Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-14 / 50. szám
Harmincéves NUZiUN Évente hetvenezer látogatója van a prágai Klement Gottwald Múzeumnak - a Rytííská utcában található s természetesen a fiatalok vannak többségben. Ök azok, akik a háborút, a felszabadulás utáni évek nem könnyű korszakát a történelemkönyvekből ismerik csupán, s a közvetlen résztvevőktől, a szüleiktől hallanak szomorú történeteket. A gyerekek, a tíz-tizenöt évesek már csak a nagyszüleik elbeszéléseiből ismerik a negyven évvel ezelőtti eseményeket, a megújhodást hozó Győzelmes Februárt, hiszen az ö szüleik már a felszabadulás után születtek. Ezért töltenek be a munkásmozgalmi múlt hagyományait őrző múzeumok országszerte az ifjúság nevelésében fontos szerepet. A prágai Gottwald-múzeum, a munkásmozgalom és a CSKP történetének múzeuma ezek között is kiemelkedő helyen áll. Most ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. A múzeum megalakulása a dolgozók februári győzelmével függ össze, akkor teremtődtek meg a feltételei annak, hogy a munkásosztály a CSKP vezetésével hozzálásson a szocializmus építéséhez és maradéktalanul érvényesíthesse ideológiáját. Konkrétan a mi szakterületünkön ez azt jelentette, hogy megkezdhettük a munkásosztály harcai történetének bemutatását. A királyok és burzsoá uralkodók történetét részletesen megírták a hűbéri és burzsoá történetírók, s most szóhoz jutottak a szocialista történészek és múzeológusok is. 1949-ben és 1951-ben a forradalmi-hagyományokat bemutató két jelentős kiállítást rendeztek a Vítkov- hegyen, s ezután a CSKP KB határozatot hozott a forradalmi mozgalom múzeuma megalapítására, amelynek feladata a már összegyűlt dokumentumok és kiállított tárgyak rendszerezése, további gyarapítása és feldolgozása. 1952-ben, amikor kiürítették az egykori Prágai Városi Takarékpénztár épületét, a történészek és képzőművészek csoportja Zdenek Ne- jedly vezetésével nekilátott az első kiállítás forgatókönyvének elkészítéséhez. Klement Gottwald halála után, 1953-ban döntés született, hogy az új múzeumot - a CSKP és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom nagy egyéniségének tiszteletére - róla nevezzék el. Az épületben akkor nem hajtottak végre nagy változtatásokat. A földszinten, az előcsarnok mennyezetére 1954-ben Voj- tech Tittelbachnak a szocialista építés kezdeteit szinbolizáló monumentális kompozíciója került. Szeretném helyesbíteni azt a téves információt, miszerint- s ezt egyes prágai útikönyvek a mai napig állítják - 1953-ban az épületre harmadik emeletet húztak. Az igazság az, hogy 1931 -ben történt az emeletráépítés - akkor még a Városi Takarékpénztár tulajdona volt. Klement Gottwald meg nem élt 58. születésnapján, 1954. december 23-án nyitották meg ünnepélyesen a Klement Gottwald Múzeumot, a második munkásszármazású köztársasági elnökünk, Antonin Zápotocky jelenlétében. Harminc év nem túl nagy idő. A múzeum épülete sem változott különösebben- a szükséges javításoktól eltekintve, mint például a villanyvilágítás generáljavítása a három évtized alatt azonban a gyűjtemény jelentősen megszaporodott. Lassan 200 ezer tárgyunk lesz. Kiállításaink gyakorta változnak, és állandóan kiegészítjük őket. Tevékenységünk nemzetközi viszonylatban is összehasonlíthatatlanul nagyobb fejlődést ért el. A lektori, módszertani és egyéb szak- tevékenység mind sokrétűbb, ami kádereink szakképzettségének és tapasztalatának köszönhető. Dolgozóink a csehA Klement Gottwald Múzeum épülete - Prágában szlovák-szovjet barátság szocialista munkabrigádja nevet viselik. Közös kezdeményezéssel a mindennapi és speciális feladatok sorát oldják meg - kötelességükön túl. Múzeumunk vállalta az úttö- röszerepet a tárlatok új felfogásában, ahol a főszerepet a fénykép és a levéltári anyag játssza. Hosszú időn keresztül az emberek megszokták, hogy a múzeumban többnyire tárgyat látnak; a levéltárak - kevés kivételével - nehezen voltak hozzáférhetők. Mi éppen ellenkezőleg, a politikai - társadalmi dokumentáció valamennyi kincsét a legnagyobb mértékben akarjuk hozzáférhetővé tenni, lektori magyarázattal maximálisan hozzájárulni látogatóink eszmei-politikai neveléséhez, bár természetesen a kiállítási tárgyak szerepét sem becsüljük le. Ezért mutatunk be meglehetősen nagy számban zászlókat - munkásosztályunknak a burzsoáziával folytatott harcának közvetlen tanúit. Szép zászlógyűjteményünk van. Ugyanúgy felhasználjuk a politikai plakát-gyűjteményünket, a jelvénygyűjteményt stb. Ezeket a járókelő is - aki a múzeum kirakata előtt megáll - regisztrálja. Feladataink közé tartozik annak bemutatása is, hogyan tükröződnek a hagyományok jelenünkben - s erről is meggyőződhetnek látogatóink. A Klement Gottwald Múzeum kezdettől fogva a forradalmi munkásmozgalom és a szocializmus építésének múzeuma. Ezt tükrözik az állandó tárlatok, a kiállítások és a múzeum egyéb tevékenysége. Ilyen értelemben bővítjük együttműködésünket a szocialista országok forradalmi jellegű központi múzeumaival. Persze a harminc év alatt sok minden változott - olyan értelemben, hogy ma már minden kerületnek, járásnak, sőt sok városnak megvan a saját, a vidék munkásmozgalmát bemutató tárlata - melyek közül többnek nyújtunk módszertani és egyéb segítséget. A munkásmozgalom történetével más intézmények is foglalkoznak. A helyi múzeumokat illetően az a helyzet, hogy egyes látogatók - vagy egész kollektívák - úgy vélik, elég ha megtekintik a legközelebb eső múzeumot. A Klement Gottwald Múzeum dolgozói azonban nem várhatják meg, amíg a látogatók e része felismeri tévedését. Ezért újabb módszereket keresünk: beszélgetéseket, szemináriumokat szervezünk, specializált előadásokat ajánlunk, állandóan bővítjük a dokumentum-filmtárunkat, tartó- sabb együttműködést folytatunk az iskolákkal, a politikai nevelés házaival és más intézményekkel, hogy a múzeumhálózatban bekövetkezett változások ne eredményezzék a központi múzeum látogatottságának csökkenését. Tevékenységünk egyik formája a sok közül a különböző intézményeknek nyújtott módszertani segítség és együttműködés. Példa rá a Ceské Budéjovice-i Dél-csehország Munkásmozgalmi Múzeummal hosszú évek óta tartó s mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés. Ez a múzeum teljes egészében átveszi egy-egy kiállításunkat, például amelyet Antonin Zápotocky születésének 100. évfordulójára készítettünk, kicserélünk olyan anyagokat, amelyek mindkét felet érdeklik. Esetenként együttműködünk más regionális múzeumokkal, és a testvéri országok múzeumaival is. A felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére múzeumunk több kiállítást tervez. Augusztus 27-én nyitottuk meg a Szlovák Nemzeti Felkelést bemutató kiállítást, mely egy volt a sok közül, s amit a cseh és szlovák nép nemzeti felszabadító harca kicsúcsosodása és hazánknak a Szovjet Hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójára készítettünk. További jelentős esemény a december elején megnyitott, Antonín Zápotocky életét bemutató tárlat, melynek során találkozókra kerül sor a kortársakkal, és filmvetítéseket is tartunk. Jelenleg azt a versenyt készítjük elő, amely arra hivatott, hogy az 1939-45-ös időszakra vonatkozó valamennyi dokumentumot összegyűjtse. A verseny feltételeit a napi sajtóban tesz- szük majd közzé, s a következő év végén a kiválogatott anyagot külön kiállítás keretében mutatjuk be. A legkiemelkedőbb akciónk a Nagy Győzelem cimű kiállítás lesz, a fasizmus felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelem 40. évfordulójának tiszteletére, ezt a moszkvai Központi Forradalmi Múzeummal közösen rendezzük és 1985 márciusának végén nyitjuk meg. Ehhez főleg az ifjúság számára - számos előadás kapcsolódik. Május 17-én a Nyitott ajtók napja, erre a napra specializált előadásokat készítünk, a tevékenységünket szemléltető dokumentumokat az érdeklődök abban az időben a múzeum kirakatában is figyelemmel kísérhetik. A Klement Gottwald Múzeum 30. évfordulója az egész kollektíva tevékenységének kicsúcsúsodását jelenti, s célja, hogy a legnagyobb mértékben hozzájáruljon felszabadulásunk 40. évfordulója megünnepléséhez, lelkiismeretesen teljesítve Klement Gottwald forradalmi örökségét. ._ JAROSLAV POSPIŐIL ◄-----------------------------------------------------Az állandó tárlat néhány részlete (Arch, felv.) Nagy János, a zsitvabesenyöi (Besenov) alapiskola igazgatója, aki történelem-földrajz szakos pedagógus, pártfeladatot teljesítve már évek óta előadója az Érsekújvári (Nővé Zámky) Politikai Nevelés Háza marxista filozófiával foglalkozó csoportjának. Leggyakoribb előadói témája: A személyiség és a néptömegek szerepe a történelemben. Természetesen, ezen kívül másféle, de leginkább világnézeti, történelmi kérdésekkel foglalkozó előadásokat, beszélgetéseket is tart.- Egyre gyakoribb - tájékoztat -, hogy volt tanítványaim számára tartok előadást. Ilyenkor könnyebb a dolgom, mert ha változtak is az évek során, ismerem érdeklődésüket, gondolkodásmódjukat, tudom, hogy miként, milyen módon teremtsem meg az előadás sikeréhez feltétlenül szükséges közvetlen kapcsolatot. Más esetben már a felkészülést megelőzve igyekszem megtudni, hogy kik, milyen érdeklődésű, foglalkozású dolgozók lesznek jelen, mert mindent megelőzve a közvetlen kapcsolat megteremtésére, a hallgatók figyelmének elnyerésére kell felkészülni. Mindegyik előadáskor fontosnak tartja előzetes tájékoztatásként, néhány rövid és tömör mondatban közölni hallgatóival, hogy miről lesz szó, mi az előadás címe és témája, de elég gyakori, hogy az előadást kérdéssel kezdi.- Előfordul néha - folytatja -, hogy közbeszólva kérdeznek. Nem zavar az ilyen kérdés. Ha tudok rá rögtönözve, röviden, tömören, egy-két szóval válaszolni, meg is teszem. Más esetben jelzem, hogy előadás után majd megvitatjuk. Tapasztalata szerint az előadások után, amikor várja a kérdéseket, leggyakoribb kérdezők a fiatalok és a Szülők Akadémiája tanfolyamának hallgatói. Előfordult már az is, hogy egy-egy érdekes kérdés - mint például a legutóbb Észrevenni az összefüggést A politikai nevelés háza előadójának módszeréről, tapasztalatáról a személyi kultusszal kapcsolatban - nyomán olyan vita kerekedett, hogy a témáról külön vitadélutánt rendeztek.- Arra is ügyelek, hogy az általános szabályokat kölcsönösen betartsuk - magyarázza. - A hallgatók nem zavarják az előadásomat felesleges közbeszólással, én nem zavarom őket azzal, hogy előadás közben járkálok, feleslegesen nem fárasztom őket a monoton hangú jelzők halmozásával. Ha valami fontosat megismételve, mégegy- szer elmondok, hangszínt változtatva, nyomatékos hangsúllyal teszem, mert ezzel is jelzem a közlés fontosságát. Számára is, mint általában a pártoktatók számára legfontosabb feladat: a téma lényeges mondanivalójának összekapcsolása napjaink aktuális kérdéseivel, problémáival.- Erre már a felkészüléskor gondolok - mondja. - Úgy csoportosítom mindennapi életünk jelenségeit, a gyakorlati példákat, és azokat úgy szövöm be előadásom szövegébe, hogy észrevétessem a hallgatókkal a történelmi tapasztalatok és a jelen közötti összefüggést. Persze, inkább arra törekszem, hogy rájöjjenek maguk, ók vegyék észre. Ritkábban, rendszerint csak a fiatalok körében szoktam szavakkal is megmagyarázni az összefüggést. Következő előadására készülve már kiválogatta a számára szükséges kiadványokat, könyveket. Négy-öt kötet, legfelülre helyezve a Tanulságok című kiadvány.- Nélkülözhetetlen - állítja, ahogy észreveszi érdeklődésemet. - A fiatalok számára egyébként is történelem már ami a válságos években történt, amit meg kell magyarázni. Mások számára pedig azért fontos ismételten felidézni a Tanulságok megállapításait, mert mi, kommunisták, és mindenki, aki velünk egyetért, nem maradhatunk szemlélői a történelemnek. Felelősök vagyunk, magunk alakítjuk, formáljuk. HAJDÚ ANDRÁS ÚJ 1984. XII
