Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-17 / 14. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT TAPASZTALATOK JAVASLATOK Pozitív gazdasági mérleg új szú 1985. I. 17. Az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság az elmúlt évi terv teljesítésével és az 1985. évi terv előkészítésével kapcsolatban megállapította, hogy a párt szervei és szervezetei következetesen gondoskodtak a párt gazdaságpo­litikájának a megvalósításáról, s ennek eredményeként a terve­zett feladatok teljesítése és a járás fejlődése szempontjából az elmúlt évet is sikeresnek mondhatjuk. A kedvező eredményekben kifeje­zésre jutott a dolgozók aktivitása és kezdeményezése, valamint a népgazdaság tervszerű irányítá­si rendszerének tökéletesítését célzó komplex intézkedések céltu­datosabb érvényesítése. A köz­pontilag irányított ipari szerveze­tek a termelés folyamatosságának biztosítása mellett az ipari terme­lés dinamikáját is fokozták. Csak­nem minden gazdasági szervezet­nél a munkatermelékenység nö­velésével gondoskodtak a saját termelési érték növekedéséről, amit gazdasági és politikai szem­pontból pozitívan értékelünk. A vállalatok eredményesen tel­jesítik az első minőségi osztályba sorolt termékek, valamint a mű­szaki szempontból progresszív termékek gyártási tervét. A nyu­gat-szlovákiai kerületi pártbizott­ság irányelve szerint 1983-hoz vi­szonyítva a reklamációs költsége­ket és a hibás termelésből szár­mazó veszteségeket legalább 5 százalékkal kellett csökkenteni. Alapjában véve ezt a feladatot is sikeresen teljesítettük. A termelési hatékonyság és gazdaságosság keretében sikere­sen teljesítjük a nyersanyagok, a fémek, a tüzelőanyagok, az energia és az üzemanyagok taka­rékosabb hasznosításának komp­lex programját. Ezen a területen főleg az Elektrosvit, a Dél-szlová- kiai Cellulóz- és Papírgyár, az Eli- tex és a Sigma vállalat dolgozói értek el példás eredményeket. Egészében véve megállapíthat­juk, hogy tavaly eredményeseb­ben oldottuk meg a nehézségeket és a problémákat. A munkaszer­vezés javításával a túlórák rész­arányát az elmúlt évi szint alá sikerült csökkenteni. Az eredmé­nyek azonban jobbak is lehetné­nek, ezért járási pártbizottságunk elvárja, hogy a kommunisták, a gazdasági dolgozók még többet tesznek a munkaidőalap jobb hasznosítása érdekében. Ez az elvárás a termelési alapok jobb kihasználására is vonatkozik. A vállalatok a termékek értéke­sítési tervét is eredményesen tel­jesítették. Járásunk termékei iránt itthon és külföldön is nagy az ér­deklődés, ezért elfekvő raktár- készleteink nincsenek. Leggyor­sabb ütemben a kiviteli termelés növekszik, ami megfelel a CSKP KB 9. és 10. ülésén elfogadott határozatoknak. A kiviteli felada­tok teljesítése a nem szocialista országok viszonylatában is ered­ményes volt. A belkereskedelem egyenletes ellátásában jelentős szerepük van a helyi gazdálkodási vállalatoknak és az ipari szövetkezeteknek. Ezektől azt is elvárjuk, hogy javíta­ni fogják a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások színvonalát. Az előzetes számítások szerint ezek a szervezetek is teljesítették a terv alapvető mutatóit. Az irányí­tás hatékonyságának fokozásá­val, a dolgozóknak az igazgatási folyamatokban való jobb bekap­csolásával, elsősorban a kezde­ményező tervezés módszere által azonban ki kell alakítani a feltéte­leket a 7. ötéves tervidőszak utol­só évi feladatainak sikeres teljesí­téséhez is. Az 1985-re előirányzott terv legfontosabb feladatai a gazdaság további intenzifikálására, a terme­lés minőségi színvonalának, kül­kereskedelmi versenyképességé­nek javítására, a munkatermelé­kenység növelésére és főleg a tu­dományos-műszaki haladás ered­ményeinek következetesebb hasznosítására irányulnak. Járásunk gazdaságának továb­bi dinamikus fejlődése megköve­teli, hogy a termelési és a nem termelési szféra szervezetei saját feltételeikre vonatkoztatva követ­kezetesen gondoskodjanak a nyu­gat-szlovákiai kerületi pártbizott­ság által előirányzott 1985. évi irányelvek fokozatos végrehajtá­sáról. A 7. ötéves tervidőszak el­múlt éveiben elért eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy eh­hez reális feltételeink vannak. A mezőgazdasági termelés múlt évi terve a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztését irá­nyozta elő, a 7. ötéves tervidőszak első három évében bekövetkezett lemaradás pótlása céljából. Az ál­lattenyésztés szakaszán a terv a feladatok egész évi egyenletes teljesítését irányozta elő, a rendel­kezésre álló takarmányforrások hatékony kihasználása alapján. Az említett feladatokon kívül nagy figyelmet összpontosítottunk a tüzelőanyagok, az energia és az anyagok takarékosabb felhaszná­lására, a veszteségek csökkenté­sére, a minőség javítására, s az intenzifikációs programok teljesí­tésére. A növénytermesztés legfonto­sabb szakasza a gabonafélék ter­melése. A sűrűn vetett gabonafé­lék termelési tervét 13 százalék­kal, vagyis 21 600 tonnával túltel­jesítettük, a kukoricatermelés ter­vének a teljesítésében azonban 23 százalékos lemaradás követ­kezett be, ami összesítve 100,6 százalékos tervteljesítést eredmé­nyezett. Nem sikerült jelentősebb mértékben csökkenteni a tervidő­szak előző éveiben bekövetkezett, mintegy 63 300 tonnányi termelési hiányt. Ugyanakkor pozitívan kell értékelni azt a tényt, hogy a sűrűn vetett gabonafélékből a járás tör­ténetében először sikerült elérni a 6 tonnás hektárhozamot. (A Szógyéni (Svodín) és a Köbölkúti (Gbelce) Efsz-ben 6,4 tonnás átla­gos hektárhozamot értek el). Habár jelentős mértékben javult a szemes kukorica termelésének anyagi-múszaki ellátottsága, az idén sem sikerült kielégítő ered­ményeket elérni. A hektárhoza­mokban mutatkozó jelentős kü­lönbségekből a mezőgazdasági vállalatok felelős dolgozóinak le kell vonniuk a szükséges követ­keztetéseket. A másik oldalon vi­szont azt is látni kell, hogy a kuko­ricának a vetésforgóban elfoglalt nagy részaránya sok gondot okoz az agrotechnikai határidők meg­tartásában és a munkák minőségi színvonalának biztosításában az őszi időszakban. A megtermelt biomassza jobb hasznosítása ér­dekében a mezőgazdasági válla­latok előnyben részesítik a kukori­ca csőzúzalékos betakarítását. Az összpontosított politikai- szervező munkának köszönhető­en az állattenyésztés szakaszán az egész év folyamán egészében véve eredményesen sikerült meg­oldani a hiányos tömegtakar- mány-ellátás problémáját. Az ál­lattenyésztésben a kommunisták, a pártszervezetek és a gazdasági vezetők a fő figyelmet a szarvas- marha-tenyésztés fejlesztésére, s minden tenyésztési szakaszon a termelékenység és az intenzitás fokozására fordították. A szarvas­marha-állomány létszáma három év alatt 5127 darabbal nőtt, s ez­zel a 100 ha mezőgazdasági föld­területre számított állománysűrű­ség elérte a 68,3 darabot. A tehe­nek száma 1336 darabbal növe­kedett, ami azt jelenti, hogy a me­zőgazdasági üzemek jelenleg 100 hektárra számítva 26 tehenet tar­tanak. Pozitívan kell értékelni, hogy a mezőgazdasági üzemek a tej­eladás tervét az egész év folya­mán egyenletesen teljesítették, s az előzetes számítások szerint 2,9 százalékkal túlszárnyalták ezt a tervet. A feladatok eredményes teljesítéséről adhatunk számot a vágóbaromfi- és a tojástermelés szakaszán is. A vállalatok, az üzemek, a kol­lektívák és az egyes dolgozók a jelentős jubileumok tiszteletére a CSKP KB, a Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága és a szövetségi kormány felhívására válaszolva értékes szocialista kötelezettség­vállalásokat fogadtak el. Ezeket főleg a májustól augusztusig terje­dő időszakban gazdasági és tár­sadalmi szervezeteink döntő több­ségében tovább szilárdították. A járási pártbizottság júniusi ülé­sén 19 ipari és mezőgazdasági üzem képviselői szilárdított szo­cialista kötelezettségvállalásokat adtak át a járási pártbizottság ve­zető titkárának. Az ipari és a me­zőgazdasági szervezetekhez ha­sonlóan a Nemzeti Front társadal­mi szervezetei, az alap- és a kö­zépiskolák tanulói és pedagógu­sai, valamint a kulturális-nevelő intézmények dolgozói ugyancsak kibővített kötelezettségvállaláso­kat fogadtak el. Ma már elismeréssel állapíthat­juk meg, hogy a kötelezettségvál­lalások teljesítése jelentős mér­tékben elősegítette járásunk gaz­dasági, társadalmi és politikai fej­lődését. ANTON BARTOVIČ, az érsekújvári járási pártbizottság titkára Az ipar és a lakosság energia- ellátása a népgazdaság legfonto­sabb feladatai közé tartozik. A fej­lett szocialista társadalomra jel­lemző életszínvonal biztosításá­hoz a kiváló minőségű munka mellett hatalmas mennyiségű energiaforrásra van szükség. Az energiaforrások teljes terjedelmé­ből mintegy 25 százalékot hasz­nálunk fel villamos energia terme­lésére, 40 százalékot fűtésre és vízmelegítésre, s körülbelül 35 százalék jut különböző technoló­giai célokra és közlekedésre. Az említett adatok azt bizonyítják, hogy a fűtés az energiafogyasztás egyik legjelentősebb területét ké­pezi. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa je­lentős feladatként emelte ki a táv- höellátás fejlesztését, amely a vil­lamos energia termelésével összefüggésben az energiataka­rékossági programok egyik jelen­tős területét képezi. A távfűtés a korszerű városfej­lesztés egyik alapvető feltétele, amely környezetvédelmi szem­pontból is jelentős. A központi, magas kéményekkel ellátott, nagy teljesítményű berendezésekben folyó tüzelés jelentős mértékben csökkenti a nagyobb városok lég­szennyeződését. A távfűtéssel kombinált villamosenergia-terme- lés környezetkímélő szerepe ab­ban is megnyilvánul, hogy ezen az úton számottevően csökken folyó­vizeink szennyeződése. A távfűtés energetikai szempontból is igen jelentős, hiszen a villamosener- gia-termelésre kapcsolt rendszer fűtési költsége szinte elenyésző, mert az egyébként hasznosítatla- nul elfolyó hűtővíz hulladékenergi­áját hasznosítja. A XVI. pártkongresszuson elfo­gadott határozatok értelmében a távhőellátás hosszú távú komp­lex programot képez, melynek megvalósításához az ipar vala­mennyi ágazatának hozzá kell já­rulnia. A szövetségi kormány ha­tározata a távhőellátás módszer­tani és koncepciós irányításával a Szövetségi Tüzelőanyag- és Energiagazdálkodási Minisztériu­mot bízta meg. Az ezzel kapcsola­tos konkrét feladatokat Kelet- Szlovákiában a Kelet-szlovákiai Energetikai Művek konszernválla­lat végzi. A kassai (Košice) távfűtőrend­szer eddigi kifejlesztésére a hő­erőmű építésével párhuzamosan került sor. A hőerőmű II. blokkjá­nak kazánjait és gőzturbináját 1982-ben helyezték üzembe, amelyek feltehetően 1987-ig biz­tosítják a város energiaellátását. Ugyancsak 1982-ben adtuk át a 8-as számú hővezetéket, amely a Sabol és a Rastislav utcák kör­nyékének az ellátását, valamint az egész rendszer áramlási helyzetét van hivatva javítani. A Dargói Hősök lakótelep építé­sének befejezése után a város fejlődése nyugaton a Kassai Kor­mányprogram lakóteleppel folyta­tódik. E városrész fűtését eredeti­leg körzeti gázkazánokkal tervez­ték biztosítani, de a tüzelőanya­gokkal való takarékosabb gazdál­kodás érdekében az illetékesek a központi távhőrendszerre való rákapcsolás mellett döntöttek. Ez egy újabb, mintegy 8 kilométeres távhővezeték építését tette szük­ségessé, a szivattyúállomással együtt közel 100 millió koronás beruházási költséggel. Az üzembe helyezés eredeti időpontja 1985. október 31-e volt, de a városi nemzeti bizottság, a Kelet-szlová­kiai Energetikai Művek, a műszaki tervezést végző prerovi Energo- projekt és a kivitelező kassai Mély­építő Vállalat közös erőfeszítése alapján egy új, az eredetitől eltérő műszaki megoldást sikerült találni. A közös munka eredménye: 1984. október 9-tól az említett lakótelep hóellátását már a központi távhó- rendszer biztosítja. A 8. ötéves tervidőszakban a magnezitipari művek közelében egy újabb lakótelep építése kez­dődik el. Itt a távhővezeték építé­sét 1985 májusában indítjuk el, 11 millió koronás beruházási költség­gel. A városi hőerőmű kapacitásá­nak növelése érdekében 1984 ok­tóberében elkezdődött egy 140 MW teljesítményű kazán építése, melynek befejezésére a tervek szerint 1987-ben kerül sor. Ezzel a bővítéssel körülbelül 1990-ig biztosítjuk a város növekvő ener­giaszükségletének a fedezését. Elképzeléseink szerint Kassa lakossága a jelenlegi 220 ezerről 2000-ig mintegy 275 ezerre nő. Az évezred végére várható igények kielégítését a Kassa és Prešov között 2000-ig megépítendő atomfűtőmű üzembe helyezésétől várjuk. Addig is szeretnénk azon­ban a Kelet-szlovákiai Vasműben keletkező hulladékhőt távhőveze- tékkel a városba hozni, A feladatok sikeres teljesítése érdekében a vállalatunknál műkö­dő pártalapszervezetek és párt­csoportok rendszeresen tanács­koznak a beruházásokkal össze­függő kérdésekről. A legfontosabb építkezések menetét és a beruhá­zási terv teljesítését az üzemi pártbizottság rendszeresen ellen­őrzi. BÖJTÖS JÓZSEF mérnök, a Kelet-szlovákiai Energetikai- Művek osztályvezetője Célirányos politikai munkával A nyitrai Plastika vállalat már évek óta egyenletesen teljesiti népgazdasági feladatait. Bár a ter­melés folyamatosságának biztosí­tása mindenhol alapvető köteles­ség, mégis az a véleményem, hogy a kedvező légkör kialakítá­sában nem csekély részük van a pártszervezeteknek. Befolyásuk növekedésében nagy szerepet játszik, hogy rendszeresen tájé­koztatják a dolgozókat terveikről és építenek hasznos javaslataikra. Gyárunk fejlődését jól segítet­ték az új termelési módszerek. Sikerült megvalósítanunk a nyo­mócsövek és az épületek szigete­lésére alkalmas elemek gyártásá­nak, valamint a másodlagos anya­gok újra feldolgozásának prog­ramját. Új bölcsődét, óvodát és sportcsarnokot építettünk, megol­dottuk gyártmányaink palettázá- sának kédését. Ezekben is kifeje­ződött a kommunisták és a dolgo­zó kollektívák legöntudatosabb tagjainak áldozatkészsége. Mi a szocialista versenymozgal­mat a termelés, a pártmunka szer­ves részének, nélkülözhetetlen elemeneK tekintjük. Alapszerveze­teink sokat segítenek a munka szervezésében, az anyagi és er­kölcsi ösztönzés helyes alkalma­zásában, s nem utolsósorban a gyakorlatban még észlelhető ká­ros jelenségek felszámolásában. Az üzemi pártbizottság a terme­lést segítő mozgalmakban fontos szerepet tulajdonít a ,,Ne adj tovább hibás terméket“ népszerű verseny-mozgalomnak. Úgy vél­jük - ezt igazolják a korábbi ered­mények is -, hogy érdemes job­ban odafigyelni és támogatni ezt a mozgalmat, mindenekelőtt a ter­melést közvetlen irányítóknak. Még mindannyian jól emléke­zünk arra az alig tíz év előtti idő­szakra, amikor a gazdasági növe­kedés fő forrásai, szinte korlátla­nul rendelkezésünkre álltak. Ez az időszak azonban már elmúlt, gaz­daságosabban kell bánnunk mind az energiával, mind a felhaszná­landó nyersanyagokkal. Vállala­tunk gazdálkodásának intenzív fejlesztése is merőben más meg­közelítést, termelői magatartást követel. Bár a takarékosság terü­letén szép eredményekkel dicse­kedhetünk, de még távolról sem használtuk ki a hatékonyabb gaz­dálkodás tartalékait. Az eszmei- nevelő és tömegpolitikai mun­kánkban ezért még nagyobb fi­gyelmet kell szentelnünk e kérdé­seknek. Nagy segítséget nyújt ebben a pártoktatás. Az alapszervezetek 327 tagja és 57 párton kívüli dol­gozó vesz részt a pártoktatás gaz­daságpolitikai kérdéseit tanulmá­nyozó csoportokban. Ezenkívül a szakszervezet és a SZISZ alap­szervezetei által szervezett körök­ben 235 hallgató politikai nevelé­séről gondoskodunk. Az előadá­sokat rendszerint az üzemi pártbi­zottság előadói - a vállalat gazda­sági tisztségviselői tartják. Az ér­deklődést és az aktivitást jelzi, hogy a szemináriumokon a hallga­tók nagy többsége kapcsolódik a beszélgetésbe és mondja el a témakörrel kapcsolatos vélemé­nyét. A pártoktatás és a munkások politikai nevelése magas színvo­nalú, eredményei a termelésben, az emberek gondolkodásában is megmutatkoznak. A sokrétű teendők mellett mind a hat alapszervezetünkben gon­dosan készülnek a februárban megtartandó év eleji pártgyűlésekre. Az előkészületek már a novemberi taggyűléseken azzal kezdődtek, hogy a pártbizottságok tájékoztat­ták tagjaikat és ismertették a fel­sőbb pártszervek év eleji taggyű­lések megtartásával kapcsolatos határozatát. Jelenleg a pártcso­portok azt értékelik, hogyan telje­sítették a kommunisták a kapott feladataikat, s hogyan segítették népszerűsíteni munkahelyükön a párt politikáját. A taggyűlések előkészítéséhez jó alapot adott, hogy a Plastika vál­lalat sikeresen teljesíti a hetedik ötéves tervidőszak feladatait, s eddig több mint 900 millió korona értékű árut termelt a népgazda­ságnak. Bár az eredményeink ön­magukért beszélnek, mégsem pi­henhetünk babérjainkon, mert a jövő évi feladataink még igénye­sebbek, s maradéktalan teljesíté­sükre most meg kell tenni a szük­séges előkészületeket. JÁN TIŠKO, a Plastika vállalat üzemi pártbizottságának elnöke PROBLÉMÁK EREDMÉNYEK A korszerű höellátás útján

Next

/
Oldalképek
Tartalom