Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-19 / 42. szám

ÚJ szú 21 1984. X. 19. A szocialista országok ÉLETÉBŐL EGY JELLEGZETES MAI BOLGÁR FALU Az idő kerekének fordulásával megváltozott a bolgár falu élete is. Jól lemérhető ez a Lozen-hegység koszorúzta termékeny völgyben fekvő Iskur-parti településen, Dőlni Paszarelen is. A fővárostól, Szófiától alig 30 kilométernyire fekvő, trák eredetű falu múltját nemcsak a régi krónikák lapjai őrzik, hanem a néprajzi hagyományok, a legendák, a színes népviselet és lakóinak ízes nyelve is. Dőlni Paszarel 45 utcájából 42 aszfaltozott. Rengeteg az új ház, de ezek mindegyike a régi falusi építészet hagyományai szerint készült. Belül korszerűek, komfortosak, kényelmesek, kívül a régmúlt jegyeit hordozzák. A faluban két esztendeje épült ki az új vízvezetékrendszer, s a közeljövőben adják át a derítő- tisztító berendezéssel ellátott vízgyűjtőt. Társadalmi munkában korszerűsítették és lényegesen kibővítették az iskolát, amelynek épületében kapott helyet a falu könyvtára, filmszínháza. Amolyan falusi művelődési központ lett a régi iskolából, ahol természete­sen az oktatásé a főszerep, de hangsúlyt kap a művelődés és a szórakozás, is. A televíziós programok vételét reléállomás biztosítja, s már készül a 300 vonalas telefonközpont. Nem kell sokat várni a falu lakóinak az új rendelőintézetre sem. S mert a falu közel van a fővároshoz, lakói jó munkaalkalmat találnak Szófia gyáraiban, üzemeiben. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy Dőlni Paszarel polgárai hűtlenek lennének szűkebb hazájukhoz. A falut nem fenyegeti a kihalás veszélye. Bár sokan a városban dolgoznak, mégsem telepedtek le Szófiá­ban. A község vezetősége lépést tart az igényekkel, s igyekszik megteremteni a lehetőséget ahhoz, hogy a falu népe valóban otthonosan érezze magát a szülőhelyen. Működik a községben irodalmi klub, ifjúsági kör. A könyvtárban nemcsak olvasnivalót találnak a tagok, hanem aktuális előadásokat is hallhat a falu népe heti rendszerességgel. A gyermekintézményekben vala­mennyi apróság helyet és ellátást kap, a fiataloknak pedig a főváros közép- és felsőoktatási intézményeiben biztosítanak helyet az általános iskola elvégzése után. Nincs hát oka a lakos­ságnak, hogy elhagyja a falut. Persze nemcsak a város kínál munkaalkalmat. Dőlni Paszarel mezőgazdasági termelőszövetkezetében 4 ezer hektárnyi legelő­terület található. A szövetkezetiek főleg takarmánytermesztéssel és juhtenyésztéssel foglalkoznak. A gépesítettség magas fokot ért el, így a szövetkezetben dolgozók sem panaszkodhatnak, hogy nehezek a munkakörülmények. Dőlni Paszarel lakossága nemhogy csökkene, évek óta gya­rapszik. Nem véletlen, hogy a falu lakói most házasságkötő terem építését tervezik, s szükségük van a helyi étterem-hálózat bővítésére, s a kisipari szolgáltatások gyarapítására is. Lehet, hogy idővel város lesz a községből? Erőmüvek - energiaellátás Jugoszláviának az idén több mint 63 millió tonna szénre, 4 millió tonna kokszolható szénre, 16 millió tonna kőolajra és kőolajszármazékra és 6,7 millió tonna gázra van szüksé­ge. A számítások szerint a kö­vetkező években is hasonló mennyiséget használ fel az or­szág az energiahordozókból. Éppen ezért a jugoszláv ener­getikusok széles körű távlati tervet dolgoztak ki az energia- források