Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-16 / 13. szám, szerda
Mindennapi kenyerünk Kenyér nélkül el sem tudjuk képzelni életünket. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért minőségét gyakran éri bírálat. Főleg a nagyvárosokban kifogásolják a kenyér minőségét, de a kisebb községekben is gyakran mutatnak rá a lakosok arra, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Tény, hogy a rosszabb minőségű kenyér többnyire a nagy péküzemek terméke. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a kenyér évek óta kifogásolható minőségét úgy próbálják megoldani a kereskedelmi dolgozók, hogy erőfeszítéseket tesznek a péküzemekkel folytatott együttműködésük javítására. Törekvésük azonban nem jár eredménnyel. A pékségek számos okot sorolnak fel, miért nem tudnak jobb kenyeret sütni. Ha azonban igényesebbek lennének önmagukkal szemben, szigorúan ellenőriznék a termelési technológia megtartását, bizonyára kevesebb bírálat érné munkájukat. Egy szempontból azonban dicséret illeti az érsekújvári pékség dolgozóit, mindenütt mindig elegendő kenyér van. Éppen ezért meglepetéssel láttuk a Jednota áruháza előtt kígyózó hosszú sort, és amint megtudtuk, az emberek kenyérre vártak. Nincsen kenyerük? - kérdeztük. Az áruház élelmiszerrészlegén azonban elegendő kenyér volt, csakhogy az a péküzemből érkezett, sületlen volt és ráadásul legalább kétnapos. Aztán fény derült arra is, mire várnak az emberek. A nap bizonyos óráiban házi kenyeret hoznak az áruházba, amelyet a Jednota városi pékségében sütnek. Nem tudnak eleget készíteni belőle és így az emberek inkább vállalják a sorakozást. A Jednota péksége nagyon kicsi. Tulajdonképpen régi módszerrel dolgoznak, csupán a keverőgépet hajtja villamos áram és a közelmúlttól a kemencét fa helyett gáz fűti. Két helyiségben Ernest Lász/ó vezetésével kilenc pék dolgozik. Gyakorlatilag mindent kézzel végeznek. A pékséget 1968-ban újította fel a Jednota. Akkoriban hárman dolgoztak itt és naponta ezer kenyeret sütöttek. Milyen a helyzet ma?- A nagy kereslet miatt négy évvel ezelőtt bővítettük a termelést, ma már három műszakban dolgozunk, három tonna kenyeret sütünk, ám ez is kevés - mondotta Ernest László. - Tizenhárom üzletet és büfét látunk el és néhány közétkeztetési létesítménybe is szállítunk. Természetesen csak a Jednota üzleteibe és vendéglőibe. De gyakran szállítunk kenyeret megrendelés alapján esküvőre és más rendezvényekre. El kell mondanom, hogy az egész környékről vásárolnak nálunk kenyeret. Ottjártunkkor a harmadik műszak tagjai dolgoztak a kis pékségben. A vezetőn kívül Kezes Pál és Illés István. Miközben Kezes Pál a ropogós cipókat vette ki a kemencéből, elmondta, a jó minőség titka a technológia pontos megtartása. Kenyerük minősége természetesen a liszttől is függ, amelyet rendszeresen a šuranyi malomból kapnak.- Sokan kérdezik tőlünk, hogyan érjük el, hogy a mi kenyerünk ízletesebb, mint az, amit a péküzemekben sütnek - mondta Ernest László. - Pedig semmi titokzatosat nem művelünk, csupán becsületesen végezzük munkánkat. A három kilogrammos házikenyér alapja a burgonyakása, a jó minőségű liszt és természetesen az ^alaposan kidolgozott, megkelesztett tészta. Hogy legalább részben eleget tegyünk a lakosság kívánságának, gyakorlatilag 24 órán keresztül dolgozunk. Hogy milyen bonyolult feltételek között, azt most maga is láthatja. Mi azonban szívesen dolgozunk. Nemcsak a mi műszakunk, hanem a másik kettő is, - Pethes László, Dudás Imre, Jozefik József, Molnár Vladimír, Suráni István és Pethes Margit. Ráadásul még a karbantartást is mi végezzük, mivel nincsenek szakemberek, akik megjavítanák a mi gépeinket. Reméljük, rövidesen javul a helyzet. Már megtették a lépéseket annak érdekében, hogy újabb helyiségeket kapjunk, ami lehetővé teszi majd, hogy növeljük a termelést és így több kenyeret szállítsunk a piacra. JOZEF SLUKA- Ilyen a mi kenyerünk - mondja Ernest László Illés István a kenyér dagasztását ellenőrzi (A szerző felvételei) APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ A drága jó férj, édesapa, nagypapa és após, Szabó Imre (Szimő - Zemné) január 13-án ünnepelte 60. születésnapját. E szép ünnep alkalmából szerető szívvel köszöntik, és jó egészséget, nyugodt, békés, hosszú, boldog életet kívánnak családja körében szerető és odaadó felesége, leányai és vejei, valamint unokái: Ildikó és Sanyika, akik sokszor csókolják a nagypapát. Ú-14 ■ Január 16-án ünnepük házasságkötésük 25. évfordulóját a drága szülők és nagyszülők, Viszkocs Károly és Viszkocs Erzsébet Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, és hosszan tartó, boldog házaséletet kívánnak lányuk, Judit, fiuk, Zsolt, vejük, Milán és kis unokájuk, Juditka. Ú-60 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Életünk legfájdalmasabb napja marad 1984. december 4-e. Ezen a napon dobbant utolsót szíve a felejthetetlen, szorgalmas, szeretett férjnek, édesapának, nagyapának, testvérnek, sógornak, Kosztyu Pálnak, aki 53 éves korában hosszú betegség után itthagyta szeretteit. Ezúton mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, munkatársaknak, barátoknak, akik koszorúikkal, virágaikkal enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. Külön mondunk köszönetét a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) kórház sebészeti osztálya főorvosának, dr. Senčáknak, minden orvosnak és nővérnek munkájukért. A gyászoló család. Ú-10 ■ Fájdalmas gyászunkban köszönetét mondunk minden kedves rokonnak, szomszédnak, ismerősnek, jó barátnak, a čalovói Agrokomplex vállalat dolgozóinak és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára 1984. november 13-án a felejthetetlen férjet, családjáért aggódó édesapát, apóst, nagyapát, Lakatos Lajost (Ekecs - Okoč), akit a halál 71 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönetét mondunk a čalovói Agrokomplex vállalat képviselőjének, a dunaszerdáheíyi (Dunajská Streda), ekecsi (Okoč) polgári ügyek testületének a megható gyászbeszédért és mindazoknak, akik szóval, koszorúkkal, virágokkal igyekeztek enyhíteni soha el nem múló fájdalmunkat. örökké gyászoló családja. Ú-40 ■ Fájdalmas gyászunkban köszö- netünket fejezzük ki minden kedves rokonnak, ismerősnek, barátnak, szomszédoknak, a volt munkatársaknak és a falu lakosságának, akik 1984. október 18-án elkísérték utolsó útjára a fügéi (Figa) temetőbe a drága jó férjet, édesapát, O n d r é s i k Józsefet, aki rövid, súlyos betegség után, 58 éves korában hunyt el. Hálásan köszönjük a részvétet, a sok koszorút és virágot, amelyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. Gyászoló felesége és két gyermeke. Ú-13 MEGEMLEKEZES ■ Mély fájdalommal és fájó szívvel emlékezünk a szeretett fiúra, testvérre, ifj. Hadacs Dénesre (Ohrady), aki 1979. december 21-én tragikus körülmények között, 18 éves korában örökre eltávozott közülünk. Akik ismerték és szerették, szenteljenek számára egy néma pillanatot ezen a szomorú 5. évfordulón. Emlékét örökké őrzik fájdalomtól megtört szülei és testvérei. 0-11 ÚJ szú 6 1985. I. 16. Lányok és fiúk figyelem! Az Építésben elért eredményekért kitüntetéssel kitüntetett vágsellyei (Šaľa) Duslo Vegyipari Vállalat az új középfokú vegyipari szakmunkásképző intézetébe f @1 VfiSZ1 az a,aPisko,a 8- osztályát végzett fiatalokat ^ szakmunkástanulóknak a következő szakmákra: a) 4 éves, érettségivel végződő szakmunkás- képzés keretében:- gyártásirányító vegyész,- automatagép-kezelő mechanikus, b) 3 és 1/2 éves szakmunkásképzés keretében- gépjavító mechanikus,- gépkezelő mechanikus,- csővezetékgyártó és -szerelő mechanikus (a szerelőszakmákhoz hasonlít)- fémmegmunkáló szakmunkás,- villanyszerelő. Elszállásolás: tanulóink korszerű diákszállóban laknak, kétágyas szobákban. Minden szobához van fürdőszoba és illemhelyiség. Sportolás és testedzés: saját fedett sportcsarnok (kézi-, kosár- és röplabda, asztalitenisz), 15x25 méteres fedett uszoda, szauna, testgyakorlás. Sportpályakomplexum: labdarúgópálya, különféle labdajátékokra alkalmas pálya, könnyűatlétikai pálya. Tájékozódni vállalatunk személyzeti osztályán lehet az alábbi címen: Duslo, n. p. Šaľa, telefon: 30-71/73 (a gyár telefonközpontja), mellékállomás: 23 90. Toborzási terület, a galántai (Galanta), nyitrai (Nitra) és az érsekújvári (Nové Zámky) járás. ÚP-3. GYERTEK KÖZÉNK! VÁRUNK BENNETEKET!
