Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-16 / 13. szám, szerda

A mérce mindig az eredmény legyen A PÁRTMUNKA BÍRÁLÓ ELEMZÉSE Az év eleji tagsági gyűlésekre való felkészülést a pártmunka tárgyilagos bíráló értékelése előzi meg mindenütt. Ennek megfele­lően a figyelem az eredmények reális értékelésére, a tényleges eredmények ismertetésére, a meglévő hiányosságok bírálatára, a problémák alkotó jellegű megoldására irányul. Ennek alapján olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek emelik az alap­szervezetek munkájának színvonalát a CSKP XVII. kongresszusát előkészítő időszakban. ÚJ SZÚ 5' 1985. I. 16. A pártmunka bíráló elemzé­se azt jelenti, hogy biráló, de előre mutató módon értékeljük a legkülönfélébb problé­mákat, eredményeket és hibákat, feltárjuk gyökereiket és okaikat, konkrét javaslatokat teszünk a gondok megoldására és a hiá­nyosságok kiküszöbölésére. A mi pártmunkánkban- a mun­ka bármely oldalát vagy formáját bíráljuk is. el - mindenütt alapvető jelentősége van a kritikai elemzés és értékelés módszerének. Ezeket a módszereket minden pártmun­kásnak és tisztségviselőnek el kell sajátítania és gyakorlatilag alkal­maznia kell. Ez a kötelesség a CSKP XVI. kongresszusának határozataiból ered, mivel ez a do­kumentum hangsúlyozza, hogy: a pártszerveknek és szervezetek­nek el kell sajátítaniuk a bíráló elemzés módszerét, a végkövet-/ keztetések levonásával a pontos és ellenőrzött tényekre, a társa­dalmi valóság mély és sokoldalú ismeretére kell támaszkodniuk. A dokumentum rámutat, hogy ahol nincs bírálat és önbírálat, ott ne­héz kedvező légkört kialakítani, a gondokat tárgyilagosan, elvi szempontból megítélni, a problé­mákat gyorsan és hatékonyan megoldani, ott nem tudják idejé­ben elhárítani a hibákat sem. A gyakorlati tapasztalatok azt jelzik, hogy még számos olyan tisztségviselő van, aki lebecsüli és mellőzi ezt a módszert, gyakran éppen azért, mert még nem sajátí­totta el. Az ő részükre el kell mondanunk, hogy az, aki lemond erről a lehetőségről és nem tartja kötelezőnek az elvégzett munka bíráló elemzését - annál kevésbé a rosszul végzett munka bírálatát - a saját tevékenységének haté­konyságát veszélyezteti, munkája színvonalát csökkenti, károkat okoz a pártnak, mert gyengíti ve­zető erejét és a tömegekkel való kapcsolatát. Sajnos a gyakorlat­ban az elemző munka sok hibájá­val találkozunk még. Egyes szer­vezetekben nem a pártmunka fo­lyamatát és milyenségét elemzik, hanem az, eredményeket írják le és mutatják ki. A jelentésekben gyakran megtalálható a feladatok, célok és szándékok, a pártmunka elért eredményeinek aprólékos le­írása, de annak ismertetésére már nem szánnak időt, hogy a párt- szervezet milyen eszközökkel érte el az eredményeket, milyen hiá­nyosságokkal és problémákkal kellett megküzdenie, hogyan kü­szöbölte ki a hibákat és az új feladatok megoldásánál hogyan fog dolgozni. Az értékelésekben gyakran elvész a konkrét ember konkrét munkája. A fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi körülményei egyre növelik a pártszervezetek tevékenységének elemzésével kapcsolatos követelményeket. A gazdasági és szociális változá­sok mélysége és terjedelme a tár­sadalmi fejlődés dinamizmusa és intenzitása teremti meg az