Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-28 / 39. szám

♦ * * Hogyan történt, hogy nem, a medye egyszer elhatározta, hogy kimossa a bundáját. Odaállí­totta egy fához a fürdőkádat, vizet engedett bele és nagy kedvvel nekilátott a nagymosásnak. Fekdegél a mackó a kádban, fekdegél, mert Így lehet a legjob­ban kimosni bundájának a felső részét. Üldögél a mackó a kádban, ül­dögél, mert így lehet a legjobban kimosni bundájának a középső ré­szét. Álldogál a mackó a kádban, áll­dogál, mert igy lehet a legjobban kimosni bundájának az alsó ré­szét. Jozef Pavlovié Hogyan mosta ki a mackó a bundáját-Ez megvan! Tiszta már a bun­dám, de hol szárítsam meg? - töprengett a mackó, s hogy oko­sabb gondolatok jussanank eszé­be, még a pipájára is rágyújtott. Pöfékel a mackó, pöfékel seré­nyen, és még serényebben töri a kobakját, hogy vajon hova akaszthatná ki száradni a bundá­ját. Közben azonban a pipafüst lassan szétterült két fa között, s olyan volt így, akár ha fehér zsinór lett volna. Nézi a mackó a zsineget, néze­geti, aztán... hopsz, már rajta is van! Szárad, szárad a medve, szárad, szárad csepegve, nézegeti sután, bután, hull belőle csepp csepp után. Ám ami ekkor történt, arra nem számított! Kis szél kerekedett, el­fújta a füstzsineget és a mackó... zsupsz, bundástól, mindenestől, belepottyant a sárba! Szegény mackó, újból nekilát­hatott a mosásnak. Üldögél a für­dőkádban, s közben azon morfon­dírozik, hogyan szánthatná meg a bundáját, ha már egyszer a pi­pája is kialudt és a nap is eltűnt a hegyek mögött. De sötétben nem megy a gon­dolkodás, hisz nem láthatja világo­san a helyzetét, s ezért elővette a zseblámpáját. A zseblámpa fé­nye fától fáig röppent és a sötét­ben fölragyogott egy sárgás fény­sugár, akár ha szárítókötél lett vol­na. Es ezt a szél már nem is fújja el egykönnyen! Hopsz, s a mackó bundája má­ris fent volt a fénynyalábon. Szárad megint a medve, szárad, szárad csepegve nézegeti sután, bután, hull belőle csepp csepp után. Csakhogy mit történt? Éjfél múl­tán új nap virradt, s a reggeli világosságban a zseblámpa fénye láthatatlanná vált, így hát a mackó bundája, zsupsz, megint belepoty- tyant a sárba. Mossa a rfledve, már harmad­szor mossa a bundáját, s közben azon töprenkedik, hogy száríthat­ná meg, amikor a levegőben meg­pillantott egy papírsárkányt. A sár­kány olyan alacsonyan repült, hogy fennakadt két fa ágai közt, s iqy már készen is volt a szárító­kötél. Szárad, szárad a medve, szárad, szárad csepegve, nézegeti sután, bután hull belőle csepp csepp után. Langyos szellő kerekedett, a napocska is melegen sütött, igy a mackó bundája néhány pillanat alatt már száraz is volt. Ama ment a vaddisznó és csak ámult, csak bámult a mackóra vadul, hogy an­nak bundája csupán tiszta vagy vadonatúj? Az igazat csak mi tudjuk, ám el senkinek nem mondjuk. TÓTH LÁSZLÓ fordítása AZ IGAZSÁG LÉTEZIK. CSAK A HAZUGSÁGOT TALÁLJÁK KI. Braque H ogy is volt valamikor, gyermekkoromban? Akkor - félszáz évvel ezelőtt - még szűkös volt az élet, különösen a szegényeknek. Játék, szórakozás? Bizony, egészen másképpen játszot­tunk, szórakoztunk, mint a mai gyerekek. Játékainkat fából, rongyból, papírból fabrikáltuk, többnyire rongylabdával gya­koroltuk a labdarúgást. A kislá­nyok is rongybabával, fababá­val játszottak. Rádió, televízió? Hol volt az még akkor? Rádió­ja, ha egy-két embernek volt a faluban. Cirkusz, bábszínház is ritkán vetődött el falura. Mégis azt kell mondanom, töb­bet játszottunk, mint ti, mai gyerekek. Játékainkat az el­múlt időkből mentettük át, apánktól anyánktól tanultuk, egészen a magunkénak érez­tük s meg is becsültük. Renge­teg mondókát, csúfolódó versi­két, kiszámolót tanultunk. Pél­dául: Egy, kettő, három, négy, Kopasz Péter, hova mégy? Bécsbe, Budába, feneketlen Dunába. Ne e marék gesztenye, vesd a Duna szélibe, vegyél rajta bundát, takard el Katicát. Ha bújócskára játszottunk, akkor ilyen versikékkel szá­moltuk ki a hunyót. Egyedem, begyedem, tengerlánc, Hajdú sógor mit kívánsz? Nem kívánok egyebet, csak egy tarka tehenet. Ló, ló, nyomaté, bárán, bárán, bakaié, üsd ki hamar eztetet, ezt a legkisebbiket. íme egy másik kiszámoló: Egyedelem, begyedelem, szőlő, rigó kerekedem, tücs ki, hajcs ki, te menj innét aludni. Ha katicabogarat láttunk, vagy ha véletlenül a kezünkre szállt, máris fújtuk a mondókát: Haj, katica, katica, eriggy fel az égbe, mondjad az uradnak, adjon máiét, búzát, sok tejes pogácsát. Ha gólyát láttunk a réten vagy a fészkén, jókedvűen kántáltuk az idevágó verset: Gólya bácsi, gólya, adj egy kanál kását, megadom az árát, síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Estelente, ha hazahajtottuk a tehéncsordát és megláttuk a komor bikát, azon nyomban fújtuk a mondókánkat: Bőm, bőm, bika, sót az anyjának, tejet a fiának, furkós botot a hátára, nagy kést a nyakára. Ugye, ti már nem tudjátok ezeket a versikéket? Pedig na­gyon szórakoztatóak, érdeke­sek. Jó lenne, ha megkérdez­nétek szüléiteket, vagy a nagy­szülőket, tudnak-e még ilyen mondókát. Ők még bizonyára nem felejtették el.-Tanuljátok meg tőlük. DÉNES GYÖRGY HAJÓK, REPÜLŐK - KICSIBEN A komáromi (Komárno) járási pionirház mo­dellező szakkörének ügyes kezű pionírjai kiváló vezetőik irányításával különböző modelleket ké­szítenek. Munkáikból érdekes kiállítást rendez­tek a város ifjúsági klubjában, az SZNF 40. évfordulójának tiszteletére. A kiállításon - mely­nek anyaga jelzi, hogy a szakértelem és a gyer­mekekkel való türelmes foglalkozás meghozza gyümölcsét - motoroshajókat, vitorlásokat, csó­nakokat, tengeralattjárókat, vasút-maketteket tekinthettek meg a látogatók. Horváth László GYÓGYNÖVÉNYGYÜJTÖK A hurbanovói alapiskola pionírszervezetének tagjai három ár területen termesztettek gyógy­növényt, azaz körömvirágot. A nyári szünidőben a napközisek - Bachorec Hajnal, a Kecskés­testvérek, a Vass-testvérek és még sokan má­sok - Záhorec Lászlómé pedadógus vezetésével mintegy 30 kilogramm körömvirág-szirmot gyűj­töttek össze és szárítottak meg. A gyógynövé­nyért kapott több ezer korona a pionírcsapat pénztárába került. A pénzből megjutalmazzák a gyógynövénygyűjtöket és játékokat vásárol­nak a napköziotthon számára. Külön ki kell emelni, hogy a gyógynövény-gyűjtésben a helyi magyar tanítási nyelvű óvoda kicsinyei is részt vettek. Kicsik és nagyok - egy kosárba (Kép és szöveg: ifj. Benkó Nándor) GONDOLKODOM TEHÁT... Minden rajzban egy hiba Miért váltakoznak az évszakok? Mindenki tudja, hogy az év folyamán szüntelenül változik a természet. Az időjárás és főként a vegetáció alakulása négy, egymástól jól elkülönít­hető időszakra, vagy máskép­pen, évszakra osztható. Soro­zatunk mostani fejezetében ar­ról lesz szó, hogy mi okozza az évszakok váltakozását, mi az a hatalmas erő, amely előidézi a természet ősidők óta tartó körforgását? Bizonyára van­nak közietek olyanok, akik is­merik a helyes választ, de ta­pasztalatom szerint sokan helytelenül ismerik a jelenség magyarázatát. Azt úgyszintén mindenki tudja, hogy az évszakok azért váltakoznak, mert a Föld ke­ring a Nap körül, a legtöbben azonban úgy gondolják, hogy akkor van nyár, ha közel va­gyunk a naphoz és akkor tél, ha távol. Hogy ez mennyire nincs így, az is bizonyítja, hogy éppen fordított a helyzet. Va­gyis éppen akkor van nálunk tél, mikor a legközelebb va­gyunk a Naphoz (január 6-án). Áz ok abban rejlik, hogy a Föld forgástengelye nem merőleges a Földpálya síkjára, hanem az­zal 66,5°-os szöget zár be. (Képzeljétek el, hogy az úttes­ten nem egyenesen, „merőle­gesen" járnátok, hanem kissé megdőlve.) A továbbiakban lássuk az ábrát. Az A helyzetban a Föld északi féltekére - a forgásten­gely dólése miatt - majdnem merőlegesen esnek a napsu­garak, míg a délin szinte elsik­lanak a Föld felszíne felett. Ilyenkor van az északi féltekén nyár, a délin pedig tél. A B helyzetben éppen fordított a helyzet. Ekkor van az északi féltekén - vagyis nálunk - tél, a délin pedig nyár. Ugyanis ha a napsugarak merőlegesen esnek a Földfelszínre, jobban felmelegíti azt, mint télen amikor - ezt ti is megfigyelhet­tétek már - a Nap nagyon alacsonyan jár a horizont fölött. A C és a D ^helyzetben van a tavasz és az ősz, amelyek hómérsékleti szempontból ki­egyenlített évszakok. Mit gon­~^.i<_>k, mi történne akkor, ha a Föld tengelye merőleges len­ne a pályára? Bizony akkor sohasem örülhetnétek a havas télnek vagy a forró nyárnak. Őszies-tavaszias éghajlat ural­kodna hazánk egész területén. Az egyenlítőn állandó forróság lenne, míg a sarkokon soha­sem szűnne a kegyetlen hi­deg. BÖDÓK ZSIGMOND ZENESZERZŐ írjátok be a neveket a vízszintes sorokba úgy, hogy a középső, függőleges oszlopba kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy ismert szovjet-örmény zeneszerző (Aramh lljics) nevét adják. (ALBERT, AMÁLIA, ARANKA, BALÁZS, CSILLA, HEDVIG, JÁ­CINT, JÓZSEF, NÁNDOR, ULRIKA, VIKTOR). MEGFEJTÉS A szeptember 14-i számunk­ban közölt feladatok megfejtése: DanieMPfoe: Robinson Crusoe: B, R, O, G, M, J, I, U, L, A. Nyertesek: Gál Igor, Péterfala (Petrovce); Plichta Gabriella, Ér­sekújvár (Nővé Zámky); Komlós Anikó, Fülek (Firakovo); Varga Róbert, Lédec (Ladice); Abaházi Szilvia, Szentes (Plesany). ÚJ SZÚ 18 J 1984. IX. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom