Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-21 / 51. szám

ÚJ szú 15 1984. XII. 21. H elyi idő szerint már javában hajna- lodott, amikor az alma-atai nem­zetközi repülőtéren földet ért velünk a Domogyedovóról késő este indult repü­lőgép. Négy és fél órát vett igénybe az út Moszkvától Szovjet-Kazahsztán főváro­sáig.- A négy és fél órából kettőt repültetek az Uraiig, a Szovjetunió európai része fölött, kettő és felet pedig már Ázsiában, a mi köztársaságunk légterében - ma­gyarázta később egy kazah barátom. Azt hittem, hogy túloz, és ellenőriztem. Neki volt igaza. Kazahsztán fölött való­ban órákon át lehet repülni, még a leg­korszerűbb sugárhajtású gépeken is. Ez a Szovjetunió második legnagyobb köz­társasága, melynek területe mintegy 25- szöröse a Csehszlovákiáénak. Ennek megfelelő itt a mérete jóformán min­dennek. Alma-Ata, az egymillió lakosú közép­ázsiai főváros ugyan nem olyan fényes, forgalmas metropolis, mint mondjuk Pá­rizs, Moszkva vagy akár Prága, de fejlő­désének ütemét tekintve talán valameny- nyin túltesz. Hiszen még 150 esztendős sincsen. Csupán a múlt század közepén alapították. Alapították? Kis faeröd volt, távoli közép-ázsiai garnizonnak szánták. Abból nőtt vagy növekszik napjainkban világvárossá. xxx A tízhektáros parkban tervszerűen el­szórt tanépületek és kollégiumok egysé­ges egyetemi városkát, az angolban használatos latin szóval campust alkot­nak. Ahhoz, hogy a csemeték terebélyes fákká gyarapodjanak, bizony még itt, a forró kazahsztáni éghajlati viszonyok­ban is jónéhány esztendőre lesz szük­ség; építészetileg azonban csaknem kész a Kazah Állami Egyetem alma-atai új negyede. Az egy vagy két kart maguk­ba foglaló, általában négyemeletes töm­böket egymás után adják át, és az új tanév kezdetére a 16 emeletes központi tornyot is birtokba vették az illetékesek. A tömböket - mint a korszerű alma- atai középületek többségét - sima fehér kő borítja, az ablakokat bemélyedés, nemzeti ornamentikájú rács védi a nap tűző fénye ellen. A tantermek, a laborató­riumi és szemináriumi helyiségek korsze­rűek, jól felszereltek, a folyosókat, lép­csőházakat afféle kerengök teszik - majd’azt mondtam - lakályossá, emberi léptékűvé. A Kazah Állami Egyetemen, amely egyike a köztársaság 55 felsőfokú tanin­tézetének, 11 nappali és 8 esti meg levelező kar működik, s összesen 15 ezer diák tanul itt. Tíz-húsz évvel ezelőtt még rendszerint azzal mutatták be a tanintézetet a külföldi vendégeknek, hogy lám, ez az egyetem abban a Kazahsztán­ban működik, ahol 70 esztendővel ezelőtt még az őslakosság 90 százaléka írástu­datlan volt. Ma már a jelenhez mérnek. Elvégre a Kazah Állami Egyetem abban a szovjet köztársaságban működik, ahol - hogy más jellemző példát ne is említsek - a vi­lág egyik legnagyobb ürrepülötere, a baj- konuri található. Annál elgondolkoztatóbb az a szám, amely szerint itt a külföldi - kubai, vietnami, afgán, mongol - diáko­kon kívül összesen 36 féle szovjet nem­zetiség fiai és leányai tanulnak. Ilyen mértékben ugyanis ez már kazahsztáni sajátosság. A rendkívül gyors iparosítás és különféle jellegű történelmi mozgások következményeként az elmúlt 4-5 évti­zedben a Szovjetunió minden részéből százezer- és millió-számra «jöttek ide, a Nyugat-Európa nagyságú köztársaság­ba telepesek. így azután az őslakos ka- zahok mellett nagy tömegben élnek itt oroszok, ukránok, németek, koreaiak, krí­mi tatárok és - a legújabb jövevények, a hatvanas évek elején a határ túlsó oldaláról - a Kínából ide menekült uj- gurok. ~"-A Kazah Állami Egyetem történelmi, nyelv- és irodalomtudományi, újságíró és még néhány humán karán párhuzamo­san tanulnak kazah és orosz csoportok, amelyeknek tagjai - ennek megfelelően - kazah vagy orosz középiskolában fog­nak tanítani. És vannak fizikus, történész és egyéb csoportok, amelyek szaktárgyaikat ango­lul és németül hallgatják. Ok ugyanis az olyan nyelvtagozatos középiskolákba mennek előadni, ahol még az általános tárgyakat is angolul és németül tanítják. Kazahsztán mint keleti, a múltban arabra épülő muzulmán kultúrával rendelkező köztársaság egyik sajátossága, hogy hat arab nyelvtagozatos, 12 évfolyamos isko­lát is fenntart. A különböző kultúrák harmóniája sok­helyütt fellelhető Kazahsztánban. A drá­mai színházak természetesen nemzetiek (Alma-Atában például két egymástól füg­getlen nemzeti színház - egy kazah és egy orosz - működik), de már az opera és a balett együtt van. A leningrádi vagy a moszkvai táncművészet emlőin nevel­kedett művészeknek - legyenek azok oroszok, kazahok vagy más nemzetisé­gűek - nem okoz gondot, ha egyik nap egy Csajkovszkij-balettben, a másik nap egy nemzeti motívumokra épülő kazah balettben kell a közönség elé lépniök. A Kazah Köztársasági Könyvtár fő specialitása a keleti gyűjtemény: ritka, sőt páratlan kézírásos könyveket, fóliánsokat őriznek itt, főként arab nyelvúeket. Négy­milliós állományuk nagy részét azonban természetesen az orosz, a kazah nyelvű tudományos és szépirodalom teszi ki, beleértve a fordításokat is. xxx Alma-Áta építőinek jóformán tabula ra- sá-val - tiszta lappal - van dolguk. Szinte egyáltalán nincsenek a városban olyan építészeti emlékek, amelyekre vigyázni- ok kellene. Vályogviskók, fabarakkok áll­tak csak itt azelőtt - nyugodtan bulldózer alá söpörhetik az egészet. Ezt is teszik. A tervezéskor csupán arra kell vigyázni- ok, hogy a fákat kíméljék. Alma-Ata ugyanis szinte beleépül egy hatalmas tölgyerdóbe. Amiért mégsem irigyelhetjük az alma- atai várostervezőket, az a földrengésve­szély. Egyes kerületekben a földlökések erőssége a nyolcas erósségfokot is meg­haladja. Ennek megfelelően kell tervezni az épületek vázát; nyilvánvalóan több anyaggal és drágábban építkeznek, mint másutt. A kazah főváros fiatal főépítésze, Oraz Barjmurzajev azt is elmondta, hogy mind a köz-, mind a magánépületek tervezé­sénél igyekeznek a nemzeti elemeket a korszerű építészeti stílusjegyekkel öt­vözni. S mivel a nemzeti hagyomány a középkori mecsetek, medresszék, mauzóleumok (elvégre a vályogkunyhó­kat mégsem tekinthetik hagyománynak), a kazah építészek tennivalója az, hogy a keleti architektúra jobbára külsődleges sajátosságait kölcsönözzék a modern rendeltetésű és kivitelű épületeknek. Ezt megkönnyíti az is, hogy a régi közép­ázsiai építészet egyik funkcionális felada­ta éppen a sivatagi nap forró sugarainak kiszűrése volt - Alma-Atában ez ma is időszerű. Légkondicionáló berendezé­seket ugyan nagyban gyártanak, s amint meggyőződtem róla, viszonylag hozzá­férhető áron forgalmaznak, az éghajla­ton, az őszbe nyúló tikkasztó hőségen a társadalmi változások sem módosítot­tak. Amivel pedig az alma-atai építészek „rájátszanak" a vakító napfényre: az óri­ás fehér vagy legalább is nagyon világos felületek, jóformán valamennyi középü­leten. Egy-egy keleties bejárat, ablakív köl­csönöz helyi jelleget az Inturiszt két hu- szonemeletes toronyszállójának, az ősi mauzóleum-kupolák kereksége kelti az örökös befejezettség érzését a központi házasságkötő palotán. Az orientális osz- lopzat határozza meg a köztársasági te­levízió új székházának architektúráját, bővizű szökőkutak enyhítik a hőséget, és oldják a vonalak szigorúságát a Vörös­térnél is nagyobb Brezsnyev-téren, ame­lyen közhivatalok székházai, villanyúj­sággal koronázott torony-lakóházak áll­nak. S mindehhez háttérül a Zsalijinszki Alá Taunak az év nagy részében hóval borított csúcsai szolgálnak. A televízió adótornya a forgó vendéglővel olyan, mint Moszkvában vagy Torontóban, s ugyanez jellemzi a Koncertpalotát, a Sportcsarnokot, valamint az ipari célú építményeket is. A lakótelepek, amelyek a múlttal nem rendelkező várost - jellemzik, értelem­szerűen nagyobb hányadát foglalják el Alma-Atának, mint a kelet-európai váro­sok többségének. Évente 7000 lakás épül Alma-Atában, központi forrásokból. (Ezek nagyobb fele bérlakás, kisebb fele szövetkezeti.) De pótolnivaló így is sok van. Hiszen a lakos­ság a háború első időszakában hirtelen felduzzadt: tíz- meg tízezrek települtek át, menekültek ide a fasiszta megszállás elől Aztán sokan végleg itt maradtak, majd az új gyárak igényeltek betelepülő munkaerőt. Beszélgettem például egy fiatal tanár­nővel. A nővérével és az édesanyjával egy kétszobás összkomfortos lakásban élnek. Ez normálisnak számít. Igen ám, de a nővére nemrégiben férjhez ment, és az új családtag hozzájuk költözött. Most mór szűkén vannak. Igaz, a tanárnő ma­ga is férjhez készül, ami még nagyobb gondot okoz: ha az ő férje is odaköltözik majd, a mamát nincs hova tenni. A tanár­nőnek viszont nincs kedve férje családjá­hoz költözni. Két okból sem. Először, mivel saját családi házban laknak ugyan, de a város szélén; víz csak az udvaron van, fürdőszoba nincsen. Másodszor: a férje családjában még élnek a régi keleti hagyományok: ő modern lány, s nem akar az anyósa rabszolganője lenni.- Mi hát a kivezető út? - kérdezem.- Hát bizony ki kell bírnunk azt a há­rom-négy évet, amíg sikerül lakáshoz jutnunk - felelte. 1921. július 9-én ritka természeti csa­pás sújtotta Alma-Atát: másfél millió köb­méterre becsült sár és kőzuhatag zúdult a város utcáira, és jóformán maga alá temette azt. Moszkvából táviratilag visz- szakérdezték, hogy mi történt: talán föld­rengés vagy árvíz? Pedig a szel - amint arab szóval nevezik - valóban a közeli magas he­gyekből lezúduló kő- és sártömeg. Ez a veszély Alma-Atát fennállása óta ve­szélyeztette. A 30-as években próbáltak a szó szoros értelmében gátat emelni ellene, de hasztalan. 1963 júliusában a szel egyszerűen betemette az Isszik-tavat Alma-Ata köze­lében. A 8 ezer esztendősre becsült tó 1780 méter magasan terült el, és a tudó­sok számítása szerint mintegy 17 millió köbméter vizet tartalmazott. A kazah főváros állandó életveszély­ben élt. A megoldást csak páratlan mére­tű robbantás, mérnök-bravúr hozhatta meg. Az Alma-Ata fölötti hegyekben, ott, ahol a világhírű Medeo jégstadion, vala­mint üdülő- és szálloda-komplexum áll, természetes anyagból, de mesterséges eszközökkel emeltek gátat a szelnek. A hatvanas évek végén több mint ötezer tonna hagyományos robbanóanyag fel- használásával, két és félmillió köbméter­nyi kőzet megmozgatásával örökre elzár­ták a szel útját. 1973-ban egy minden korábban ismertnél nagyobb méretű sár­tömeg indult meg a hegyekből. A gát azonban teljesen feltartóztatta. Az alma-ataiak azóta alszanak nyu­godtan. KULCSÁR ISTVÁN Korszerű Inturiszt-hotel keleti stíluselemekkel Az alma-ataiak egyik büszkesége: az új Brezsnyev-tér A szerző felvételei) Mindig nagy a forgalom a központi házasságkötő palotában □SIMM 1 EMBEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom