Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-07 / 36. szám

TUDOMÁNY ::L*SS&! TECHNIKA 1 QQ/4 augusztus 7-én I i/ÖT1. a V 2-es atomerő­mű első reaktorában megindult a láncreakció. Ez, amit a szakem­berek fizikai indításnak is nevez­nek, több hónapos késéssel való­sult meg, de most már várható, hogy a szükséges mérések és kísérletek elvégzése után néhány hónap múlva hazánk második atom­erőmüve is teljes kapacitással megkezdi a villamos energia szol­gáltatását. Tekintettel arra, hogy ez az atomerőmű jelentősen eltér a már üzemelő V 1-es atomerő­műtől, cikkünkben közelebbről is megismerkedhetünk vele. A primérköri technológia Az atomerőmű energiatermelő berendezése az atomreaktor. Az atomreaktort, a höelvonó hűtőhur­kokat, valamint az ezeket kiszol­gáló segédberendezéseket az atomerőmű primérkörének ne­vezzük. A primórkör hűtőközege víz, amely a reaktorban felvett hő­jét hőcserélőn keresztül a szekun- dérköröknek adja le. A primérkör legfontosabb be­rendezése a V-213 típusú 1375 MW hőteljesítményű termikus energetikai reaktor. A reaktor üzem­anyaga U-235-ben dúsított urán- oxid, amely rúd alakú cirkónium burkolatú fűtőelemekben van el­helyezve. A reaktor aktiv zónájá­nak mintegy 15 m 3 térfogatában 42 t urán üzemanyag található. A háromszög alakú rácsban elren­dezett üzemanyagelemek közötti víz a láncreakció neutronjainak lassító közege és egyben a reak­tor primérkörének hűtőközege is. A lehető legintenzivebb höátvitel biztosítására a hűtővíz nyomása rendkívül magas - 123 bar. A hű­tővíz a reaktortartály hat alsó csonkján keresztül éri el az aktív zónát, ahol fölfelé áramlik, és a hasadási láncreakció hője fel­melegíti. A felmelegedett nagy­nyomású víz a felső csöcsonko- kon át távozik a reaktorból. A re­aktorban a láncreakció szabályo­zását a függőlegesen mozgatható 37 darab szabályozórúd végzi. A reaktorhoz hat darab hűtőkör kapcsolódik. A hűtőkörbe beikta­tott tolózárak segítségével a hütö- hurok a reaktorról lekapcsolható. A keringető szivattyú nyomja át a hűtővizet a reaktoron és a gőz­fejlesztőn. A reaktoron keresztül cirkuláló víz forgalma 4300 m3/h. A keringető szivattyúk nagy tehe­tetlenségük miatt még áramkiesés esetén is biztosítják a megfelelő hűtést. Az atomreaktorban kelet­kezett hőt a 295 °C-ra melegedett hűtővíz szállítja el. A hűtővíz nagy nyomása miatt sohasem forr fel. A gőzfejlesztőbe jutva hőjét lead­ja, és 46 bar nyomású száraz gőzt fejleszt a szekundérköri turbinák részére. A gőzfejlesztőt a hűtővíz 267 °C hőmérsékleten hagyja el. A gőzfejlesztő fekvő hengeres edény, amelynek primér- és sze­kundérköri ki- és bemenetel vannak. Primérköri segédrendszerek A primérkörhöz az alábbi se­gédrendszerek tartoznak:- nyomástartó rendszer,- víztisztító rendszer,- pótviz és boros szabályozás,- szellőztető rendszerek és- gáztisztító rendszer. A nyomástartó rendszer felada­ta a primérkör hűtővizének egyen­letes nyomáson való tartása. A nyomás fenntartását a nyomás­tartó edény biztosítja, amely köz­vetlen összeköttetésben van a pri­mér hűtőközegével. A nyomástar­tó edényben a primérköri víz saját gőzével van egyensúlyban, a gőz állapotváltozásai biztosítják a nyo­más és térfogatváltozások ki- egyenlítését. A hat hűtóhurok kö­zül csak egy van ellátva nyomás­tartó edénnyel, de ez elegendő ahhoz, hogy biztosítsa az egyen­letes nyomást az egész primér- körben. A primérkör víztisztító rendsze­re biztosítja, hogy a hűtővíz minő­sége elérje a megkövetelt értéket. Elsősorban a primérkörbe jutó ra­dioaktív anyagoktól kell a hűtővi­zet megtisztítani. A primérkörbö! tisztításra elvezetett víz különböző hőcserélókön keresztül jutva ér el a szűrökhöz, majd ismét visszajut a fövízkörbe. A pótvíz és boros szabályozás feladata, hogy a primérkört pótvíz­zel lássa el. a szervezett szivárgá­sok pótlására, valamint, hogy vál­toztassa a hűtővíz bórsavkoncent­rációját. A bórsavkoncentráció változtatásával ugyanis teljesít­ménynövekedés vagy csökkenés érhető el. Az atomerőmű szellőz­tető rendszerének feladata, hogy biztosítsa a kezelő személyzet munkájához szükséges klimatikus feltételeket és fenntartsa a kellő sugárbiztonságot az atomerőmű helyiségeiben. A gáztisztító rendszerek a hűtő­közeg bomlásából és az üzem­anyagokból kijutó radioaktiv gá­zokat tisztítják. A reaktor üzemanyagának cseréje A reaktor üzemeltetése szem­pontjából rendkívül fontos, hogy a benne lévő üzemanyagelemek egyharmadát évente kicseréljék. Ilyenkor a reaktort leállítják és elő­re meghatározott ütemterv szerint szétszerelik. A radioaktiv sugár­zás miatt a kiégett üzemanyagele­mek kiemelését nagypontosságú táwezérlésú átrakógéppel végzik. Az átrakógép a kiemelt fűtőeleme­ket víz alatti tárolásra a pihentető medencékbe szállítja. Ezek majd innen kerülnek újrafeldolgozásra, amikor is belőlük a láncreakció hatására keletkezett plutóniumot eltávolítják és újból energetikai cé­lokra használják fel. Ezután az aktív zóna többi fútóelemkötegét átrendezik, majd új fűtőelemeket helyeznek a reaktorba az eltávolí­tott fűtőelemek helyére. Az évente eltávolításra kerülő fűtőelemek egy WER 440-es reaktor eseté­ben 2,8x109 kWh villamos energi­át állítanak elő. A reaktor lezárása és a szükséges próbák elvégzése után a reaktorblokk újra áramot termelhet. Az atomerőmű biztonsága Az energetikai atomreaktorokat olyan reaktorfizikai meggondolás szerint tervezik és építik, hogy a láncreakció ellenőrizhetetlen továbbterjedése semmilyen körül­mények között se következhessen be. Tehát az atomreaktor nem válhat atombombává. A reaktor teljesítményét mindig a kívánt szinten tartja az emberi beavatko­zást is felülbíráló szabályozó rendszer. A láncreakció folyamán az aktív zóna fűtőelemeiben radioaktív ha­sadási termékek halmozódnak fel. A legfontosabb sugárvédelmi és környezetvédelmi követelmény, hogy ezek az elemek ne hagyhas­sák el keletkezési helyüket. Ennek megakadályozására útjukba több védőfalat is állítottak. Az első vé­delmi fal az urán üzemanyag fűtő­elemének burkolata. A másik vé­delmi falat a reaktortartály és a pri­mérköri fűtőberendezések képe­zik. A primérkör tömörtelensége esetén a harmadik védelmi fal áll a radioaktív anyagok útjába: a hermetikusan zárt helyiségek gáztömör fala. Ugyanis a primér­köri berendezéseket hermetiku­san zárt helyiségekben helyezik el, amely 1,5 m falvastagságú vasbetonból kialakított épületrész. A legnagyobb különbség, ami a V-1 és V—2 atomerőművek kö­zött van, az a reaktorok biztonság- fitozófiájában rejlik. Míg a V-1-es atomerőmű reaktorainál nem téte­lezik fel a primérköri csővezetékek törését, addig a V-2-es reaktorjai- nak esetében már olyan bizton­ságvédelmi berendezéseket alkal­maznak, amelyek ilyen üzemzavar esetére is biztosítják a balesetve­szély elhárítását. A primérköri csővezetékek töré­se esetén a legfontosabb, hogy az igen nagy hőkapacitással rendel­kező aktiv zóna hűtését biztosít­suk. Az ilyen üzemzavar bekövet­kezésekor még feszültségkiesés­sel is számolnak, ezért az üzem­zavari hűtőrendszert aktív és passzív (külső energiaforrást nem igénylő) részekből állították össze. A passzív rendszer a szükség- áramforrás beindításáig a reaktor hűtését nyomás alatti víztartályok­ból biztosítja. Az aktív zónahútó rendszerek három, egymástól füg­getlen, de azonos felépítésű cso­portból állnak. A tartalékolás bizto­sítja az állandó üzemkészséget. Üzemzavar esetén a szivattyúk az aktív zónába továbbítják a