Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-07 / 36. szám

* fMÉHI Egyszer Eulenspiegel egy szabómesterhez szegődött inasnak. Szerencsétlenségére, a szabó nemcsak haragos ter­mészetű, de nagyon fösvény is volt. Gyakran megesett, hogy Eulenspiegel vacsora helyett is verést kapott. ^ Egy alkalommal - amikor Eulenspiegel különösen éhes volt - a szabó egy nagy tál mézzel tért haza. Az asztalra tette és így szólt:- Eulenspiegel, ha nem akarsz a másvilágra kerülni, akkor ehhez a mézhez ne nyúlj, meg van mérgezve! Eulenspiegel bólintott, de alighogy a szabó kilépett a házból, hóna alá vett egy vég vásznat és a piacra sietett ve­le. Miután eladta, a pénzen kenyeret vásárolt. Otthon neki­állt, s a kenyérrel együtt beke­belezte a tál mézet. Nemsoká­ra hazajött a szabó. Munkához akart látni, de hiába kereste a vásznat, sehol sem találta. Végül Eulenspiegelhez fordult.- Mester - kezdte szomorú hangon Eulenspiegel alig­hogy elmentél mély álom vett rajtam erőt. Amikor felébred­tem, az anyagnak már csak a hűlt helyét találtam. Úgy megijedtem, hogy félelmem­ben meg akartam halni. Itt volt az asztalon a mérgezett méz, gondoltam éppen jó lesz. Csak azt nem értem, miért nem hal­tam már meg? Hogyan járt túl a varjú a róka eszén? Egyszer a róka az erdő szé­lén megpillantott egy szép nagy varjút. A kiszemelt zsák­mány éppen egy kövér gilisztát huzigált kifelé a szántóföldből, s nem vette észre a veszélyt. Mire feleszmélt, már a róka fogai között volt. A könnyű fogástól jó kedve lett a rókának. Kicsit élvezni akarta még a lakoma előtti per­ceket, ezért így szólt a fogai közül a varjúhoz:- Mondd csak, varjú, mit tennél a helyemben, mielőtt megennél? — Mit tennék? — kérdezte a varjú. - Először is kényelme­sen elhelyezkednék, aztán le­hunynám a szememet, és arra gondolnék, milyen nagyszerű lakoma vár rám. Aztán meg­nyalnám a számat és felfal­nálak.- Helyes - mondta elége­detten a róka. - Én is ezt fogom tenni. Kényelmesen elhelyezke­dett, lehunyta a szemét, s köz­ben - ahogy a varjú tanácsolta - az Ínycsiklandó falatra gon­dolt. Abban a pillanatban azon­ban, amikor meg akarta nyalni a száját, a varjú hirtelen szárnyra kapott, s egy szemvil­lanás alatt felrepült a legmaga­sabb fa tetejére. Németből fordította: Lendvay Tibor ÖKÖLLEL NEM VERED AGYON AZ IGAZSÁGOT! Gorkij Nem boszorkányság... Miért nincs a Holdnak ruhája? Nemrégiben láttam egy na­gyon kedves cseh bábfilmet arról, hogy miért nincs a Hold­nak ruhája? A szellemes törté­netben a szabónak sohasem sikerül ruhát varrnia a Holdnak, mert mire az elkészülne, ad­digra a Hold,,meghizik“. Végül már-már úgy látszott, hogy megoldódik a probléma, hi­szen a Hold kikerekedett, s na­gyobb már nem lehet. Mikorra azonban elkészült a Teliholdra méretezett ruha, addigra meg­int csak keskeny sarlóként te­kint be a Hold a szabó ablakán. Kedves történet. De hát miért is változtatja állandóan alakját a Hold? A Hold, mint tudjátok, a Föld körül kering. E mozgás során helyzete állandóan változik a Földhöz és a Naphoz viszo­nyítva, s ugyanúgy változik a Földről nézve a Hold megvi lágított felének a helyzete is. Kövessük végig ábránkon a Hold egy hónapig tartó útját! Mikor a Hold az A helyzetben van, akkor a megvilágított fél­gömbnek csak a felét látjuk, ekkor van első negyed, és a Földről nézve D betűt mutat a világitó rész, vagyis Dagad, növekszik a Hold. A B helyzet­ben van telihold, vagyis ilyen­kor teljesen rálátunk a Hold megvilágított félgömbjére. A C helyzetben van a Hold utolsó negyedben. Ilyenkor új­ból félholdnak látjuk, csakhogy a Földről nézve (nézzük a rajz túlsó oldaláról) most C betűt mutat, vagyis Csökken a hold­fázis. Végül a D helyzetben egyáltalán nem látni a Holdat (ilyenkor van újhold), mert a megvilágított rész a Nap felö­li oldalon van. A válasz tehát az , hogy a Hold alakváltozása „néző­pont kérdése“. De tegyünk fel még egy kér­dést a Holddal kapcsolatban. Miért látjuk a Holdnak mindig csak egyik oldalát? Talán már Miért beszélünk sokat a fogápolásról? A fogak felszínét borító fogzománc testünk legkemé­nyebb anyaga. Ennek ellenére sem olyan ellenálló, hogy meg ne sérülhetne, vagy bizonyos betegségek meg ne támadnák. A leggyakoribb fogbetegség a fogszuvasodás, ilyenkor a fogon lassan növekvő lyuk keletkezik. De hogyan keletkezik ez a lyuk? A szájban mindig sok baktérium található. Ezeknek a baktériumoknak van olyan fajtája, amely nagyon jól érzi magát a cukros környezet­ben. Ezek a baktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek képesek feloldani a fogzománcot, és máris meg­kezdődik a fogszuvasodás. És hogyan folytatódik? Nos, ebben a kis lyukban ételmaradék gyűlik meg, ami a bakté­riumok melegháza lesz, és a szuvasodás mind mélyebbre terjed, amíg el nem pusztítja az egész fogat, vagy a fájda­lom el nem viszi a beteget a fogorvoshoz. Miért fáj a fogunk? Mint minden szervünkhöz, a fogak­hoz is vezetnek idegek. Amikor cukrot eszünk, a nyálban oldott cukor bejut a fogban levő lyukakba, vékony repedé­sekbe, és rövid idó múlva folyadékot szív maga után. Ez azután nagy nyomással feszíti a fogat a sérülés helyén, ahogyan a jég repeszti a sziklákat. Ezt a feszítő fájdalmat érezzük, ha lyukas a fogunk. A hibás fogak nemcsak csúnyák, hanem fertőzés forrá­sai, szív- és vesebetegség okai is lehetnek. A hiányzó vagy sérült fogak miatt a rágás nem tökéletes, a gyomor emiatt túlterhelt lesz, és hosszabb idő után akár gyomorfe­kély is kialakulhat. Nem is említve azt, hogy a lyukakban a rothadó ételmaradéknak kellemetlen szaga van. Mit tehetünk fogaink védelmében? Először is fogyasz- szunk minél kevesebb cukorkát. Rágjunk gyakran rostos ételeket, például almát, mert ezek mechanikusan tisztítják a fogakat. Jó hatású a rágógumi is, de a legfontosabb az étkezések utáni, főleg az esti alapos fogmosás! Ha pedig fogaink romlani kezdenek, sürgősen keressük fel a fogor­vost! Dr. Alföldi Ferenc Németh Ilona illusztrációja BARAK LÁSZLÓ A barátom kovács A barátom kovács, csillagokat patkói. Fizetségét reggel elkéri a Naptól. Ha nem hiszed, nézz fel éjjel az égboltra, ott kalapál folyvást, rengeteg a dolga. Millió a csillag, ménje a szép Napnak, barátom a kovács, mérhetetlen gazdag. Közmondások az étkezésről Néhány megszívlelendő nemzetközi közmondást adunk közre az egészséges étkezésről. A diétába belehalni nem le­het, a falánkságtól szétpuk­kadsz. (Orosz) * * * Aki éhesen fekszik, egész­ségesen ébred. (Angol) * * * Kelj ötkor, ebédelj kilenckor, vacsorálj ötkor, feküdj le ki­lenckor, s megéred a 99-et. (Belga) * * * Nem azért élünk, hogy együnk, hanem ezért eszünk, hogy éljünk. (Francia) ti is hallottátok, hogy a Holdnak a tőlünk „elfordult“ oldalát so­hasem lehet megfigyelni, (el­sőként a szovjet Luna 3 űr­szonda fényképezte le). Hihet­nénk, hogy a Hold nem forog a saját tengelye körül. Ha így lenne, akkor egy hónap lefor­gása alatt megtekinthetnénk az egész felszjnét. Magatok is kipróbálhatjátok két labda se­gítségével. Ha azt akarjátok, hogy az egyik labda körbejárá­sa során mindig egyik felével nézzen a másikra, akkor azt is szép lassan kell körbefordítani. Egy körbekerülés során ponto­san egyszer fordul meg az is a saját tengelye körül. A Hold az egy hónapig tartó Föld körüli keringés közben ugyanígy egyszer a saját tengelye körül is megfordul. így alakulhat ki, hogy mindig csak az egyik „ar- cát“mutatja felénk. BÖDŐK ZSIGMOND » Aki teletömi a hasát, saját fogával ássa meg a sírját. (Ósi orosz) Ebéd után feküdj le, vacsora után tegyél ezer lépést. (Régi római) • Pompás étkezőasztal, dí­szes tálalás, húsz rágás, egy nyelés - száz éven át. (Angol) Könnyű vacsora, hosszú élet. (Német) Legjobb étvágygerjesztő az éhség. (Spanyol) Az étkezést akkor hagyd ab­ba, amikor a legjobban esik. (Skót) Hideg fej, üres has, meleg láb, és fütyülhetsz az orvosok­ra. (Olasz) Reggelizz úgy, mint egy ki­rály, ebédelj úgy mint egy munkás, vacsorázz úgy, mint egy koldus. (Magyar) Reggelizz egyedül, ebéde­det oszd meg felebarátoddal, vacsorádat add oda az ellen­ségednek. (Ósi magyar) Dénes Géza gyűjtése GONDOLKODOM, TEHÁT. KÉPREJTVÉNYEK A € a napsugarak iránya € A három közül legalább kettő megfejtését kérjük. Készítette: N. L. Az augusztus 24-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Telgárt; különféle. Nyertesek: Tóth Gabriella, Vicsápapáti (Vyőapy- Opatovce); Csizmadia Péter, Komárom (Komárno); Kondé Barna­bás, Nyárasd (Topol'níky); Varga Szilvia, Szene (Senec), Soltész Beáta, Ágcsernő (Cierna nad Tisou). ÚJ SZÚ 18 1984. IX. 7. Eulenspiegel és a mérgezett méz

Next

/
Oldalképek
Tartalom