Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-24 / 34. szám
ÚJ szú 17 1984. Vili. 24. TECHNIKA NÉGY ÉVTIZED EREDMÉNYE: SZLOVÁKIA az iparilag fejlett országok szintjén olajak szállítására szolgáló CN 21 TO ciszternás tehergépkocsik gyártását. A Tesla Piest'any vállalatnál az „Integrált áramkörök a 8080-as mikroprocesszoros rendszer és a távközlési rendszerek számára“ elnevezésű állami kutatási feladat keretében három nagy integráltságé mikroprocesszoros áramkör, valamint egy sor további logikai áramkör gyártását vezették be. A bratislavai Vegyipari Technológiai Kutatóintézettel együttműködve a vágsellyei (Sala nad Vá- hom) Duslo vállalatnál bevezették a csökkentett nitrogéntartalmú és a tápanyagokat 3,5 százalékkal nagyobb koncentrációban tartalmazó NPK-NF 2 műtrágya gyártását A Tesla Orava vállalatnál elkezdték az F TVP Color 110 ST színes tévékészülék gyártását, amely a megelőző típushoz viszonyítva több műszaki-gazdasági szempontból tökéletesebb, például 35 W-tal kisebb a villamos teljesítményszükséglete, 13 százalékkal nagyobb a megbízhatósága, s lehetővé teszi a nem szocialista országokból származó behozatal megszü ntetését. A Szlovák Tudományos Akadémia kassai Kémiai Intézetében kipróbálták az impregnált gyémántfejes fúrószerszámokat, amelyeknél a természetes gyémántot mesterséges gyémánttal helyettesítették. Az említett példák természetesen nem merítik ki a kutatóintézetekben, vagy az oktatási intézményekben elért kutatási és fejlesztési eredmények gyakorlati hasznosításának teljes skáláját. Számos eredményt a mezőgazdasági termelésben is hasznosítanak, a zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskolán például megoldották a fa- hulladékokból való tömegtakarmányok gyártásának a problémáját, a Szlovák Tudományos Akadémia Állatfiziológiai Intézetében a TESLA 270-es számítógép segítségével kidolgozták az istállótérségek mikroklímájának értékelési rendszerét, az SZTA Virológiái Intézetében kifejlesztették a szarvasmarha Q láza elleni vakcinát, az Ivánka pri Dunaji-i Baromfitenyésztési Kutatóintézetben pedig kinemesítették a Slovgal hústípusú tyúkfajtát. „ A szlovákiai tudományos-kutatási alap kiépítése, amely az egységes csehszlovák tudományoskutatási alap szerves részét képezi, további minőségi fejlesztésével létrehozza a feltételeket a reánk váró új és igényesebb feladatok teljesítéséhez. Ehhez azonban még szorosabbra kell fűzni az együttműködést a többi szocialista ország, elsősorban a Szovjetunió hatalmas tudományos-kutatási potenciáljával.-tmA Pieét'anyi Műszer- és Berendezésminósítő Intézetben a kohászati, a hidraulikus, a hűtőipari és a légtechnikai berendezések, a mechanikus játékok, a konyhai berendezések, valamint a késáruk minősítő vizsgálatait végzik. Az intézet dolgozói egy év alatt több mint 500 alapvető értékelést végeznek el, összesen négy és félmilliárd koronás értékben. Az intézet az egyes termékek minőségi fokozatokba való besorolásával jelentős hatást gyakorol a gyártmány- fejlesztés meggyorsítására. A felső képen Ján Vesely az egyik speciális berendezésen a gépezetek élettartamát és megbízhatóságát vizsgálja. Az alsó képen Peter Galo mérnök a vasalógép zajszintjének a méréséhez készíti elő a hangérzékelő készülékeket a tökéletesen zajszigetelt kamrában. (A CSTK felvételei) A Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézetben intenzíven foglalkoznak a szikraforgácsolásos, az elektrokémiai és a lézersugaras fémmegmunkáló eljárások fejlesztésével. Ezek a módszerek a hagyományos fémmegmunkáló eljárásokkal szemben lényegesen csökkentik a munkaerő-szükségletet, takarékosabb anyagfelhasználással járnak, emellett a megmunkálás folyamata gyorsabb és pontosabb. A felvételen a kutatóintézet laboratóriumában az elektromechanikai megmunkáló gépek egyedi példányait szerelik össze és ellenőrzik a működésüket. A gépeket a Nehézgépipari Művek Vág menti Gépgyárában fogják sorozatban gyártani. TUDOMÁNY O_lovákiában a szo- • j 02 cialista építés időszakában széles körű anyagi-műszaki alap épült ki, miközben gyors iramban fejlődtek a korszerű termelési ágazatok és szakágazatok. Progresszív technológiákat vezettünk be, például az oxigénkonverterekben gyártott acél részaránya 91 százalék, a müszáltermelés 11 százalékát terjedelmesített szálak képezik, s a pamutfonalak 69 százaléka orsó nélküli technikával készül. Progresszív szerkezeti elemeket, műanyagokat fejlesztettünk ki, széles körű nukleáris programot valósítunk meg, gépesítjük és automatizáljuk a termelést. Bevezettük a mikroelektronikai alkatrészek gyártását, az elektronikus kisszámítógépek új rendszereit, az ipari robotok és manipulátorok típussorozatát. Lényegében új tudományos-műszaki alap alakult ki, amelyben ma 52 000 személy dolgozik, ami az országos kapacitás 30 százalékát jelenti. Ez az erő, amely ma az egységes csehszlovák gazdaság jelentős része, hozzávetőlegesen a fontos állami tudományos-műszaki feladatok egyharmadát oldja meg. Számos országos jelentőségű kutató és fejlesztési munkahelyünk van, amelyek ma már fontos nemzetközi pozíciót töltenek be.“ Az SZLKP KB Elnökségének beszámolójából, amelyet Mi- loslav Hruskovic elvtárs terjesztett elő az SZLKP KB 1983. évi szeptemberi ülésén A fenti jellemzés mögött rejlő hatalmas értékek, s az a gazdasági-műszaki és társadalmi haladás, amelyet Szlovákia az elmúlt negyven év alatt elért, főleg akkor tűnik ki, ha ezeket az első köztársaságban szerzett örökséghez, vagy a második világháború befejezése utáni színvonalhoz hasonlítjuk. Abban az időben tudományos kutatással csak egy maréknyi szerényen ellátott kutatóintézet foglalkozott, néhány száz dolgozóval. Ma viszont már ott tartunk, hogy Szlovákia a tudományos-kutatási dolgozók számának a lakosság létszámához viszonyított arányában a szakemberek véleménye szerint egy-két éven belül eléri a csehszlovák színvonalat. Tény, hogy kevés olyan ország van Európában, amely a szlovákiaihoz hasonló arányú mennyiségi és minőségi fejlődést ért volna el a második világháború befejezése óta. Nem fér hozzá kétség, hogy ebben döntő szerepe volt annak a szocialista útnak, melynek gyökerei egészen a Szlovák Nemzeti Felkelésbe nyúlnak vissza. Bárhol is járunk Szlovákia egyes területein, mindenhol találkozhatunk a gazdasági és a tudományosműszaki fejlődés eredményeivel, a korszerű termelési szakágazatokhoz tartozó üzemekkel és kutatóintézetekkel. Amint azt az SZLKP KB elmúlt év szeptemberében tartott nagy jelentőségű ülése is kiemelte, Szlovákia gazdaságának, korszerű iparának fejlesztésében a hazai kutatási-fejlesztési alap is növekvő szerepet játszott. Arra a kérdésre, hogy saját munkaszakaszukon melyeket tartanak a legértékesebb eredményeknek, egyes kutatóintézetek igazgatói így válaszoltak: Ladislav Kompié mérnök, a bratislavai Mélyépítési Kutatóintézet igazgatója: Felsorolhatnánk számos új technológiai eljárást, ezek között például az épületek mély- alapozását, az új útburkolási módszer bevezetését, amelyet aTrna- va és a Hlohovec közötti autópálya-szakaszon már a gyakorlatban is érvényesítettek, a 60-70 méteres, nagy fesztávolságú hídszere- lési eljárást, a víz alá helyezett textilszűrők alkalmazását, amit a dunai vízmű építésénél hasznotermékek gyártására összpontol- suljon. Az utóbbi években a szlovákiai vállalatoknál a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés eredményeinek felhasználásával több olyan terméket vagy technológiai eljárást sikerült kifejleszteni, amelyek magas műszaki és gazdasági színvonala példamutatóan szemlélteti e lehetőségek kihasználását. A Povazská Bystrica-i Gördülő- csapágy Művekben például ezt bizonyítja az új M 210-es moped gyártásának a bevezetése, amelynél az egyes főegységek eredeti megoldásához 15 csehszlovák találmányt hasznosítottak. Ezt a terméket aranyéremmel tüntették ki az INVEX ’82 nemzetközi kiállításon. A Géptechnikai Művek konszernhez tartozó TOS Trenőín szerszámgépgyárban a fémmegmunkálás korszerű követelményeivel összhangban kezdték el a SUI 63-as univerzális csúcseszterga, valamint a SUI 63 NC számjegy- vezérlésű csúcseszterga gyártását, melynek módosított változata külföldi vezérlőrendszerekhez is alkalmazható. A Martini Nehézgépipari Művek trestenái üzemében sikeresen bevezették az LKT 81 -es erdei erőgépek sorozatgyártását. sítanak, s további építészeti újdonságokat. Ladislav Borecky akadémikus, a Szlovák tudományos akadémia Virológiái Intézetének igazgatója: Sikerült előállítanunk ún. mono- klonális ellenyagokat az interferon ellen. Ezáltal a világ hét olyan élvonalbeli laboratóriumai közé kerültünk, amelyek képesek voltak ilyen eredményt elérni. Ján Zán mérnök, a tudományok kandidátusa, a preéovi Fémipari Kutatóintézet igazgatója. Az elektronika, főleg a mikroproceszoros technika alkalmazásával utat törünk a termelési folyamatok és a nem termelési tevékenységek automatizálásába, beleértve a robottechnika fejlesztését. Eugen Oltus mérnök, a tudományok kandidátusa, a bratislavai Papír- és Cellulózipari Kutatóintézet igazgatója: Papíriparunk az ötvenes évek végéig kizárólag csak lucfenyőt dolgozott fel. Szlovákiában azonban több lombhullató fa fordul elő, mint tűlevelű. Az utóbbi időben sikerült bevezetni a lombhullató fafajok felhasználását is cellulóz és papír gyártására. Számos további példát sorolhatnánk fel olyan esetekre, amikor kutatási-fejlesztési munkahelyeink eredményeinek rugalmas gyakorlati hasznosítása döntő mértékben növeli a termelés gazdasági és műszaki színvonalát. A Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézetben például a robottechnikai komplexumok kategóriájában kifejlesztettek egy csapágyszerelő automatát, amelyet az idei brnói MONTEX ’84 nemzetközi szakkiállításon aranyéremmel tüntettek ki. Ez az automatikus gépsor a Tatra Bá- novce vállalatnál már az idén több mint hétszeresére növeli a munka termelékenységét ezen a szakaszon. Az említett kutatóintézet az ipari robotok és manipulátorok fejlesztésére vonatkozó 07-es állami célprogram keretében a 7. ötéves tervidőszakban összesen 17 nagy teljesítményű robottechnikai komplexumot helyez üzembe, amelyekben mintegy 160 szerelő manipulátort alkalmaznak. A tudományos-műszaki fejlesztés és a gyakorlat szoros kapcsolatára több példát is említhetnénk a preéovi Fémipari Kutatóintézetből, a trenóíni Ruhaipari Gépesítési Intézetből, a Szlovák Tudományos Akadémia bratislavai Műszaki Kibernetikai Intézetéből, a bratislavai Állami Hegesztéstechnikai Kutatóintézetből, a zilinai Számítástechnikai Kutatóintézetből és más élenjáró tudományos-kutatási munkahelyekről. A tudományos-kutatási alap építésébe fektetett hatalmas eszközök jelentősége különösen most kezd megnyilvánulni, amikor a világ iparilag fejlett országai a kutatási eredmények minél gyorsabb gyakorlati érvényesítésére törekednek. A mi társadalmunk számára ezt a stratégiai jelentőségű feladatot a CSKP XVI. kongresz- szusa tűzte ki, amely a tudományt és a műszaki haladást az intenzifi- káció meghatározó tényezőjeként, s a munkatermelékenység növelésének kimeríthetetlen forrásaként emelte ki. Országunkban, ahfl nem bővelkedünk a különböző nélkülözhetetlen nyersanyagforrásokban, különösen fontos szerepet játszik, hogy népünk szellemi vagyona e nyersanyagok minél hatékonyabb hasznosítására, s magas műszaki-gazdasági színvonalú A Detvai Nehézgépgyárban nemzetközi csúcsszínvonalon gyártják az UNC 060-as rakodógépet, amelyet az 1981-es brnói nemzetközi gépipari vásáron aranyéremmel tüntettek Xi. A humennéi Chemlon vállalatnál az Elitex TK-603-as csehszlovák gép módosított változatán elkezdték a bikrepón nevű vegyes szálak gyártását. A poprádi Tatramat vállalatnál bevezették az élűiről töltött TA- MAT 500-as automatikus mosógépek sorozatgyártását, amelyek méretei összhangban vannak a nemzetközi ajánlásokkal, s a konyhai berendezésbe is beszerelhetők. Az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit vállalatnál elkezdték a legkorszerűbb utcai világítótestek, a 400 W-os és a 250 W-os nagy nyomású nátriumgőzlámpák gyártását. A Kassai (Koéice) Nehézgépgyárban bevezették a LEK 250-es excentrikus prés, valamint a fűtő
