Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-20 / 29. szám
A külföldi újságírók egyik csoportja Bulgáriai noteszlapok - 4. A volt főváros és környéke Hagyományőrzés, a régi, főleg balkáni stílusú épületek felújítása, sikátorok, kaptatok és lejtők, a várost övező zöldellő hegyek; mindenütt szemet gyönyörködtető táj - ez jellemzi a 85 ezer lakosú Veliko Tirnovót, mely ma Bulgária egyik kerületi székhelye, de egykor fővárosa is volt. Vettke Tirno- vót nemcsak a turisták kedvelik, hanem a világ különböző országaiból érkező festők is. A közeljövőben képtárat létesítenek Tirnovóban, ahol a városról készült képeket fogják elhelyezni. Veliko Tirnovo múzeumváros, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem ugyanúgy élnek itt az emberek, mint más városokban 1957 előtt ugyan az volt az elképezelés, hogy csupán múzeum legyen, ez azonban helytelennek bizonyult. Veliko Tirnovóban és az egész 347 ezer lakosú kerületben ma pezsgő élet folyik. ígéretesen fejlődik a kerület ipara, mező- gazdasága. Ezen belül a rádióelektronika, a gépipar, a vegyipar, a textil- és faipar. Különösen nagy jelentőségű az élelmiszeripar, mely az egész kerület iparának 36 százalékát teszi ki. Fontos gabona- termelése, iparinövény-, takarmánytermesztése, szarvasmarhatenyésztése. A mezőgazdasági termelést tovább szeretnék növelni, ezért nagy súlyt helyeznek az öntözésre (egyelőre a termőterület 39 százalékát öntözik) és a kemizálásra. Bár Veliko Tirnovo lakosainak számát nem növelik, a kerületben jól halad a lakásépítési program. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 11 ezer lakás épült, a jelenlegiben 13 ezer készül el. A kerületnek 17 kórháza van, jóllehet 1947-ben még csak egy állami kórháza volt. Figyelemre méltó eredményeket értek el az óvodák és bölcsődék építésében: az igényeket már 96 százalékra ki tudják elégíteni. Ezt nemcsak az állami gondoskodásnak köszönhetik, hanem a kollektívák és egyének segítségének is. Ennek ellenére a kerületben kevés gyerek születik. Pedig a nők helyzetén sokféleképpen igyekeznek javítani. Például a dolgozók 63 százaléka étkezik üzemi étkezdében, de ennél többre is volna lehetőség, csak éppen nincs érdeklődés. Mindezt Margareta Gamelovától, a kerületi párt- bizottság ideológiai és kulturális titkárától tudjuk meg, aki tisztségét 11 éve tölti be. Részletesen tájékoztat bennünket a város múltjáról, jelenéről, kulturális életéről. Elmondja, hogy Tirnovo és környékének története elválaszthatatlan az egész ország történetétől. A munkások szociális elnyomása ellen mozgalom is itt indult el. A kerület kulturális létesítményei figyelemre méltóak. A tirnovói drámai-zenei színház az egész országban ismert. Vidéken is sok színház, művelődési ház működik. A kerületben két főiskola és számos középiskota van, köztük az ország legrégibb gazdasági iskolája. A kerület kilenc múzeummal és néhány építészeti rezervátummal büszkélkedhet. Több mint ezer a bejegyzett műemlék. Közülük a legnagyobb a cáreveci középkori erődítmény, melynek belső felújítását most kezdték meg. A már tatarozott műemlékek közül kiemelkedik a Péter-Pál templom. A kerületi pártbizottság impozáns, az egész városra jellemző stílustiszta épületében egy kiállítást is megtekintettünk. Ezen a kerület iparának néhány termékét láthattuk, például rádiókat, televíziókészülékeket, villanyírógépet, raktári berendezéseket, üvegipari termékeket. A tatarozott régi templomok közül a közeli Arba- nasz község egyik templomát tekintettük meg, melynek freskói 1632-ből származnak. A falak szondázásával azonban megállapították, hogy a látható festmények alatt még régebbi (XVI. századvégi) ikonok találhatók. A világ teremtését több mint 350 jelenet örökíti meg. A legérdekesebb kép az élet kerekét ábrázolja, mely a tudomány korabeli A régi házak a múltat idézik ismereteit is tükrözi, s igen sok bölcsességet tartalmaz. A kép közepén a Nap látható, körülötte a négy évszak és a 12 hónap helyezkedik el. Az elemek közül a Föld, a Tűz, a Víz és a Levegő került a kompozícióba. Az embert születésétől egészen a haláláig ábrázolja a kép. Egy alkotóházba is ellátogattunk Arbanaszban. Ezt újságírók, írók szokták igénybe venni. Valamikor gazdag kereskedő háza volt, s néhány éve felújították, hogy a csöndes, tiszta levegőjű környezetben erőt gyűjtsenek az ideérkezők. Az alkotóház berendezése keleties. Vendéglátóink az egészséget jelképező zdravec nevű, különös illatú virággal fogadnak bennünket, melyet először a küldöttség legidősebb tagjának, a mongol kollégának adnak át A virágszálat kitűzve indulunk utunk további állomására, a Fekete-tenger partjára, azaz a Nemzetközi Újságíró Szövetség aranyhomoki üdülőjébe, ahol három napot töltünk. FÜLÖP IMRE Munkakezdés tetszés szerint Valamikor a Kalugai Rádiólámpa Gyár bejárata fölött műszakkezdés előtt figyelmeztető felirat villant fel. Előbb kék betűkkel: „Késésben vagy!“, majd pirossal: „Elkéstél!“ Hét éve azonban leszerelték az elektronikai figyelmeztető táblát, s azóta gyakorlatilag nincs késés, a munkafegyelmet ebből a szempontból nem sérti meg senki. A műszak már legalább két órája elkezdődött, amikor Nagyezsda Trosina, a Kalugai Rádiólámpa Gyár szerelőnője leszállt a félig üres trolibuszról, s az üzem bejáratához ért. A portársnak felmutatta belépőjét, majd nyugodt léptekkel bement a műhelybe, ahol dolgozik. Nem kellett sem sietnie, sem magyarázkodnia a késésért. A belépőjére nyomtatott három betű, az RMI - rugalmas munkaidő - azt jelenti, hogy Trosina, hasonlóan a gyár dolgozóinak többségéhez (itt elsősorban nők dolgoznak) maga választja meg munkaidejének kezdetét úgy, ahogy neki a legmegfelelőbb. A KÍSÉRLET Van-e olyan dolgozó, aki ne tudná, mi a reggeli időzavar? A családos nők kiváltképp! Mielőtt munkába indulnának, oly sok a teendőjük, hogy szinte lélegzetvételnyi idejük sincs: fel kell ébreszteni a gyerekeket, reggelit adni nekik és a férjnek, aki munkába menet elviszi őket az iskolába vagy az óvodába, elmosogatni, és még saját magát is rendbe kell szednie... Ä szociológusok megállapították, hogy a reggeli kapkodás és a tömött járműveken való utazás miatt legalább húsz perc kell, míg az ember magához tér, megnyugszik, és belezökken a munka ritmusába. És mi van akkor, ha nem kell munkába sietni? Ha a munkanapot fél vagy egy órával később kezdenénk? Vagy korábban. Illetve akkor, amikor az illetőnek a legalkalmasabb.- Volt idő - mondja Zajnyetgyi- nov, a Kalugai Rádiólámpa Gyár igazgatója -, amikor a munkafegyelem megsértőivel, azokkal szemben, akik eikéstek vagy a műszak befejezése előtt elhagyták munkahelyüket, a legnagyobb szigorral léptünk fel: megvontuk tőlük a prémiumot, fegyelmit adtunk nekik. Ám kiderült, hogy van hatásosabb megoldás is, ha úgymond, törvényesítjük a szabálytalanságot. A következőképpen jutottak a kalugaiak erre a paradox következtetésre. Korábban pontosan megszabták a munkaidő kezdetét és végét, s az első és a második műszak élesen elhatárolódott egymástól. Ha mondjuk, valaki elkésett, vagy személyes okok miatt hivatalos engedéllyel korábban távozott (amire egyébként gyakran volt példa), az elveszett munkaidőt nem tudta pótolni. Ez az állapot nyilvánvalóan sem a vállalatnak, sem a dolgozónak nem előnyös. A dolgozónat a keresete csökkent, a vállalatnak pedig termeléskiesést jelentett. önkényesen megtiltani az indokolt eltávozásokat nem lehet. Mert mi történik, ha nem engedik el a dolgozót az iskolai szülői értekezletre? Az illető legyint egyet, és elmegy máshová dolgozni. Munkáskézre mindenütt szükség van. Tanakodni kezdtek, mit tegyenek? Szociológusokhoz fordultak tanácsért, s ők javasolták, hogy térjenek át rugalmas munkakezdésre. Az üzem vezetése 1977. szeptember 1-én rászánta magát a kísérletre. Az összeszerelő műhelyben száz munkásnő jogot kapott arra, hogy ettől a naptól kezdve 6.30 és 9 óra között a reggeli műszakot bármikor kezdheti, a délutánit pedig 15-16 óra között. Ennek megfelelőén a műszak 1-5.30 és 18.00, illetve 23.00 és éjjel 1 óra között fejeződik be. Az üzemi adminisztráció munkája természetesen megszaporodott: mielőtt összeállították volna minden egyes dolgozó feladat- és ütemtervét, meg kellett mérni minden termelési művelet időtartamát, pontosítani-kellett a normákat és ki kellett dolgozni a megfelelő dokumentációt. Akadtak ellenzői is az újításnak, elsősorban az jdös mesterek körében. Egyesek közülük arra hivatkoztak, hogy bármilyen pontosan osztják is be a munkaidőt, elkerülhetetlenül „anarchia", zűrzavar lép fel. Mások úgy vélték, hogy meg kell majd kétszerezni a gépparkot, mert hogyan dolgozzanak majd a munkások, ha az egyik munkaideje belecsúszik a másikéba? Mindez pedig együttesen ahhoz vezet - mondták hogy felborul a termelési terv. A rugalmas munkaidő hívei azonban felsorakoztatták ellenérveiket. Nem lesz semmiféle „anarchia", mert a rugalmas munkaidőre való áttérés egyik fő feltétele, hogy hetente ledolgozzanak minimum negyvenegy órát, s nemcsak a gyári adminisztráció képviselői, hanem a szakszervezet és maguk a munkások is szigorúan ellenőrzik majd, pontosan vezetik-e, ki mennyi időt dolgozik a műhelyben. Kiszámították azt is, hogy pótlólagos gépekre egyáltalán nincs szükség: ha valaki „átcsúszik“ a másik műszakba, az annak a helyére áll, aki ebben a műszakban kezd később. Figyelembe kell venni azt is, hogy az emberek egy része szabadságát tölti, csúsztat vagy éppen betegállományban van. A biztonság kedvéért az üzem vezetése létesített néhány pótmunkahelyet, de kiderült, hogy ezekre nem is volt szükség. Ám a vele járó többletkiadásokat volt miből fedezni: az RMI révén nőt a gépek kihasználtságának hatásfoka, megszűnt a gépállás. És még két nyomós érv: rugalmas munkaidőre csak az térhet át, aki először kifogástalan minőségben, másodszor az üzemvezetés által meghatározott határidőre teljesiti a termelési tervet ELŐNYÖK- Ugrásszerűen csökkent a munkaidőveszteség - hangsúlyozza Zajnyetgyinov igazgató. - És ez törvényszerű: a potenciális fegyelemsértőket szövetségeseinkké tettük abban a harcban, amelyet azért folytatunk, hogy a termelés rendben menjen. Az emberek úgy vélekednek, hogy a munkaidő megválasztásának joga ösztönzőleg hat, és a bizalom jele. Csökkent tehát a munkaerővándorlás is. A vállalat megbízhatóan dolgozik, valamennyi mutató szempontjából folyamatosan teljesíti a tervet. A munka termelékenysége 1982- ben 1981-hez képest 11,1 százalékkal emelkedett, tavaly, 1983- ban pedig 12,1 százalékkal. A termékek túlnyomó része a legkiválóbb minőségben készül. Cibulko szociológus egyike azoknak a szakértőknek, akik a gyári kísérletet kidolgozták. Mint mondja, az általuk megkérdezett dolgozók 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy munkája sokkal kellemesebb lett, megjavultak az emberi kapcsolatok az üzemben, és jobb lett a dolgozók és a vezetők viszonya, a termelési eredmények eléréséhez pedig most kisebb erőfeszítésre van szükség. Ezt a következtetést üzemi pszichológusok is alátámasztják. Vizsgálataik bebizonyították, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkásoknál idegfáradtság csak a műszak második felének végén figyelhető meg, holott korábban már ebédszünet előtt fellépett némi ernyedtség. Megrövidült a szervezet úgynevezett adaptációs periódusa, meghósszabodott a termékenyebb munka szakasza. Ily módon a rugalmas munkaidőbeosztás végső soron a termelési érdek és az egyéni igény észszerű összehangolását szolgálja. (Szputnyik) A tenger partján (A szerző felvételei)