víztar-. tályok bórsavtartalmú vizét. A tar­tályok leürülése után a hermetikus tér alján lévő zsompokból elszívott vizet a szivattyúk visszajuttatják a reaktorba, ezzel zárt hűtőkör alakul ki. A szekundérkör technológiája A primérkör és a szekundérkör a gőzfejlesztők által kapcsolódik egymáshoz. A hat gőzfejlesztő óránként 2680 t 46 bar nyomású gőzt fejleszt. Egy reaktorhoz két 220 MW teljesítményű turbogene­rator kapcsolódik. Az alacsony gőzparaméterek miatt a telített gőzzel üzemelő turbinák méretei nagyok, gőznyelésük mintegy két­szerese a hagyományos hőerő­művek turbináéinak. Egy turbiná­hoz három kondenzszivattyú tar­tozik (ebből csak kettő üzemel), öt kisnyomású előmelegítő, gáztala- nító, táptartály és három nagynyo­mású előmelegítő. A turbina egy nagynyomású és két kisnyomású részből áll. A nagynyomású, vala­mint a kisnyomású rész között helyezkedik el a cseppleválasztó túlhevítő, amelyben a gőz nedves­ségét mechanikusan leválasztják és két fokozatban túlhevítik. A szekundérkör / legfontosabb feladata a gőzfejlesztőknek lea­dott primérköri hőállandó elvoná­sa. Ezt a szekundérköri tápszi­vattyúk végzik. Kiesésük esetén két üzemzavari tápszivattyú veszi át feíadatukat. Az üzemzavari táp­vízrendszer meghibásodása ese­tére még kiegészítő üzemzavari tápvízrendszerről is gondos­kodtak. Külső berendezések Az atomerőmű gazdaságos és biztonságos üzemeléséhez egy sor külső rendszer megbízható működése szükséges. Az atom­erőművek hútővízigénye közel kétszerese a hagyományos hőerő­művekének. A turbina kondenzvi- zének hűtését az atomerőmű fölé magasan kiemelkedő, vasbeton­ból épített hűtőtornyokban végzik. A hűtővíz kellő hőmérsékletre való hűtése fontos követelmény az atomerőmű hatékony üzemelteté­se szempontjából. E követelmény megtartása nehézségekbe ütkö­zik, különösen a meleg nyári hó­napokban, amikor a külső hőmér­séklet akadályozza a hűtőtornyok­ban a víz kellő lehűlését. A dízelgenerátor-állomás az atomerőmű biztonsági villamos- energia-ellátását szolgálja a nor­mális villamos betáplálás üzemza­vari kiesésekor. Egy reaktorblokk­hoz három dízelgépcsoport tarto­zik egymástól független kiépítés­ben. A dízelgépcsoport 1800 kW teljesítményű automatizált beren­dezés. Az automatika biztosítja az állandóan melegen tartott dízel­motor indítását, úgy, hogy a pa­rancs pillanatától számítva egy perc alatt felvegye a terhelést. Irányítástechnikai és dozimetriai rendszerek Az atopierőmű irányítástechni­kai rendszerei a kellő biztonság szavatolása miatt rendkívül bo­nyolultak. A szabályozás és biz­tonságvédelem tökéletesítését úgy érik el, hogy egy-egy paramé­tert többszörösen mérnek. Több­nyire 2 a 3-ból mérési „szavazó“ rendszereket alkalmaznak, ami annyit jelent, hogy a beavatkozás­ra csak akkor kerülhet sor, ha a három mérőműszerből legalább kettő ugyanazt az értéket jelzi. Ezzel a müszerhibák miatti feles­leges beavatkozások is elkerül­hetők. Az atomerőművi blokkon a sza­bályozás és biztonságvédelem ré­szére kb. 6000 mérés van, ame­lyek túlnyomó részét információs számítógépek is megkapják. Ezek elvégzik a paraméterek értékelé­sét és az eredményeket az operá­toroknak színes displayon jelente­tik meg. Az atomerőmű dozimetriai rendszere két csoportra osztható. A belső ellenőrző rendszer az atomerőmű helyiségeiből és tech­nológiai rendszereiből gyűjt infor­mációkat az aktivitás állapotáról. Az információkat külön számító­gépekben tárolják. A belső rend­szerhez tartozik az atomerőmű személyzetének dozimetriai ellen­őrzése is. A külső környezeti ellenőrzés a talaj, víz és levegő állapotát értékeli. KOVÁCS ZOLTÁN A V-2-ES ATOMERŐMŰ A V-2-ES ATOMERŐMŰ ELVI HŐSÉMÁJA 1. Reaktor, 2. Gőzfejlesztő, 3. Főkeringető szivattyú, 4. Térfogatki­egyenlítő, 5. Gőzturbina, 6. Generátor, 7. Kondenzátor, 8. Kondenz- szivattyú, 9. Kisnyomású előmelegítők, 10. Gáztalanító, 11. Magas- nyomású előmelegítő, 12. Tápszivattyúk, 13. Szeparátor, 14. To­lózár. (A szerző rajza) Érdekességek, újdonságok ÚJ szú 17 ELSÜLLYEDT EZÜSTHAJÓ Egy búvárcsoport a Long Island-tengerszorosban állí­tólag megtalálta a Lexington nevű teher- és személyszál­lító hajónak a roncsait. A ha­jó- Vanderbilt vasútkirályé volt, és - úgymond - 20 000 dollár értékben bankjegyekkel és 18 OOO^tO 000 dollár értékben ezüstérmékkel volt megrakod­va. A hajó száznegyven évvel ezelőtt gyulladt ki és süllyedt el. Az újsághírek szerint a bú­várok kétévi kutatás után 20 m-es mélységben bukkan­tak rá a három részre törött hajóroncsra. (Volksstimme) GOMBÁK SEGÍTENEK AZ ÉHEZŐ NÖVÉNYEKEN A maqasabbrendű növé­nyek és a gombák között mi- korrhizának nevezett életkö­zösség mindkét partner szá­mára előnyös. A gombafonalak a növénynek - egyebek között - vizet és oldott ásványi anya­gokat szállítanak, míg maguk tőle a fotoszintézis révén szén­hidrátokat kapnak. Több jel mutat arra, hogy abban a gom­bafonadékban, amely a föld alatt több növényt - különböző fajúakat is! - egymással összeköt, a zöldnövények ter­melte szerves tápanyagok vi­vődnek át. A sheffieldi egye­tem botanikusai az útifű nem­zetségbe és a bokros gyepeket alkotó csenkeszek közé tarto­zó növényekkel kísérleteztek. Az útifüvet olyan kamrákban növesztették, amelyeknek le­vegőjében radiaktív széndioxid volt. Amikor később mindkét növény gyökereit a Gumus Ca­ledonia mikorrhiza gombával megfertőzték és a növekedő szövedékkel egymást össze­kötötték, az útifű radioaktív szén­hidrátjai egy idő múlva a csen- kesz gyökereiben is kimutatha­tók voltak. Minél kevesebb fény érte a csenkeszeket, vagy­is minél csekélyebb volt a fo­toszintézisük - tehát éheztek annál több szén szállítódon hozzájuk. Eszerint elképzelhe­tő, hogy azok a csíranövények, amelyek a szabad természet­ben gyakran árnyékban kény­szerülnek fejlődni, a környezet kifejlett növényeitől kapnak táp­anyagokat. (Nature) FAGYASZTÓ A FAGYASZTÓBAN Az élelmiszer-csomagoló üzemek rendszeresen hasz­nálnak villámgyorsan fagyasz­tó eljárást. A gyors hűtés révén ugyanis az élelmiszer hosz- szabb ideig tárolható, és föl­melegítésekor kevésbé veszít természetes ízéből és tápérté- kéból. Egy egyesült államok­beli vállalat nemrég a háztartá­sokban is használható ultrafa­gyasztót hozott forgalomba. Ez lényegileg fagyasztó a fa­gyasztóban. Egy 23x33 cm-es, parányi szélcsatornának kiala­kított térrészben a ventillátorral létrehozott mínusz 34 Celsius- fokos levegöáramlattól az élel­miszer kétszer olyan gyorsan hűl le, mint a szokásos mélyfa­gyasztókban. Az ultrafagyasztónak olyan időtartam-kapcsolója is van, amely további 5 Celsius-fokkal csökkenti a mélyfagyasztó hő­mérsékletét, s ezzel is növeli a tárolhatóság időtartamát. (Newsweek) ANTISZTATIKUS SZÁL A szintetikus textilszálaknak megvan az a kellemetlen tulaj­donságuk, hogy elektrosztati­kusán feltöltődnek, s emiatt nemcsak hogy magukhoz vonzzák a port, hanem az ér­zékenyebbeket enyhe áramü­tés is érheti tőlük. Ez a hatás ugyan számtalan úgynevezett antisztatizáló szerrel ideig-óráig megszüntethető, de az néhány mosás után visszatér. A Novákyban működő petrol­kémiai kutatóintézet munkatár­sai most olyan eljárást dolgoz­tak ki, amellyel a nylon típusú szálak monomerjébe olyan amidos poliésztercsoportokat ültetnek be, amelyek szá­mottevően fokozzák a tex­tília áramvezető képességét, s ezáltal megszüntetik annak sztatikus feltöltödését. (Chemische Revue, Bratislava) 1984. IX. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom