Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-12 / 41. szám
KÖLCSÖN A HOSSZÚ ÉLET TITKA A gyógyszertár előtt egy férfi áll, és a csatornanyílásba önti az éppen most kiváltott orvosságot.- Mit csinál? - kérdezi felháborodottan egy arra haladó nő.- Mit tegyek? - mondja a férfi.- Elmentem az orvoshoz, mert a doktor élni akar, aztán megvettem a gyógyszert, mert a patikus élni akar, és most kiöntöm- mivel én is élni akarok! Kovács találkozik az utcán Szabóval és azt mondja neki:- Ma délután elmegy hozzád Fehér, és kölcsönkér tőled ezer forintot.- Honnan tudod? - kérdezi Szabó.- Onnan, hogy délelőtt tőlem kért kölcsön. Én erre azt mondtam neki, hogy keressen magának egy nálam nagyobb hülyét. NŐI REMÉNYEK Két titkárnő beszélget az irodában.- Nézz csak oda, új számítógépet állítanak be.- Szenzációs masina!- Húsz férfi munkáját végzi majd el.- Ó, az átkozott! SZESZ- Nem vitás, hogy a maga betegségének a szesz az oka!- Végre! Maga az első orvos, aki nem engem hibáztat a betegségemért... TALÁLÓS KÉRDÉS- Mi a különbség az expresszlevél és’a nyár között?- A nyár hamarabb megjön. GYORS TEMPÓ- Istenem, Péter, a te szerelrtii tempódtól eláll a lélegzetem!-Tudod, a volt barátnőmnél szoktam meg: olyan utcában lakott, ahol tilos volt a parkolás! LEVERT- Miért olyan levert?- Az orvos azt rendelte nekem, hogy minden vacsora után vegyek be egy kis szódabikarbónát.- És talán nincs szódabikarbónája?- Az még volna.- Hát akkor mije nincs?- Vacsorám. SZERÉNYSÉG A fiatal orvos kisiet a kórteremből és beleütközik a főorvosba.- Istenem... - hebegi.- Hagyja fiam - mondja szelíden a főorvos nekem a „professzor úr“ is teljesen elegendő! HALLOTTA y!j (pillaAAcdv-'^ QÍk&hs V o\cJLaaajaXuáaa*cl/ A VEZÉRIG AZGATÓjCEGYENCE (Mikus Sándor karikatúrája) ZÁRÓJELBEN Aerobik: (Elhúzzuk az izmok nótáját) - Gyávaság: (Incognito ergo sum) Agg nócsábász sóhaja: (Ha a múltam a jövőm lenne!) Elhízás: (Hőre háj, dole háj) Hős: (Nem merek gyáva lenni...) Szülői szigor: (Fogamzásgátlás) Túlbuzgó hivatalnoknő: (Bürokgrácia) Gillányi Sándor FÉLÉNKSÉG A temperamentumos Gina egy félénk fiatalemberrel ül este a parkban. Amikor már jó ideig nem történik semmi, Gina sóhajtva jegyzi meg:- Olyan vagy, akár Casanova.- De hát ő már rég halott.- Éppen azért mondom! NYÚL Két vadász beszélget:- Én négyszáz méterről is megcélzók egy nyulat... *- Ne haragudj! Olyan távolságból nem is lehet eltalálni!- És ki mondta, hogy eltalálom?! MÁSIK A betegnek rettenetes gyomorégése van. Elrohan az orvoshoz. Az orvos megvizsgálja és így szól:- Felírok magának egy gyógyszert. Ha ez nem használ, jöjjön el ismét, akkor majd felírok egy másikat, az biztosan használni fog. A beteg szerényen | közbeszól:- Doktor úr, nem írhatná fel mindjárt azt a másikat? A HÉT VICCE- Szóval, maga igazán úgy érzi, Kovács úr, hogy jót tesz magának a dohányzás?- De mennyire, doktor úr! Mihelyt rágyújtok, a feleségem rögtön elmegy otthonról. MAGÁNORVOSNÁL- Azért jöttem, hogy köszönetét mondjak, doktor úr!- Már nem emlékszem pontosan: ön a beteg - vagy talán az örökös? PAPÍR- Kovács úr, nem akar venni egy fajtiszta foxterriert?- És van hozzá papírja?- Csak nem akarja becsomagolni? ÓRA Két zsebtolvaj távozik a vendéglőből.- Láttad milyen értékes zsebórája volt a föpincérnek?- Nem láttam... Mutasd! Fortissimo (Miroslav Motycík karikatúrája) Újítás, avagy de nehéz az iskolatáska (Vladimír Pavlík karikatúrája) EGY • A fiatal Cicvarek nemrég nősült, és fülig szerelmes csinos kis feleségébe. Egy szép napon az asszonyka rosszul lett, és az orvos vakbélgyulladást állapított meg, és ki kellett venni a vakbelét. Néhány héttel az operáció után meglátja Cicvare- ket egy régi ismerőse és megkérdezi tőle, hogy boldog-e a feleségével?- Meghiszem azt - feleli örömtől sugárzó arccal Cicvarek. - Úgy élünk, mint két galamb. Egy tányérból eszünk, egy pohárból iszunk és egy vakbelünk van. SZESZTESTVÉR- Ha csak valamivel többet iszom, másnap már olyan vagyok, mint akit összevertek. Te is, pajtás?- Dehogy. Én agglegény vagyok, öregem! SZERENCSE- Maga igazán hisz abban, hogy a kéményseprő szerencsét hoz?- Amióta a feleségem egy kéményseprővel szökött meg, azóta igen. KULCSLYUK- Ha társaságba vagyunk hivatalosak, akkor én az autó kulcsait mindig odaadom a feleségemnek.- Hiszen neki nincs js jogosítványa.- Ez igaz, de legalább a kulcslyukat megtalálja. AUTÓ- Rosszul nézel ki. Történt valami?- Igen... a feleségem meglépett valakivel, és elvitte az autót is.- Rettenetes! És milyen autód volt? MINDENT Egyik barátnő a másikhoz:- Az én férjem mindent megtett értem, amit csak lehetett. Először a régi barátairól mondott le, azután a kekszről, majd a cigarettáról, végül rólam is... FEHÉR KLÁRA Bőségtál VENDÉGLŐBEN- Pincér, kérem, küldje ide nekem a séfet.- Miért, uram?- Gratulálni akarok neki, hogy ezt a marhát ilyen sokáig életben tudták tartani. ABROSZ Ülök a másodosztályú étteremben. Régimódi barna fabútor, fehér terítő az asztalokon. Már amennyire fehér szegényke, mert tele van vörösbor-, spenót-, pörkölt-, feketekávé-, paradicsommártás-foltókkal.- Mibe kerül maguknak a mosatás? - kérdem az üzletvezetőt. • ’ - Rengetegbe.- Nem volna olcsóbb műanyagbevonat? Lemosható, könnyen kezelhető.- Dehogynem, kérem.- Szebb volna, színes, vidám, korszerű.- Igenis, kérem.- Nem volna gusztusosabb a foltos, zsíros, szakadt rongy helyett minden tányér alá csinos kis papirterítöt tenni?- Dehogynem, kérem.- A felettes hatóságuk nem engedélyezné?- De engedélyezné.- Akkor miért nem csinálják?- Nem szeretnénk lemondani a fehér térítőről.- De miért?- Az elegancia miatt. A TEJ- Lacikám, kérsz finom aludttejet?- Köszönöm, nagymama. Én inkább megvárnám, míg felébred. HENTESNÉL- Miért azt a mócsingot adja nekem?- Azt is el kell vinni valakinek. így lettem valaki. ESZI, NEM ESZI Szomszédunk üvöltve neveli hatéves kisfiát:- Ne bőgj, és ne ellenkezz. Ha tetszik, ha nem, ebben a naprendszerben születtél, ezen a bolygón, ezen a délkörön, ebben az évszázadban, ebben a történelmi helyzetben, Malvin néni a nagynénéd, én vagyok az apád, az anyád az anyád, és ezt a tökfőzeléket fogod megenni vacsorára!
