Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-17 / 33. szám
Három év alatt 42 százalékkal nőtt a nyugdíjasházakban levő lakosok száma (Gyökeres György és ÖSTK felvétele) A 3-5 éves gyerekek 91 százaléka járhat óvodába <----------------------------------------------------------------péld ául 120 koronáról 180 koronára emelték a napi bérnek azt a legmagasabb beszámítható összegét, amely alapján a táppénzt meghatározzák. 1983. december 31-ig a táppénz összegét a munkaviszony idejétől függően a fiatalabb, illetve idősebb korú dolgozók szerint is differenciálták. Ezáltal megrövidültek a fiatalabb dolgozók. Ezt az előnytelen megkülönböztetést megszüntették. Az év elejétől táppénzt kapnak azok az állampolgárok is, akik a nemzeti bizottság engedélye alapján szolgáltató tevékenységet végeznek. Az említett intézkedések javítják az ideiglenesen munkaképtelen állampjolgárok helyzetét, megvalósításuk 200 millió korona többletköltséggel jár. Jelentős összegeket fizetünk ki családtag, főleg beteg gyermekek ápolása címén. 1983-ban erre a célra csaknem háromnegyed milliárd koronát fordítottunk. A gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítség rendszere 1970-73-ban alakult ki. Magába foglalja a közvetlen pénzbeli segítséget (pl. családi pótlék, szülési segély stb.) valamint a segítség közvetett formáit. Ilyenek az állam által dotált szolgáltatások, a bölcsődék, az óvodák, az iskolai étkeztetés. A rendszerhez tartoznak a különböző kedvezmények (pl. adókedvezmények) és más juttatások (ingyenes tankönyvek). 1983-ban jelentősen nőtt az óvodába járó gyermekek száma, a 3-6 évesek 91 százalékát tudjuk elhelyezni ebben a gyermekintézményben. A jövőben több figyelmet kell szentelni a családi életre nevelésnek, az anyák és gyermekek egészségügyi ellátásának, az egészségnevelésnek, a többgyermekes dolgozó anyáknak, az egyedülálló anyáknak és a fiatal gyermekes családoknak. Gondoskodás az öregekről Társadalmunk arra törekszik, hogy megteremtse a feltételeket az aktív öregkorhoz és az egészségi állapottól, családi viszonyoktól függően segítséget nyújtson a rászorulóknak. A XVI. pártkongresszus óta a nyugdíjasházakban 42 százalékkal nőtt a lakások száma és 24 százalékkal több idős ember részesül házi szociális gondozásban. A következő időszakban meg kell oldani a legidősebb korcsoportba tartozó lakosok számának növekedésével kapcsolatos problémákat (1990-ig 60 ezerrel nő a 80 évesnél idősebbek száma). Ugyancsak meg kell oldani az idősek életmódjának és szokásainak megváltoztatásával kapcsolatos gondokat. Mindenekelőtt a lakással, a kultúrával és az üdüléssel szemben támasztott új igényekre gondolunk. Az idősek ellátása tökéletesítésének alapelveit magába foglalja a kormány erre vonatkozó, 1979-ben jóváhagyott dokumentuma, valamint Az idősekről való gondoskodás fő irányvonala 1990-ig című, 1983-ban elfogadott kormányhatározat. A kormány 1982-ben tervet fogadott el a rokkantakról való gondoskodásra vonatkozóan. Ez a terv meghatározza a konkrét feladatokat a rokkantság megelőzésében, a rehabilitációban a rokkant-segédeszközök készítésében, a rokkantak foglalkoztatásában, oktatásában, nevelésében. Annak ellenére, hogy haladást értünk el a rokkantság megelőzésében, nem csökkent az egészségkárosult gyermekek részaránya. Fontos feladat a súlyos mozgássérültek számára megfelelő lakások építése, az egészségkárosult fiatalok szakoktatásának megszervezése. Jelenleg 272 000 megváltozott munkaképességű állampolgár dolgozik az országban, ami csaknem 80 ezerrel több mint 1970-ben. A CSKP XVI. kongresszusa óta már több mint 5 milliárd koronát fordítottunk a szociálpolitikai intézkedések megvalósítására. A források kialakítása egyre bonyolultabb feltételek között valósul meg, ami szükségessé teszi, hogy minden intézkedésünket alaposan megfontoljunk és a társadalom eszközeit a lehető legcélszerűbben használjuk ki. A keresőképes lakossággal kapcsolatban szociálpolitikai intézkedéseinkkel hozzá akarunk járulni a népgazdaság hatékonyságának megteremtéséhez, amiben fontos szerepe van a vállalatok szociálpolitikája tökéletesítésének IS VLADIMÍR MARIK a CSSZSZK munkaügyi és szociális miniszterének helyettese T öbb mint három év telt el a 7. ötéves tervidőszakból, ami elegendő ahhoz, hogy értékeljük a szociálpolitika terén elért eredményeket. Szociálpolitikánkat mindenekelőtt az jellemzi, hogy előtérbe helyezzük a társadalmi fejlődés minőségi oldalát. Figyelmünket az egyén fejlődésére, az állampolgárok anyagi-szociális ellátására összpontosítjuk. A szociális fejlődés nem értelmezhető egyoldalúan, csak az anyagi fogyasztás szempontjából azért, mert az életszínvonal javítására irányul, magába foglalja a létbiztonság megszilárdítását, a polgári jogok és a szocialista demokrácia érvényesítését, a művelődést, a kultúrát, az egészségügyi ellátást, a családokról, az anyákról és a gyermekekről való gondoskodást, a környezetvédelmet, a szocialista életmód formálását is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a szociálpolitika a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött társadalmigazdasági programból indul ki, célja az állampolgárok anyagi, szociális és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. A CSKP XVI. kongresszusa a párt szociálpolitikája legfontosabb feladatának minősítette a lényegesen kedvezőtlenebb belső és külső feltételek ellenére az elért magas életszínvonal megtartását és javítását, a lakosság szociális biztonságának megszilárdítását a népgazdaság eredményeivel összhangban. Amint a KGST-országok legmagasabb képviselői az idén júniusban nyilatkozatukban leszögezték, a szocialista országok kommunista és munkáspártjai rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a szociális programok megvalósításának. 1983-ban a népgazdaságban a havi átlagbér 2789 korona volt, ami 1980-hoz viszonyítva 6 százalékos növekedést jelent. A bérek növekedéséhez jelentősen hozzájárul a foglalkoztatottság növekedése is. Tavaly az év vegén Előtérben a népgazdaság szocialista szektorapan csaknem 6,8 millió személy dolgozott, ami 2 százalékkal több mint 1980-ban. Ami a társadalmi fogyasztást illeti - ez magába foglalja az ingyenes oktatást, orvosi ellátást, a sportra, kultúrára, a lakások karbantartására, a közlekedésre stb. fordított összegeket 1980 óta az erre a célra fordított kiadások 15 százalékkal növekedtek, ami sokkal több a tervezettnél. A társadalom forrásaiból évente egy lakosra 10 266 korona jutott. A társadalmi fogyasztásban a legnagyobb tételt a szociális biztosítás kiadásai képezik - 1983-ban csaknem 78 milliárd koronát fordítottunk erre a célra, ami 10 milliárddal, vagyis 14 százalékkal több mint 1980-ban. A növekedést az előző két évben hozott szociális intézkedések eredményezték. Ma a szociális biztosítás fedezi 3,4 millió nyugdíjas bevételének nagyobbik részét és 2,43 millió gyermekes család bevételének jelentős részét. Átfogó rendszer Társadalmunkban a szociális biztosítás átfogó rendszere érvényesül, amely az állampolgárok életének valamennyi szakaszát felöleli, legyen szó a gyermekek születéséről, neveléséről, a felnőttek életében felmerülő problémákról, betegekről, rokkantakról vagy idősekről. A szociális biztosításra nagy összegeket fordítunk, de ennek ellenére a XVI. kongresszus után a gazdasági fejlődés nehezebb feltételei között is több intézkedést hoztunk a lakosság egyes csoportjai életkörülményeinek további javítására. Csehszlovákiában gyakorlatilag az összes állampolgár a megszabott korhatár elérése után jogosult a nyugdíjra. Létfenntartási költségeit 3,4 millió nyugdíjas, vagyis a lakosság 22 százaléka nyugdíjjáradékából fedezi. A nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket az 1975- ben elfogadott szociális biztosításról szóló törvény szabályozza. Ez a törvény tette lehetővé, a XVI. pártkongresszus által elfogadott szociális program megvalósítását. A XVI. pártkongresszus után több fontos intézkedést foganatosítottunk. 1980-hoz viszonyítva a szociális kiadásokat 6,6 milliárd koronával növeltük, 1983-ban összesen 49,1 milliárd koronát fordítottunk ezekre a célokra. A növekedés mintegy 40 százaléka az új intézkedések megvalósítására esik. Míg 1975-ben 3 580 000 nyugdíjat folyósítottunk, 1983-ban már 3 922 000-et. 1983-ban az újonnan meghatározott öregségi nyugdíj átlagos összege havi 1546 korona volt, ami 1975-höz viszonyítva 455 koronával több. 1982 június elsején a Szakszervezetek Központi Tanácsának javaslatára a kormány határozatot hozott a bányászok életkörülményeinek javítására. Ennek keretében emelkedett a bányaipari dolgozók egyes kategóriáiban a nyugdíj összege. Ezek az intézkedések a bányászok bérének és táppénzének emelésével együtt hozzájárulnak a tüzelőanyag-bázisunk kulcsfontosságú problémáinak megoldásához. Az idei év kezdetétől módosították a dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának folyósítását. Ez az intézkedés fontos eszköz az öregségi vagy özvegyi nyugdíjat élvező személyek munkaaktivitásának szabályozásában. A módosítás következtében csökkent a kereső nyugdíjasok nyugdíjfolyósítása formáinak száma, egyszerűbb lett a munkáltató bejelentési kötelezettsége a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatban. A nyugdíjasok munkavállalásának idejét ezentúl nem a munkanapok száma, hanem a kereset összege szabályozza. A nyugdíjasok foglalkoztatásának módosítását általában pozitívan fogadták, mivel az lehetővé teszi, hogy bizonyos szakmákban rugalmasabban szabályozzák a munkaerő számát és az egyes gazdasági szervezetek kihasználják a nyugdíjkorhatárt elért, jó képességű dolgozók tapasztalatait. A legutóbbi statisztikai felmérés szerint (1981) összesen 877 000 nyugdíjas dolgozott, közülük 643 000 öregségi nyugdíjas volt. a minőség Szeptember elsején lépnek érvénybe azok a jogszabályok, amelyek megoldják a nyugdíjbiztosítás terén az iskolarendszer fejlesztése következtében felmerülő kérdéseket. A legfontosabb intézkedések közé tartozik, hogy törölték azt a szabályt, miszerint a gyermeket nem illette nevelési és árvajáradék, ha saját havi bevétele több volt 780 koronánál. Ennek a szabálynak a törlésével megszűnik a különbség a tanulók és a szakmunkástanulók jogi és szociális helyzete között. A régi szabály kedvezőtlenül befolyásolta a szakmunkástanulók munkaaktivitását is. Az új intézkedések életbeléptetése évi 80 millió korona többletkiadást igényel. További fontos változás a nyugdíjbiztosításra vonatkozik a tízéves kötelező iskolalátogatással kapcsolatban. A nyugdíjbiztosítás ezentúl a középiskola első osztályától, vagyis 14 éves kortól érvényes. Egyúttal néhány részleges módosítást is végrehajtanak a szociális biztonság megszilárdítása érdekében. A betegbiztosításnak fontos szerepe van a betegség vagy baleset okozta átmeneti munkaképtelenség időszakában. Csehszlovákiában az összes dolgozó, vagyis 8 millió személy biztosítva van betegség esetére. A CSKP XVI. kongresszusa után néhány intézekedést hoztunk a beteg- biztosításban a dolgozók egyes csoportjai helyzetének javítása érdekében. A szociális biztosítás módosítása keretében 1982 február elsejétől megszüntették a nőtlen és hajadon, az özvegy vagy elvárt dolgozók táppénzének csökkentését kórházi kezelésük esetén. Figyelembe vették azt, hogy létfenntartási költségeik a kórházi ellátás ideje alatt sem változnak meg. Új intézkedések A bányaipari dolgozók szociális ellátásának javítására hozott intézkedések a betegbiztosításra is kiterjedtek. így SZOCIÁLPOLITIKÁNK A CSKP XVI. KONGRESSZUSA UTÁNI IDŐSZAKBAN
