Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-07 / 36. szám
M inden kulturált nemzet büszke történelmére, kultúrájára és a meglévő műemlékeire. Szocialista társadalmunk fontos feladatának tartja kulturális értékeink megőrzését az utókor számára. Az elődöktől ránk maradt, szinte felmérhetetlen értékű kulturális örökségünk megőrzésére, s azok karbantartására társadala losonci és a nagykürtösi (Vel'ky Krtíá) járás üdülőhelyeit. Á ruzinái víztároló és az alsósztregovai (Dolná Strehová) termálfürdő kempingtáborában több ezren keresnek és találnak kellemes nyári pihenést. Ha napfényes az időjárás gondtalanul eltelik az egy-kéthe- tes üdülés, ha viszont esős, borús a nyár, a turisták unatkoznak, bosszankodnak. Bosszankodnak, mert az idegenforgalom szervezői nem gondoskodnak számukra szervezett kulturális programról, ami ma már elengethetetlen. A járás idegenforgalmi hivatala dolgozóinak legalább az említett üdülőközpontban megfelelő propagáci- ót kellene végezniük, a kulturális műemlékek, történelmi, munkás- mozgalmi nevezetességek megismertetése végett. Tájékoztató, propagációs táblákat kéne elhelyezni, amelyeken keresztül az ott nyaralókat tájékoztatnák a környék nevezetességeiről, s a szaMegfelelő propagációt műnk több száz milliókat fordít. A közép-szlovákiai kerületben az illetékes szervek tervszerűen végzik a különböző műemlékek, várak, várromok, kastélyok restaurálását, múzeumok, tájházak létesítését. A losonci (Lucenec) járásban is sok történelmi nevezetességű vár, várrom és kastély található. Az elmúlt évben fejezték be Podre- cany községben a középkori Balassi kastély restaurálását, amely II. Rákóczi Ferenc vadászkastélya is volt. Régóta van folyamatban a füleki (Fil'akovo) várrom konzerválása, a Bebek torony restaurálása, valamint több más főúri kastélyok, kúriák, műemlékként nyilvántartott templomok és épületek restaurálása. A gácsi (Halic) vár tövében egy skanzen létrehozását tervezik az illetékesek. Sajnos az utóbbi három évben a tervezett restaurálási munkálatok a kelleténél lassabban folynak, s a meglévő, már restaurált kulturális értékeinkből sem tudunk megfelelő szellemi tőkét kovácsolni. A nyári időszakban nagyon sok hazai és külföldi turista kérési fel bad idő céltudatos kihasználását segítenék elő. Például az alsósztregovai termálfürdőbe látogató turisták - a már említett hiányzó propagáció miatt - nem tudják, hogy három kilométerre van a világhírű író Madách Imre kastélya, síremléke. A kastélyban irodalmi múzeum van, mely Madách Imre, Mikszáth Kálmán és Skultéty életét, munkásságát mutatja be. Szükséges lenne az országutak mentén is a tájékoztató táblákra, hogy hol található kulturális műemlék, múzeum stb, mert ilyenek az említett két járásban nincsenek. Még Alsósztregován a faluban sincs eligazító jelzés, hogy merre kell a múzeum felé menni.. Ellenben találunk Losonc felé az utak mentén csárdákra, áruházakra vonatkozó propagációt, de arra nem, hogy a városban van a Nógrádi Galéria és Honismereti Múzeum. Az illetékeseknek nagyobb figyelmet kellene szentelni a kulturális értékeink propagálására, hogy a turisták a természeti kincsek mellett megismerjék kulturális, szellemi értékünket is. Csák István MUNKA-, REND- ÉS TERMÉSZETSZERETŐ Gyors egymásutánban cserélték Bratislavában a Jednota fogyasztási szövetkezet Dérer utcai élelmiszerboltjában az üzletvezetőket és a kiszolgáló személyzetet. 1983 decemberében Oto Múdroch kényszerült rá, hogy vállalja az üzlet irányítását, pedig súlyos hátgerinesérülése után még legalább pár hónapig utókezelésre lett volna szüksége. A jól bevált üzletvezető az unszolásra nem tudott nemet mondani. Egy kikötéssel - hogy előző munkahelyéről öt régi munkatársát magával hozhatja - megkezdte a munkát. Azóta új elárusítókkal is próbálkozott. Aki " nem szokta meg a bevezetett rendszabályokat, hamar odébb állt. A szigorú rendet megkedvelők maradtak. Jelenleg nyolcán végzik a feladatokat, példás rendet és tisztaságot tartva az üzletben. Az üzletvezető elmondta, első hónapokban nem tudták teljesíteni még a forgalmi tervet sem. Ennek egyik oka az volt, hogy a szomszédos utcában megnyitott élelmiszerüzlet is elvonta a vásárlókat. Ma már büszkék rá, hogy ha nem is jelentős összeggel, de túlteljesítik a havi 600 ezer koronás tervet. A problémák közül néhányat sürgősen szeretne megoldani. A példás rendet tartó vezetőt bántja, hogy az előcsarnokban és az utcán gyakran tejtócsák éktelenkednek. A kárt - ami a kifolyt tejből származik - sem a szállító, a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat, sem a Milex vállalat nem fedezi, sót a Milex megköveteli, hogy a ládákban legalább fél liter elcsurgott tej maradjon, csak akkor ír jóvá bizonyos összeget. A ládák azonban lyukasak és így kerül tej az aszfaltra, illetve az előcsarnok kövezetére, ami nemcsak csúnya, hanem a nyári hónapokban, a többszöri föltörlés ellenére is kellemetlenül bűzlik. Az alkalmi tolvajok megfékezésére sem talált még ki semmi okosat. Az ebből eredő kárt az is növeli, hogy például a 2-3 koronás cukorkákat kartondobozokba csomagolva kapják. Annak mindig meg van a súlya, de a darabszám hiányos, mert egy-egy csomagocska olykor nem tíz dkg, hanem 12-13dkg. A vásárlótól viszont nem kérhet érte 2,60 vagy 3,60 koronát, hiszen a csomagon fel van tüntetve az ára. Az erdészcsaládból származó, ötéves korában árván maradt Oto Múdroch a fogyasztási szövetkezet bratislavai szaktanintézetében szerzett képesítést. Azóta is a fővárosban dolgozik. Több tömegszervezet tagja, szakszervezeti bizalmi, de a természet szeretetét a nagyváros csillogása sem ölte ki belőle. Családjával, s gyakran munkatársaival is, minden szombaton kirándulnak. Időnként patakpartokat, erdörészeket, ligeteket tisztogatnak a gondatlan, fegyelmezetlen turisták után. A bolt dolgozói nem dicsérik nagy szavakkal főnöküket. A megkérdezettek szerint nagyon jó szigorú, de megértő vezetővel együtt dolgozni, aki a segítségnyújtás elől sosem zárkózik el és személyes problémáik megoldásában is mindig számíthatnak tanácsaira, jóindulatára. -ybTEVÉKENY HORGÁSZSZAKKÖR ......mit fogott a...“ A Szlovákiai Horgászszövetség vág- sellyei (Sara) városi szervezete nagy gondot fordít az ifjú horgászok nevelésére. A vezetőség tagjai azon fáradoznak, hogy a horgászatot kedvelő fiatalokból természetet szerető és természetet védeni tudó felnőttek váljanak, akik tudják azt, hogy a temészettől nemcsak kapni lehet, hanem azért cserébe adni is kell valamit a természetnek. Nagyon jól tudják ezt a vágsellyei pionírház dolgozói is Ladányi Évával az élért, aki a természettudományi szakkörök vezetője. Az ifi-horgászok köre Szabó László vezetésével nagyon jó munkát végez és szép eredményeket ér el. Jelenleg a pionírok rendelkezésére a házban körülbelül hatszázezer korona értékű felszerelés áll. Minden évben pontos, megfontolt munkatervet készítenek, amit igyekeznek az utolsó pontig teljesíteni, megvalósítani. Egyik legfontosabb céljuk, hogy a horgászszakkör tagjai megismerkedjenek az álló és folyóvizek jelentőségével, a víznek a természetben betöltött szerepével. Törődnek azzal, hogy a gyerekek megismerkedjenek az édesvízi halakkal, megtanulják, milyen méretű halakat lehet kifogni és elsajátítsák a horgászat technikáját. Megtanítják a kis horgászokat arra is, hogyan kell összeállítani a horgászfelszerelést stb. A téli hónapokban főleg elméleti tudnivalókat sajátítanak el, és foglalkoznak a felszerelés javításával, úszók készítésével, ólmok öntésével. A nyári hónapokban aztán a gyakorlatban is kipróbálják mindazt, amit elméletileg már előzőleg elsajátítottak. A pionírház dolgozói a Szlovákiai Horgászszövetség városi szervezetével karöltve a nemzetközi gyermeknap kapcsán minden évben megrendezik az ifjú horgászok versenyét. A gyermekek rendszeresen részt vesznek a különböző járási, kerületi és országos versenyeken is. Bekapcsolódnak a Barátsági serlegért folyó körzeti verseny küzdelmeibe is. Ezt a rendezvényt már évek óta a szenei (Senec), galántai, dunaszerdahelyi (Du- najská Streda) és a vágsellyei horgászszervezetek rendezik meg, s ezen szervezetek horgászszakköreinek a tagjai kísértik meg a szerencsét. A versenyek rendezésének egyik célja, hogy a gyerekek megismerkedjenek más szervezetek, szakkörök életével, tevékenységével, a szomszédok vizeivel, lehetőségeivel, örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre több kislány is érdeklődik a sporthorgászat iránt, amit az is bizonyít, idén a legutóbbi versenyen (a vágsellyei körzetben) az első négy helyezett között három leány volt: Tóth Karín, Magdáfik Lídia és Tóth Nikola. A horgászverseny megrendezéséhez hozzájárult a vágsellyei pionírház, az iskolák igazgatói és pedagógusai, a Duslo vállalat és nem utolsósorban a horgász- szövetség városi szervezete. Kép és szöveg: Adamcsík Ferenc Verseny előtti megbeszélés A horgászatot kedvelő apák is segítenek Eredmény ez is, meg ez is JOBB TÖMEG POLITIKAI MUNKÁVAL A SZEBB EREDMÉNYEKÉRT Bogyán (Bodza) a tömegszervezetek és a nemzeti bizottság dolgozói az eddigitől nagyobb gondot fordítanak a választókkal és a földmüvesszövetkezettel való szorosabb együttműködésre. Mindennapi teendőként kezelik a tömegpolitikai munka elmélyítését, a képviselők aktivizálását és az agitáció minőségének javítását, annak érdekében, hogy a lakosságot jobban bekapcsolhassák a község ügyeinek, problémáinak megoldásába. Bogyán, valamint a társközségekben: Gelérben (Holiare) és Bogyaréten (Bodza Lúky) a falufejlesztésen kívül előtérbe került a politikai, szervezési és a népművelő tevékenység, a szocialista kultúra kialakult hagyományainak ápolása és az ifjúsági szervezettel való együttműködés jobb kiépítése. Ehhez hozzátartozik a jó irányítómunka. Ezért a huszonegy képviselő rendszeresen látogatja a körzetében élő családokat, elbeszélget velük a soron levő közös tennivalókról, a választási program teljesítéséről, a lakosság részéről felajánlott konkrét vállalásokról. örömmel adhatnak számot a társadalmi munka eredményeiről. Z-akcióban Bogyaréten határidőre elkészült a ravatalozó. Mind a három községben bekerítették a temetőt, lefektették a vízvezetéket, rendbe hozták az utak és a temetők környékét. Növelték a járdák, portalan ított utak hosz- szát. Felújították a hangosanbe- szélők hálózatát, korszerűsítették a villanyvezetéket és javították a közvilágítást. Társadalmi munkában az idén 300 rózsatövet, 60 díszfát ültettek ki a község parkjaiba. A SZISZ és a nőszövetség szervezetének tagjai gondoskodnak a parkokról. Bogyaréten az eddig elért eredmények a tömegpolitikai munkában Klór Éva, Gelérben Szőke Zsuzsa és Bogyán Kosa Gusztáv szorgalmának, kezdeményezésének köszönhetők. Az SZNF 40. évfordulójának a tiszteletére 460 egyéni és három kollektív vállalás teljesítésével 381 ezer korona értékű társadalmi munkát végeznek el. A vállalt munka zömét az évfordulóig befejezték.- Krascsenics Géza / Á ÚJ szú 10 1984. IX. 7. \ Vajon melyik hozza a szerencsét?
