Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-19 / 42. szám

HASONLÍT * » <# NÖ PÁLCIKA SZILÁNKOK Jellemzés Ha X. megsimogat egy ve­szett rókát, csak a rókának eshet baja. Pincérek figyelmébe Ne feledjük a régi szabályt: mindig a vendégnek van igaza, még akkor is, ha igaza van. Udvariasság A királyok udvariassága a pontosság, az alattvalók ud­variassága az, hogy nem nézik az órájukat. Szerény ember Nekem már az is nagy örö­möt szerez, hogy több mint tíz perce nem történt velem sem­mi rossz. Egyetértés Az értekezlet végén a részt­vevők egyhangúan megsza­vazták, hogy kár volt összeül­niük. Portré Y. szíwel-lélekkel harcol mások boldogtalanságáért. Könyvtár- Ezen a polcon az elmúlt harminc évben szerzett, színig teleirt munkakönyveim van­nak. Szülői szemmel- Valami olyan szakmát szeretnék a gyerekemnek, amiben túljelentkezés van. Nosztalgiahullám Ismét népszerű Y., aki soha nem volt népszerű. Aranylakodalom A szeretet és gyűlölet közöt­ti kellemes átmeneti állapotban töltötték el az elmúlt ötven évet. Galambos Szilveszter Egyik fiatal piktor portrét festett egy hölgyről. A hölgy nézi a képet és méltatlankodik:- De, kérem, nagyon öregnek festett.- Ez az, asszonyom - szólt a festő ez a kép még tíz év múlva is hasonlítani fog. SENKI- Főnök, ebben a vendéglőben úgy érzem magam, mint odahaza.- Olyan kellemes a környezet?- Dehogy. Itt sem törődik velem senki... UTOLSÓ Após az ifjú vőhöz:- Most, hogy elvetted a lányo­mat, remélem megkomolyodsz, nem csinálsz szamárságokat!- Nem, nem, papa. Ez volt az utolsó... JEAN- Döntse meg az asztalt, Jean- Miért uram?- Mert dőlt betűkkel akarok írni. UGYANAZ Az ifjú férj bárba viszi nejecské- jét, akivel csak pár napja házasod­tak össze. Az asszonyka meg- ütődve látja, hogy a mixernő fél­revonja a férjét és mérgesen mond neki valamit. Amikor a férfi visszajön, a neje ráförmed:- Mit akar tőled az a szemér­metlen perszóna?- Ö is ugyanezt kérdezte... KÁVÉ- Miről mondanál le szíveseb­ben? A feketekávéról vagy a do­hányzásról?- Én a kávé mellett maradnék, mert utána úgyis muszáj rágyúj­tanom. A skót kivágja a képeslapból egy szép színésznő képét, maga elé teszi, ábrándozva nézi, iszik egy pohár szódavizet, aztán így sóhajt fel:- Ez így nem mehet tovább! Minden pénzemet nőre és italra költőm! LÉGY A vendég odahívja a pincért:- Hallja, ez már igazán disznó- ság! Mindennap légy van a leve­semben.- Pardon - feleli a pincér tessék csak visszaemlékezni, teg­nap hajszál volt.- Mennyire lefogyott a felesé­ge, szomszéd!- Igen, egy régi kínai diétának köszönheti. Már három hete nem eszik mást, csak tyúklevest.- Metélttel?- Nem, pálcikával. IDEGEK Az orvos komolyan így szól a páciens feleségéhez:- Az ön férjének teljesen kiké­szültek az idegei. Feltétlenül nyu­galomra van szüksége.- Tudom, doktor úr! Hiszen na­ponta legalább ezerszer mondom neki! A hét vicce- Nagy szoknyavadász lehetett a férjem hajdan - mondja az újdonsült asszonyka a barátnőjének.- Miből gondolod?- A múlt éjjel vihar volt. A férjem a nagy villámlásra felébredve rögtön elkiabálta magát: Megveszem a negatí­vot! Megveszem a negatívot! VIDEOTECHNIKA... TÁJÉKOZTATÁSI VERSENGÉSBEN DÖRZSÖLT FELESÉG- Na, csak gyere haza, te vén szatír! (Mikus Sándor karikatúrái) r Ú gy történt, hogy amikor Szofoklész hazatért a vendéglőből, és elalvás előtt még húzott egyet az üvegből, valami különös dolgon akadt meg a tekintete. Mivelhogy összefolyt előtte minden, még egyszer meghúzta az üveget és minden lelki erejét össze­szedve megkísérelte éleseb­ben kivenni a furcsa jelensé­get. Abban a pillanatban el­öntötte a veríték: a sarokban álló kredencen a vánkos meg az odavetett ruhadarabok kö­zött tisztán kivette, hogy két fehér egér futkározik. Sarkonfordult és ész nélkül rohant a fürdőszobába. Fejét a vízcsap alá dugta, majd megtörülközött és visszatért a konyhába. Az egerek már nem voltak a helyükön. Másnap szabadságot kért, ün­neplőbe öltözött és lógó fejjel bement az alkoholelvonó inté­zetbe.- Mi a panasza, Szofoklész úr? - kérdezte az orvos.- A fehér egerek - felelte kétségbeesve.- Valóban? - villanyozódott fel szemmelláthatóan az orvos. - Azt mondja, fehér egerek?- Azok - bólintott Szofok­lész, észrevehetően kevésbé lelkesen, mint az orvos. - Két fehér egér.- Nézzük csak, ráadásul mindjárt két fehér egér - lel­kendezett változatlanul az orvos.- Kettő - mondta rezignál- tan Szofoklész. - Mintha kerin- göt táncoltak volna előttem. Az orvos jóízűen nevetett, tetszett neki a páciens humora és maga a páciens.- De hiszen ez delirium tre­mens, Szofoklész úr. Igen, de­lirium tremens, mintha a tan­könyvből húzták volna elő. Be­széljen, hogyan történt az eset. Szofoklész aprólékosan el­mondta, mit művelt a vendég­éTEFAN BITTMAN: Fehér egerek lőben, nem hagyott ki egyetlen kupica borovicskát sem. Aesz- kulap kései tanítványa figyel­mesen és nagy érdeklődéssel hallgatta, hümmögött magá­ban, közben jegyzetelt a note­szába. Amikor Szofoklész be­fejezte mondókáját, felugrott és szinte táncra perdült a ren­delőben, fehér köpenye úgy lengett mint a menyasszony fátyla, amikor a házasságkötő terembe siet. Legalábbis úgy tűnt Szofoklésznak, aki magá­ba roskadva ült, pedig máskor, főleg amikor átlépte a vendég­lő küszöbét, madarat lehetett vele fogatni.- Annyi baj legyen, annyi baj legyen - kiáltozta majdnem eszelősen az orvos és tovább­ra is valóságos örömtáncot lej­tett a rendelőben. - Majd eltű­nik a delirium, eltűnnek a fehér egerek. Persze, kénytelen lesz magát alávetni elvonókúrának. Hajlandó magát alávetni, Szo­foklész úr? Szofoklész rémülten meredt az orvos mutatóujjára, amely úgy irányult rá, mint egy revol- vercsó és beletöródötten bólin­tott.- Igen, kérem. Nincs más választásom. Nehéz szívvel és léptekkel tette meg a hazafelé vezető utat. Amikor belépett a kony­hába, egy kicsit megnyugodott, hogy hamarosan új korszak kezdődik az életében. Köny- nyes szemmel a feleségére és a gyerekekre, majd a sarkon álló kredencre pillantott, ame­lyen egy nagy uborkásüveg állt, benne két fehér egérrel. Keringőt táncoltak.- Mi ez? - kérdezte bárgyú tekintettel.- Fehér egerek, kísérletezni akarok velük - felelte a kiseb­bik fiú. Szofoklésznak keserves mosolyra fintorodott az arca.- Majd készítek nekik vala­milyen jobb alkalmatosságot. Abban majd jobban érzik ma­gukat - mondta és a kifejezése még bárgyúbb volt, mint az­előtt. PALÁGYI LAJOS fordítása ÚJ SZÚ 22 1984. X. 19 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom