Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-05 / 40. szám

I K is-Ázsiában épület- és székesegyházromok bizo­nyítják, hogy mintegy hatezer évvel ezelőtt már a szumérok és babiloniak is tökéletesen ismerték a téglagyártás mikéntjét, s tisztában voltak az égetett cserép tulajdonságaival. Évezredekben mérhető múltja van tehát e manapság még mindig nélkülözhetetlen építőanyag előállításának, amely az utóbbi évtizedek­ben olyan változásokon megy keresztül, mint korábban talán még soha. Megjelentek a termelésben a manipu­látorok, ami azt eredményezi, hogy az eddig műsza­konként tonnákat emelgető ember megszabadul a ne­héz fizikai és egészségre ártalmas munkától, szerepe fokozatosan megváltozik, hiszen a téglagyártás ezentúl közvetlen beavatkozása nélkül, irányítása és ellenőr­zése alatt zajlik. Üzemelő téglagyárainkban sem nehéz e változáso­kat nyomon követni, hiszen a múlt és a korszerűség helyenként még a gyárudvaron belül is találkoznak. Akárcsak a Nyugat-szlovákiai Téglagyárak pezinoki üzemében, ahol a tetőfedócserép előállítását egy régi épület falai közt nézhetjük végig. Izmos, verejtéktől csapzott testű emberek taligákon cipelik a kemencéből az árulerakatra a kész cserépdarabokat. Nem sokkal arrébb, egy másik csarnokban viszont korszerű gépso­rokon készül a tégla. Az emberi kéz beavatkozása nélkül jut keresztül az egyes műveleteken, mígnem palettizálva elhagyja a csarnokot. Itt folyamatos terme­lés folyik, évi 28 millió téglaegységnyi teljesítménnyel, s erre műszakonként mindössze öt fős kezelőszemély­zet ügyel. Ennyi a látvány röviden. A manipulátorok megjelenését a hazai téglagyárakban azonban ennél jóval hosszabb történet előzte meg, Pezinokban volt alkalmunk megismerkedni vele. Az UKM-05-ös manipulátor szállítóegységének szerelése szedte le a gépsorról, majd ugyanígy rakta rá a kemen­cekocsira. Eközben műszakonként mindegyikük 22 kilométert gyalogolt és 20 tonna árut emelt. Ma ezt a munkát gép végzi, ami munkaerő-megtakarítást eredményezett, s csökkentette a selejtmennyiséget. Jelentősen javultak a munkakörülmények, hiszen jóval elviselhetőbb környezetben folyik a termelés. S ami szintén fontos: a gép 0,6 év alatt megtérült. A rakodóberendezések fejlesztésének új generáció­ját hozták létre a megszárított termékek áthelyezésére MWPVUmtK nmummm szolgáló univerzális manipulátorok megépítésével. Al­kalmazásuk két évvel ezelőtt kezdődött, és elődeiktől abban különböznek, hogy képesek bármilyen téglafajta áthelyezésére, függetlenül attól, hogy a kemence mé­retei milyen raktér kialakítását teszik lehetővé. Gépegy­ségük új konstrukciós felfogás szerint készül, mikropro­cesszoros irányítási rendszerük ennek megfelelően programozható. Az UKM-05-ös típus, mert így hívják, a tavalyi CONECO '83 kiállításon Bratislavában fődíjat kapott. Univerzális manipulátor már több üzemben dolgozik: Preselanyban, Cesky Tésínben, Spisská No- vá Vesben, Safárikovóban és másutt. A manipulátorok irányítási rendszere is rohamos fejlődésen megy keresztül, amely alig 8-9 év alatt néhány minőségi ugrást hozott. Kezdődött a reléirányí­tással, majd folytatódott a rögzített programmal ellátott félvezetős irányítási rendszerrel, s manapság pedig a mikroprocesszoros programozható irányítással mű­ködnek a téglagyári manipulátorok. A Zilinában kifej­lesztettek iránt külföldön is nagy érdeklődés mutatko­zik. Népgazdaságunk néhány típus dokumentációjá­nak eladásából már eddig is jelentős devizabevételhez jutott. A vásárlók között volt az NDK és Magyarország, a Szovjetunió kész manipulátorok iránt érdeklődik, és nem is akármilyen mennyiségben. Háromból egy lehetőség Tizenegy évvel ezelőtt Zilinában egy termelési folya­matok racionalizálásával foglalkozó kis központból hozták létre a Téglagyártási Gépesítési és Automatizá­lási Kutatóintézetet, amely az elmúlt évtizedben döntő mértékben járult hozzá téglagyártásunk korszerűsíté­séhez. Az intézet megalapításakor már ismert volt, hogy Nyugaton léteznek olyan berendezések, amelyek a téglagyártás során az ember helyett elvégzik a legne­hezebb fizikai műveleteket. Csak az volt kérdéses, hogy a három kínálkozó lehetőségből, melyikre esik az illetékesek választása. Vásárolhattunk volna külföldön manipulátorokat, számításba jött a termelési licencek megvétele, s nem utolsósorban a hazai manipulátor­szerkezetek kifejlesztése is. A műszaki-gazdasági elemzések az első két lehetőség megvalósítását kizár­ták, mivel az üzemek követelései olyan sokrétűek és a gépek számát illetően is olyan magasak voltak, hogy ahhoz sem devizaeszközökből, sem megfelelő géptí­pusból nem volt elegendő. Emiatt a rakodóautomaták hazai kifejlesztésére esett a választás. Voltaképpen egy olyan feladatot kapott az intézet, amely a KGST- államok területén egyedülállónak bizonyult: hazai al­katrészbázison kifejleszteni és előállítani a téglagyári manipulátorokat. A hetvenes évek végére elkészítettek egy építöelemsort, amelyből megfelelő szerkezeti el­rendezéssel bármelyik üzemben összeállítható a mani­pulátor, persze csak ott, ahol megteremtik hozzá a fel­tételeket is. Az alkalmazás hatékonyságának lassan már klasz- szikus példájaként emlegetik a ruzomberoki üzemet, ahol a Hurdis födémlapokat gyártják. A kiszárított féltermékeket azelőtt két műszakban 12 nő kézzel Egyedül az országban A hazai téglaipar számára Pezinokban gyártják a manipulátorokat, mégpedig az ottani téglagyár erre is szakosodott üzemében. Mielőtt hozzáláttak volna e korszerű berendezések és gépsorok fejlesztéséhez és előállításához, szükségessé vált az üzem műszaki bázisának kiépítése. Ennek következtében fokozato­san növekedett a gépi berendezések gyártása. Jelen­leg a téglaipar legbonyolultabb berendezései készül­nek az üzemben: két típusú rakodómanipulátor, két A manipulátor irányítópultjánál gépsor és az NC-2801 jelzésű téglaszállító beren­dezés. Hét éve tart az üzem és a zilinai kutatóintézet együttműködése. Az első közösen elkészített manipu­látortípusok Myjavában és Ondrásovában legalább már fél évtizede működnek. Ilyeneket tavalyig gyártot­tak a pezinoki üzemben, ahol a kezdeti éveket inkább a tanulás, a manipulátor megépítésének elsajátítása jellemezte. Ennek megfelelően alakult a legyártott mennyiség is: 1978-tól 1980-ig 4, 1981 és 1983 között viszont már 12 manipulátor és ezen felül két darab expediáló gépsor készült el. Tavaly aztán megjelent az új típus, az UKM-05-ös manipulátor, amelyről már részben esett szó. Nem véletlen, hogy termelési szem­pontból is említést érdemel, mert az előbbi típusokhoz képest 50 százalékkal kisebb energiafogyasztással, viszont 30 százalékkal nagyobb teljesítménnyel dolgo­zik. Hazai alkatrészekből gyártják, s átlagban 200 ezer koronával olcsóbb elődeinél. Építőrendszere jóvoltából kis szériákban is, a megrendelő kívánságainak megfe­lelően állítják elő. A manipulátorok iránt külföldön (NDK, Szovjetunió, Magyarország) olyan érdeklődés mutat­kozik, hogy jelenleg nem tudnak minden megrendelést elfogadni. Egyre több helyen Nyilvánvalóan felvetődik a kérdés: kifizetődő-e a manipulátorok bevezetése? Konkrét példával talán kimerítőbben lehet erre válaszolni. A Nyugat-szlovákiai Téglagyárak 17 üzemében gyártanak falazóanyagot. Itt mindenhol fokozatosan számításba jöhet a manipulá­torok alkalmazása, mihelyt ehhez megteremtik a felté­teleket. Egy átlagos üzemben, amelynek 12 millió téglaegység az évi kapacitása, 6 munkás egy műszak alatt 105 tonna terméket mozgat meg. A szóban forgó vállalatnál ezt a munkát még az alkalmazottak körülbe­lül 15 százaléka végzi, ami nagyjából 200 ember. A növekvő tervfeladatok teljesítése közben azonban egyre inkább szab határt az emberek teljesítőképessé­ge, sőt előfordul, hogy emiatt marad el a tervteljesítés, mert hiányzik a további ösztönzési lehetőség, az em­berek nagyobb, szinte „gépies“ teljesítményre bírása. Ezért tervteljesítési indokai is lehetnek a manipulátorok Egy mozzanat a palettizáló berendezés összeraká­sa előtt (Stefan Petrás felvételei - ŐSTK) bevezetésének a munkaerőben egyébként sem bővel­kedő téglagyártásban. S hogy ez folyamatosan törté­nik, annak bizonyítéka, hogy a vállalat pezinoki, iván- kai, myjavai, bolerázi, köbölkúti (Gbelce) üzemében már tavaly az esztendő végén rakodógépek és expedi­áló gépsorok működtek, s a vállalaton belül a legyártott falazóanyagok mennyiségének 17,4 százalékát ezek­kel mozgatták meg. Idén további manipulátorokat alkal­maznak: a Devinská Nová Ves-i, a Borsky Jur-i, a semerovói és preseranyi üzemben, amivel 33 száza­lékra emelkedik a géppel manipulált falazóanyag­mennyiség aránya. Egyéb indokai is vannak a manipulátor alkalmazásá­nak: megszabadít a nehéz fizikai munkától, egy gép kétmúszakos termelésben három munkást helyettesít, javulnak a munkakörülmények, csökken a selejtarány, tüzelőanyagot takarít meg, s a termékek minőségi paraméterei is javulnak. Mindezek ismeretében a ma­nipulátorok „befogadása“ jóval korábban, a feltételek megteremtésével kezdődik. Elsősorban a vezető dol­gozókat kell meggyőzni arról, hogy használják ki a kí­nálkozó anyagi és műszaki lehetőségeket, s az esetle­ges átmeneti gazdasági hátrányok ellenére is a mani­pulátorok alkalmazása mellett döntsenek. Elkészült már az ipari robotok és manipulátorok programja a nyolcadik ötéves tervidőszakra. Eszerint az építőanyag-gyártásban 250 millió koronás ráfordí­tással 123 darab automatikus manipulátor üzembe helyezésével számolnak. A program ugyan még nincs jóváhagyva, de amiatt, hogy ezzel nehéz fizikai és egyhangú munkát bíznak a gépekre s az embert kirekesztik az egészségre ártalmas környezetből, min­denképpen elfogadásával számolhatunk. Ez nem ke­vésbé azért is valószínű, mert a téglagyárakban erre a munkára egyre kevesebben vállalkoznak. Mindeze­ken különösebben az sem változtat, hogy a téglaérté­kesítésben jelenleg átmeneti gondok mutatkoznak. J. MÉSZÁROS KÁROLY 1984. X. 5. Készül a rakodógép palettizáló mechanizmusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom