Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-21 / 38. szám
Hogy miért bátorkodunk írni tizenegy nappal a Karpov - Kaszparov sakkvilágbajnoki döntö megkezdése után a cím védőjéről és a kihívóról? Egyszerűen azért, mert a páros mérkőzés főbírója, a jugoszláv Szvetozár Gligorics téli kabátot is vitt magával a szovjet fővárosba. Ezek szerint sokáig elhúzódhat a sakk-koronáért vívott küzdelem. Ez pedig ok arra, hogy elidőzzünk egy kicsit a kihívónál és a világbajnoki cím védőjénél. A 31 éves világbajnok Anatolij Karpov komoly, önérzetes, büszke ember, szinte fájdalmasan érinti minden vereség. (Archívumi felv.)-----------------------------------------------------------------» i 1 . LEGENDÁK NÉLKÜL. Százhatvanhat nagymester van a világon. Közülük csak a szovjet Garri Kaszparov lett 17 esztendősen a cím tulajdonosa. Azóta sikerekben gazdag, csodálatra méltó utat tett meg a bakui idegen nyelvek főiskolájának 21 éves hallgatója: könnyedén verte ellenfeleit a világbajnoki torna páros mérkőzésein, s most a sakktrónért küzd a világbajnoki címet kilenc éve védő Anatolij Karpowal. Ilyen fiatalon még senki sem játszott a sakkkoronáért. Kaszparov 1963. április 13-án született... Csodagyerek? Sakkzseni? Egyik sem. Egyszerű fiatalember - legendák nélkül. Nem volt olyan szupertehetség, mint mondjuk az amerikai Reshevsky, aki hatévesen szimultánokat nyert kitűnő sakkozók ellen. Ám a kis Garik- így becézik - már ötesztendősen kiismerte magát- földrajzban! Amikor egyszer szüleivel utazva a körülötte diskurálók összetévesztették Uruguay fővárosát, rögtön kijavította őket; majd felsorolta az összes dél-amerikai országot - fővárosukkal együtt! Nem csoda. Garik négyéves korától szenvedélyesen olvasott. Főleg útleírásokat. Az alapiskolában Stefan Zweig könyveit bújta. Ezek sem voltak könnyű olvasmányok... é j ■ J I [ |n ||] Sakkpályafutása egy májusi napon kezdődött. Hatéves volt. Mérnök szülei egy sakkfeladvány megoldásán törték a fejüket, s a fiú - akit senki sem tanított sakkozni - figyelte a papa és a mama töprengéseit! Garik szinte szuggerálta az állást - javaslatot tett, s megoldódott a rejtély. A szülők tehát kezdték beavatni csemetéjüket a sakk rejtelmeibe. De még inkább a zene szeretetére igyekezték nevelni. Ám nemcsak a sakktáblán adódnak paradox helyzetek. Az életben is. A nagybácsika, aki zeneszerző volt, elvitte Garikot az úttörőpalota - sakk-klubjába! Saját szakállára. A mama ugyanis Moszkvában volt a súlyosan beteg apát meglátogatni. A nagybácsi telefonon értesítette ót a lépésről és arról, hogy Garik első mestere néhány foglalkozás után kijelentette: „Nem tudom, akadtak-e más városokban ilyen kezdők, de Bakuban ilyen gyerekkel még nem találkoztam..." Mit tehetett a papa és a mama? Beletörődtek, hogy fiúkból elsősorban talán sakkozó lesz. Az apa azonban nem érhette meg fia kezdeti sikereit. Nem tért haza a kórházból. ILLETT GRATULÁLNI. A fiatal Garik első osztályos tanulóként (ekkor katonaorvos szeretett volna lenni) egy játszmát lejátszani még nem tudott, de rendkívül könnyedén oldotta meg a legbonyolultabb feladatokat is. Erősen vonzódott a szép kombinációk iránt. Később, amikor megtanult sakkozni, legszívesebben Aljechin játszmáival foglalkozott, amelyek csak úgy hemzsegnek a csodálatos kombinációktól. Rendkívül gyorsan fejlődött. Kilencéves korában első osztályú minősítést szerzett, s egy esztendővel később már mesterjelölt! Kétszer (1976, 1977) országos iskolai bajnokságot nyert; 1977-ben az ifjúsági (17 éves korig) világbajnokságon bronzérmet szerzett. A nemzetközi sakkvilág 1978-ban figyelt fel először Kaszparovra, amikor 64 szovjet sakkozó részvételével minősítő versenyt rendeztek, s csak a győztes vehetett részt az országos bajnokság döntőjében. A tornát a 15 esztendős Kaszparov nyerte... A döntőre Tbilisziben került sor, s Kaszparov az érdeklődés középpontjába került. A nagymesterek társaságában Garik nagyszerűen tartotta magát, sokáig a második helyen állt a vezető Tál mögött, ám a hajrát sem fizikailag, sem pszichikailag nem bírta. Kapkodásával elrontotta néhány játszmáját, s végül 55 százalékos teljesítménnyel a mezőny közepén végzett, kilencedik lett. A bajnokság során Razujev nagymestertől ironikusan megkérdezték: illik-e neki gratulálni, hogy legyőzött egy 15 éves iskolást? - Illik bizony - válaszolta a nagymester. - Azt hiszem, ez volt az utolsó alkalom, hogy nyerhettem ellene, és valószínűleg nem kell olyan sokat várnunk arra, hogy minden ellene aratott győzelem szenzációszámba menjen. GYŐZELEMRE TÖREKSZIK. Mennyire igaza lett Ra- zujevnek! Kaszparov ekkor már az exvilágbajnok Botvinnik tanítványa. Mindig telefonált mesterének, ecsetelte a játszmák lefolyását, meghallgatta tanácsait. Ezt követően indult egy jugoszláviai versenyen. Szinte mindenkit sokkolt bámulatos kombinációs képességeivel, s nem kis meglepetésre első lett; két ponttal megelőzve a svéd Anderssont és a csehszlovák Smejkalt. A tornán rendkívül gyorsan játszott, győzelemre törekedett, kerülte a döntetleneket, mert mint mondta, akkor nem kellett volna oda utaznia.- Minden játszmában győzelemre törekszem - nyilatkozta.- Redkivül módon kedvelem az univerzális stílusú sakkozókat, mint annak idején Paul Keres volt. Eszményképem Aljechin, akit minden idők legjobbjának tartok. Nem titkolom, magasra tettem a mércét, szeretném magamat fel- küzdeni a világbajnokjelöltek közé, s utána továbblépni... És a sokoldalú tehetséggel megáldott Kaszparov (az elolvasott verseket, regényeket szinte szóról szóra képes visszamondani) négy esztendővel nyilatkozata után egészen a világbajnoki döntőbe lépett! így látja a karikaturista a bámulatos kombinációs képességekkel rendelkező 21 esztendős Garri Kaszpa- rovot. 2. NEM HITTEK EREJÉBEN! Karpov életében a dicsőség megelőzte az elismerést. „Valahogy sokáig nem hittek bennem. Erős mester voltam, de nem vettek komolyan. Nagymester lettem, ekkor sem vettek számításba" - nyilatkozta 1978-ban. Ma már egyaránt van része mndket- tóben. Talán kisfiús külseje miatt nem hittek erejében. Pedig Botvinnik exvilágbajnok jó előre felhívta rá a figyelmet. Karpov viszonylag gyorsan haladt előre a minősítési létrán. Csodagyereknek azonban nem tartható olyan értelemben, mint Morphy, Reshevsky vagy az újabb korban Szpasszkij és Fischer voltak. (Az utóbbi például 13 esztendős korában már megnyerte az USA felnőtt bajnokságát!). Karpov 1964-ben került a Trud sportegyesület Botvinnik exvilágbajnok által irányított sakkiskolába. (Ez az „iskola" sajátos módon működött: a Szovjetunió különböző vidékeiről az iskolai szünetekben Moszkvába utaztak a fiatal sakkozók. Botvinnik előtt bemutatták játszmáikat és megjegyzéseket fűztek saját játékukhoz. Ennek alapján Botvinnik elkészítette a „diagnózist" és kiadta tanítványainak a leckét a következő moszkvai találkozásig). Ekkor hangzott el a szigorú kritikus Botvinnik részéről a sokszor idézett vélemény Karpov címére: „Nem ért semmit a sakkból..." FANATIKUS AKARAT. Mester és tanítvány közös érdemének kell tekinteni, hogy egyik sem nélkülözte a szükséges szívósságot és kitartást, s Karpov hamarosan az iskola legjobb növendéke lett. Évente négyszer találkoztak, a közbeeső időszakra kapott feladatokat Karpov oldotta meg a legprecízebben, ö tanulta meg legjobban Botvinnik páratlan céltudatosságát és képességét az , .önprogramozásra. ‘' Első nagy sikerét 1968-ban érte el, amikor fél ponttal a magyar Adorján előtt ifjúsági Európa-bajnokságot nyert. 1969-ben megismétlődött a Karpov - Adorján párharc a stockholmi VB-n. Karpov ezúttal három pont előnnyel lett első az ezüstérmes magyar sakkozó előtt. Ezután felgyorsult „feltartóztathatatlan felemelkedése" - ahogyan az egyik életrajzírója mondja róla. 1970-ben veretlenül megnyeri az OSZSZSZK bajnokságát, majd a távoli. Caracas- ban nagymesteri címet szerez. Egy ideig ő a világ legfiatalabb nagymestere. Tizenkilenc esztendős... Ennek ellenére kevés esélyt adtak neki az 1972-75-ös világbajnoki ciklusban, amikor olyan tapasztalt ellenfelek ellen kellett mérkőznie, mint Polugajevszkij, Szpasszkij és Korcsnoj. Mindhármukat biztosan győzte le. Ekkor mondta róla a közben disszidált Korcsnoj: „Fanatikus akaratának estünk áldozatul..." A LOGIKA TÖRVÉNYE. Karpov stílusával kapcsolatban gyakran emlegetik az óriáskígyót, amely nem marásával, hanem halálos szorításával végez ellenfelével. Talán Fischer is ettől félt, ezért nem állt ki ellene a döntőre, így Karpov az első világbajnok, aki 1975 áprilisában mérkőzés nélkül, jutott fel a sakkozás „Olümposzára." (Azóta kétszer védte meg címét Korcsnoj ellen). Azt mondják, Karpov alkotói és lélektani értelemben is sokarcú, többféleképpen magyarázható jelenség. Megjelenésének látszólagos egyszerűsége, kisfiús külseje, játékának vaslogikája és racionalizmusa mögött végtelen összetettség rejlik. Olyannyira, hogy még a tapasztalt szakemberek sem szívesen vállalkoznak játszmái értékelésére, mivel nem látják át teljesen azokat. Érdekes, hogy korunk kiemelkedő sakkművészei is mennyire más szemüvegen keresztül látják a világbajnokot. Olykor teljesen eltérő tulajdonságokban jelölik meg személyiségének legfőbb összetevőit. Mihail Botvinnik például Karpov egyik legnagyobb pozitívumának azt tartja, hogy képes az önprogramozásra, bármilyen partnerhoz alkalmazkodni, és megtalálja az illetővel szembeni küzdelem optimális módszerét. Valóban - állítják a szakemberek - Karpov úgy harcolta ki például 1975-ben a legjobb sakkozó cimét, hogy a Polugajevszkij- jal, Szpasszkijjal és Korcsnojjal játszott mérkőzései során mind a három sakkozóval szemben más-más játékstílust alkalmazott. Nem kevés nagymester szerint viszont Karpov legnagyobb aduja az a rendkívüli akaraterő, melynek segítéségével lehengerli ellenfele akaratát és ezzel megtöri ellenállását is. A magyar Portisch azt emeli ki, hogy még soha életében nem találkozott olyan ellenféllel, akit ennyire nehéz lett volna legyőzni - győztes pozícióból! A dolog valószínűleg úgy áll, hogy Karpov ellenfelei nagyon ritkán kerülnek vele szemben nyerést ígérő pozícióba. Karpov, aki sok tekintetben Capablanca követőjének tekinti magát, a nagy kubaihoz hasonlóan lehetőleg kerüli a kockázatot; olyan megnyitást választ, hogy akármilyen erős csapást is mér ellenfelére, mindig vissza tudjon vonulni a gondosan kialakított pozícióba. Maga Karpov is úgy véli, hogy az ó stílusát például az különböztette meg a visszavonult Fischerétól, hogy nem szeret kockáztatni, és tudja azt is, hogyan kerülje ezt el. Fischer még sötéttel is győzelemre tört. Karpov viszont ezt csak akkor teszi, amikor maga a pozíció is lehetőséget ad erre. Egyik nyilatkozatában ezt igy magyarázta: „Mit követel tőlünk a logika törvénye? A sötétnek először is ki kell egyenlítenie helyzetét, s csak azután, ha sikerült kezdeményező helyzetbe jutnia, szerezhet előnyt. Ilyen elv alapján tervezem a sötét bábokkal játszott partikat..." NEM ISMERI A FÉLELMET. Különösen fiatalabb éveiben kapott sok szemrehányást Karpov túlzott racionalitása, józansága miatt; azért, mert többnyire igyekezett elkerülni a kockázatot. Az önérzetes fiatalembernek nem sok örömet szereztek ezek a szemrehányások, de a kijelölt útjáról nem tudták letéríteni. Karpovnak és edzőjének ezzel kapcsolatban már rég kialakult álláspontja, vagy ha • úgy tetszik, filozófiája van: csak akkor kockáztat, ha ez az egyetlen lehetősége maradt a győzelemre. Karpov ennek kapcsán a következőket mondta: „Szeretném látni azt az embert, aki akkor is a kockázatos utat választja, ha tisztában van vele, hogy anélkül is győzni tud." Mihail Tál azt tartotta szükségesnek hangsúlyozni, hogy jelenleg csak Karpov rendelkezik igazán irigylésre méltó tulajdonsággal; huzamosabb ideig képes tartani formáját. És nem fél senkitől, komplexusok nélküli ember (Karpov: „Sohasem félek senkitől, ezt az érzést egyszerűen nem ismerem...“). Rendkívül önérzetes, büszke ember, s mint ilyen, mindig elsőségre tör. Rettenetesen szenved, ha vereséget mérnek rá. Karpov május 23-án múlt 33 éves. TOMI VINCE # ÚJ SZÓ VASÁRNAPI KIADÁS index 48 097 Kiad|a Szlovákia Kommunista Partia Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csető János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava. Gorkého 10 telefon 309 331-252. 332-301. szerkesztőségi titkárság 550-18. gazdasági ügyek: 506-39 Távíró 092308 Adminisztráció Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava. Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5. telefon 337-823. 337-825. Hirdetési iroda a közüle- teknek: 815 80 Bratislava. Vaianského rtábreiie 15 II emelet, telefon: 551-83. 544-51 Előfizetési di| havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kos 13.-. Teneszti a Postai Hirlapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések. PNS. Ústredná expedícia a dovoz tlace. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6
