Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-24 / 34. szám

I AZ EGYSÉG MEGTEREMTÉSÉVEL KEZDŐDÖTT Két évtizeddel ezelőtt még nem sok jót hallhattunk a Naszvadi (Nesvady) Egysé­ges Földmúvesszövetkezetröl. Hosszú ideig egyhelyben topogott, a fejlesztési tervek is csak máról holnapra határozták meg a termelés irányát. A kibontakozást kisebb-nagyobb csoportok belharcai fé­kezték. A kedvező fordulat tizennégy évvel ezelőtt bontakozott ki, amikor szakkép­zett gárdával Adam Tvrdoö mérnök került az elnöki posztba, és meghirdette a „szo­ros gyeplő“ programját. Ami lebontva azt jelenti, hogy a vezetőség nem tűr el semmiféle mulasztást. Az emberek érték­mérője az elvégzett munka lett. A nagy családban szállóigévé vált az elnök kije­lentése: „Lehetetlenséget nem ismerünk, meg kell mutatnunk, hogy ebben a határ­ban magas szinten is lehet termelni“. Amikor az elnök erre az időszakra emlékezik, tűzbe jön:- Fiatalok voltunk, fűtött a tenniakarás. összefogtunk, nem számított, ki milyen nemzetiségű, vagy vallású, a torzsalko­dás helyett a jó minőségű munkára hasz­náltuk fel erőnket. Szerintem az egység megteremtése volt az első lépés a fel- emelkedés felé. Olyan egység jött létre hosszú éveken át, ami azóta sem bomlott meg, és előse­gíti a termelés szüntelen növelését. Ma a tagság olyan erőfeszítésekre képes, amelyről azelőtt álmodni sem mertek. Persze, mindenkinek többet kell tennie, mint amennyi a kötelessége. Az elnök hete már szombaton és vasár­nap kezdődik, amikor irodájába “húzódik - senki sem zavarhatja -, és az elmúlt hetet értékelve eldönti, mit kellene tenni a következő héten. Hétfőn már a vezető­ség az egyes ágazatok irányítóival konk­rét tények alapján határozhatja meg a fel­adatokat, a növénytermesztésben példá­ul minden esetben számolva az esetie­- Amikor idejöttem, megmondtam, hogy munkával kell bizonyítanunk- mondja Adam Tvrdoó mérnök, a szö­vetkezet elnöke ges kedvezőtlen időjárással is. Az irányí­tás és a szervezés egyre tökéletesebb, rugalmasabb. Havonta kétnapos ellenőr­zést is tartanak az egyes ágazatokban és a helyszíni szemlék alapján dolgozzák ki a javaslatokat a termelési módszerek tökéletesítésére. A mulasztókat nyomban felelősségre vonják... Hz tehát tömören a „szoros gyeplő“ irányítási és szervezé­si módszer. Olyan módszer ez, amely lényegesen hozzájárult a munkafegye­lem szilárdulásához és a gazdálkodás javulásához. Néhány adat a sok közül. A valamikori sereghajtó szövetkezet pénzügyi mérle­ge 12 év óta nyereséggel zárul. Az évi tiszta haszon 13—15 millió korona, a ter­A zöldségtermesztés egyik csoportja zöldpaprika-válogatás közben (Gyökeres György felvételei) melés jövedelmezősége pedig több mint 20 százalékos. Persze, ennyi pénzt összehozni nem kis erőfeszítéseket igé­nyel. Csakis az említett irányítási, mun­ka- és technológiai fegyelem hozza meg az eredményeket. Ez a véleménye az egyes ágazatok vezetőinek is. Keszi János zootechnikus a jó munkafegyelemnek tulajdonítja, hogy az állattenyésztésben nagy az álla­tok termelékenysége. Igaz, a vezetőség többi tagjával együtt megteremtették a kedvező feltételeket. Nincsenek takar­mányozási gondjaik, és az állatállomány is jó hasznosságé. A tehenenkénti napi tejhozam a nyári időszakban 12,8 liter. A félévi eladási tervet 40 ezer literrel túlteljesítették. Jó pénzt kapnak a tejért, mert mind első osztályba sorolja a felvá­sárló üzem. A hízómarhák napi súlygya­rapodása átlagosan 1,10 kg. Tavaly ko­cánként 18 malacot választottak el, de célul tűzték ki, hogy az idén legalább húsz választott malac jut egy-egy anyára. A sertéstenyésztésben is nagyon gazda­ságosan termelnek. Takarékos abrakta- karmány-fogyasztással a hízósertések napi súlygyarapodása 55 dekagramm.- A növénytermesztésben nagy siker­rel alkalmazzuk a szovjet módszereket- mondja Mária Országhová agrár­mérnök A színvonalas állattenyésztés alapja a jó növénytermesztés, Mária Országho­vá agrármérnök értékelése szerint az idén is elegendő takarmányt tárolnak az állatállomány számára. A gazdasági ud­varok körül legelőket létesítettek. A lucer­nát és más évelő takarmányokat kevés veszteséggel és jó minőségben takarítot­ták be. Minden lehetőséget felhasználtak a termelés érdekében. Bekapcsolódtak a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerbe, amely garantálja a nagy hozamokat a napraforgótermesztésben és a kukori­catermesztésben. A lehető legnagyobb mértékben használják fel a szovjet ta­pasztalatokat a gabonatermesztésben. A tuchorozi mozgalomba bekapcsolódva évek óta több mint hattonnás hektárho­zamot érnek el szovjet gabonafajtákból.-Az állattenyésztésben is a megszi­lárdított munkafegyelem hozta meg a jó eredményeket - állítja Keszi János zootechnikus A múlt évben például az őszi búza hek­tárhozama 716 hektáron 6,02 tonna volt. Számos mozgalom, módszer honoso­dott meg ebben a szövetkezetben. Min­den szakaszon látható, hogy nem félnek az újtól. Ján Prué mérnök, a zöldségter­mesztés irányítója megmutatta a karfiol­vonalat. Tavasztól őszig állandóan friss karfiollal látják el a piacot. Korszerű gép­pel sikerült megoldaniuk betakarítását is. A kísérletek alapján brokkolit is termel­nek, amelynek nagyon kedvező hatása van az emberi szervezetre. Nagy kedvvel fogtak neki a karfiolprogramnák - száz­hektáros területet terveztek erre a célra -, de hidegzuhanyként hatott rájuk, hogy a Zelenina pénteken, szombaton és hét­főn kevés karfiolt vásárol fel. Ilyen nehézségek is akadnak ebben a szövetkezetben, amely ma a komáromi (Komárno) járásban már a legjobbak kö­zé tartozik. Mindössze két éve vették fel a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet, de az 1983-as évi eredmények alapján máris elnyerték a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság Szaratovi Területi Bizott­ságának vándorzászlaját. Gyakori ven­dégek náluk a szovjet szakemberek, akikkel megvitatják a termelési lehetősé­geket, bevált irányítási, szervezési mód­szereket sajátítanak el. Az állattenyész­tésben a Bászov-módszert alkalmazzák, valamint a brigádrendszerü munkaszer­vezést és javadalmazást. A tagok 83 százaléka tagja a CSSZBSZ alapszerve­zetének, és nemcsak a termelőmunkával mutat példát, hanem részt vesz a kerületi versenyek és vetélkedők megszervezé­sében is. A „Mit tudsz a Szovjetunióról“ kerületi versenyben például az alapszer­vezet az első helyre került. Számos ren­dezvényt kezdeményeztek maguk is, és mindannyian becsületesen helytálltak. Az efsz megérdemelte a vándorzászlót és az előrejelzések szerint az idén is rászolgál a bizalomra mind társadalmi, mind pedig a termelési szakaszon. BÁLLÁ JÓZSEF zetében érdekes kísérletek foly­nak a bauxit egyik mellékterméké­vel, a galliummal.- Igen. Ez a fehér színű, lágy anyag ugyanis egyre keresettebb cikk a világpiacon, hiszen az elekt­ronikában és a számítógépgyár­tásban nélkülözhetetlennek szá­mít. Kutatóintézetünk munkatársai most azon törik a fejüket, hogy milyen úton-módon állíthatjuk elő a legolcsóbban és a legegysze­rűbben ezt a könnyen nyújtható fémet.- S a környezetvédelem érde­kében mennyit tesz a gyár?- Amennyit csak tehet. A lehe­tőségeket szabályozó feltételek persze nem tőlünk függenek. Tény és való: vannak részlegek, ahol a gázelszívó berendezések már rég nem úgy működnek, ahogy szeretnénk, de ezen csak akkor tudunk majd változtatni, ha hosz- szabb lesz a takarónk. Az Érdé­rt ■ cvrt szeti és FaiPari Kutatóintézet már évek óta felméréseket végez a környéken, s mint kiderült, a helyzet korántsem annyira szo­morú, mint ahogy azt sokan elkép­zelik. Igaz, egy falu „elveszett“ a közelben, kihaltak a fák és felt lett a hegy hátán, de mint mond­tam, a holnap már nem tartogat ilyen kellemetlen meglepetéseket. Sok mindenről beszélgettünk még Tibor Henriczyvel. Gépekről, gyártási folyamatokról, kis gon­dokról és nagy sikerekről. De a legtöbbet arról, akik három mű­szakban, önfeláldozóan és becsü­lettel helytállnak a munkában. A sok közül egy név: Marian Bá­láé. Nemcsak egy műhelyt vezet, hanem egy 99 tagú szocialista munkabrigádot is.-Tizenkét éve vagyok brigád­vezető - hangsúlyozza -, ezalatt ugye, szert tehettem egy kis ta­pasztalatra - néz rám kaján mo­sollyal. - Figyelje csak: ezeket az elismerő okleveleket, kitüntetése­ket mind az elmúlt néhány év alatt kaptuk. Tudja, milyen emberek vesznek körül? Még a hegyet is elhordanák, ha arra kérném őket. A sikerben viszont osztozunk. Azt kilencvenkilencen harcoljuk ki... SZABÓ G. LÁSZLÓ / 1984. Vili. 24. Még a hegyet is elhordanák“ (Jozef Gontko felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom