Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-26 / 43. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA S zázadunk második felében az emberiség akarva, akaratlanul kénytelen együtt élni az atomkor vívmányaival. E korszak kezdetét legtöbben onnan számítják, hogy 1942. december 2-án az olasz származású Enrico Fermi (1901-1954) munkatársaival urán-atommáglyában olyan önfenntartó láncreakciót hozott létre, amely megnyitotta az utat a nukleáris energia gyakorlati célokra való felhasználása előtt. A nukleáris kísérletek ezután két, homlokegyenest ellenkező irányban folytak. 1944-ben az Új- Mexikói sivatagban, Alamogordo- nál végeztek nukleáris robbantási kísérletet. Az erre vonatkozó terv kidolgozásánál tudományos szakértőként vett részt az angol Sir James Chadwick, aki 1932-ben fedezte fel a neutront, amiért három évvel később Nobel-díjat kapott. Sir Chadwick előre leírta a várható jelenséget, a valóság azonban a vártnál is borzasztóbb volt. Köztudott, hogy az amerikaiak ezen kísérlet sikere alapján 1945 augusztusában két különböző típusú atombombát dobtak le Hirosima (urán) és Nagasaki (plutónium) japán városokra, ahol a tömegpusztító fegyverek pillanatok alatt több mint 100 000 védtelen ember életét oltották ki. A másik irány a nukleáris energia békés célokra való felhasználásához vezetett. Az első atomerőmüvet 30 évvel ezelőtt a Szovjetunióban, a Moszkva melletti Obnyinszkban helyezték üzembe. Teljesítménye 5 MW volt. Azóta az atomerőművek teljesítménye a több száz MW-ot is eléri. Napjainkban az atomenergia szervesen beépült több ország energiamérlegébe. A villamos energia termelésén belül a jövőben a szén mellett' az egyetlen lehetséges alternatívát nyújtja az energiagondok megoldására. A harmincadik évforduló kapcsán négy részben tekiptjük át az általános energiahelyzetet, foglalkozunk az atomerőművek biztonságával, az atomkor igazi veszélyeivel, valamint a fejlett kapitalista, fejlődő és a KGST-orszá- goknak az atomenergetikában elért eredményeivel. Általános energiahelyzet Az energia lényeges szerepet játszik az emberiség anyagi, társadalmi és kulturális életében. Jelenleg többletenergia nélkül lehetetlen a világ alapproblémáival - a népességnövekedéssel, a táplálék iránti fokozódó igénnyel, a munkanélküliséggel stb. - megbirkózni. Az energiahiány fenyegeti a világbékét is. Az olaj bősége és alacsony ára pazarláshoz vezetett, hozzájárult a II. 'világháború utáni példátlanul gyors ipari növekedéshez. A korszak jellegzetessége, hogy a fejlett ipari országokban jelentősen megnövekedett az egy főre eső nemzeti jövedelem. Nőtt viszont a függés az olajimportáló államoktól, amelyek többsége a világ egyazon részében van. A világ energiafogyasztásának összetétele 1950-ben a következő volt: szén 60 %, gáz 10 %, .olaj 30 % nukleáris energia 0 %. Ugyanez 1980-ban: szén 30 %, gáz 10 %, olaj 45 %, nukleáris energia 2,1 %. Az olaj előretörését három tényező magyarázza: könnyű hozzáférés, viszonylag alacsony árak, valamint könnyű felhasználás. Az 1973-ban bekövetkezett olajválság az olajárak rohamos növekedésével járt. Lecsökkentette a gazdasági növekedést és ugyanakkor növelte a munkanélküliséget is. A gazdasági növekedés lelassulása az atomenergetika fejlesztésében is nehézségeket okozott, hiszen az atomenergiának, mint új energia- forrásnak az lett volna a szerepe, hogy az energiaigények növekedését fedezze. Az atomenergetika fejlesztését szintén lassította a közvélemény nehezen leküzdhető félelme a biztonságot és a radioaktív hulladékkezelést illetően. Mindez nem ésszerű ellenvetésen, hanem egy láthatatlan és érthetetlen erővel szemben érzett ellenérzésen alapszik. Ez a tényező sok országban megnövelte a beruházási költségeket (a biztonsági rendszerek és engedélyezési eljárások miatt), valamint meghosz- szabbította az atomerőmüvek építési idejét. Ennek ellenére az IAEA (International Atomic Energy Agency - Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) által összegyűjtött statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az atomerőművek részvétele a világ villamosenergia-ellátásában állandóan növekszik. Amint azt táblázatunk is mutatja, már 1982 végén 25 országban 294 reaktor összesen 173 108 MW villamos teljesítménnyel kapcsolódott be a villamosenergia-hálózatba. Az érem második oldalán szerepel az a 18 energetikai reaktor, amelyek közül 2 Olaszországban, 16 pedig az USA-ban került stornírozásra. Előzetes adatok szerint az atomerőmüvek villamosenergia-terme- lésének részaránya Finnország teljes energiatermelésében elérte a 40,3 %-ot, s az eddig vezető Franciaország ilyen vonatkozásban 38,7 %-kal a második helyre került. Az épülő és működő reaktorok tekintetében meghatározó a köny- nyű vízzel hűtött és moderált nyomottvizes reaktor (PWR), valamint forralóvizes reaktor (BWR). Továbbá elterjedt a nehézvízzel hűtött és moderált nyomottvizes reaktor, valamint a könnyű vízzel hűtött és grafittal moderált reaktor. A közeljövő legperspektívikusabb reaktorfajtája a folyékony fémmel hűtött gyors-szaporító reaktor. A biztonság Az atomerőművek napjainkig tartó első három évtizedében olyan példa nélkül álló biztonságról tettek bizonyságot, amelyhez hasonlót egyetlen más iparág sem tudott eddig felmutatni. Energetikai reaktorok esetében eddig nem fordult elő egyetlen olyan eset sem, amely valaki halálát vagy egészségének károsodását okozta volna. Ez a helyzet a TMI-2 (USA) atomerőmű súlyos üzemzavara után sem változott. Az üzemzavar 1979 márciusában következett be. Emberéletben nem esett kár, de az anyagi veszteség milliárd nagyságrendű volt. Mindez nem annyira a tervezési vagy gyártási hibák, mint inkább a kezelőszemélyzet intézkedéseinek bizonytalansága és a kedvezőtlen körülmények szerencsétlen össz- játéka miatt történt. A TMI-2 üzemzavara után a világ valamennyi épülő vagy tervezés alatt álló atomerőművét felülvizsgálták a biztonság szempontjából. Az üzemzavar tehát végeredményben hasznos volt a jelen és a jövő atomerőműveinek biztonsága miatt. Igaz ugyan, hogy új érvet adott azok számára, akik az atomerőművek terjesztésének elvi ellenzői voltak a környezetvédelemre hivatkozva. Ezek azonban nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy például a széntüzelésű erőművek sokkal súlyosabban veszélyeztetik a Föld légkörét, mint az előírások szerint üzemeltetett atomerőművek. A lakosság tárgyilagos tájékoztatása alapján remélhetőleg csökkenni fog azoknak a tábora, akik a környezetvédelem helytelen értelmezésével, a természethez való visszatérés rousseau-i elvét hirdetve tagadják azt a tényt, hogy a technika vívmányai nélkülözhetetlen tartozékai az emberi jólét fokozásának. Ezért nem az atomerőmüvek terjedését, haném az atomerőművek pusztító fegyverek gyártására való felhasználását kell minden erőnkkel megakadályozni. Tudnunk kell azt is, hogy aki az atomreaktor és az atombomba közé egyenlőség jelet próbál tenni, az vagy szándékosan ámítja a laikus embereket vagy maga is jóhiszemű tévedés áldozata. A reaktor ugyanis nem robbanhatfel, csak a tartály súlyos sérülése, valamint a biztonságvédelmi rendszerek meghibásodása esetén kerülhet a környezetbe egészségre ártalmas radioaktív anyag. Ennek valószínűsége viszont rendkívül alacsony. Egy amerikai reaktorbiztonsági tanulmány végső következtetése szerint annak a valószínűsége, hogy egy átlagos amerikai állampolgár valamelyik atomerőmű üzemzavara következtében hal meg, csupán annyi, mint egy meteorit által okozott halál bekövetkezésének. Ez elég megnyugtatóan hangzik a közvélemény számára, hiszen „az égből származó halálos ítéletek végrehajtói“ sorában a meteoritok még a villámcsapásnál is ritkábban szerepelnek. Mi az igazi veszély az atomkorban? Kétségtelen, hogy a nukleáris anyagoknak haditechnikai célokra való alkalmazása, a pusztításra egyre alkalmasabb atomfegyverek szaporítása és telepítése tovább fokozza a veszélyt az atomerőművek elleni bombatámadások lehetőségével. Ezért az atomerőművek telephelyét olyan területté kell nyilvánítani, amely felett nem szabad repülőgéppel átrepülni vagy bármely típusú hagyományos bombát ledobni. Ezt a tilalmat szegte meg Izrael az iraki kísérleti atomreaktor bombázásával. Izrael repülőgépeinek bombázása 1981. június 7-én tönkretette azt a 40 MW termikus teljesítményű kísérleti atomerőművet, amely a Bagdad melletti Tuwaitha-ban épült. Ezt az Osiris típusú reaktort Franciaország szállította Irak részére. A reaktor még nem volt üzemben, s így szerencsére nem kerülhetett radioaktív sugárzó- anyag a levegőbe. Az ügy pikantériája, hogy Izrael és Franciaország nem írták alá az atomsorompó egyezményt (Nonproliferation Treaty - NPT), Irak viszont tagja az IAEA-nak, amely nemzetközi szervezet rendszeresen ellenőrizte az iraki reaktor építkezését és semmi nyomát sem lelte annak, hogy az atomreaktort atombomba készítésére kívánnák felhasználni. Márpedig Izrael ezzel próbálta igazolni az eddig példátlan támadást egy atomerőmű ellen. Ugyanakkor Izraelben két, szintén francia gyártmányú atomerőmű van üzemben, melyek nem állnak az IAEA ellenőrzése alatt. Ezek közül a Negev sivatagban levő Dimona atomerőmű 1963- ban került üzembe 25 MW termikus teljesítménnyek Ehhez tüzelőanyagként évente 20-25 t természetes uránt használtak, s az így kb. 10 kg plutóniumot termelt évente, ami elegendő egy atombomba előállításához. A reaktor teljesítményét mintegy 12 évvel ezelőtt 70 MW termikus teljesítményre emelték, ami annyi plutóniumot termel, melyből évente 5 atombomba készíthető. Amikor az IAEA 1982. szeptember 24-én tartott évi konferenciáján Izrael magatartását elítélték, az USA delegációja kivonult a konferenciáról és azzal fenyegetőzött, hogy felülvizsgálja az IAEA-ra vonatkozó politikáját és esetleg megvonja támogatását tőle. KOVÁCS ZOLTÁN mérnök Harminc év az !■ atomenergetikában Atomerőmüvek megoszlása országonként az 1982. év végén Üzemben Építés alatt Ország egység MW összesen MW egység összesen Argentína 1 335 2 1 291 Belgium 5 3 463 2 2 012 Brazília 1 626 2 2 490 Bulgária 4 1 632 1 1 000 Kanada 13 6 686 10 6 772 Kína 4 3 110 2 1 814 Kuba 1 408 Csehszlovákia 2 762 6 2 520 Finnország 4 2 160 Franciaország 32 23 355 27 30 200 NDK 5 1 694 8 3 276 NSZK 15 9 831 9 9 441 Maqvarorszáq 1 408 3 1 224 India 4 809 6 1 320 Olaszország 3 1 232 3 1 999 Japán 25 16 589 10 9 233 Korea 2 1 193 7 6 227 Mexikó 2 1 308 Hollandia 2 501 Pakisztán 1 125 Fülöp-szigetek 1 620 Lengyelország 1 440 Románia 2 1 320 Dél-Afrika 2 1 842 Spanyolország 4 1 973 11 10 156 Svédország 10 7 330 2 2 110 Svájc 4 1 940 1 942 Szovjetunió 40 17 876 23 23 420 Egyesült Királyság 31 6 470 10 6 292 USA 80 62 376 61 67 213 Jugoszlávia 1 632 Világ, összesen 294 173 108 215 196 860 Csatornaakna könnyű szerkezetű polipropilénből Leginkább az ipari csatornahálózat hulladékközegére jellemző, hogy a fokozódó kemizálás következtében egyre agresszívabbá válik. Emiatt vezetik be a vegyi hatásoknak ellenálló műanyagvezetékek alkalmazását. A PVC-, a poli- olefin- és üveg- laminát vezetékek előállítását és szerelését már sikeresen megoldották, azonban a csatorna másik elkerülhetetlenül szükséges objektumát, az aknát nem készítik műanyagból. Még mindig monolitból, vagy előregyártott betongyűrűkből, ritkábban saválló idomokból falazással készül. Ily módon előállítása nagyon munkaigényes, ráadásul a betongyűrűkből készült akna elemeinek összekapcsolási helyén a folyékony hulladék átszivárog, és ezáltal szennyezi a földréteget. így aztán újdonságnak számít a könnyű szerkezetű polipropilénakna, amely kiegészíti a poliolefin vezetéket, csatlakozójával más vezetékre is rákapcsolható. Vegyi ellenálló képessége csak kis mértékben különbözik a polietilén és a PVC vegyi ellenálló képességétől, ezek közül azonban a polipropilén a leginkább hőálló. A Csehszlovákiában előállított könnyű szerkezetű polipropilén a kőolajfelhasználás tekintetében a legtakarékosabb műanyagalkalmazásnak számít, az akna kisebb tömege csökkenti a szállítási és szerelési költségeket, az objektum kézzel is helyére illeszthető. A prototípust eddig már használt műanyaglapokból hegesztették össze, a csatlakozókba' polipropilén csöveket helyeztek, amint azt a felvételen is látni. Beépítéséhez csak annyit: az akna alsó része süllyesztett zsalura emlékeztet, egy bizonyos magasságig körül van betonozva, fölötte hagyományosan betongyűrűk vannak a föld felszínén. A vezeték feneke és a terep felszíne közti változó szintkülönbséget gyűrűráhelyezéssel vagy az akna felső részének „levágásával“ oldják meg. Az aknák tömege 60 kilogramm, előzetes ára 1150 korona, évente 2000 darab előállításával számolnak. Erre feltehetően a Planá nad Luznicí-i Silón vállalat illetve egy áumperki üzem vállalkozik majd. Stefan nemöek (A szerző felvétele) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK POTENCIÁLMENTES MODULOK A potenciálmentes félvezető modulok a teljesítményfélvezetök új generációját jelentik, amelyeket a ÖKD Prága vállalat gyárt. A kompakt építőelemek félvezetörendszerét az alaplaptól különleges kerámiával szigetelik. Ez a felépítés lehetővé teszi több modul közös hűtőre való szerelését, amely az egész egység tartórészeként is szolgál. A félvezető modulok szabványos kiviteléhez képest a szerelés lényegesen egyszerűbb, a megbízhatóság nagyobb, a berendezés anyag- és energiaigénye kisebb, és a méretek is csökkenthetők. A modulok felhasználása előnyös kis és közepes teljesítményű egyenirányítókhoz, pl. szerszámgéphajtásokhoz és más gépi berendezésekhez. (T) MINDENTUDÓ TELEVÍZIÓ Az NSZK-beli Loewe-Opta gyár forgalomba hozta az első mindentudó tévékészüléket, amellyel minden kiegészítő egység nélkül venni lehet a különböző képernyöprogramokat. A sztereó készüléknek beépített képújság- és videotext-dekódere van és foghatja a különböző kábeltévé-programokat is. A több normás építöegységével veheti a hírközlő műholdak SECAM-, PAL- vagy NTSC-kódok sugárzását is. (d)
