Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-28 / 39. szám
TUDOMÁNY HSffiÄÄ! TECHNIKA Az 1984-es évet a jövőven bizonyára gyakran emlegetjük majd a rekord búza- és árpaterméssel kapcsolatban. Hogyan is kezdődött? Tavaly ősszel reménytelenül kevés csapadék hullott. Augusztusban 23,1 mm (N-53 mm), szeptemberben 31,5 mm (N-33 mm), októberben 30,2 mm (N—47 mm) és novemberben 29,9 mm (N-52). A deficit csak az említett 4 hónapban 70,3 mm-re nőtt. Szeptemberben, amikor a búza alá szántottunk, az említett 31 mm csapadék is mélyebbre került, s hantok közé, porba vetettünk. Jobban jártak, akik csak tárcsáztak, s így vetettek. A vetések is ennek megfelelően keltek. A megszokott kelési időre a magvaknak csak mintegy a harmada, fele kelt ki. Szeptemberben (16,5 C°) és októberben (10,5 C°) a napi átlaghőmérséklet a normál (N) körül volt, ugyanakkor novemberben 1,5 C° volt, ami már 3,3 C°-al alacsonyabb a sokévi átlagnál. Ez az alacsony hőmérséklet tovább fékezte a kelést és növekedést. December 2,7 C°-al maradt el a normáltól. Ezzel magyarázható, hogy a búzavetések igen kis hányada érte el a bokrosodási fázist. Márpedig a megszokott agronómiái gyakorlatban a búzának ösz- szel kell elbokrosodnia, s így mehet a télbe. Hogy legyen áttekintésünk, orientációs növényegyed-számolá- sokat végzünk a vegetációs idő alatt. Ezt biológiai inventarizáció- nak nevezzük, s az elsőt ősszel, kelés után, de legkésőbb december 1 -én végezzük. Itt meg kellene közelítenie a kikelt növényeknek az elvetett mennyiséget. Például az Amica búzafajtából 3,5 millió magot vetünk hektronként (kb. 200 kg, így az őszi számoláskor 300-350 növénynek kell lennie 1 négyzetméteren. Bizony ezek a számok a múlt ősszel csak a felére, 60 százalékára közelítették meg a vetési mennyiséget. Szinte egész télen kelt a' búza, amint megjavult az idő. Kivételt képeztek az alól azok a területek, amelyek vetés előtt, illetve vetés után alapos öntözést kaptak. Hogyan alakultak a vetések tavasszal? Olyan esőzések, amelyek átitatták volna az altalajt vízzel - sem decemberben, sem pedig az év első 4 hónapjában nem voltak. így a felső talajnedvesség és az altalajvíz között mintegy 1—1,5 méter száraz réteg maradt. Az említett hónapok átlaghőmérséklete szintén a normál körül mozgott. A búzatáblák tavaszi fejlődése időben (március elején) megindult, és rohamosan kezdtek komplettizálód- ni. Itt játszott nagy szerepet az emberi tényező, az agronómusi beavatkozás. Szükség szerint elvégeztük a tavaszi nitratációt, bo- ronálást, illetve hengerezést, gyomirtást végeztünk és vele együtt szárszilárdítószert (Reta- cel) és gombaölőszert juttattunk a növényzetre. Több helyen, fórumon is felvetődött a kérdés - mi az oka a kiugró nagy hozamoknak, s milyen mértékben hatott erre az emberi tényező, s milyen arányban az időjárás, tágabb értelemben az ökokörnyezet. Ha tudatosítjuk, hogy a termés nagyságát 3 fő tényező szabja meg; a kalászok száma, a kalászonkénti magszám és a magméret, az ezermagsúly, (újabban ismét a hektolitersúly), akkor ezek alakulását kell elemeznünk, hogy a választ megkapjuk. Ismeretes számunkra, hogy a növényben a külsőleg megfigyelhető növekedési és fejlődési ciklusok hátterében endogén biokémiai és hormonális folyamatok játszódnak le, melyek vegyileg és tápanyag-adagolással pozitívan befolyásolhatók. Feltételezhető, hogy a kriptove- getációs szakaszban - amely november 8-án kezdődött és március 26-án végződött, és 139 napon át tartott (1982 - 137 nap, 1983 - 121 nap) - a fennálló talajviszonyok (szárazság) hatására a búza kénytelen volt a megszokottnál nagyobbra növelni gyökérrendszerét. Egy ilyen abnormálisán megnövekedett gyökérrendszer, ha ehhez még kedvező időjárás is hozzájárul, képes beindítani az endogén etiléntermelést. A kedve-' zö időjárás alatt értjük, amikor a 20-30 C° nappali hőmérsékletet 5 C°-os nappali hőmérséklet követi és ez ritmikusan váltakozik. Az etiléntermelés beindulásával egy ún. belső hormonegyensúly áll be a növényben. Bár ez a hormon az öregedés hormonja, itt fontos szerepet tölt be. Átmenetileg akadályozza a szárközök megnyúlását, hosszanti növekedését. Az etiléntermeléssel egyidejűleg a gyökércsúcsokban cito- kinin szintézis megy végbe, amelyet a tavaszi nitratálással fokozhatunk. A hormon hatására a szár laterálisán növekszik, megvastagszik és több oldalhajtás képződik. Különböző külföldi irodalmak foglalkoznak a bokrosodással, az oldalhajtások termékenységével. Megállapított tény, hogy az őszi bokrosodásból származó oldalhajtások hoznak kalászt, és a kalászok mérete elérheti a fő kalász termésének 60-80 százalékát. A szakirodalom kizárja a tavaszi oldalhajtás kalászhozó képességét. Megfigyeléseink alapján az idén a tavaszi oldalhajtások feljöttek és adtak termést. Ezt a szokatlan tényt a hőmérsékleti viszonyok és a csapadék alakulásával magyarázzuk. Tavasszal amolyan ja- rovizációs folyamat játszódott le, amelyet szárbaindulás idején egy alacsonyabb hőmérsékleti stádium váltott ki. A 32 nap átlaghőmérséklete 11,8 C° volt, ugyanezen időszak hőmérséklete 1982A m2-enkénti kalászszám mennyiségét tehát nagyban befolyásolta, hogy a tavaszi oldalhajtások is hoztak kalászt. A másik nagyon fontos termékenységi tényezőt, a kalászonként magszámot, a növény aszerint alakítja, amilyenek az illető Az őszi búzánál tehát a kalászonként magszám alacsonyabb szinten alakult, mint 1983-ban, kivétel az Iris fajta. Mindez az oldalhajtások nagyobb arányával magyarázható, melyek az átlagot S végül a harmadik tényező, az ezermagsúly alakulásáról. Mint ahogy a korábbi táblázatból tudjuk, a 6 fajta átlaga 1983-ban 41,5, 1984-ben 46,1 g, ami 19 százalékkal magasabb. Erre a generativ fejlődési szakaszra, amely meghatározza a magvak tömegét, jellemző, hogy el kell tűnnie a szervezetből az etilénnek, akár endogén, akár exogén hatás útján termelődött. ben 13,6 C°, 1983-ban 16,1 C°. Ugyancsak fontos szerepet töltött be a csapadék alakulása. Az említett szárbaindulási szakaszban 69,2 mm csapaték hullott le, amíg 1982-ben 31,7 mm, 1983-ban pedig 37,1 mm. A leírt folyamat láncreakciója alapján a következőképpen alakult egyes fajták bokrosodása és kalászszáma: (gabona elöveteménynél) Kalász-szám maként fázis ökokörnyezeti adottságai. S minthogy a szárbaindulás idején az első és második nódium fejlődéséhez a 6. Feekes szakaszban volt elég csapadék és tápanyag talajainkban, ez kellő alapot adott ahhoz, hogy átlagos középnagy kalászok fejlődjenek. csökkentik. Megfelelő időjárás volt a búza virágzása idején, és a kalászok is teltek voltak. Talán a tavaszi árpára jellemzőbb volt a hosz- szú kalász 1984-ben. Helyébe a gibberellinek lépnek. A témával foglalkozó kutatók megfigyelték, hogy a gabonák magképzésének folyamán a legnagyobb intenzitású napi növekedést minden vizsgált esetben 2-3 nappal megelőzte a legnagyobb gibberellin aktivitás. Régen ismert és köztudott tény, hogy a gabonák éréséhez borús időre van szükség. Ekkor fejlődnek ki tökéletesen a szemek, s nem apadnak meg. Nos, ez a tény összefügg a gibberellinek szintézisével, amely alacsonyabb hőmérsékleten történik, s ez esetben 40 százalékkal is emelkedhet a gabonák szemtermése. Úgy gondolom, ez a folyamat az idén így játszódott le, hiszen néhány nap kivételével (amikor kánikulára szökött a hőmérséklet) borongós, enyhén szeles időjárás volt alacsonyabb hőmérséklettel, így húzódhatott el az aratás kezdete Dél-Szlovákiában július második felére. A gibberellinek a hosszanti növekedésért felelősek. Velük egy- idóben termelődnek az auxinok, amelyek a poláris transportot biztosítják, a gyökércsúcsokban pedig a citokinin serkentő hormon, amely kulcspozícióban van a kalászonként magszám és magméret kialakításában, tehát a termésnagyságban. Ezen hormonok működése és egymásra kötődése a növényi szervezetben normális életfolyamat. Korábbi írásunkban már fejtegettük, hogy magyar szakemberek rendelkeznek egy találmánnyal, amikor is ismerve a folyamatot ún. biostimulátorral (re- tardánssal) beavatkoznak a növény életébe, hogy gazdaságosan elrendezzék a növény életfolyamatait s ezáltal biztos termést érjenek el. Ilyen vegyszeres kezelést végeztek a győri növényvédő állomás dolgozói az Ekecsi (Okoc) Efsz-ben MV-8-as búzán. A kezelt 70 hektáros táblán 9,27 tonnás, a kontrolltáblán 6,6 tonnás hozamot értek el hektáronként. Az eredmény annál inkább is érdekes, mivel egy nagyon megkésett vetésről volt szó, amely csak télen és tavasszal kelt ki, s nem lehetett bizodalom ilyen magas hozamra. A végül a fajtakísérleti állomásunk idei eredményeiről: Mi is történelmi aratást értünk el. A hazai búzafajták 2 érési csoportba voltak besorolva, 2 elövetemény után. A korai csoportban lucerna után 10,54 t-át, a gabona után 10,15 t-át adott a 10 fajtából álló csoport átlagosan. Itt a legmagasabb hozamot a Danubia (SO-1586 - 11,66 t) adta. A középkorai csoportban, ahol főleg a bucanyi, hrubéicei fajták szerepelnek, a legjobb eredményt az Iris (BU-18) adta, 12,23 tonnát hektáronként. A 15 fajtából álló csoport a lucerna elövetemény után 11,18 tonnás átlagot, a gabona elövetemény után 10,7 tonnás átlagot adott Korábbi írásainkban gyakran hangsúlyoztuk, hogy a jelenlegi fajták potenciális termőképessége 10-12 tonnán felül van, s ezt sajnos a nagyüzemi termelésben, mivel az agroökológiai feltételek nincsenek meg, nem tudjuk kihasználni. Az idei év bizonyította, hogy ez így igaz, s nagyon sok helyen jól megközelítették a potenciális maximumot. Amennyiben jól tudunk gazdálkodni az augusztusban lehullott csapadékkal, szeptember végén, október elején jobb feltételek között vethetünk. BELUCZ JÁNOS agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kutatóintézet nagymegyeri (Óalovo) állomásának dolgozója KISPARCELLÁS FAJTAKÍSÉRLETEKBEN 12 TONNÁS BÚZATERMÉS t kalászonként! magszám különbség ezermagsúly g-ban Fa,ta 1982 1983 1984 83/84 1982 1983 1984 Slávia 15,4 31 21,1-10,1 48,3 42,9 51,8 Vala 21 • 32,6 28,1- 4,5 39,2 43,2 46,4 Kosútka 17,2 26,9 22- 4,9 33,1 37,8 39,1 Viginta 17,2 27,6 24,2- 3,4 45,6 44,5 48,3 Danubia 23,2 35,3 32,- 3,3 39,8 41,2 44,6 Iris 21,8 35,3 41 “ + 5,7 42,9 39,4 46,5 átlag 41,4 41,5 46,1 májusi csapadék mm 37.9 48,1 82,6 a májusi csapadék 59 mm normál májusi átlaghőmérséklet 15,8 16,8 15,2 a májusi hómérsékleti normál 15 C° Az oldalhajtások száma Fajta 1982 a főhajtás nélkül 1983 1984 különbség 83/84 1982 1983 1984 különbség 83/84 Slávia 1,8 2,0 3,2 +1,2 1032 632 938 +306 Vala 22 2,9 3,7 +0,8 1060 604 828 +224 Kosútka 2,0 3,5 4,6 +1,1 1312 834 997 +163 Viginta 2,2 4,1 4,9 +0,8 1008 688 932 +244 Danubia (SO-1586) 2,2 3,0 3,2 +0,2 950 616 673 +57 (elövetemény: kukorica) Fajta kalászonkénti magszám 1982 1983 1984 különbség 83/84 ezermagsúly g-ban 1982 1983 1984 Korái 12,9 132 29,0 +15,8 47,8 44,6 45,Opál 9,8 13,25,9 +12,9 48,4 46,2 44,6 Zetír 9,9 13,8 24,8 +11,0 43,5 40,8 37,0 Mars 13,4 14,2 25,5 +11,3 44,2 39,6 38,8 Bonus 12,8 18,6 23,4 + 4,8 48,5 41,44,2 ÚJ szú 17 1984. IX. 28. ERDEKESSEGEK, ÚJDONSÁGOK RÉTEGES FEMEK A kijevi Paton Intézetben két évtizeddel ezelőtt felfigyeltek arra, hogy ha két fémlemezt a kerületük mentén légmentes varrattal egymáshoz kapcsolnak és mintegy 1000 Celsius-fokra hevítenek, azok szilárdan egymáshoz hegednek. Azóta elvégzett vizsgálatok kiderítették, hogy a lemezek között levő gázok a fölhevített fémben feloldódnak, a felületük megtisztul, s így azok kitűnő minőségben összehegednek. Ezt az autovákuumos hegesztésnek elnevezett jelenséget napjainkban több rétegű acéllemezek gyártására használják fel, Ezeket a lemezeket ugyanúgy sajtolhatják, húzhatják é»*hegeszthetik, mintha egy- beöntötték volna őket, ám üzem közben - kivált ha lüktető megterhelésnek vannak kitéve - a tulajdonságaik jobbak, mint a szokványos fémeké. Ugyanebben az intézetben a réteges fémeknek egy másik fajtáját is kifejlesztették. Ebben a megfelelően elrendezett acélanyagokat - lemezeket, rudakat, hálókat - olvadt fémbe merítik. Ahhoz, hogy az acélanyag a folyékony fémmel összeolvadjon, az acélfelületeket megfelelően előkészítik, de ha nem kell összeolvadniuk, felületeiket az erre alkalmas bevonattal látják el. Mindkét esetben a létrejövő bugát a szokványos berendezéssel hengerük - s közben megmarad annak réteges szerkezete. Az ilyen lemezekből készített csövek például kitűnően állják a hideget, vagy a belőlük gyártott dömperaljlemez tovább tart és jobban ellenáll az ütéseknek, mint az, amelyet egynemű lemezből készítettek. (Szovjet Export) IDŐZÍTETT ALMASZÜRET Az etilén, ez a gáz alakú szénhidrogén (CH2=CH2> meggyorsítja a paradicsomnak, az almának és a paprikának az érését, szerepe van a gyümölcs- és a levél- huilásban, de ugyancsak az ő számlájára írják, hogy gátolja a gyökérnövekedést. A gáz alakú etilén a hűtő- házakban érleli a zölden leszedett banánt, ám a szabadban nem alkalmazható, mert ott azonnal elillan. Ezért a vegyipar olyan szilárd és folyékony hatóanyagokat fejlesztett ki, amelyek az víz hatására a növényi sejteket etilén termelésére késztetik. Ezek a hatóanyagok módot adnak arra, hogy többé-kevésbé pontosan előre tudjuk, mikorra válik szüretelhetővé a paradicsom vagy az alma. És mert a kezelt gyümölcsök csaknem egyidejűleg érnek, elszállításukat már hónapokkal előbb megszervezhetik. E hatóanyagokéi 0,5-1,5 kg-ra van szükség ha -ónként. Igaz, hatásukra - a vízzel való érintkezés után nemcsak etilén, hanem sósav és kénessav is képződik, de - a hatóanyagot kifejlesztő Bayer cég közlése szerint - ezeknek a mennyisége oly csekély, hogy a növényi sejteket nem károsítják. (Basler Zeitung) RÁDIÓTÁVCSÖVÖN PONTOSAN MÉRTEK NAGY FÖLDI TÁVOLSÁGOKAT A Bajor-erdőbeli Wettzellben tavaly üzembe helyezett 20 m-es rádióteleszkóp munkatársai, együttműködve a svédországi Onsalában működő rádióteleszkóp munkatársaival - VLBI-eljárással - a két hely közötti távolságot 1 cm-es pontossággal határozták meg. A két rádiótávcső célpontjai a Tejútrendszerünktől nagyon távoli, pontszerűnek látszó kvazárok voltak. A csillagászok azt vizsgálták, hogy az ugyanarra a célpontra irányított műszerek felfogta rádiósugárzás mennyire interferál egymással. Hasonló eljárással a Wettzell és az Egyesült Államokban levő Westford közötti 6000 km-nyi távolságot mintegy 5 és a Wettzell-Fort Davis közötti 8000 km-nyit mintegy 8 cm- es pontossággal határozták meg. (Frankfurter Algemeine Zeitung) (gabona elövetemény)
