Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-17 / 33. szám

r A Garammal párhuzamo- M san haladó országutat fenyvesek övezik. Negyven év­vel ezelőtt súlyos harcok folytak ezen a vidéken. A magasabban fekvő fenyvesekben Jegorov és Ernest Bielik partizándandárjai húzódtak meg. Elkergették Wó- gel erdészt, s a Telgárt panzió­ban üdülő Hitler-jugendokat. IÍ Fegyverüket sem kellett hasz­nálniuk, puszta megjelenésük­kel futamították meg őket. Ezekben a napokban mene­telt Őerveny Kamen felé Michal Lukáö főhadnagy egysége. Azt mondták, gyakorlatra készül­nek. Olyan szorgalommal ásták a lövészárkokat, hogy a Felsö- Garam menti emberek egy per­cig sem kételkedtek abban, mi­ért ez a nagy igyekezet. Novák századosnak a vasúti alagutak és a viadukt őrzésére kirendelt zászlóalja hamarosan felvette a kapcsolatot a partizánokkal és a forradalmi nemzeti bizottság­gal amelynek élén Telgárton, a mai ávermovóban Gregor Ku- chár állt. Augusztus 21-én a partizánok lejöttek a faluba, ahol a forradalmi nemzeti bi­zottság átvette a hatalmat, s négy nappal később az emlí­tett katonai egységek is átálltak a partizánokhoz. A nyári szellő nemzeti színű zászlót lengetett Í a községházán. Augusztus 29- én a település lakosai közül több mint 250-efi fogtak fegy­vert. A település a tengerszint fölött kilenc- száz méter magasban fekszik. Észak­nyugaton a Králóvá Hola csúcsa kúszik a magasba, délkeleten a Dlhy Vrch, északon a Zubrík - ahol a Garam ered - keleten pedig a Besník hegygerincének a vonulata. A falu körüli lankásokon szántóföldek. A síkságon nőtt ember sze­mében ez megmúveletlen terület, az itt élő embernek - főleg a felszabadulás előtt - az egyetlen biztos megélhetési lehetőség volt. Sokukat az erdő nyomorí - tott meg, favágás, vagy fafuvarozás köz­ben. Sokat dolgoztak és nélkülöztek az itteni emberek. Az asszonyok fontak, szőttek, hogy a ruhájuk, a téli lábbelijük meglegyen, mert arra nem volt pénzük, hogy a boltban vásároljanak. Amikor a harmincas évek elején - ebben az időszakban alakult meg a párt helyi alap­szervezete is - a Őerveny Kameó és Margecany közötti vasúti pálya építésén sztrájk robbant ki, Ók is csatlakoztak a sztrájkolókhoz és csendőrgolyó oltotta ki egyik társuk, Ján Chlapoviő életét.- A szegénységen kívül nem volt mit vesztenünk- mondja Matej Grega, a hnb képviselője, egykori partizán. - Fiatal voltam, nem tétováztam. Rövid kiképzés után harcba indultunk, a fasiszták minden­áron a Garam völgyébe akartak kijutni. Telgárt háromszor cserélt gazdát.- Mielőtt szeptember 5-ónek éjjelén visszafoglaltuk a települést, a házakat felgyújtották a fasiszták - viszi tovább a szót Jozef Parala erdész, aki abban az időben mint katona vett részt a harcok­ban. - A 341 házból csak nyolcvan ma­radt épségben, a többi földig égett, há ­rom idős ember a lángokban lelte halálát. Még szerencse, hogy a lakosok idejében elmenekültek. Telgártnál nagy volt a fasiszták veszte­sége. A frontszakasz parancsnoka, Ján Juraj Stanek vezérkari százados fejére vérdíjat tűztek ki, de nem akadt áruló, még akkor sem, amikor a felkelőknek a hegyekbe kellett visszavonulniuk. A tel- gártiak közül tizenketten nem tértek visz- sza, de a falu temetőjében százhárom harcos alussza örök álmát a közös sírban.-Amikor január 27-én felszabadult a település és hazajöttünk, borzalmas látvány fogadott - emlékszik vissza Alz- beta Ambrozová. - Csak a házak kémé ­nyei emelkedtek a magasba. Mindenki sietett a saját házához, s kereste azokat a tárgyakat, amelyeket még használni lehet. Aztán könnyes szemmel távoztunk Iskolások virágot helyeznek el a felsza­badulási emlékműnél (ŐSTK felvételei) a közeli településekre, hogy ott várjuk meg a tavaszt. Akik itt maradtak, az épen maradt házakban húzódtak meg, egy-egyben negyvenen is. Mások a megsérült iskola- épületben leltek menedékre. Ahogy ol ­vadni kezdett a hó, hozzáfogtak a telepü­lés újjáépítéséhez.- Először egyénileg folyt az újjáépítés, de 1947-ben két építőipari vállalat is segített, - eleveníti fel a történteket Ján Adamica, a helyi nemzeti bizottság elnö­ke. - Nemcsak a régi családi házak épültek újra, hanem mások is itt települ­tek le. A felszabadulás óta Svermovóban több mint háromszáz családi ház épült, nem is akármilyen. A harcok során leégett az egykori községháza is. Helyette 1949-ben ké­szült el az új, amelyben a hnb-n kívül a posta is helyet kapott. Társadalmi összefogással épült fel a tűzoltószertár, a községi vízmű, tették rendbe az utcá­kat. Hetvenhatban új víztárolót építettek, így ma már nem okoz gondot az ivózellá- tás. Aztán kétosztályos óvodát és szak- tantermeket építettek az alapiskolának. Átépítették a közvilágítási hálózatot, a futballpályát, öt híd készült el, valamint a tv-átjátszó állomás.- Az évek során községünk szebb lett, mint valaha is volt - állítja Alzbeta Amb- rózová. - Településszerte téglaházak épültek és épülnek, amelyekből a fürdő­szoba sem hiányzik. Megértük azt, amiért férjeink, fiaink harcoltak.- Ma már szálloda is van Svermovó­A felégetett falu és a helyén épült új település ban - veszi át a szót Anna Handulová, a hnb titkára. - Ennek az idegenforgalom szempontjából van jelentősége, egyszer­re nyolcvan vendéget tudunk elszállásol­ni. Mellette épült fel a művelődési otthon, s ott kapott helyet a könyvtár és a forra­dalmi hagyományok emlékszobája is. A település lakosai ma sem tétlenked­nek. A helyi nemzeti bizottság megvásá - rolt egy régi családi házat, amelyet Z- akcióban szolgáltatóházzá alakítanak át. Folyamatban van a mozi felújítása. Elké­szült a ravatalozó tervrajza, előrelátható ­lag jövőre hozzáfognak az építéséhez.-A következő megbízatási időszak­ban sor kerül a bevásárlóközpont építé­sére - ismerteti elképzeléseiket az elnök. - Az utóbbi időben 1800-ra csökkent a lakosaink száma, de bízom abban, hogy újra megjön az emberek építkezési kedve. Jelenleg huszonnyolc telek vár gazdára, de ha szükség lesz többre, azt is megoldjuk. Hogy mikaterveik? Elsősorban tornate­rem építése az alapiskola 260 tanulója számára. Új sífelvonót szeretnének épí­teni. A fő turistaidényben megnövekedett közúti forgalom megkívánná, hogy lega­lább az út egyik oldalán járda épüljön. Mindezt csak megemlítik a községben, tudják, hogy ha lesz rá lehetőség, nem feledkeznek meg róluk az illetékesek. Benézünk a forradalmi hagyományok emlékszobájába, ahol a falu határában talált fegyverek, korabeli fényképek lát­hatók, no meg azok a kitüntetések, ame ­lyeket a település a negyven évvel eze­lőtti helytállásért kapott: a Szlovák Nem ­zeti Felkelés, a Vörös zászló és a Vörös csillag érdemrend, a Duklai emlékérem, a Csehszlovák Békevédők Tanácsának díja. Az építésért érem stb. Három dísz­polgáruk van: Ernest Bielik, Ján Juraj Stanek és Zinoj Petrovics Szedmenkov.-Azt tervezzük, hogy azt a házat, amelyben egykor a párt helyi szervezete megalakult, megvásároljuk és múzeum­má alakítjuk át - mondja a hnb elnöke, majd így folytatja: - A felszabadulás előtt nem volt ritkaság nálunk az írástudatlan ember, ma már az itt születettek közül több mint százan szereztek felsőfokú végzettséget. S ahol egykor kerékpár is alig akadt, ma mintegy százhúsz sze­mélygépkocsi van. De a múltat sohasem felejtjük el. így van ez rendjén. NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÚ 9 ö — a nőkért A nyári turístaidényben sokan keresik fel a nyitrai (Nitra) Prior áruházat. A nézelődók és a vásárlók szívesen állnak meg néhány percre a büfében, hogy csillapítva éhségüket és szomjukat folytassák a vásár­lást. Itt Edita Hroőéová vezetésével 29 tagú kollektíva igyekszik a vásárlók kedvébe járni, igényeiket kielé­gíteni.- Hidegkonyhai készítményeket és cukrászsütemé­nyeket kínálunk látogatóinknak - mondotta a részleg- vezető. - örülünk, ha elégetetten távoznak tőlünk. Tíz évvel ezelőtt került az áruházba, szakácsnőként kezdett dolgozni. Később egyre több feladattal bízták meg. Ma részlegvezetői teendők mellett az üzemi szakszervezeti bizottságban a nőkkel foglalkozó bizott­ság elnöke, 1979-ben pedig felvették a CSKP tagjai közé.- Igyekszem összetartani a kollektívát. Ehhez per­sze az is szükséges, hogy megértőek legyünk egymás­sal szemben. Többségben fiatalok dolgoznak itt, kis­gyermekes anyukák vagy az iskolából nemrég kikerült lányok. Mindenkihez meg kell találni az utat. Észreve- szem, ha bántja őket valami, ha otthon, a magánéletük­ben vannak gondjaik. Bár ón sem tartom magam idősnek, éveim száma alig haladja meg a harmincat, kívülállóként másképp látom problémáikat. Mindig a leglényegesebbre figyelmeztetem munkatársaimat: a vevőknek nem szabad észrevenniük, hogy valami­lyen kellemetlenségünk van. Mosolygónak, előzékeny­nek, udvariasnak kell lenni, és főként: kerülni a konflik­tusokat. Tisztségéből adódóan, meg a kollektívája alapján is, jól ismeri az áruház női dolgozóinak helyzetét. Az üzemi szakszervezeti bizottságban nagy figyelmet szentelnek munkakörülményeik állandó javításának. Sikerült csökkenteniük a „nehéz“ munkahelyek szá­mát, elsősorban azokat, ahol a nők a megengedettnél súlyosabb terheket voltak kénytelenek mozgatni.- Együttműködünk a Vöröskereszt alapszervezeté­vel. Nagy sikere volt a hidegkonyhai tanfolyamunknak és sokan érdeklődtek a kozmetikai tanácsadás és az egészségügyi előadás iránt is. Míg kolléganői a pultoknál kiszolgálják a vevőket, irodahelyiségnek alig nevezhető folyosórészen beszél­getünk. Elmondotta, hogy ebben az évben előrelátha­tóan sikeresen birkóznak meg a kiskereskedelmi for­galmi terv teljesítésével. Lakóhelyén is kiveszi részét a közéleti tevékenységből. Bár nem Egerszegen (Jel- Sovce) született, férjéhez költözött ide, a község lakói a legutóbbi választások alkalmával bizalmat szavaztak neki: képviselőjükké választották. Aszociális bizottság­ban dolgozik. Hasonlóan, mint a munkahelyén, itt is a nőket érintő problémákkal foglalkozik, a családvéde­lem terén felmerülő gondokat próbálja orvosolni. Jól összehangolja munkáját, ugyanis a Szlovákiai Nőszö- vetség alapszervezete elnökeként a falu lányai, asszo­nyai tevékenységét is irányítja.-A művelődési ház rendbehozásakor, a község szépítése során sok-sok társadalmi munkát végeztek falunk lakosai, természetesen köztük a nők is. Ilyenkor nyáron, a mezőgazdasági csúcsmunkák idején nehéz közös rendezvényt szervezni, faluhelyen a tél a legal­kalmasabb idő erre. 74 tagunk van, örülünk, hogy a korábban a vállalatokban, üzemekben tevékenykedő nőket sikerült bekapcsolnunk lakóhelyükön a szervezet munkájába. Edit asszony két műszakban dolgozik, s bizony kevés szabad idejét nagyon jól kell beosztania, hogy mindenre jusson belőle. Férje, s a házi munkák nagy részét magára vállaló anyósa nélkül aligha tudna mindenütt helytállni. A nagymama, akitől jól megtanult magyarul is, a 11 éves unokával sokat foglalkozik. Elsősorban a hétvégen van idejük a közös családi programokra, kirándulásokra. Az egész heti rohanás, a sok munka után ez jelenti számára a kikapcsolódást. Dél körül járt az idő, megszaporodtak a látogatók a pultok előtt. Ilyenkor a vezető is a túloldalra áll, hogy gyorsabban menjen a kiszolgálás. DEÁK TERÉZ 984. Vili. 17. ííimmn m nnnnTT Hlil HHM

Next

/
Oldalképek
Tartalom