kiaknázására egé­szen az ezredfordulóig. A tervek szerint megvalósí­tását segítik elő az olyan kez­deményezések, mint három szövetségi köztársaság, Szer­bia, Crna Gora és Bosznia- Hercegovina közös vállalkozá­sa. Ez év tavaszán közös erő­feszítéssel 26 vízerőmű építé­sét kezdték meg a Drina és Moraca folyókon. Az erőmüvi hálózat elkészültével a három köztársaság eddig termelt energiamennyiségének egy­negyedét nyerik majd innen. Jugoszlávia más vidékein jelenleg 17 erőmű épül. Ezek előreláthatólag 1987-ig lépnek üzembe, s évi teljesítményük eléri a 19 milliárd kilowattórát. Az országban ma még csak egy 664 megawattos atomerő­mű működik, Krskóban. Az ez­redfordulóig hat újabb atom­erőművet létesítenek összesen 6 ezer megawatt teljesitmény- nyel. Tervezik a napenergia hasznosítását is. Az első kísér­leti naperőmű Skopje közelé­ben épül fel. A napenergiával történő fűtést - helyi napele­mes megoldással - már több tengerparti szállodában ered­ményesen alkalmazzák. Fel­használják a geotermikus és a biológiai energiaforrásokat is. Az első bioerőmű Delcevó- ban működik. Tovább folytatják az olajkutatást is, főként az Adria vidékén. A távlati tervek szerint a nem hagyományos energia- forrásokat hasznosító erőmű­vek 1995-ig csak a kisfogyasz­tókat látják el árammal, ám az ezredforduló után már az ipar is számíthat ezekre az energe­tikai létesítményekre. FORRÁSOK: ŐSTK, BUDAPRESS, APN, SOFIAPRESS, TANJUG Moszkvában az első trolibusz­vonalon csak­nem 51 évvel ezelőtt indult meg a rendsze­res forgalom. Az útvonal a mai Leningrad sugárúton át vezetett mint­egy 2 km hosz- szúságban. Je­lenleg 78 rend­szeres vonalon több mint 2300 trolibusz közle­kedik, amelye­ken naponta mintegy 2 millió utas utazik. Ké­pünkön: a troli­buszokat rend­szeresen ellen­őrzik az egyik moszkvai gép­házban A 400 éves Archangelszk - Észak légi kapuja Négyszáz évvel ezelőtt, 1584-ben Rettegett Iván cár várost alapíttatott az Északi- Dvina torkolatában. Ez a vá­ros, Arhangelszk volt Oroszor­szág első kereskedelmi kikötő­je. A mai Arhangelszk nem­csak hatalmas tengeri, hanem légikikötő is, szovjet Észak légi kapuja. Az arhangelszki körzet terü­lete több mint félmillió négy­zetkilométer. |tt található a Nyenyec Nemzeti Körzet és ide tartoznak az Északi Jeges­tenger olyan nagy szigetei, mint a Novaja Zemlja és a Fe­renc József-föld. A tájegységet a tavak sokaságával tarkított tundra uralja. A vidék egyike a Szovjetunió leggyérebben lakott területeinek, s a lakos­ság rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg. De közlekedésre természetesen itt is szükség van, s a leggyorsabb, a legol­csóbb a légiút. A körzet központjában, a négyszáz éves Arhangelszk- ben 1963-ban épült meg az új légikikötő. A várost Moszkvá­val és Leningráddal összekötő légi útvonalakon eleinte gáz­turbinás IL-18-asok közleked­tek. A IL-eket 10 év után TU- 134-es gépek váltották fel, amelyek az Arhangelszk- Moszkva útvonalat nem egé­szen két óra alatt repülik végig. Körülbelül ugyanennyi időre van szüksége az utasnak, hogy Arhangelszkből Amgyer- mába, a körzet keleti részének településére jusson. Ma a körzet légi vonalainak hossza 70 ezer kilométer. A já­ratokon évente másfél millió ember utazik. Ez azt jelenti, hogy a repülőgépeket az uta­sok évente többször is igénybe veszik. A gépek évente 100 ezer tonna teherárut és postai küldeményt továbbítanak ren­deltetési helyükre. A pilóták azonban nemcsak utas- és áruszállítással foglalkoznak, hanem egyéb munkákat is vé­geznek. Ellátják a repülőgépes vegyszerezést, az erdők és rénszarvas-legelők tűzvédel­mét, s a mentőszolgálatokat is. Arhangelszket a Szovjet­unió 60 városával kötik össze légi útvonalak. A sugárhajtású repülőgépek megjelenése óta az utasforgalom meghárom­szorozódott. A repülőtér idővel kicsinek bizonyult. Ezért 1983- ban új fel- és leszállópályákat építettek, s az idei év elején új várótermi épületet kapott a re­pülőtér. Jelenleg naponta 2,5 ezer ember fordul meg a repü­lőtéren, s az új váróteremben kulturált körülmények között tölthetik idejüket az utasok két csatlakozás között. Rejtvényünkben Antoine WAT- TEAU-nak, a francia rokokó legjelentősebb festőjének há­rom müvét rejtettük el a vízszin­tes 1. valamint a függőleges 19., 45. számú sorokban. VÍZSZINTES: 14. Lenyűgöző. 15. Város Romániában. 16. Határo­zatlan névmás. 17. Gépkocsi rövi­dítése. 18. Magyar színész. 19. Római egy. 20. A nemzetközi sakkszövetség rövidítése. 21. Aranyifjú. 23. Határozói rag. 25. Gondban van! 27. A bizmut vegy- jele. 28. Város Norvégiában. 30. Kicsinyítő képző. 31. Folyó Kö- zép-Európában. 33. önkényeske­dő ember. 34. O. ö. V. 36. Ulan.... a Burját-mongol ASZSZK főváro­sa. 37. Világhírű cimbalommű­vész. 38. Ital, névelővel. 42. Ilyen bútor is van. 43. Harsan. 44. Ligeti azonos hangzói. 45. Névelő. 46. Kevert len. 47. Férfinév. 48. Város Brazíliában. 49. Határozói igenév képzője. 51. Asztali szerencsejá­ték. 53. Knock out. 54. Görögor­szág autójeizése. 55. Telep köze­pe. 57. Veszteséget. 58. Svéd te­niszező. 60. Eldöntetlen játszma a sakkban. 62. A feltételes mód jele. 63. Könnyedén felfelé moz­dul. 65. Magyar festő. 67. Értelmi­ségi pályán működő ember. FÜGGŐLEGES: 1. Rag. 2. Princí­pium. 3. Svájci festő. 4. Bonyoda­lom. 5. Olaszországi szigetek Szi­cília nyugati partja előtt. 6. Salt.... City, Utah állam fővárosa. 7. Vidin közepe. 8. Makó azonos hangzói. 9. Sír. 10. Az argon jele. 11. Csil­lagkép. 12. Brit protektorátus az Arab-félszigeten. 13. Jóravaló. 17. Középkori ezüstpénz Magyaror­szágon. 21. Fegyveres erőket fel­oszlatott (ék. f.). 22. Újharmadidő- szak (ék. h.). 24. Figyel. 26. Bőr- dudán játszó személy. 28. Szov­jet-orosz biokémikus. 29. Gyer­mekgondozónő. 32. Mondatszó. Keresztrejtvény 33.... szék, magyarországi tele­pülés. 35. íme - franciául. 37. Város Lengyelországban. 38. Anagramma azonos hangzói. 39. Azonos mássalhangzók. 40. Ame­rikai feltaláló. 41.... bizi, zöldbor­sós rizs. 47. Crna..., szövetségi népköztársaság Jugoszláviában. 48. Beteges hajlamú. 50. Iskolatí­pus. 52.... bácsi (Csehov). 53. Osztrák geológus. 56. Mutató név­más. 58. Görög betű (ék. h.). 59. Svájci város. 61.1. T. Ó. 63. Neves német pedagógus. 64. N. E. I. 66. Tusa azonos hangzói. 67. Éktelen paripa! 68. Vissza: megszólítás. Az október 5-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Itt a hegyszorosban morzsolták szét az ágyúk börtönünk falait, a szabadság itt tört be. Könyvjutalomban részesülnek: Csík Ágnes, Kassa (Kosice), Csizmadia Péter, Komárom (Komárno), Bors Piroska, Nyárasd (Topol'níky), Sza- lay János, Zselíz (Zeliezovce), Farkas Magda, Fülek (Filakovo). t

Next

/
Oldalképek
Tartalom