elvég­zett munka bíráló elemzésének követelményét. Idejében fel kell tárni a gyenge pontokat és arra kell törekedni, hogy az elavult, a korszerű követelményeknek nem megfelelő munkaformákat és módszereket újakkal váltsuk fel. Az év eleji pártgyűlések előké­szítéséről hozott határozatok hangsúlyozzák, hogy elkerülhetet­len a pártszervezetek akcióképes­ségének fokozása. A pártmunka színvonalának javítása elsősor­ban a pártszervezet minőségi összetételétől függ, a tagok aktivi­tásától, a kommunisták felelős­ségtudatától és fegyelmezettsé­gétől, eszmei és szervezeti egysé­gétől, a pártélet és pártirányítás alapelveinek kidolgozásánál a le­nini normák és elvek következetes megtartásától, a káderek kiválasz­tásától, nevelésétől és elhelyezé­sétől, attól, hogyan valósul meg az elfogadott határozatok ellenőrzé­se, képesek-e tökéletesíteni a pártgyűlések előkészítésének és levezetésének gyakorlatát, továb­bá függ a kommunisták konkrét feladatainak ellenőrzésétől. E zért például az év eleji tag­gyűléseken el kell végezni a párttagok aktivitásának és eszmei fejlettsége színvonalá­nak elemzését is. Ezzel kapcsolat­ban mélyrehatóan kell elemezni az egész pártszervezet munkáját, eredményeit, eszmei és szerveze­ti egységét, azt, hogy a pártszer­vezet hatásköre kiterjed-e minden munkaterületre és képes-e minde­nütt érvényre juttatni a párt vezető szerepét. Az elemzésekben fog­lalkozni kell a párttagokkal szem­ben tanúsított egyéni és megkü­lönböztetett bánásmóddal, az ön­tudatos magatartással, az egyén ideológiai meggyőződésével, aktiv szocialista életvitelével, minden kommunista felelősségtudatával és fegyelmezettségével. Tehát egyidejűleg végezzük el az általá­nos és az egyéni értékelést. Az ilyen elemzés feltárja, hogy kellő figyelmet fordítanak-e a párttag­ság ideológiai színvonalának cél­tudatos fejlesztésére, megmutatja azt is, mire kell összpontosítani a figyelmet a párt vezető szerepé­nek az elmélyítésében. Az ilyen elemzések elősegítik a pártszervezetek hatékonyabb munkáját, a felelősségtudat és a fegyelem megszilárdítását. A pontosan kidolgozott és meg­szervezett pártfeladat hat a párt aktív harcosaira, a kommunisták­ra, eszmei szilárdságuk, magas szintű felelősségtudatuk és szer­vezettségük, a munkához való ak • tív viszonyuk, erkölcsi tulajdonsá­gaik, egész életvitelük kialakításá­ra. Egyidejűleg kedvező hatást gyakorol a tágabb környezetre, mozgósítja és szervezi a dolgozó­kat, mert a jó példa magával ra­gadja őket, mindenki törekszik a gazdasági terv és a szocialista kötelezettségvállalások maradék­talan teljesítésére. Az alapszervezet munkájának elemzése során nagy figyelmet kell szentelni a pártcsoportok munkájának. Hiszen a pártcsopor­tok komoly segítséget nyújthatnak nemcsak a feladatok teljesítésé­ben, hanem a problémák megol­dásában is. Ismereteik birtokában befolyásolni tudják munkatársaik aktivitását és nevelését, mozgó­sítják a dolgozókat a feladatok teljesítésére, segítenek megszilár­dítani a munkafegyelmet, valamint a felelősségtudatot. T apasztalataink azt bizonyít­ják, hogy az alapszerveze­tek többségében követke­zetesen és nagy felelősségtudat­tal, a közösség minden tagját be­vonva, a biráló elemzés módsze­reit felhasználva, készítik elő a pártgyűléseket. Ebben a munká­ban persze még hiányosságok is mutatkoznak. Hiba például, ha a pártgyűlések előkészítésében nem vonják be a pártaktívákat, a pártcsoportokat, vagy bizottsá­gokat, sem a párttagokat. Gyakran előfordul, hogy felületesen és el­hamarkodottan készítik elő a gyű­léseket. Ennek aztán a határoza­tok meghozatalánál és elfogadá­sánál sokféle negatív következ­ménye van. Ha a tagsági gyűléseken az elemzést követően kevés a vitá­ban felszólalók száma, meg kell keresni a passzivitás okait. Ta­pasztalataink szerint a hiba nem­csak a párttagok és tagjelöltek passzivitásában keresendő. Szá­mos esetben azért nem vitáznak az értekezleten jelenlévők, mert a pártbizottságok által előterjesz­tett beszámoló nem tudja felkelte­ni a párttagok érdeklődését, nem késztet bíráló vagy önkritikát gya­korló állásfoglalásra, nem lelkesíti a párttagokat, hogy megkeressék a problémák megoldásának opti­mális útját. A párton belüli demok­rácia nem tud kibontakozni ott, ahol nem valósítják meg a tagok, illetve a tagsági gyűlés határoza­tait, s nem oldják meg a gondokat, nem veszik figyelembe az észre­vételeket és figyelmeztetéseket. Ez is okot szolgáltat a passzivitás­ra, a vitában való gyér részvételre és a közömbösségre. Nem elég, ha a tagsági gyűlé­sen csak elismerjük a lenini alap­elvek és normák alkalmazásának fontosságát, a konkrét megvalósí­tás módját is nagyon alaposan mérlegelni kell. A lenini alapelvek - elsősorban a demokratikus cent­ralizmus - érvényre juttatásának az a meghatározó ismérve, hogy az egyes alapszervezetek hatás­körébe tartozó munkahelyeken hogyan valósítják meg a központi bizottság ülésein és a pártkong­resszuson hozott határozatokat és a gyakorlati megvalósításnak mi­lyen konkrét eredményei vannak. A demokratikus centralizmus alapelve és az ebből következő norma: a felsőbb szervek határo­zatai feltétel nélkül kötelezőek az alsóbb szintű szervek számára, s ez egyben a párt- és állami fegyelem színvonalának is egyik ismérve. E z a néhány példa is jelzi, hogy mennyire fontos a pártgyűlések alapos elő­készítése és a pártmunka bíráló jellegű elemzése, mivel a párt- szervezet pillanatnyi á^apotának felmérése a helyes és hatékony határozatok meghozatalának is egyik feltétele. Minden területen fel kell tárni, hogyan érvényesül a párt vezető szerepe a társadalmi gyakorlatban. Az év eleji pártgyű­lések csak ilyen feltételek mellett teljesítik feladatukat. Dr. JÁN MACHYNIAK docens November végén helyezték üzembe a rožnovi Tesla vállalatnál a színes képernyőket gyártó üzemegységet. A teljes kapacitás elérése után az üzem évente 400 000 képernyőt fog gyártani részben a hazai piacra, részben kivitelre. A képen az új üzemegység egy része. (Petr Berger felvétele - ČSTK) A gyermekek egészségéért Javuló orvosi ellátás • Rendszeres kivizsgálások • Fontos az ép fogazat A Kassa (košice)-vidéki Járási Egészségügyi Intézet fontos fel­adatának tarja a gyermekek és fiatalok ellátását, egészségük vé­delmét, a fejlődésükhöz szüksé­ges feltételek megteremtését és a betegek eredményes gyógyítá­sát. Megkülönböztetett figyelem­ben részesülnek az anyák és a csecsemők. Ennek eredménye­ként kedvezően alakul az egyik legfontosabb mutató, a csecse­mőhalandóság. Az elmúlt tíz év fo­lyamán 31,9 ezrelékről 22,5 ezre­lékre csökkent. Gondos ellátásban részesülnek a terhes nők. 1973-hoz viszonyít­va a szülések száma enyhén csökkent, viszont a kórházi szülé­sek aránya örvendetesen nőtt. 1983-ban elérte a 99,9 százalé­kot. A járás egészségügyi dolgo­zóinak legjelentősebb sikerei közé tartozik a halva születések és az újszülöttek elhalálozása arányá­nak csökkenése. Ez a mutató 1973-ban 21,4 ezrelék volt, míg 1983-ban már 15,2 ezrelék. A gyermekek egészségügyi el­látása körzeti rendszerben valósul meg, a 15 évesnél fiatalabb gyer­mekről 28 körzeti gyermekorvos és 54 gyermeknővér gondoskodik. Egy gyermekorvosi körzetre átla­gosan 959 gyermek jut. Az egy orvosra jutó gyermekek száma tiz év alatt 1205-ről 946-ra csökkent. A gyermekorvosok mindenekelőtt a gyermekek egészségének vé­delmére, egészséges fejlődésük­re, a betegségek idejében való felismerésére, a gyermekbalese­tek számának csökkentésére, a bölcsődékben és óvodákban a gyermekekről való gondoskodás javítására törekednek. 1983-ban a gyermekorvosok 272 000 vizs­gálatot végeztek, ami több mint 6 százalékkal több mint tíz évvel ezelőtt. A körzeti rendszer beve­zetése lehetővé tette, hogy az or­vosok szükség esetén otthonaik­ban keressék fel a kis betegeket, amivel korlátozták a fertőzések terjedését és nem kis mértékben javították az egészségügyi szol­gáltatásokat. A gyermekorvosok 185 óvodá­ban, alapiskolában gondoskodnak a gyermekek egészséges fejlődé­séről. Rendszeresen vizsgálják a tanulókat. Az óvodákban kivizs­gált gyermekek száma tíz év alatt megkétszereződött. A rendszeres ellátás keretében külön figyelem­mel kísérik a beteg gyermekeket, eredményesen harcolnak a fertő­ző betegségek ellen. Oltással csaknem teljes mértékben mega­kadályozták a torokgyík, a gyer­mekbénulás, a szamárköhögés, a tetanusz, a himlő és a tuberkuló­zis előfordulását. 1983-ban a gyermekek 89,5 százaléka kap­ta meg a szükséges védőoltáso­kat. Jelenleg a lányokat oltják ru­beola ellen, ami ugyancsak hoz­zájárul a következő nemzedékek egészséges fejlődéséhez. Nagy fontosságot tuljdonítanak a gyermekek fogorvosi ellátásá­nak. A rendszeres ellenőrzések, a beteg fogak gyógyítása, a céltu­datos egészségnevelés, valamint a fogorvosok ortopédiai beavatko­zásai a szocialista egészségügy fontos vívmányai. 1983-ban a fog­orvosok óvodás és iskolás gyer­mekek esetében több mint 65 000 kezelést végeztek. Két helyen, Kassán és Szepsi- ben (Moldava nad Bodvou) van a kórházakban gyermekosztály. Egy gyermek átlagos kezelési ideje 13,8 nap volt és az ágyakat 72 százalékra használták, ki. Fontos feladat hárul a rendkívü­li gondoskodást igénylő gyerme­kek számára létesített iskolákra. A járásban két ilyen iskola műkö­dik, Ždaňában és Kecerovceban. Mindkét intézményben jók a felté­telek a gyermekek szellemi és tes­ti fejlődéséhez. A járás egészségügyi dolgozói tudatosítják, milyen fontos a fiatal nemzedék körültekintő egészség- ügyi ellátása. Az egészséges gyermekek szavatolják a követke­ző nemzedékek testi és szellemi épségét. Ezért valamennyien kö­telességüknek tartják, hogy min­dent megtegyenek a gyermekek egészséges fejlődéséhez szüksé­ges feltételek megteremtéséért.-kol­Uj állami gazdaság létesült Jesenskében Pár napja kezdte meg tevé­kenységét várgedei (Hodejov) székhellyel a Jesenskéi Állami Gazdaság. Határozat született ugyanakkor a várgedei és a je­senskéi földművesszövetkezetek megszűnéséről, illetve egy másik nagyüzem létrehozásáról, simonyi (Šimonovce) székhellyel. Az érin­tett szövetkezetek tagsága már korábban áldását adta a váláshoz, illetve az újabb fúzióhoz, s az elmúlt év decemberében a mező­gazdasági minisztérium pecsétje is az aktákra került. Az új állami gazdaság 4798 hektár mezőgazdasági földterület­tel rendelkezik, ebből 2312 hektár a szántóterület. A jogelődök közül az egykori Várgedei Efsz teljes földterületével beolvadt, a jesens­kéi szövetkezet birtokából 746 hektár, a Rimaszombati (Rimavs­ká Sobota) Magtermesztő Állami Gazdaságéból pedig 100 hektár illeti meg az új nagyüzemet. A szántóterületen kívül 32 hektá­ron telepített szőlő, 12 hektáron telepitett gyümölcsös és 65 hektá­ros kertészet is örökölt vagyoná­hoz tartozik. Jelentős rét- és lege­lőterülettel rendelkezik a gazda­ság, ennek megfelelően gazdálko­dását elsősorban a takarmányter­mesztésre, illetve a hústermelésre szakosítja. Gabonafélékből mindössze 480 hektáron vetettek, illetve vetnek majd a tavasz folyamán. A kapás­növények között elsősorban a cu­korrépa és a dohány képvisel je­lentős termőterületet, az utóbbit 120 hektáron termesztik. A szántóterületen is dominál a takarmánytermesztés, hiszen si­lókukoricát, pillangósokat és ta­karmánykeverékeket több mint 1650 hektáron termesztenek, s az első esztendő produkcióját széna­egységre átszámítva 22 311 ton­nára tervezik. Tekintettel a meglé­vő termelési kapacitásokra, min­denekelőtt a korszerű domafalai szarvasmarha-hizlaldára és a hústermelésre Összpontosít. Ál­lományuk szarvasmarhából már az idén meghaladja az 5100, hízó­sertésből a 26Ó0 állatot, s 5750 darabos juhállományuk nemcsak a járásban, hanem az egész kerü­letben a legnagyobb. A nagy létszámú állomány szükségletét még az erősen takar­mánynövény-centrikus növényter­mesztési ágazat sem képes fe­dezni, éppen ezért számítanak a környező mezőgazdasági válla­latok segítségére és együttműkö­désére. Az idén a 650 fejőstehén­től 1 millió 800 ezer liter tej értéke­sítését tervezik, ami 3200 literes átlaghozamnak felel meg. A hízó­marhák napi súlygyarapodását 80-85 dkg-ra tervezik, a sertése­két 53 dekagrammra. Mindezt fi­gyelembe véve már az idén 1424 tonna hús eladását tervezik, s a következő esztendőben mint­egy 800 tonnás termelésnöveke­déssel számolnak. A termelés további növelése ér­dekében már működésének első esztendejében kisebb beruházá­sokat is tervez a gazdaság. A je­senskéi, a várgedei és a balogfalai (Blhovce) gazdasági udvarokban korszerű silótárolókat létesítenek, s dohányszárító építését is meg­kezdik. A későbbiek folyamán mintegy 500-600 hektárnyi terüle­tet kívánnak öntözhetővé tenni, kapcsolódva az almágyi (Ge­merský Jablonec) víztározóhoz. Az állami gazdaságnak az érin­tett szövetkezetek zárszámadó közgyűléseit követően mintegy 700 állandó dolgozója lesz, több­ségükben fiatal mezőgazdasági szakmunkások, technikusok, ve­zetők. Munkájuk nyomán már a gazdálkodás első esztendejé­ben 70 és fél millió koronás bruttó termelési érték előállítására lehet számítani. -h.a-

Next

/
Oldalképek
Tartalom