Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-16 / 46. szám
gorítása egyelőre a belső selejtarány növekedéséhez vezetett. Igaz, ezzel egyik termelési-gazdasági egység sem lépte túl az erre megszabott keretet, de végleges megoldás csak akkor várható, ha az égetett födémlapok, a fagyálló tégla és a kőagyagcsövek előállításának technológiáját is kellőképpen elsajátítják majd. A háttéripar adósságai. Évek ótá nagyok és szembe- tűnőek azok a minőségi fogyatékosságok, amelyek a háttéripar hibájából a kész építményeken is rendre megmutatkoznak. Nincs szó tehát újkeletű jelenségről, csak éppen a javulás jelei eléggé lassan szaporodnak. Az építőipari és iparügyi tárca közös intézkedéseinek következtében valamelyest javult a padlóburkoló anyagok, az aszfalt és a kartonpapír minősége, viszont továbbra sem éri el az előírt szintet az asztalosipari termékeknél, főleg az ablakkeretek felületi kiképzése, a vasalások pontos rögzítése és az üvegtáblák köré helyezett gumitömítés felerősítése gyengébb az elvártnál. Az adósságlistán azonban más is szerepel. Például a papírtapéták, amelyek nem érik el a hasonló külföldi termékek színvonalát. Szintén gondot okoznak a PVC burkolóanyagokhoz szolgáló ragasztók, a fénycsótestek felületének ingadozó minősége, kevésbé elfogadhatóak a felületképző anyagok, a beton- és habarcskeverékek adalékszerei. Törleszteni való adóssága tehát bőven van a háttériparnak. Felemás ösztönzőrendszer. Felvetődik a kérdési milk J SZÚ lyen ösztönzőrendszer szabályozza a minőség javítását az építőiparban? A tárca illetékesei válaszul elsősorban a munkaaktivitás és a szocialista versenymozgalom szerepét hozzák fel. Állításuk szerint a minőség javulását kedvezően befolyásolja a brigádrendszerű munkaszervezés alkalmazása. Egyébként az anyagi érdekeltség érvényben levő irányelvei szerint jutalmaznak, ugyanakkor gyakran kihasználják az erkölcsi elismerés különféle módozatait is. Ezzel együtt eléggé felemás ez az ösztönzőrendszer, mert a tervmutatókban még mindig nincs állandó helye a jobb minőségre való törekvésnek, s javarészt csak politikai feladatként tűzik egy-egy vállalat, üzem Épülő lakóház Petrzalkában. Vajon a benne lévő lakások melyik minőségi osztályba kerülnek? (Kürt Péter felvétele) elé a magasabb minőségi szint elérését, gazdasági szabályozókkal még kevésbé kényszerítik (ösztönzik) erre az építkezés kivitelezőit. Hogyan tovább? A célkitűzések számbavétele egyben a minőség várható alakulását is rögzíti. Mire számíthatunk? Az építőipari termelésben a lakások 62 százalékát első minőségi osztályban szeretnék átadni, ugyanilyen minőségi besorolást várnak a befejezett létesítmények többségénél, az ágazati minőségi felügyeletet a komplex lakásépítés egészére bővítik ki. Az építőanyag-gyártásban szerényebbek a továbblépés lehetőségei: a termékek 20,5 százalékát kívánják első minőségi osztályban legyártani, rendszeres minőségellenőrzés alá vetik az építőgépészet termékeit is, a kerámiai iparban pedig ágazati minőségellenőrző intézetet hoznak létre. A szaktárca eme feladatainak lebontása és fokozatos teljesítése már folyamatban van. Előrelépés, de még sok a tennivaló. így lehetne röviden összefoglalni az építőiparban zajló minőségi törekvések eddigi eredményeit. Folyamatos javulásra viszont csak akkor számíthatunk, ha a tárcán belül még mélyebb gyökereket ereszt a minőségirányítás komplex rendszere, a háttéripar pedig törleszti évek óta számontartott adósságait. De ez már részben tágabb gazdasági kérdés, amely a lassan megvalósuló szemléletváltással és a minőségirányítás helyenként még hiányos eszköztárával is szoros összefüggésben van. J. MÉSZÁROS KÁROLY 1984. XI. 16. AZ OLCSÓ HÚSNAK SEN HIB A LEVE Szép súlygyarapodás abraktakarmány etetése nélkül A hetvenes évek végéig sok bírálat érte Plieéovcén a Katonai Erdő- és Mezőgazdasági Vállalat szakembereit, amiért a celinai termelési részleg határában nem találtak módot 1300 hektár magaslati legelő kihasználására. Több mint 700 méter tengerszint feletti magasságban fekvő, erdőkkel szegélyezett, a domborzati viszonyok miatt pedig hagyományos mezőgazdasági gépekkel meg sem közelíthető területről volt szó. A soha nem ápolt, vékonyka termőtalajú, kövekkel és sziklatörmelékekkel teli trágyázatlan dombhátakon kihasználatlanul zöldellt az ősgyep.- Az ezerháromszáz hektárnyi terület szinte minden részén többféleképpen próbálkoztunk legeltetéssel - bizonygatja Ján Slahor, a celinai részleg vezetője.- Előbb növendékállatokat, majd tehéncsordákat hajtottunk fel oda. Viszont hamarosan azt kellett tapasztalnunk, hogy a nálunk tenyésztett fajták elég rosszul tűrik a zord magaslati viszonyokat. Mivel ráadásul táplálásukra kevésnek bizonyult a gyér növényzet, az abrak- és a tömegtakarmányok jelentős pótadagolása ellenére leromlottak mind a hizlalási, mind a tejtermelési eredmények. Ezenkívül villanyvezeték nélkül és gépkocsival vagy legalább lovasfogattal járható utak hiányában a legelőkön nem jöhetett számításba a tehenek fejésének a megszervezése. Az állományt minden este be kellett terelni az istállókba. A napi kétszeri hosz- szú járatás szintén csökkentette a tejhozamot. Tehát nagyon is ráfizetéses lett ez a módszer. Később a gazdaság vezetői a juhállomány gyarapításában látták a magaslati legelők termésének előnyös hasznosítási módját. Végül azonban ebből az elgondolásukból is csak nagyon keveset valósítottak meg, mert a táplálékra egyébként igénytelen nyájakat sem lakatta jól mindenütt a silány legelő. Ugyanakkor a gépi fejés lehetősége miatt inkább a gazdasági udvarokhoz közelebbi részeken volt érdemes legeltetni a juhokat.- Mivel az sem javított eléggé a gazdálkodási eredményeken, hogy repülőgéppel több éven át trágyáztatok a legelőket, újabb megoldást kellett találnunk- folytatja az előzmények ismertetését a részlegvezető. - Éppen akkoriban szereztünk tudomást arról, hogy a csehországi Tachov és Suáice környékén a miénkhez hasonló kedvezőtlen természeti adottságok között kiváló eredményeket érnek el az Angliából származó herefordi szarvasmarhafajta tenyésztésével. Ezek a nagy termetű, kizárólag húshasznosítási célból tartott állatok ugyanis igen jól bírják a zord éghajlatot, ellenállóak a betegségekkel szemben, csak a téli hidegek idejére igénylik az egyszerű istállózást és takarmányozást, valamint ami a legfontosabb, tavasztól a tél beálltáig a legelőn kövérre híznak. A gazdaság szakemberei hamarosan szerződéseket kötöttek a herefordi tehenek és tenyészbikák megvásárlására, összesen másfél millió koronát fordítottak a törzsállomány beszerzésére. Már bebizonyosodott, hogy igen jó vásárt csináltak, és ennek köszönhetően 1980 tavasza óta, amikor legelőre került az első gulya, minden évben egyre több húst termelnek, lényegesen olcsóbban, mint a hagyományos szarvasmarha-fajták hizlalásával.- Időközben szépen megszaporodott az állományunk - invitál jószágnézőbe Ján élahor. Ján Ölahor részlegvezető egyre jobb eredményeket vár a magaslati legelők termésének hasznosításától Terepjáró gépkocsin indulunk el, de az utolsó, csaknem három kilométert gyalog kell megtennünk a kaptatón. Fent a dombháton már jóllakottan kérődzik a gulya. Gondozó vagy pásztor sehol sincs a közelben.- Nem is kell! - siet a magyarázattal a részleg vezetője. - Egyszerre mindig 300 hektárt kerítünk körül egy szál dróttal, abba áramot engedünk, és a villanypásztor megbízhatóan őrzi az állatokat. A gulya éjjel-nappal szabadon csatangolhat ezen a területen és akkor legel, amikor éppen megéhezik. A zootechni- kusunk persze azért három-négy naponként feljön megszemlélni a már több mint 600 egyedet számláló állományt. Rajta Száz tehéntől évente 98 borját nyer a gazdaság (A szerző felvételei) kívül időnként csak az állatorvosnak és az eilések napjaiban három kisegítő dolgozónak akad itt munkája. A növendékállatok kétéves korukra érik el a 450 kilós vágósúlyt. Kora tavasztól az ősz végéig ugyanis átlagosan napi 62-64 dekával gyarapodnak. Ehhez a súlygyarapodáshoz egyetlen grammnyi koncentrált takarmányra sincs szükség. Beérik azzal, ami megterem a hegyi legelőn. Télen pedig csupán széna és kukoricasiló kell a Vályúkba, mert a fajta jó tulajdonságainak egyike, hogy az ősz kezdetén felgyorsul a hízása. Az állatok vastag zsírréteget növesztenek a télre, ami egyrészt védelmet biztosít a hideg ellen, másrészt erős tartalék is az új legelőig.- Eddig több mint 500 növendékállatot vittek el tőlünk jó áron a felvásárlók - sorolja kísérőm a kiváló gazdasági eredményeket. - Az idén 760 mázsa hústermésre szól a terv. A jövő tavasztól kezdve viszont már legalább évi száz tonna húst nyerünk ezekről a legelőkről. Kiszámítottuk, hogy a hízóállatok esetében 17 korona 99 fillérbe, a továbbte- nyésztésre kiválasztott üszőborjúknál pedig 21 korona 90 fillérbe kerül egy kiló súlygyarapodás. Tudomásunk szerint hazánkban ennél olcsóbban nem termelnek marhahúst más fajták hizlalói. A herefordi szarvasmarhát tenyésztő gazdaságok élvonalába pedig azzal jutottunk be, hogy 1Ö0 tehéntől évente 98 borjút nevelünk fel, ami szintén jóval több az országos átlagnál. A Rlieáovcei Katonai Erdő- és Mező- gazdasági Vállalat szakemberei a celinai termelési részleg ősgyepének ereame- nyes legeltetése óta a korábbi bírálatok helyett egyre gyakoribb komoly elismerésben részesülnek. Megérdemelten. LALO KÁROLY . ■ Az erdőkkel szegélyezett ősgyepen éjjel-nappal legelhetnek az állatok
