Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-12 / 41. szám

ÚJ szú 21 1984. X. 12. A szocialista országok ÉLETÉBŐL Az NDK nemzeti jövedelmének alakulása Az elmúlt évhez viszonyítva 4.4 százalékkal növekedik az idén az NDK nemzeti jöve­delme. Az NDK-ban a nemzeti jö­vedelem 1970 és 1982 között 117.4 milliárd márkáról 201 milliárdra gyarapodott, azaz 71 százalékkal nőtt. Ez a növek­mény lényegesen nagyobb, mint az iparilag fejlett kapitalis­ta államokban. Franciaország­ban ugyanezen idő alatt 48, az Egyesült Államokban 37, az NSZK-ban 30, Nagy-Britanniá- ban pedig 19 százalékkal emelkedett a nemzeti jövede­lem összege. A nemzeti jövedelem ilyen nagymértékű gyarapodása le­hetővé tette, hogy 1971 és 1983 között az NDK 6 millió lakosának javuljanak a lakás- körülményei és jelentősen nö­vekedjenek a szociális kiadá­sokra szánt összegek. Az 1970-töl 1982-ig terjedő évek­ben a lakosság pénzbevételei 79 milliárd márkáról 128 milli­árd márkára növekedtek. A nö­vekedés 1983 első tíz hónap­jában további 2,3 százalékos volt. A tudományos-műszaki ha­ladás meggyorsítására fordí­tott kiadások 1970 és 1983 között csaknem megkétszere­ződtek, s elérték a 8,1 milliárd márkát, a nemzeti jövedelem­nek mintegy a 4 százalékát, ami megfelel a fejlett ipari álla­mok színvonalának. Javul a rá­fordítások és az eredmények közötti arány is. Ezer márka nemzeti jövedelem megterme­léséhez 1970-ben 100 órára, 1982-ben pedig már csak 57 órára volt szükség. A nemzeti jövedelem növe­lését elsősorban az anyagigé­nyesség csökkentése tette le­hetővé. A gazdaságban az 1976-1980-as ötéves terv fo­lyamán csökkent az elsődle­ges energiaforrások, a nyers­anyagok és egyéb anyagok fo­gyasztása, mégpedig - az egységnyi nemzeti jövedelem­re átszámítva - éves átlagban 2,7 százalékkal. 1981-ben ez a csökkenés 5,4,1982-ben pe­dig már 8 százalékos volt. Az idén a fő feladat, hogy a nemzeti jövedelem az ipari árutermelésnél gyorsabban nőjön, a termelés minden szfé­rájában csökkenjenek a ráfor­dítási költségek. A gazdasági eredményeket tehát elsősor­ban a gazdaság következetes intenzív fejlesztésétől várják. Visszafogott beruházási tevékenység Lengyelországban tavaly a beruházások mértéke meg­haladta a tervezett szintet, ezért az idén jelentős mérték­ben visszafogják a beruházási tevékenységet. Az 1984-es népgazdasági terv mindössze 53 nagyobb beruházást irányoz elő, s ebből csak 13 létesül állami költség- vetésből. A többit a vállalatok- bankhitelek segítségével- saját költségvetésükből gaz­dálkodjék ki. Ezeknek a beru­házásoknak a megvalósításá­hoz az állam garantálja a zök­kenőmentes anyagellátást. Az összes többi új beruhá­zás - összegük nem haladja meg az 1983-as beruházások értékét - a vállalatok nyeresé­géből finanszírozott ipari, me­zőgazdasági vagy szociális lé­tesítmény, illetve lakás. Az ipa­ri vállalatok a külföldi gépek és berendezések vásárlására szánt devizaeszközeik egy ré­szét fordítják ezekre a korsze­rűsítési jellegű beruházá­sokra. Az említett 53 beruházás közül 26 a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését szolgálja. Több új malom, tej- feldolgozó üzem és sütöde épül. A nehézipari beruházá­sok közül kiemelkedik a Kato­wice Kohómű kokszolókemen­ce-blokkja, amely szovjet anyagi és műszaki segítséggel készül. Ez a visszafogottabb beru­házási terv már összhangban van az 1983-1985-ös 3 éves gazdasági tervvel, amelynek értelmében a beruházási esz­közök 30 százalékát élelmi­szergazdasági célokra, további 30 százalékát lakásépítési és közműépítési feladatokra, 12 százalékát pedig energetikai létesítmények megteremtésé­re fordítják. Több mint 500 - részben még a hetvenes években meg­kezdett - beruházási tevé­kenységet végérvényesen le­állították, mert a kormány úgy ítélte meg, hogy ezek nem gazdaságosak, s folytatásuk jelentős pénzösszegeket von­na el lényegesen fontosabb céloktól. VnV, li A celldömölki BRG-Celltex üzem évente 4 millió magnetofonfejet gyárt a hazai és a külföldi piacra. Az alkalmazott elektronika az' utóbbi években jelentősen fejlődött a Magyar Népköztársaság­ban. Az 1981-90-es években az elektronikai ipar termelése évente átlagosan 8-9 százalékkal növekszik. Képünkön magne­tofonfejek láthatók. FORRÁSOK: ŐSTK, BUDAPRESS, APN, PANORAMA, IN- TERPRESS A belorusz fővá­ros, Minszk a leggyorsabb és legmegbízha­tóbb közlekedési eszköz tulajdo­nosává vált. A metró csak­nem 9 kilométe­res első szaka­szának 8 állomá­sa van. Míg ko­rábban e távol­ság megtételére Minszk lakosai­nak 40 percre volt szükségük, ma 12 perc alatt eljutnak a város egyik végéből a másikba. Ké­pünkön a Minszk középpontjában levő Jakub Ko- lasz állomás lát­ható. Modern „damaszkuszi acél“ A damaszkuszi acélról vala­ha legendák születtek. A gyár­tási titkot féltékenyen őrizték a régi mesterek. Minden egyes kard remekbe készült: a mar­kolatot ritka fényű, mély tüzű drágakövek díszítették, a pen­ge borotvaéles, hajlékony, könnyű és rugalmas volt. Aki damaszkuszi acélból kovácsolt fegyver tulajdonsa lett, az gaz­dag embernek mondhatta ma­gát. Vagyonokat adtak egy- egy pengéért, hiszen a kard a fegyverforgatók több nemze­dékét is kiszolgálta. A damasz­kuszi acél „receptjét“ hiába kutatták, minden kísérlet cső­döt mondott. Már-már vég­képp lemondtak róla, amikor a XIX. században Pavel Ano- szov, a neves tudós kohómér­nök rájött a titokra. Felfedezését ma is haszno­sítják, csak egy kicsit más­képpen, mint a régi Időkben. A modern technika a damasz­kuszi acélnak azt a tulajdonsá­gát tartja legfontosabbnak, hogy élettartama hihetetlenül hosszú. A szovjet konstruktőrök nem véletlenül nevezték el „da­maszkuszi acél“-nak azt az öt­letes berendezést, amelynek segítségével élettartam-növelő kezelésnek vetik alá a szer­számokat, szerszámgépeket. A berendezés a Harkovi Mű­szaki Fizikai Intézet munkatár­sainak találmánya. Itt dolgoz­ták ki sorozatgyártásának ter­veit is. A „damaszkuszi acél“ mű­ködési elve nem túl bonyolult. Ha egy szerszám vagy alkat­rész tartósságát növelni kíván­ják, kemény fémmel vonják be. A fémet azonban meg kell köt­ni a munkadarab acélfelületén. Erre az egyik legalkalmasabb módszer a kemény vagy ma­gas olvadáspontú fémek gőze­inek plazmakondenzációia. A „damaszkuszi acél" mun­kakamrájában elhelyezik az előzőleg gondosan zsírtalaní­tott szerszámot, amire nagy negatív feszültséget adnak, s bekapcsolják a plazmagene­rátort. A plazmasugár ionjai megtisztítják és aktiválják a szerszám felületét. Ezután megkezdődhet a bevonat felvi­tele. A munkakamrát kémiailag aktív gázzal töltik fel, majd is­mét bekapcsolják a plazmage­nerátort. A szerszám felületét ekkor már egyszerre bombáz­zák a plazma ionjai és a gáz atomjai. Ennek eredménye­ként jön létre a szerszám felü­letén a nagy szilárdságú és hosszú élettartamot biztosító bevonat. Ha nitrogén gázt és titánt tartalmazó plazmasuga­rat használnak, a szerszám felületén titánnitrid bevonat alakul ki. De ugyanígy dolgoz­hatnak wolframmal, molibdén- nel és más fémekkel is. Jóllehet a berendezés nem nagy, egyidejűleg több száz szerszámot képes ellátni bevo­nattal. Két óra leforgása alatt például 1500 darab 5 millimé­teres fúró vonható be titánnit- riddel a berendezésben. Nagy előny, hogy a berendezésben bármilyen fajtájú acélból ké­szült, bármilyen formájú szer­szám vagy alkatrész egyaránt megmunkálható. A találmány révén a szer­számok, alkatrészek kopásál­lóságát a 2,5-szeresére növe­lik, de egyes esetekben tízsze­res élettartamnövekedést is elérnek. A berendezés licencét és technológiáját külföldi válla­latok, köztük olasz és Egyesült Államok-beli cégek is megvá­sárolták. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Foncsor. 8. A re­neszánsz költészetének kedvelt strófaformája. 14. Rejtvényünk első része. 16. Az argon jele. 17. Szónyegfajta. 18. A magyar és a nemzetközi kommunista mozga­lom kiemelkedő harcosa. 19. Szovjet repülőgépek jelzése. 20. Nóta. 22. Főnévképző. 23. Német névelő. 24. Satuban van! 25. We­ber operája. 27. Kapuerőd (ék. h.). 29. Kötőszó. 30. Egyik oldal. 31. Hiányos káka. 32. Hangnem. 34. Tartó. 36. Éppen hogy, szoros. 38. Részecskegyorsító. 40. Mindjárt eleinte. 42. Porosz tábornagy. 44. Névutó. 46. Fénymáz. 48. Vissza: érzékszerv. 50. P. I. E. 51. A férfi­ak megszólítása angol nyelvterü­leten. 52. Rangfokozat. 54. Boly­hozott pamutszövet, névelővel. 57. A tűzhányó nyílása. 60. Angol­na - németül. 61. Princípium. 62. L. U. A. 63. Az ENSZ egyik szer­vezete. 64. Numero rövidítése. 65. Vissza: csigafajta. 66. Erős feke­tekávé. 68. Kákában van! 72. Tes­sék - régiesen. 73. Bányatelepü­lés Romániában. FÜGGŐLEGES: 1 Brazíliai regény­író. 2. Szilvafajta. 3. Rag. 4. Élet. 5. Görög szabadsághős. 6. Átmázol. 7. M. ö. K. T. 8. Az antimon jele. 9. Sodor. 10. Férfifej­fedő, névelővel. 11. N T. N 12. Haza fele. 13. Női név. 15. Irány. 21. Határozószó. 23. Orosz író. 24. Fűszernövény, névelővel. 26. Francia sziget az Atlanti-óceán­ban. 27. Préselhető műanyag. 28. Szándékozik. 30. Táncmulatság. 32. Ókori római súlyegység. 33. Futkos. 35. A szelén és a trícium jele. 36. Klubcsapatok Európaku- pája, röv. 37. Kerámiai termék (az utolsó betű duplán.). 39. A kalcium és az irídium vegyjele. 41. Pörk. 43. Mondatszó. 45. Jómódú. 47. Juhfajta. 49. Kötőszó. 51. S. N. V. 53. Énekhang. 55. Haver. 56. Va­laki elé. 57. A sütés-főzés mester­ségét tanuló fiú. 58. Személyes névmás. 59. Háziipari eszköz. 60 Rejtvényünk befejező része. 62. Magyar festő. 65. I. T. S. 66. Kemencében van! 67. Ritka női név. 69. A mélybe. 70. Béna azo­nos hangzói. 71. Huta közepe. A szeptember 28-án közölt keresztrejtvény heiyes megfejtése: Bámulom, hogy indul hogy száll lefele Emitt is amott is A fa levele. Könyvjutalomban részesülnek: Varga Anna, Kassa (Kosice), Czanik Ferenc, Újvár (Nővé Zámky), Dudák Andrea, Naszvad (Nesvady), Lehocky Rozália, Léva (Levice), Méry Jánosné, Dunaszerdahely (Dunajská Streda) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom