe a drága, jó feleséget, édesanyát, anyóst és nagymamát, Lehoczky Józsefné Chlebo Rozáliát, akit a halál 71 éves korában váratlanul ragadott ki szerettei köréből. Köszön­jük a sok koszorút és virágot, amelyek­kel igyekeztek enyhíteni soha el nem múló fájdalmunkat. Gyászoló férje és családja. Ú-96 ■ Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik 1985. január 3-án elkí­sérték utolsó útjára a recai temetőbe a drága jó feleséget, édesanyát és nagymamát, Kohút Lászlónét, akit a halál 50 éves korában ragadott ki szerettei köréből, s részvétükkel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. A gyászoló család. Ú-125 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszöne­tét minden kedves rokonnak, a somor- jai (Šamorín) lakos­ságnak és mind­azoknak, akik 1985. január 15-én elkí­sérték utolsó útjára a somorjai temető­be a szerető, gondos édesanyát, anyóst, nagymamát és dédmamát, Jurás Jánosné Illés Ilonát, akit a halál 71 éves korában kiragadott szerettei köréből. Köszönjük a részvé­tet, a sok szép virágot, koszorút, ame­lyekkel igyekeztek enyhíteni mély fáj­dalmunkat. Emlékét örökké őrző lányai: Mária, Ilona, fiai: György, Sándor, István, menyei, vejei és unokái. Ú-145 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, barátnak, munkatársnak és ismerősnek, a helyi pártalapszervezet, a sportegyesület, a vnb, a Csemadok, az efsz vezetősé­gének a búcsúbeszédekért és mind­azoknak, akik elkísérték utolsó útjára az egegi (Hokovce) temetőbe a drága jó fiút, testvért, Tóth Endrét, aki 1984. december 1-én 30 éves ko­rában tragikus körülmények között tá­vozott szerettei köréből. Köszönjük a sok virágot és koszorút, amelyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. Emlékét örökké őrző özvegy édes­anyja és testvérei családjukkal. Ú 147 ÚJ SZÚ 1985. I. 23.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom