Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-14 / 37. szám

Vasárnap 1984. szeptember 16. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 6.13, nyugszik 18.46, Közép-Szlovákia: 6.20, nyugszik 18.53, Nyugat-Szlovákia: 6.26, nyugszik 18.59 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 21.21, nyugszik 12.29, Közép-Szlovákia: 21.28, nyugszik 12.36, Nyugat-Szlovákia: 21.34, nyugszik 12.42 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük EDIT és LUDMILA nevű kedves olvasóinkat • 1894-ben született GOR- KA Géza magyar kerámi- kus <t1971) • 1904-ben született Germaine Rl- CHIER francia szobrásznő (ti 959). AZ ÚJ SZÓ JÓVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A BÉKE MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉRDEKÉBEN írta: Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára (befejező rész) SIKEREIK TITKA: AZ ÖSSZEFOGÁS Bállá József írása DEMIZS0NF0NÓK Hajdú András riportja EMBERT PRÓBÁLÓ NAPOK Zolczer László riportja NÖVEKVŐ IGÉNYEK SZOLGÁLATÁBAN Deák Teréz írása A SZÜLŐFÖLD FELÉ- KITÉRŐVEL Bodnár Gyula tárcája KOPFRKINGL ÚR Részlet Ladislav Fuks A hullaégető című regényéből EGY TERMÉSZETES SZÍNÉSZNŐ Szabó G. László riportja A napokban hazánk területén tartott Pajzs ’84 hadgyakorlaton részt vevő baráti hadseregek katonái üzemlátogatásokat is tettek. A kralupyi Kauőuk nemzeti vállalatban csehszlovák és NDK-beli katonák jártak. A vendégek megismerkedtek a vállalat múltjával és jelenlegi feladataival. A Kauőuk vállalat hosszú évek óta baráti kapcsolatot tart fenn az NDK-beli VEB Buna Werke vegyipari vállalattal. A felvételen a katonák megtekintik a vállalat korszerű, számítógéppel irányított automatizált részlegét. (Telefoto - ŐSTK) Az ember tragédiája elő­adásában, közvetlenül a befejezés előtt Ádám fel­kiált: „Csak az a vég! - Csak azt tudnám feled­ni!" Nos, felkiáltok én is: Csak az a túl - Csak azt tudnám feledni! Ugyanis, városkerüle­tünk egészségügyi intéze­tének gyermekorvosi ren­delője előtt várakozom. Közben persze, észreve- szem, megnézem a faliúj­ságot, a propagációs táb­lát. Érdekesen, ötletesen szerkesztett mindkettő, de főleg a propagációs tábla anyaga. Kevés szöveg, több a rajz, a kép. És együttes mondanivalójuk: szocialista államunk gon­doskodása a dolgozók egészségéről, a helyes táplálkozásra, egészsé­günk védelmére felszólító buzdítás. Természetesen, a majdnem padlózatig le­érő tábla alsó felébe, az ap­rócska gyermekek, az óvo­dások tekintetének magas­ságába olyan rajzokat és képeket helyeztek el, me­lyekkel az ilyen korú gyer­mekek érdeklődését kíván­ják felkelteni. Oda is tipeg a propagációs táblához két Ahogy Ádám aprócska gyermek. Nézik, nézegetik a rajzokat és a képeket. Tetszésük nyil­vánvaló, mert lámcsak, az egyik megpróbálja levenni a piros almát ábrázoló ké­pet, melyet gombostűvel rögzítettek oda. Kihúzza az egyik tűt, a másikat. Nyúlna a harmadik után, de mivel nincs harmadik keze, hát szájába dugná az elsőt... Ugye nem csodálkoz­nak, ha most felkiáltok? Nincs tragédia. Nincs, mert a várakozó anyukák, apukák, és felnőttek figyel­nek, ügyelnek a gyerme­kekre. Ám lehetne. Még ennek ellenére is. Az ember tragédiája elő­adásakor Ádám felkiáltásá­ra az Úr válaszol: „Mondot­tam ember: küzdj és bízva bízzál!" Ahogy Ádám elfo­gadja, megfogadja ezt a ta­nácsot, én is bízva bízok a gyermekorvosi rendelőbe járó anyukák, apukák, és felnőttek éberségében. Vi­szont úgy gondolom, hogy ez kevés. Jobb lenne tú helyett, mondjuk ragasztót használni a propagációs tábla anyagának elhelye­zésekor, mert ahogy Ádám látott tizenegy tragikus vé­gű jelenetet az emberiség életéből, mi, kései utódai is láttunk már néhányat. Saj­nos. IDŐSZERŰ GONDOLATOK A CSKP KB-nak, a szövetségi kormánynak és a Nemzeti Frontnak a felhívása a dicső jubileumok alkalmából találóan megállapítja, hogy napjainkban lelkiismeretes munkával, a fejlett szocialista társadalom építésével és a XVI. kongresszuson kitűzött célok elérésé­vel megvalósítjuk a Felkelés és a nemzeti felszabadító harc hagyatékát. Buzdítóan hat ránk, hogy a párt szerveinek és szervezeteinek fokozott igyekezetével, a dolgozók serény munkásságával megújí­tottuk az ipari termelés dinamikus növededé- sét és előre léptünk a hatékonyság fokozásá­ban. Az elért eredményekkel természetesen nem elégedtünk meg, mivel ezek egyelőre nem felelnek meg sem a szükségleteinknek, sem a lehetőségeinknek. Ezért rendkívül sür­gető az SZLKP kongresszusának követelmé­nye, hogy fordulatot érjünk el a hatékonyság, a minőség és a jövedelmezőség iránti hozzá­állásunkban. Határozottan le kell küzdenünk az átlagosságnak és a korábbi időszakok mércéihez való ragaszkodásnak tendenciáit. Olyan célokat kell kitűznünk és elérnünk, amelyek méltóak az érett szocializmus fejlő­dési szakaszához, amelyek megfelelnek a növekvő és az új szükségleteknek, a világ­gal való versengésnek. Szükséges az, hogy e tekintetben az egész irányító szférában, a kormánytól, a termelési-gazdasági egysé­geken, a vállalatokon át a termelő szerveze­tekig, a pártban és a társadalmi szervezetek­ben offenzív módon érvényesüljön a céltuda­tos megközelítés, az igényességnek és a ma­gas fokú felelősségérzetnek szelleme. Ebben a küzdelemben ihlessen és lelkesít­sen bennünket a Felkelés harcosainak forra- ■ dalmi példája, a nagy tetthez vezető erkölcsi erejük, merészségük, akaratuk! Cseleked­jünk annak tudatában, hogy napjaink alapve­tő igénye fordulatot elérni a mindőségben, a jövedelmezőségben, a hatékonyságban és az új győzelmeket kivívni a munkatermelé­kenység szférájában. Ez érdeke a munkás- osztálynak, a parasztságnak, az értelmiség­nek és egyben érdeke Szlovákiának, amely köteles növelni hozzájárulását az egész ál­lam gazdasági potenciáljának gyarapításá­hoz. Ez napjainknak, a ma nemzedékeinek, a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatéka méltó örököseinek legforradalmibb feladata. Erről a szónoki emelvényről is szeretném kijelenteni, hogy nagyra becsüljük a munka­kezdeményezésnek azt a kibontakozódó ha­zafias mozgalmát, amellyel az emberek a di­cső évfordulót köszöntik. Ez megnyilvánulá­sa a forradalmi eszmék iránti hűségnek, a pártpolitika támogatásának. Mindazoknak, akik szocialista kötelezettségeket vállaltak, nagy sikereket kívánunk a hatékonyság, a minőség és a jövedelmezőség javításában. (Jozef Lenárt elvtársnak Banská Bystricában elhangzott beszédéből) Németh Károly igazgatói irodájába lépve nyomban szembeötlik a falon sorakozó tízegynéhány, az iskola, a tan­testület és az igazgató szorgos munkáját dicsérő kitüntetés, elismerő oklevél, köszönetnyil­vánítás. A dokumentumok alá­írói között megtalálható a föld­mű vesszövetkezettöl, a hnb- től kezdve az SZLKP Bratisla­va Városi Bizottságán át az Oktatási Minisztériumig és a csehszlovák kormányhivata­lig egy sor intézmény, tanúsít­va, hogy a 33 éve fennálló és múködö Pozsonypüspöki (Po- dunajské Biskupice) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola eredményes munkájára milyen sok irányból figyelnek. A jelenleg mintegy 200 ta­nulóval működő 8 tantermes iskolában az oktató-nevelő munkát 15 tagú tantestület lát­ja el. A jó tanulmányi eredmé­nyek az 6 fáradozásuknak és odaadó munkájuknak éppúgy köszönhetőek, mondja Né­meth Károly, mint az ö igazga­tói ténykedésének. A helyi születésű igazgató egyébként (feleségével együtt), 34 éve van a pályán, s az iskola irányításával 1971- ben bízták meg. Azóta - a min­dennapi munka irányításán túl - szinte pihenést nem ismerve igen sokat tett az iskoláért. Az ö nevéhez fűződik egyebek kö­Gyökeres György felvétele zött a korszerű tornaterem, a tanműhely, a kémiai és fizikai laboratórium és egy öttanter­mes épületszárny Z-akciós fel­építése (az utóbbit átadták a szlovák testvériskolának) de az ő vállát terheli a most elkez­dett további építkezés is, mely jövő szeptemberre négy új tan­termet jelent majd az iskola számára. Szerény, (elsősorban ön­magához) szigorú, kitartó, kez-^ deményező kedvű ember Né­met Károly, aki az elismerésre nem az igazgatói posztnál fog­va, hanem kemény és szorgos munkája révén szolgált rá. Nyomdászsegédből küzdötte fel magát kémia-biológia sza­kos tanárrá és iskolaigazgató­vá. Ám tudásszomja ennyivel sem érte be, műszaki alkata ellenére a brnói nyelviskolában német és angol nyelvből állam­vizsgát tett, úgyhogy jó tíz esz­tendeje a Nyugat-szlovákiai Kerületi Bíróság hivatalos ma­gyar és angol tolmácsa is. És még mi minden másra jut ener­giájából! ... Vérbeli pedagógus, aki min­den másnál fontosabbnak tart­ja a gyereket, a gyerek érdeke­it. Az értékhierarchiában nála második helyen szerepel a szülő érdeke, s csak harma­dikon az iskola, majd a peda­gógus érdeke. Milyen követel­ményeket támaszt a pedagó­gussal szemben? Szüntelenül művelje, képezze önmagát, és ne csak a gyereknek, hanem a legműveltebb szülőnek is mindig tudjon újat mondani; maradjon hú a magáévá tett elvekhez; a pedagógus soha semmilyen vonatkozásban nem lehet kétkulacsos, érezzen el­kötelezettséget népe iránt, melyből jött; az emberekkel va­ló érintkezésben adja meg a tiszteletet másoknak, mert csak akkor várhat maga is vi­szont tiszteletet. Sok irányú társadalmi mun­kát is végez. Például a rokkan­tak szövetségében magyar és szlovák nyelvű előadásokat tart; tavaly ősszel „likvidálta“ a Madách Könyvkiadó püspöki raktárának elfekvő készletét: 15 ezer könyvet (184 ezer ko­rona értékben) elosztott és el­juttatott Szlovákia különböző gimnáziumi szak- és alapisko­lai könyvtárának - társadalmi munkában, néhány szép köny­vért ... Természetesen ő maga leg­nagyobb értéknek tanulóik jó tanulmányi eredményeit tartja. Őszinte örömet sejtető sugár­zó arccal számol be róla, hogy az idén a 28 végzett tanuló­jukból mind a 17-et fölvették, akik középiskolai tanulásra je­lentkeztek. A múlt tanévben a fővárosi méretű tanfelügyelői általános felmérésben iskolá­juk az első három között szere­pelt. Egy iskola eredményei mindenkor az igazgató szemé­lyes eredményei is. Nem véletlen tehát, hogy Németh Károlyt 1961-ben Pél­dás pedagógus címmel tüntet­ték ki, a Győzelmes Február 35. évfordulója tiszteletére pe­dig Csehszlovákia kormányá­tól és a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsától megkapta a Szocialista verseny 1983. évi győztesének díszjelvényét. KÖVESDI JÁNOS Legfőbb a gyerek érdeke 4 ÚJ SZÚ 2 1984. IX. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom