Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-03 / 2. szám, csütörtök

Az SZKP KB határozata az oroszországi forradalom 80. évfordulója alkalmából ÚJ szú 1985. I. 3. (Folytatás az 1. oldalról) pata, a bolsevik párt vezetett és ösztönzött, nyílt politikai harcot kezdett. A parasztság mozgalma is egyre nagyobb méreteket öltött. A vidék mindenekelőtt a hűbéri földtulajdon felszámolását és a jobbágyság egyéb maradványai­nak a megszüntetését követelte. Oroszország az imperializmus ellentéteinek tűzfészkévé, az im­perializmus leggyengébb láncsze­mévé vált. Kialakultak a forrada­lom objektív és szubjektív feltéte­lei, s Oroszországba helyeződött át a világ forradalmi mozgalmának központja. Az 1905-1907-es oroszországi forradalom a történelemben az el­ső új típusú, burzsoá és demokra­tikus forradalomként szerepelt. Először állt a dolgozó tömegek élén a munkásosztály. Szociális és gazdasági lényegét tekintve ez a forradalom burzsoá-demokrati- kus volt, eszközeit és a harc for­máit tekintve viszont a proletárok forradalmának számított. A mun­kásosztály irányítása alatt a forra­dalmi légkörben kialakult a mun­kások, a parasztok és a dolgozók más, nem proletár tömegeinek a szövetsége. A hadseregben és a haditengerészetnél egyre gya­koribbak voltak a forradalmi meg­mozdulások. Az erósbödő nemzeti felszabadító mozgalom a demok­ratikus erők egységes áramlatává ötvöződött. Oroszországi testvé­reinkkel egy sorban szálltak harc­ba Ukrajna, Belorusszia, Közép- Ázsia, valamint a Kaukázuson túli területek és a balti népek munká­sai és parasztjai. A forradalmi években megnyil­vánultak Vlagyimir lljics Leninnek, a proletariátus nagy teoretikusá­nak és vezetőjének zseniális alko­tó képességei. A revizionizmus és opportunizmus elleni megalkuvást nem ismerő harcban az új törté­nelmi feltételek között védelmezte és továbbfejlesztette a marxiz­must. Az ő gondolatai tették lehe­tővé a bolsevik párt tudományo­san alátámasztott stratégiájának és taktikájának kidolgozását, a dolgozók harca közeli és távo­li céljainak kitűzését. Az 1905-1907-es forradalom hatal­mas politikai tapasztalatokkal gaz­dagította a tömegeket, s az öntu­datos, alkotó történelmi munka színvonalára emelte őket. Az osz­tályharc új formáira és eszközeire derült fény. A dolgozók első ízben alkalmazták az olyan erős politikai fegyvert, mint amilyen a tömeges politikai sztrájk. A forradalom a de­cemberi moszkvai felkelésben ér­te el tetőpontját. Lenin szavai sze­rint ,,a nép átesett a harci tűzke­resztségen". Megacélozódott a felkelésben, és felkészítette azoknak a harcosoknak a sorát, akik 1917-ben győztek. A munkásszovjetek váltak a for­radalmi hatalom harci szerveivé, amelyeket a nép Ivanovo-Voznye- szenszkben, Petrográdban, Moszkvában, Rosztovban, Szara- tovban, Bakuban, Kijevben, Sze- vasztopolban stb. hozott létre, s ezeket a parasztság és a kato­naság képviselőinek szovjetjei kö­Pinochet nem változtat módszerein (ČSTK) - Augusto Pinochet chilei diktátor újévi beszédében ismét értésre adta, nem áll szán­dékában helyreállítani a demokra­tikus viszonyokat. Nem zárta ki, hogy a november elején elrendelt rendkívüli intézkedések érvényes­ségét ismét meghosszabbítja. Pinochet szerint az országban kialakult feszültségért az ellenzéki erők felelősek, mivel - mondotta - felelőtlenül kihasználták a kor­mány által a politikai tevékenység számára nyitott „kiskapukat“. Ez alatt Pinochet a polgári ellenzék­nek felajánlott párbeszédet érti, amelynek célja nyilvánvalóan az, hogy megossza az ellenzéki erő­ket. A párbeszédnek persze nem volt kézzel fogható eredménye, mivel a legreakciósabb, fasiszta erőkön kívül a Pinochet-diktatúrát elutasítja a chilei társadalom vala­mennyi rétege. vették. Ezeket a szovjeteket Lenin a jövő szocialista államisága pro­totípusainak tartotta. Az 1905-1907-es forradalom kifeje­zésre juttatta a történelmi fejlődés általános szükségleteit, s óriási nemzetközi jelentősége volt. Ki­váltotta Európa, Amerika és Ázsia elnyomott tömegeinek szimpátiá­ját és támogatását. Megszilárdult a munkásosztály nemzetközi szo­lidaritása, számos országban erő­södött a forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalom, amely kö­zelebb hozta a kapitalista világ- rendszer általános válságának kezdetét. Az SZKP KB határozata hang­súlyozza: a szovjet nép a kommu­nista párt vezetésével felszámolta a kizsákmányolás minden formá­ját és megvalósította a szocializ­mus építésének lenini tervét. Tör­ténelmileg rövid idő alatt sikerült az elmaradottságot felszámolni, s a Szovjetunió erős ipari, mező- gazdasági hatalom lett. Létrejött a munkásosztály, a kolhozpa­rasztság és a népi intelligencia megbonthatatlan szövetsége. A nép életkörülményei megjavul­tak. A Szovjetunióban megszilár­dult az új típusú demokrácia, a szocialista demokrácia, amely olyan jogokat és szabadságot biz­tosít polgárainak, amilyenek a bur­zsoá államban nem léteznek, nem létezhetnek. Minden szovjet köz­társaság valódi virágzásnak indult. Valósággá vált a nemzetek egysé­ge, barátsága, testvérisége. A kommunizmus első fázisában az ország hatalmas lépést tett elő­re, s most új, a fejlett szocializmus történelmileg hosszú időszakába lépett. Ennek tervszerű és sok­oldalú tökéletesítése képezi a párt és a nép tevékenységének fő irányvonalát. A fejlett szocializmus tökéletesítése során a Szovjetunió fokozatosan halad a kommuniz­mus felé. E munka során alapvető jelen­tősége van a társadalmi termelés hatékonysága és a munkaterme­lékenység növelésének, a terme­lőerők új minőségi szintre történő emelésének, ä népgazdasági ágazatok intenzifikálásának a tu­dományos-műszaki ismeretek gyorsított ütemű alkalmazása, a gazdasági mechanizmus és a gazdaságirányítási rendszer tö­kéletesítése alapján A legfontosabb feladat a nép anyagi és szellemi életszínvonalá­nak tartós emelése, melynek so­rán a szilárd gazdasági alapokból és a szovjet emberek egyre na­gyobb munkaeredményeiből kell kiindulni. A párt megkülönböztetett figyelmet szentel a szociális igaz­ságosság elvének megvalósításá­ra és fejlesztésére. A határozat leszögezi: társadalmunk legfonto­sabb célja, s egyben a kommuniz­mus felé történő átmenet nélkü­lözhetetlen feltétele az új embertí­pus kialakítása, a személyiség eszmei és erkölcsi fejlődése. A dokumentum a továbbiakban a népképviseleti szervek, a szov­jetek szerepével foglalkozik, majd rámutat: az SZKP és a szovjet állam következetesen a békés le­nini külpolitika megvalósítására törekszik. Most, amikor az USA és NATO-szövetségesei hibájából ki­éleződött a nemzetközi helyzet, s ezek a körök meg szeretnék állítani a történelem fejlődését, s rá akarják kényszeríteni akaratu­kat a népekre, rendkívüli jelentő­sége van a szocialista közösség országai egységének és összefor- rottságának. A Varsói Szerződés­ben tömörült testvéri szocialista országok minden szükségessel rendelkeznek ahhoz, hogy határo­zottan szembe tudjanak szállni a háborús erőkkel. Sokoldalúan és tartósan fejlődik a KGST-országok gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködése. A szovjet nép biztonsággal te­kint a jövőbe. Támogatja a kom­munista párt politikáját, amely meggyőzően bizonyította erejét az eszmei és szervező munkában, alkotóerejét és azt, hogy képes a tömegek vezetésére az új társa­dalomért vívott harcban. Az SZKP KB úgy határozott, hogy az első oroszországi forra­dalom 80. évfordulóját a párt, az ország, a világ kommunista- és munkásmozgalmának, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom kiemelkedő eseményeként ünne­peljék meg. Megörökítik Usztyinov marsall emlékét (ČSTK) - A Szovjetunió Minisz­tertanácsa határozatot fogadott el Dmitrij Usztyinov emlékének megörökítéséről. Az Udmurt Auto­nóm Szovjet Szocialista Köztársa­ságban levő Izsevszk várost az SZKP és a szovjet állam kimagas­ló személyiségéről, az SZKP KB Politikai Bizottságának elhunyt tagjáról nevezik el. Dmitrij Usztyi­nov nevét fogja viselni az ulja- novszki repülőgépipari komple­xum, továbbá egy katonai alaku­lat, egy hadihajó és az a leningrádi gépészeti intézet, ahol tanulmá­nyait folytatta. Moszkvában, Leningrádban és Kujbisevben utcát neveznek el Dmitirj Usztyinovról, továbbá a honvédelmi minisztérium épüle­tén és azon a házon, ahol lakott, emléktáblát helyeznek el. Néhány főiskola diákjai számá­ra Usztyinov-ösztöndíjat alapí­tanak. Vogel határozott fellépést sürget a revansista erők ellen (ČSTK) - Hans-Jochen Vogel, a Szociáldemokrata Párt parla­menti csoportjának vezetője a nyugatnémet Bundestagban el­ítélte a revansista erők támadásait azok ellen a bonni politikusok el­len, akik támogatják az un. keleti szerződések megtartását és a ha­tárok sérthetetlenségét. Felháborító - mondotta Vogel -, hogy a különböző revansista szövetségek vezetői jelenleg a legdurvább kirohanásokat inté­zik a második világháború után kialakult status quó hívei ellen. NDK-döntés (ČSTK) - Az NDK Miniszterta­nácsa úgy döntött, hogy 1985. január elsejétől az ország felség­vizeit az eddigi háromról 12 tenge­ri mérföldre terjeszti ki. A döntés összhangban áll az ENSZ tenger­jogi konvenciójával. Figyelembe véve a földrajzi sa­játosságokat és a nemzetközi ten­geri közlekedést, egyes szakaszo­kon a felségvizek keskenyebb sávját jelölték ki. A szociáldemokrata politikus arra szólította fel a felelős államférfia­kat, főleg Helmut Kohl kancellárt, hogy azonnal lépjenek fel a sötét múltra emlékeztető jelenségekkel szemben. Salvadort mérleg (ČSTK) - Az emberi jogok sal- vadori bizottságának az év végén nyilvánosságra hozott jelentése szerint a kormánycsapatok és a jobboldali félkatonai szervezetek 1984-ben 1973 polgári személyt gyilkoltak meg, további 422 em­bert őrizetbe vettek és 168-at elra­boltak. A jelentés emlékeztet arra az öt nagy „vérfürdőre“, amelyet a polgári lakosság körében a had­sereg egységei, főleg az amerikai tanácsadók által kiképzett zászló­aljak rendeztek. Ezek során 199 személy vesztette életét, köztük sok nő és gyermek. A dokumen­tum ugyancsak elítéli a polgári települések ellen végrehajtott bar­bár légitámadásokat. A francia Citroen autógyár a közeli napokban Párizs környékén négy üzemének felszámolását tervezi. A cég vezetősége megerősí­tette, hogy leghamarabb a nanterre-i üzemet zárják be, s hasonló sors vár a lavallois-i és a clichy-i gyárakra is. Képünkön: a Citroen nanterre-i üzemének dolgozói a termelés leállítása ellen tiltakoznak. A megmozdulásra az üzem bejárata előtt került sor az elmúlt napokban. (Telefoto - ČSTK) Az idei esztendő nem lesz jobb a tavalyinál A franciák többsége a növekvő munkanélküliséget tartja a legsúlyosabb gondnak (ČSTK) - Az 1984-es esztendő a franciáknak nem tetszett - leg­alábbis erre a következtetésre jut a Le Figaro című párizsi lap az általa végzett közvéleménykutatás alapján. A megkérdezettek 69 százaléka szerint a tavalyi év in­kább „rosszabb" volt, 52 százalé­kuk attól tart, hogy 1985 „nem lesz jobb“. A franciák elsősorban pénzügyi helyzetükre panaszkod­nak, s 65 százalékuk azt állítja, hogy életszínvonaluk az elmúlt 12 hónap alatt csökkent. A közvéleménykutatás szerint a franciák többsége a munka- nélküliség növekedését tartja a legfontosabb problémának. Attól tartanak, hogy a jelenlegi 2-2,5 millióról az állástalanok szá­ma az idén 3 millióra növekszik. A Le Párisién Liberé című lap által nyilvánosságra hozott közvé­leménykutatási eredmények ugyancsak azt mutatják, hogy a franciák többsége a munkanél­küliség csökkentését kívánja. A gazdasági és szociális kutatóin­tézet statisztikai jelentése a mun­kanélküliséget erkölcsi és lélektani problémák forrásaként értékeli, rá­mutatva, hogy ez a jelenség gyak­ran a családok életét borítja fel, s így össztársadalmi következmé­nyei vannak. Az űrfegyverkezés hatalmas kiadásokkal járna (ČSTK) - Michael Mierson, az Amerikai Béketanács elnöke a Daily World című lapnak adott nyilatkozatában elítélte a wa­shingtoni kormány azon törekvé­sét, hogy a leszerelési tárgyalások napirendjéről már előre kizárja az űrfegyverkezés megakadályozá­sának kérdését. Az amerikai békemozgalom ak­tivistái jelenleg Reagan „csillag- háborús" előkészületei ellen moz­gósítják erőiket - mondotta Mier­son. Carol Rosin, a világűrben folytatott együttműködés és a koz­mosz biztonságának kérdéseivel foglalkozó intézet vezetője hang­súlyozta, a lázas fegyverkezés ki- terjesztése a világűrre mérhetet­len kiadásokat jelentene és veszé­lyeztetné az egész emberiséget. Hamarosan távozik Reagan belügyminisztere (ČSTK) - Lemondott tisztségé­ről William Clark amerikai belügy­miniszter, Ronald Reagan egyik legközelebbi munkatársa. A Fehér Ház közlése szerint Clark két-há- rom hónapon belül távozik hivata­lából. Wiliam Clark 1967 után volt Reagan munkatársainak vezetője. 1981 -ben az elnök szinte erőszak­kal ültette a külügyminiszter-he­lyettesi tisztségbe. Emlékezetes, hogy Clark az illetékes szenátusi bizottság előtt rendkívül gyatra nemzetközi politikai és földrajzi is­meretekről tett tanúbizonyságot, s egész sor jelentős országnak még a miniszterelnökeit sem volt képes megnevezni. Ennek ellené­re Reagan nemzetbiztonsági ta­nácsadója lett, majd 1983 októbe­rében nevezték ki belügyminisz­terré. Clark egyébként a második olyan miniszter, aki Reagan újra­választása után válik meg tisztsé­gétől. Megfigyelők szerint lemon­dása azt tükrözi, hogy az elnök igyekszik elsimítani a kormányon belüli ellentéteket. Reprezentatív felmérés a Szovjetunióban (ČSTK) - A Szovjetunióban tegnap kezdődött és január 11 -ig tart az a részleges szociális és demográfiai felmérés, melynek célja a legutóbbi népszámlálás, vagyis 1979 óta bekövetkezett változások megállapítása. Vala­mennyi szövetségi köztársaság­ban a határterületeken és kerüle­tekben minden 20. választási kör­zet fog alapul szolgálni. Az ezek­ben a körzetekben élő lakosok töltik ki a kérdőíveket korukat, mű­veltségüket, családjukat, nemzeti­ségüket és foglalkozásukat érin­tően. 1979-cel összehasonlítva a kérdőívek néhány új kérdést is tartalmaznak. A szovjet szocioló­gusok például megpróbálják meg­állapítani, hogy a férjezett asszo­nyok 45 éves korukig hány gyer­meket szeretnének, milyen a csa­ládtagok átlagos jövedelme, vagy hogy a megkérdezettek születé­sük óta élnek-e lakhelyükön. A kutatás során szerzett adato­kat felhasználják az elkövetkező ötéves terv és a távlati tervek kidolgozása során is. Ezenkívül részletes információkat szereznek a lakosság összetételéről, művelt­ségi szintjéről és megoszlásáról a szociális csoportokban. A kuta­tás ezenkívül fényt derít a társada­lom munkaerőforrásaira, a lakos­ság jövedelmére stb. Amnesztia Nigériában (ČSTK) - A nigériai katonai ve­zetés hatalomra jutásának első évfordulója alkalmából amnesztiát hirdetett 144 politikai fogoly szá­mára. A megkegyelmezettek kö­zött van a volt polgári kormány három minisztere is. Nigéria számára az 1985-ös év kell, hogy a gazdasági javulás esztendeje legyen - jelentette ki Mohammed Buhari, Nigéria leg­felsőbb képviselője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom